Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-23 / 271. szám, szerda

1994. november 23. PUBLICISZTIKA ÚJ SZ

Ó 5 | EGYRE DRAGABBAK A SITANFOLYAMOK Sok gyerek marad otthon Ki ne gondolna szívesen a hajdan volt iskolai s/tanfolyamokra, az együtt töltött felejthetetlen napokra, melyek során a tanulók nemcsak a sízés alapjait sajátították el, hanem kiváló lehetőség adódott a tanár-diák viszony Javítására is. A sítanfolyamokon valaha teljes osztálylétszámok vettek részt, s ha netán valamelyik tanuló mégis jelezte, anyagi okok miatt nem utazhat az osztállyal, a költségeket az iskola vagy a szülői munkaközösség állta. A tanfolyamok menetén a mai napig tulajdonképpen semmi sem változott. Nagymértékben módosult viszont a tanfolyamok ára, és az, hogy megszűnt az oktatási minisztérium, illetve az iskola anyagi hozzájárulása. Emiatt a síoktatáson sokan nem vehetnek részt. Az ok nyilvánvaló: a családok pénztelensége. Több szülő panaszolta: bármennyire szeretné, képtelen fedezni gyermeke sítanfolyamának kiadásait. Mivel előfordult, hogy a tanár „kötelezőként" hirdette meg a tanfolyamot, kétségbeesésük érthető. A témának utánajártunk. S/pos Éva, a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója hangsúlyozta: a sióktatás' nem kötelező. Az iskola öt első évfolyamából csak negyven diák vesz részt rajta, noha igaz. azoknak, akik masszőrnek tanulnak, kimondottan ajánlott a síelés alapjainak elsajátítása. - Hosszas mérlegelés előzte meg a sítanfolyam helyének a kiválasztását, a legkedvezőbb árajánlatot fogadtuk el. Az ötnapos, Donovaly melletti tanfolyam ára 1500 korona, de a már sízni tudóknak különkiadást jelent a felvonó díja. Eddig a szülői munkaközösség tanulónként 150 koronával járult hozzá a kiadásokhoz, jelenleg még nem tudható, hogy az idén így lesz-e. A diákok már befizették az 500 korona előleget, a maradék befizetésére később kerül sor. Minket, pedagógusokat is nagyon bánt, hogy vannak diákok, akik pénzügyi okok miatt nem vehetnek részt a síoktatáson. Akármennyire fájdalmas ez nekünk, de főleg nekik, sajnos, tudatosítanunk kell, hogy ilyen világban élünk. Jól tudjuk, ha a szülő a részvételi díjat esetleg még tudná is vállalni, a többi kiadásnál „elvérzik". Drága a sínadrág, a meleg alsónemű, zokni stb. Még szerencse, hogy az iskolának vannak használható sitalpjai és -cipői. A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Gimnázium igazgatói irodájában nem időztünk sokat. Véghné Bungyi Zsuzsanna igazgató nem tagadta, a négy osztálynyi elsősből csak tízen jelezték utazási szándékukat. - A tanévkezdés után felvetettük a sítanfolyam szervezésének lehetőségét azzal, hogy az iskola nem tud hozzájárulni a költségekhez. A szülők felmérték anyagi lehetőségeiket, és én nem csodálkoztam azon, hogy úgy döntöttek, ahogy. Megjegyzem ugyan, hasznosnak tartom a sízés alapjainak elsajátítását, és tudom, egy ilyen kirándulás csodákat művel az osztályközösséggel, de a pénz beszél. Látni kell azt is, hogy diákjaink zöme kollégista, ami szintén anyagi terheket ró a szülőkre. Jelzésértékű viszont, hogy amikor meghirdettük az intenzív angol nyelvtanfolyamot, több mint két és félezer koronáért, többen jelentkeztek. - A nagyoktól eltérően a hetedik osztályos tanulók számára megszerveztük a sítanfolyamot tájékoztatott Domokos Judit, a nagymegyeri alapiskola igazgatóhelyettese. - A négy osztályból 53-an jelentkeztek, s az 1300 koronás részvételi díjból már befizették a fejenkénti 500 korona foglalót. A szülői munkaközösség 3000 korona támogatást hagyott jóvá számunkra. Igaz viszont, hogy az említett összeg nem tartalmazza az autóbusz költségeit. Feltételezzük ugyanis, ha mi szerezzük be az autóbuszt, olcsóbb lesz. Örülünk annak, hogy megvalósul a sítanfolyam, miközben sajnáljuk, hogy lesznek, akik anyagi okok miatt nem vehetnek részt rajta. A pozsonyi Duna utcai alapiskola 37 hetedikese közül öten-hatan jelezték: nem utazhatnak a többiekkel. - Az ajánlatok közül a legkedlllusztráciös felvétel vezőbbet próbáltuk kiválasztani - ismertette a tényállást Hanula Tamásné igazgatóhelyettes. - A sitanfolyamra január közepén Roháče közelében kerül sor, a hét nap költségei 1500 koronát tesznek ki. Ismerve a szülők anyagi helyzetét, tudomásul kell vennünk, hogy vannak családok, melyek nem vállalhatják ezeket a terheket. Sem a részvételi díjat, sem a tanfolyammal járó egyéb kiadásokat. Az iskola pedig nem járul hozzá a kiadásokhoz. Bugyi Ferenc, a pozsonyi gimnázium testnevelés szakos tanára ismert helyre, Púhó mellé viszi az 53 elsőst. - Mivel tavaly elégedettek voltunk a sítereppel, fölvettük a kapcsolatot a szálloda vezetőségével, és a sítúrát önerőből szerveztük meg. A részvételi díj a tavalyi 1540 koronához viszonyítva magasabb, 2300 korona, de mi nyolc napra megyünk, és az összeg nemcsak az utazást, a szállást, étkezést és a biztosítást foglalja magában, hanem a felvonó díját is. A döntést megelőzően természetesen áttanulmányoztunk egy csomó ajánlatot, de vagy a szállás minőségét tartottuk rossznak, vagy a helyszínt. Az osztályfőnökök a két osztályban felmérték a helyzetet, és nem jelezték a szülők ellenkezését. Az ezer koronás előleget összeszedtük, és foglalóként már el is küldtük. Beszélgetés közben a pedagógusok utaltak arra, hogy azoknak a tanároknak, akik oktatóként vagy kísérőként részt vesznek a sítanfolyamokon, semminemű költségmegtérítés vagy napidíj nem jár. Alapbért kapnak csupán, pedig a napi ügyeletük köztudottan 24 órás. A szülők megemlítették : mivel a tanároktól igazán nem várható el, hogy költségekbe verjék magukat, és mert az iskola nem tudja (nem akarja) kifizetni alkalmazottainak a részvételi díjat, a pedagógusok költségei a tanulókat, tehát őket terhelik. (A pozsonyi 60 gimnazista esetében ez fejenként közel 150 koronát jelent.) Utaltak az előlegkérések eltérőségére is, legyen szó magánvállalkozóról, szállodáról vagy utazási irodáról. Vannak ugyanis, akik foglalóként elkérik az egész összeget, vannak, akik „megelégszenek" az 500-1000 koronás előleggel. Úgy gondolják: talán elég volna, ha megelégednének egy kisebb összeggel és az iskola írásos megrendelésével. Igaz, akkor több mint két hónapon át nem forgathatnák és nem használhatnák a szülők pénzét! A sítanfolyamok lélektani aspektusairól is sok szó esett. Mit érezhet az a tanuló, aki anyagiak híján nem mehet a többiekkel? Mit érezhetnek a szülők, akik nem tudják állni a költségeket? Van egyáltalán megoldás? PÉTERFI SZONYA VITAEST HELYETT NYILVÁNOS FORUM A KÉTNYELVŰ OKTATÁSRÓL A hatalom körmönfontsága Telt házat vonzott hétfőn este Dunaszerdahelyen, a művelődési központ színháztermében a kétnyelvű oktatásról tartott vitaest. A Csemadok helyi alapszervezete és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által kezdeményezett rendezvény eredeti célja a kétnyelvű tantárgyoktatási tervezettel kapcsolatos nézetek ütköztetése volt, ám ezt az eredeti intenciót meghiúsította Ľudovít Fiiegeinek, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala főosztályvezetőjének távolmaradása. Fliegel úr a rendezvény délutánján telefonon közölte, hogy betegsége miatt nem jelenhet meg a vitaesten. Dr. Bajnok István gyermekpszichiáter is egészségi állapotára való tekintettel mondta le részvételét, őt Strecf/ Terézia gyermekpszichológus és gyógypedagógus helyettesítette. A vitaestből nyilvános fórummá vált rendezvényt Fibi Sándor pedagógus vezette. Bevezetőjében részletesen ismertette a kétnyelvű oktatás koncepciójának genezisét, majd Stredl Terézia az egész problémakörnek egy olyan vetületére - a kétnyelvű oktatás pszichológiai aspektusaira hívta fel a figyelmet, amelyet a tervezet kidolgozói következetesen elhanyagolnak. Ezek olyannyira bonyolultak és egyénenként annyira változók, hogy sok fejtörést okoznak a szakembereknek is. A gyermekpszichológus praxisa során a specifikus zavarok és személyiségzavarok egész sorával találja magát szemben, ezeket az okozza, hogy nem az anyanyelvén tanul a gyerek. A magyar anyanyelvű gyerekek továbbtanulását gátló tényezők egyike, az önbizalomhiány, amelyre oly gyakran történik hivatkozás, nagyrészt a többségi környezet intoleranciájának eredménye. Minden oktatási program, koncepció kidolgozása során a gyermekből kell kiindulni, a szimmetrikus kétnyelvűség elérését szorgalmazó tervezet azonban nem az átlagos adottságú gyermekek képességeit veszi figyelembe, holott ők alkotják a többséget. Fodor Attila, az SZMPSZ ügyvezető titkára szerint az „alternatíva" már régen adott, hisz a magyar anyanyelvű gyermekek 30 százaléka jár szlovák iskolába. Mint elmondta, a kétnyelvű tantárgyoktatási tervezet kidolgozói szívesen hangoztatják, hogy a magyar fél nem képes szakmai ellenérvekkel szolgálni, pedig a 3 ezres magyar pedagógusközösség tiltakozása már magában is sokat árul el a koncepció szakmai minőségéről. Valójában nem azoknak kellene érvelniük és bizonygatniuk, akikre rá kívánják erőszakolni, hanem a koncepció kidolgozóinak lenne kötelességük bebizonyítani elképzelésük helyességét, vagyis azt, hogy a kétnyelvű tantárgyoktatás több, jobb tudásanyaggal vértezné fel a tanulókat, mint az anyanyelvű oktatás. A jelenlegi tervezet azonban semmiféle komoly tudományos elemzéssel, felméréssel nincs alátámasztva. A felszólalók közül többen rámutattak: a hatalom körmönfont módszerekkel igyekszik szétzilálni a magyar iskolahálózatot. Képmutatóan a szülőkre bízza a döntést, miközben minden eszközt megragad, hogy fejükbe sulykolja - gyermekeik a magyar iskolával nem érvényesülhetnek az életben. Bauer Edit képviselő szerint a döntő választ valóban a szülők adják meg. hisz a 17 magyar képviselő bármikor leszavazható, az állami alkalmazásban álló pedagógusok megfélemlíthetők. Hiába a szakmai körítés, a kétnyelvű oktatás politikai kérdés, az oktatásügy a többség diktatúrájának utolsó bástyája. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Csehországban már 1990 óta az önkormányzatok kezében vannak az iskolák, ám amikor a cseh fél ugyanezt a megoldást ajánlotta Szlovákia számára is - még a föderáció idején -, a szlovák politikusok azzal az érvvel utasították el, hogy Szlovákiában túl sok a magyar iskola. Bauer Győző, a Csemadok OV elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétnyelvű oktatás elleni érvelés során a gyermek jogaira kell hivatkozni, amelyeket nemzetközi dokumentumok garantálnak. A hétfői rendezvény másnapján munkahelyén telefonon felhívtam dr. Ľudovít Fliegelt, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egészségi állapota nem tette lehetővé jelenlétét a rendezvényen, de, mint hangsúlyozta, örömmel üdvözli a kezdeményezést, és amennyiben meghívják, szívesen vesz részt hasonló vitán, amely sok kérdést tisztázhat. VOJTEK KATALIN INTERJÚ PETŐCZ KÁLMÁNNAL EGY TANULMÁNYÚTRÓL Amerika nem Szlovákia ,Az amerikai alkotmányos rend tanulmányozása céljából októberben és novemberben 90 meghívott személy tartózkodott az Egyesül Államokban a világ különböző országaiból. A politikai tanulmányutat az amerikai kormány külügyi intézete szponzorálta, a résztvevőket pályázat útján választották ki az Egyesült Államok nagykövetségeinek munkatársai. Szlovákiában két emberre esett a választásuk: Ladislav Šutýra, a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőjére, valamint Petőcz Kálmánra, a Magyar Polgári Párt szóvivőjére és külügyi titkárára. Petőcz Kálmán a napokban tért vissza Szlovákiába, s lapunk kérésére beszámolt a tanulmányúton szerzett tapasztalatairól. - Washingtonban, New Yorkban és Virginiában jártunk, ahol politikusokkal, kormányzókkal, választási szakértőkkel találkoztunk, és részt vettünk a választási kampányban is. Alkalmunk volt megtapasztalni, hogy a kétszáz éve kidolgozott amerikai alkotmány ma is hibátlanul működik, s az amerikai demokrácia alapjait egyik párt nagyarányú győzelme sem ingathatja meg. Mivel ennek pontosan meghatározott jogi és intézményes garanciái vannak, Amerikában nem alakulhat ki olyan helyzet, amilyet ma tapasztalhatunk Szlovákiában, ahol az alkotmány nem írja elő világosan, mi is a teendő. Az idei kongresszusi választásokon a republikánus párt elsöprő győzelmet aratott a demokraták felett, ez viszont nem jelenti azt, hogy a republikánusok el fogják nyomni a demokratákat. Az alkotmányos garanciák ezt a lehetőséget eleve kizárják. A republikánus többségű alsó- és felsőháznak ugyanúgy meg kell majd egyeznie a demokrata elnökkel, ahogy Bushnak is meg kellett egyeznie a demokrata többséggel. Ez tanulságértékű Szlovákia számára. • Miben rejlik az együttműködés biztosítéka? - Ennek a megegyezésnek az alapját egy bonyolult bizottsági rendszer képezi, ebben többlépcsős beterjesztési és elfogadási rendszer érvényesül. Ha a parlament olyan törvényt hagy jóvá, amit a másik fél nem helyesel, az elnök megvétózhatja és visszaadhatja a parlamentnek. A törvényhozás ezt követően már csak kétharmados többséggel fogadhatja el a szóban forgó jogszabályt. Ebből is látható, hogy az amerikai alkotmány központi eleme a konszenzus. • Tudomásom szerint jelen volt New York új kormányzójának megválasztásánál is... - Valóban. Az amerikai választási harc egyik legfigyeltebb eseménye a Pataki - Cuomo kettős harca volt, akik New York állam kormányzói posztjáért versenyeztek. Ezt a küzdelmet mint ismeretes - az apai ágon magyar származású Pataki nyerte meg, aki az utóbbi tíz évben meredeken ívelő karriert futott be. Részt vettem Pataki kampányzáró nagygyűlésén is, ahol bejelentette győzelmét, és ünnepi beszédet mondott. Annyit feltétlenül el kell róla mondani, hogy a republikánus párt színeiben indult, és jó kapcsolatban van a New York állambeli magyar körökkel. Bár nem beszél tiszta magyarsággal, mindent megért, és vállalja magyarságát. • Az MPP netán hivatalosan is felvette a kapcsolatot New York új kormányzójával? - Erre a választások zűrzavarában nem kerülhetett sor, de az MPP egyik elnökségi tagja - aki egyéves tanulmányúton van New Yorkban - a közeljövőben találkozni fog vele. Úgyhogy rövidesen a hivatalos kapcsolatfelvételre is sor kerül. • Az MPP számára mit hozott ez az amerikai út? - Szerintem már maga az a tény, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom mellett a Magyar Polgári Párt jelöltjét választották ki erre az útra, azt jelenti, hogy az MPP politikáját a tengerentúlon is elismerik. Másrészt az amerikai demokráciával megismerkedni mindenki számára tanulságos. Azt akarom ezzel mondani, hogy a többség és a kisebbség is egyformán tanulhat belőle. A tolerancia Amerikában minden tekintetben megnyilvánul, s a törvényalkotásban fontos szempont a kisebbségek egyenrangúságának biztosítása. Egyik legfontosabb ajándéka ennek az útnak, hogy ismereteket gyűjthettem arról, miként nyilvánul meg ez az elv a legkülönbözőbb törvényekben. Az MPP parlamenti munkájában kamatoztatni fogjuk ezeket az ismereteket. HORVÁTH GABRIELLA