Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-11 / 235. szám, kedd

1994. OKTÓBER 13 . Simon Wiesenthal: Bízok Esterházy János rehabilitálásában - Egyetlen demokratikus állam sem engedheti meg magának, hogy ne állítsa helyre egy olyan humanista becsületét, mint amilyen gróf Esterházy János volt - mondotta Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője. A náci bűnöket elkövetők felkuta­tása terén oly sok sikert elért Wiesenthal bécsi irodájában fogadta az MTI tudósítóját, és betekintést engedeti azokba a dokumentumokba, amelyek bizonyítják: gróf Esterházy sok zsidó családot mentett meg. Esterházy szlovákiai rehabilitációja várat magára, bár Moszkva már meg­tette ezt a lépést. Rómában élő leánya kérésére a pozsonyi városi bíróság most újra felvette, ám az első tárgyalás után a múlt héten - mint lapunk is beszá­molt róla - elnapolta az ügyet. Wiesent­hal bőséges dokumentációval alátá­masztott írásbeli vallomást juttatott el a pozsonyi bírósághoz. Gróf Esterházy üldöztetésének oka karakán magatartása, valamint arisz­tokrata származása volt-véli Wiesent­hal és hozzáteszi: A halálos ítélet ­amit később életfogytiglanra változtat­tak - orosz kezdeményezésre és nyo­másra született. Wiesenthal az Alice Malfatti-Ester­házy által kezdeményezett rehabilitáci­ón kívül szeretné elémi, hogy a jeru­zsálemi Yad Vashem elismeije a gróf szerepét az üldözöttek megmentésé­ben. Bár a dokumentumok és a tanú­vallomások egyértelműen bizonyítják, hogy méltó erre, a hivatalos elismerés csak abban az esetben képzelhető el, ha Esterházyt hazájában is rehabilitálják. Simon Wiesenthal elmondta, hogy ku­tatásai nem igazolják a szlovák állítást. amely szerint Esterházynak voltak fa­sisztabarámak minősíthető megnyilvá­nulásai, így náciellenes magatartása nem volt következetes. Wiesenthal szá­mos olyan túlélőt kutatott fel, akit Es­terházy mentett meg, s aki erről és az ismeretei szerinti más hasonló cseleke­detekről részletes írásbeli vallomást tett. - Esterházy az életével jászott, s a Tiso-vezette állam hivatásos politiku­saként - parlamenti képviselőként - bi­zonyára kellett időről-időre olyan kije­lentéseket tennie, amelyek elterelték a figyelmet valódi tevékenységéről ­mondja Wiesenthal. Akik valaha az el­lenállásban dolgoztak, pontosan tud­ják, milyen gyakoriak és elfogadottak az ilyen módszerek - teszi hozzá.Wie­senthal semmiféle értesítést nem kapott a pozsonyi perről, s arról, vajon a bíró­ság foglalkozott-e már az általa előter­jesztett dokumentumokkal. Nyomaté­kosan hangsúlyozza: bízik a rehabilitá­lásban, hiszen a kommunista rendszer összeomlása utáni új demokratikus ha­talomnak aligha lehet érdeke, hogy fenntartsa az egykor Moszkva által dik­tált koncepciós ítéletet. ÚJ SZÓ 1 Vitányi Iván Horn Gyula beszédéről Alapvető' különbség Az MSZP hétvégi kongresszusán Vitányi Ivánt választották újra a párt országos választmányának el­nökévé. Vitányi a Magyar Hírlap­nak adott interjújában úgy értékel­te: újbóli megválasztása azt jelenti, hogy a küldöttek többsége egyetér­tett bírálatával, amelyben kifogá­solta a pártvezetés azon álláspont­ját, hogy az MSZP-nek egyforma távolságot kell tartania a liberálisok és a volt kormánypártiak között. Horn Gyula előadói beszédét egyébként felszínes szónoklatnak minősítette, amelyben a pártelnök nem árulta el, milyen nézeteket vall. Vitányi saját beszédét elemzőnek minősítette, de a két be­széd között tartalmi különbségek is voltak. Vitányi szerint Horn bur­koltan reá célzott, amikor azt mondta, hogy egyesek a liberaliz­mushoz akarják a párt szekerét köt­ni. Az országos választmány elnöke ezt visszautasította, hozzáfűzve: közte és Horn között abban van a lényeges különbség, hogy míg Horn mindig ideiglenes szövet­ségről szól a liberálisokkal kapcso­latban, szerinte ez a szövetség leg­alább tíz-húsz évre szól. Vitányi kitért arra is, hogy a kongresszus előtt megpróbálták őt kiszorítani a párt vezetéséből. Ezért kellett világossá tennie, nem készül visszavonulásra és továbbra is mar­kánsan kívánja képviselni politikai elképzeléseit. Egy nagy győztese van a vasárna­pi ausztriai parlamenti választások­nak - a populizmus. Személyes megtestesítője, Jörg Haider, a sza­badságpártiak „fenegyereke", aki negyedmillió szavazót csábított át a szociáldemokraták táborából, most az FPÖ 42 mandátumával a zsebé­ben valódi vezérnek érezheti magát. Az eredmények ismeretében már azt is megkockáztatta, hogy kimondja: végleg befejeződött Ausztria háború utáni politikai korszaka, és véget ért a szociáldemokrata-néppárti koalí­ció uralmának időszaka. Természe­tesen a dolog egyáltalán nem ilyen egyértelmű, sőt. A kormányzás kérdése nyitott. Egyelőre csak az eredményekből, il­letve az eddigi nagykoalíció pártve­zetőinek nyilatkozataiból lehet le­vonni a következtetéseket. Igaz, a két koalíciós párt (SPÖ-ÖVP) sza­vazótábora a korábbi választásokhoz képest jócskán megritkult, ráadásul elvesztette a törvények elfogadásá­hoz szükséges kétharmados parla­menti többséget, ám ahhoz elegendő mandátumot gyűjtött össze (SPÖ ­66, ÖVP - 52), hogy fenntartsa ko­rábbi partnerségét. Emellett szállt síkra Franz Vranitzky kancellár, a szociáldemokraták vezetője, aki ugyan elismerte a csúfos vereséget, de - mint mondotta - „ez nem jelen­ti a világ végét". A koalíció megőrzését szorgalmazta Erhard Busek alkancellár, néppárti vezető is. Kemény bírálatokkal illette Hű­idért, az alkotmányos jogkörök meg­változtatására törekvő populista po­litikust, akit a szlovákiai választások győzteséhez hasonlított, hiszen „mindkettőirányvonala a vezérelvre épült állam (Führerstaat) felé ve­zet". Akár tetszik, akár nem, Haidernek valamiben mégis igazat kell adni: a választási eredmények lényegesen megváltoztatták a helyzetet Ausztria politikai színterén. Az SPÖ a szava­zatok majd 8 százalékát vesztette el, negyed évszázados „tündöklése" után először vallott komoly kudar­El A mandátumok megoszlása iüi^HI^HI (-u: tfnTH^M^^H 52 42 13 | W !M io (+ 10) ©VOX NOVA - grafikon cot. Lépnie kell és változtatnia poli­tikáján, ha a jövőben továbbra is ve­zető pozícióban akar maradni. Noha Busek egyáltalán nem szimpatizál a kétes hírű Haiderrel, pártján belül szép számmal akadnak olyanok is, akik - a gyenge választási eredmé­nyekre hivatkozva - az ÖVP jelenle­gi vezetőjének távozását sürgetik, emellett pedig az adódó lehetőségek kihasználását követelik. Vagyis, az ÖVP-FPÖ parlamenti többsége alapján kialakítható néppárti-sza­badságpárti koalíciót, amelynek nyomán Ausztria a szociáldemokra­ták nélküli kormányzás elé tekinte­ne. A legvalószínűbb megoldás, hogy marad a régi felállás. Csak az a kérdés, hogy meddig. URBÁN GABRIELLA HÍREK - VélEMéNYEK 12 A SZLOVÁKIAI MAGYAR FOKLÓRSZÖVETSÉG, CSEMADOK ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA, KOMÁROM VÁROSA, ILLYÉS GYULA ALAPÍTVÁNY, A VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1994. október 22-én a Komáromi Városi Sportcsarnokban megrendezik az V. SZLOVÁKIÁI TÁNCHÁZTALÁLKOZÓT és KIRAKODÓVÁSÁRT **************************************** MŰSOR: 10.00 11.00-16.45 10.30-17.00 11.00-16.45 17.30-20.00 20.00-23.00 cs ® m Ä ra ® APRÓK TÁNCA TÁNCOKTATÁS - KÜZDŐTÉR galgamenti, magyarbődi, krivany-i, zoboraljai, eleki, cigány, gerendkeresztúri és medve­saljai táncok bemutatója és oktatása FOLK-KOCSMA Fellépnek: Romano Glasso, Fakó, Ökrös, Csalló, Békés banda. Méta, Železiar, Árgyélus, Csámborgó zenekarok, Csoóri Sándor és zenekara. Takács Ádám és zenekara, Gáspár Béla és a nagysajói zenekar NÉPZENEI KONCERTEK - EDZŐTEREM Fellépnek: a medvesaljai, eleki, budkai, gerendkeresztúri, bagi, zoboraljai, krivany-i, szinai, nagysajói hagyományőrző zenekarok, Agócs Gergely, Korpás Éva, Nagy Myrtill, Écsi Gyöngyi, Mag Deme Ilona és Pál István szólisták, Méta együttes, Ökrös együttes, Lakatos Róbert és barátai AZ V. SZLOVÁKIAI TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ GÁLAMŰSORA Fellépnek: hagyományőrző zenészek és táncosok, valamint hazai és külföldi népzenei együttesek és szólisták. MULATSÁG Széki táncrend, Mátyusföldi táncrend. Kalotaszegi táncrend, Gömöri táncrend és Magyar­palatkai táncrend. 23.00-05.00 TÁNCHÁZ AZ OXALIS sörözőben (a magyar gimnázium épületével szemben) Az egész nap folyamán népművészeti kirakodóvásár és kézművesbemutató! A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK! Belépődíj: Felnőtteknek 60,- Sk, gyerekeknek, katonáknak és nyugdíjasoknak 15,- Sk, a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tagjai részére 40,- Sk ***************************************************** TÁMOGATÓK: Márai Sándor Alapítvány - Pozsony, Magyar Művelődési Intézet - Budapest, Csokonai Művelődési Központ - Dél - Komárom, Garabonciás Folklór Egyesület - Dél - Komárom, Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége - Gyula, Ing. Nagy Péter vállalkozó - Gúta, Szlovák Rádió Magyar Szerkesztősége - Pozsony, N. C.N. Kft - METABOND - POZSONY, Vox Nova Rt. - ÚJ SZÓ A baloldali magatartás esélyei Számottevő képviselet jutott a Ma­gyar Szocialista Párt IV. kongresszusán a határon túli kisebbségi pártoknak és szervezeteknek. A meghívottak proto­koll-listáján szereplő több mint hetven tagú vendégsereg majd egyharmadát tették ki. Nyilván ebből is adódott, hogy részükről csak egyetlen üdvözlő felszólalás hangzott el. Takács Csaba, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke az MSZP-nek, mint kormányzó pártnak a határon túli kisebbségek sorsára kiható szerepét emelte ki. Hangsúlyozta, amennyiben nem sikerül államközi kapcsolatok szintjén elérni a hatékony kisebbségvédelmet, a romániai ma­gyarság oly nagy arányban hagyja majd el szülőföldjét, hogy ez elviselhe­tetlen terheket ró az anyaországra. Aligha kétséges, a többiek is ezzel a le­hetőséggel éltek volna az emelvényen, hogy a kormányzó pártnak címezve fe­lemlegessék a kisebbségi gondokat. Minden bizonnyal ezért tartotta fontos­nak Duray Miklós is, hogy részt vegyen a szocialista párt kongresszusán, amely eléggé kinyilvánította: minden határon túli kisebbségi pártot és szervezetet egyforma közelségben érez magához. Talán az MSZP-t, mint újdonsült kormányzó pártot érő szüntelen, a hatá­ron túli magyarsággal szembeni fe­lelősségérzetre figyelmeztető jelzések­nek és elvárásoknak tudható be, hogy Horn Gyula elnöki beszámolójában erről a kérdéskörről nem esett szó. A párt időszerű teendői között viszont hangsúlyt kap: politikánkban fontos szerepet játszik a határon belüli és azon kívüli nemzeti és etnikai kisebbségek iránti kölcsönös előnyökön alapuló po­litika." Az MSZP az elmúlt években tagozatok létrehozásával, a közép- és kelet-európai kisebbségek jogainak szavatolását szolgáló nemzetközi kez­deményezésekkel, önálló javaslatokkal segítette a kisebbségi kérdésben az együttgondolkodást. Az eddigi szerepvállalást, úgy tűnik, a párt megváltozott helyzetében szinte mindenestül kormányzati síkra terelik a szocialistákkal szembeni elvárások. Csak kérdés, vajon a hatalomgyakor­lással összefonódó intézkedések elho­mályosíthatják-e az olyan tennivaló­kat, amelyeket a kisebbségi kérdés megközelítésében az MSZP, mint bal­oldali politikai mozgalom eredendően felvállal. Mert a határon túli magyarsá­got az ilyen irányú szerepzavarok is ér­zékenyen érinthetik. Nem kétséges, hogy a baloldali poli­tika iránti rokonszenvet a dél-szlováki­ai magyar értelmiség körében igazából az MSZP tekintélye és szellemi kisu­gárzása váltja ki. Á baloldali magatar­tás a szlovákiai magyar értelmiségi kö­zegben válságba jutott, s ebből a De­mokratikus Baloldal Pártjának kiszá­míthatatlan lépései nem nagyon mutat­nak kiutat. A mostani választások előtt ennek a pártnak egyébként nem alapta­lan aggályoskodása a nacionalista köz­hangulattal kapcsolatban oda vezetett, hogy magyar jelöltjei nem jutottak be a parlamentbe. A szlovákiai magyar politikai érték­rendben mutatkozó űr betöltése iránt mintha azért kezdene érdeklődés mu­tatkozni. Többek között olyanok ré­széről is, akik az Antall-kormány időszakának személyes szlovákiai ha­szonélvezői voltak, rátelepedve az ala­pítványokra (mondani sem kell „az egész szlovákiai magyarság érdeké­ben"). Most megpróbálják felfedezni, a „szociális embert". Nyilván sok múlik azon, hogy az ér­tékek természetes kiegyensúlyozása bekövetkezik-e. S ehhez nagyban hoz­zájárulhat, ha az MSZP utat talál a pártközi politikai és szellemi elitekkel fenntartott kapcsolatokon túl a Pozso­nyon kívüli, vidéki kisebbségi magyar értelmiség tágabb köreihez is. KISS JÓZSEF Győzött a populizmus

Next

/
Oldalképek
Tartalom