Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)
1994-10-11 / 235. szám, kedd
1994. OKTÓBER 13 . Simon Wiesenthal: Bízok Esterházy János rehabilitálásában - Egyetlen demokratikus állam sem engedheti meg magának, hogy ne állítsa helyre egy olyan humanista becsületét, mint amilyen gróf Esterházy János volt - mondotta Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője. A náci bűnöket elkövetők felkutatása terén oly sok sikert elért Wiesenthal bécsi irodájában fogadta az MTI tudósítóját, és betekintést engedeti azokba a dokumentumokba, amelyek bizonyítják: gróf Esterházy sok zsidó családot mentett meg. Esterházy szlovákiai rehabilitációja várat magára, bár Moszkva már megtette ezt a lépést. Rómában élő leánya kérésére a pozsonyi városi bíróság most újra felvette, ám az első tárgyalás után a múlt héten - mint lapunk is beszámolt róla - elnapolta az ügyet. Wiesenthal bőséges dokumentációval alátámasztott írásbeli vallomást juttatott el a pozsonyi bírósághoz. Gróf Esterházy üldöztetésének oka karakán magatartása, valamint arisztokrata származása volt-véli Wiesenthal és hozzáteszi: A halálos ítélet amit később életfogytiglanra változtattak - orosz kezdeményezésre és nyomásra született. Wiesenthal az Alice Malfatti-Esterházy által kezdeményezett rehabilitáción kívül szeretné elémi, hogy a jeruzsálemi Yad Vashem elismeije a gróf szerepét az üldözöttek megmentésében. Bár a dokumentumok és a tanúvallomások egyértelműen bizonyítják, hogy méltó erre, a hivatalos elismerés csak abban az esetben képzelhető el, ha Esterházyt hazájában is rehabilitálják. Simon Wiesenthal elmondta, hogy kutatásai nem igazolják a szlovák állítást. amely szerint Esterházynak voltak fasisztabarámak minősíthető megnyilvánulásai, így náciellenes magatartása nem volt következetes. Wiesenthal számos olyan túlélőt kutatott fel, akit Esterházy mentett meg, s aki erről és az ismeretei szerinti más hasonló cselekedetekről részletes írásbeli vallomást tett. - Esterházy az életével jászott, s a Tiso-vezette állam hivatásos politikusaként - parlamenti képviselőként - bizonyára kellett időről-időre olyan kijelentéseket tennie, amelyek elterelték a figyelmet valódi tevékenységéről mondja Wiesenthal. Akik valaha az ellenállásban dolgoztak, pontosan tudják, milyen gyakoriak és elfogadottak az ilyen módszerek - teszi hozzá.Wiesenthal semmiféle értesítést nem kapott a pozsonyi perről, s arról, vajon a bíróság foglalkozott-e már az általa előterjesztett dokumentumokkal. Nyomatékosan hangsúlyozza: bízik a rehabilitálásban, hiszen a kommunista rendszer összeomlása utáni új demokratikus hatalomnak aligha lehet érdeke, hogy fenntartsa az egykor Moszkva által diktált koncepciós ítéletet. ÚJ SZÓ 1 Vitányi Iván Horn Gyula beszédéről Alapvető' különbség Az MSZP hétvégi kongresszusán Vitányi Ivánt választották újra a párt országos választmányának elnökévé. Vitányi a Magyar Hírlapnak adott interjújában úgy értékelte: újbóli megválasztása azt jelenti, hogy a küldöttek többsége egyetértett bírálatával, amelyben kifogásolta a pártvezetés azon álláspontját, hogy az MSZP-nek egyforma távolságot kell tartania a liberálisok és a volt kormánypártiak között. Horn Gyula előadói beszédét egyébként felszínes szónoklatnak minősítette, amelyben a pártelnök nem árulta el, milyen nézeteket vall. Vitányi saját beszédét elemzőnek minősítette, de a két beszéd között tartalmi különbségek is voltak. Vitányi szerint Horn burkoltan reá célzott, amikor azt mondta, hogy egyesek a liberalizmushoz akarják a párt szekerét kötni. Az országos választmány elnöke ezt visszautasította, hozzáfűzve: közte és Horn között abban van a lényeges különbség, hogy míg Horn mindig ideiglenes szövetségről szól a liberálisokkal kapcsolatban, szerinte ez a szövetség legalább tíz-húsz évre szól. Vitányi kitért arra is, hogy a kongresszus előtt megpróbálták őt kiszorítani a párt vezetéséből. Ezért kellett világossá tennie, nem készül visszavonulásra és továbbra is markánsan kívánja képviselni politikai elképzeléseit. Egy nagy győztese van a vasárnapi ausztriai parlamenti választásoknak - a populizmus. Személyes megtestesítője, Jörg Haider, a szabadságpártiak „fenegyereke", aki negyedmillió szavazót csábított át a szociáldemokraták táborából, most az FPÖ 42 mandátumával a zsebében valódi vezérnek érezheti magát. Az eredmények ismeretében már azt is megkockáztatta, hogy kimondja: végleg befejeződött Ausztria háború utáni politikai korszaka, és véget ért a szociáldemokrata-néppárti koalíció uralmának időszaka. Természetesen a dolog egyáltalán nem ilyen egyértelmű, sőt. A kormányzás kérdése nyitott. Egyelőre csak az eredményekből, illetve az eddigi nagykoalíció pártvezetőinek nyilatkozataiból lehet levonni a következtetéseket. Igaz, a két koalíciós párt (SPÖ-ÖVP) szavazótábora a korábbi választásokhoz képest jócskán megritkult, ráadásul elvesztette a törvények elfogadásához szükséges kétharmados parlamenti többséget, ám ahhoz elegendő mandátumot gyűjtött össze (SPÖ 66, ÖVP - 52), hogy fenntartsa korábbi partnerségét. Emellett szállt síkra Franz Vranitzky kancellár, a szociáldemokraták vezetője, aki ugyan elismerte a csúfos vereséget, de - mint mondotta - „ez nem jelenti a világ végét". A koalíció megőrzését szorgalmazta Erhard Busek alkancellár, néppárti vezető is. Kemény bírálatokkal illette Hűidért, az alkotmányos jogkörök megváltoztatására törekvő populista politikust, akit a szlovákiai választások győzteséhez hasonlított, hiszen „mindkettőirányvonala a vezérelvre épült állam (Führerstaat) felé vezet". Akár tetszik, akár nem, Haidernek valamiben mégis igazat kell adni: a választási eredmények lényegesen megváltoztatták a helyzetet Ausztria politikai színterén. Az SPÖ a szavazatok majd 8 százalékát vesztette el, negyed évszázados „tündöklése" után először vallott komoly kudarEl A mandátumok megoszlása iüi^HI^HI (-u: tfnTH^M^^H 52 42 13 | W !M io (+ 10) ©VOX NOVA - grafikon cot. Lépnie kell és változtatnia politikáján, ha a jövőben továbbra is vezető pozícióban akar maradni. Noha Busek egyáltalán nem szimpatizál a kétes hírű Haiderrel, pártján belül szép számmal akadnak olyanok is, akik - a gyenge választási eredményekre hivatkozva - az ÖVP jelenlegi vezetőjének távozását sürgetik, emellett pedig az adódó lehetőségek kihasználását követelik. Vagyis, az ÖVP-FPÖ parlamenti többsége alapján kialakítható néppárti-szabadságpárti koalíciót, amelynek nyomán Ausztria a szociáldemokraták nélküli kormányzás elé tekintene. A legvalószínűbb megoldás, hogy marad a régi felállás. Csak az a kérdés, hogy meddig. URBÁN GABRIELLA HÍREK - VélEMéNYEK 12 A SZLOVÁKIAI MAGYAR FOKLÓRSZÖVETSÉG, CSEMADOK ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA, KOMÁROM VÁROSA, ILLYÉS GYULA ALAPÍTVÁNY, A VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1994. október 22-én a Komáromi Városi Sportcsarnokban megrendezik az V. SZLOVÁKIÁI TÁNCHÁZTALÁLKOZÓT és KIRAKODÓVÁSÁRT **************************************** MŰSOR: 10.00 11.00-16.45 10.30-17.00 11.00-16.45 17.30-20.00 20.00-23.00 cs ® m Ä ra ® APRÓK TÁNCA TÁNCOKTATÁS - KÜZDŐTÉR galgamenti, magyarbődi, krivany-i, zoboraljai, eleki, cigány, gerendkeresztúri és medvesaljai táncok bemutatója és oktatása FOLK-KOCSMA Fellépnek: Romano Glasso, Fakó, Ökrös, Csalló, Békés banda. Méta, Železiar, Árgyélus, Csámborgó zenekarok, Csoóri Sándor és zenekara. Takács Ádám és zenekara, Gáspár Béla és a nagysajói zenekar NÉPZENEI KONCERTEK - EDZŐTEREM Fellépnek: a medvesaljai, eleki, budkai, gerendkeresztúri, bagi, zoboraljai, krivany-i, szinai, nagysajói hagyományőrző zenekarok, Agócs Gergely, Korpás Éva, Nagy Myrtill, Écsi Gyöngyi, Mag Deme Ilona és Pál István szólisták, Méta együttes, Ökrös együttes, Lakatos Róbert és barátai AZ V. SZLOVÁKIAI TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ GÁLAMŰSORA Fellépnek: hagyományőrző zenészek és táncosok, valamint hazai és külföldi népzenei együttesek és szólisták. MULATSÁG Széki táncrend, Mátyusföldi táncrend. Kalotaszegi táncrend, Gömöri táncrend és Magyarpalatkai táncrend. 23.00-05.00 TÁNCHÁZ AZ OXALIS sörözőben (a magyar gimnázium épületével szemben) Az egész nap folyamán népművészeti kirakodóvásár és kézművesbemutató! A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK! Belépődíj: Felnőtteknek 60,- Sk, gyerekeknek, katonáknak és nyugdíjasoknak 15,- Sk, a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tagjai részére 40,- Sk ***************************************************** TÁMOGATÓK: Márai Sándor Alapítvány - Pozsony, Magyar Művelődési Intézet - Budapest, Csokonai Művelődési Központ - Dél - Komárom, Garabonciás Folklór Egyesület - Dél - Komárom, Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége - Gyula, Ing. Nagy Péter vállalkozó - Gúta, Szlovák Rádió Magyar Szerkesztősége - Pozsony, N. C.N. Kft - METABOND - POZSONY, Vox Nova Rt. - ÚJ SZÓ A baloldali magatartás esélyei Számottevő képviselet jutott a Magyar Szocialista Párt IV. kongresszusán a határon túli kisebbségi pártoknak és szervezeteknek. A meghívottak protokoll-listáján szereplő több mint hetven tagú vendégsereg majd egyharmadát tették ki. Nyilván ebből is adódott, hogy részükről csak egyetlen üdvözlő felszólalás hangzott el. Takács Csaba, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke az MSZP-nek, mint kormányzó pártnak a határon túli kisebbségek sorsára kiható szerepét emelte ki. Hangsúlyozta, amennyiben nem sikerül államközi kapcsolatok szintjén elérni a hatékony kisebbségvédelmet, a romániai magyarság oly nagy arányban hagyja majd el szülőföldjét, hogy ez elviselhetetlen terheket ró az anyaországra. Aligha kétséges, a többiek is ezzel a lehetőséggel éltek volna az emelvényen, hogy a kormányzó pártnak címezve felemlegessék a kisebbségi gondokat. Minden bizonnyal ezért tartotta fontosnak Duray Miklós is, hogy részt vegyen a szocialista párt kongresszusán, amely eléggé kinyilvánította: minden határon túli kisebbségi pártot és szervezetet egyforma közelségben érez magához. Talán az MSZP-t, mint újdonsült kormányzó pártot érő szüntelen, a határon túli magyarsággal szembeni felelősségérzetre figyelmeztető jelzéseknek és elvárásoknak tudható be, hogy Horn Gyula elnöki beszámolójában erről a kérdéskörről nem esett szó. A párt időszerű teendői között viszont hangsúlyt kap: politikánkban fontos szerepet játszik a határon belüli és azon kívüli nemzeti és etnikai kisebbségek iránti kölcsönös előnyökön alapuló politika." Az MSZP az elmúlt években tagozatok létrehozásával, a közép- és kelet-európai kisebbségek jogainak szavatolását szolgáló nemzetközi kezdeményezésekkel, önálló javaslatokkal segítette a kisebbségi kérdésben az együttgondolkodást. Az eddigi szerepvállalást, úgy tűnik, a párt megváltozott helyzetében szinte mindenestül kormányzati síkra terelik a szocialistákkal szembeni elvárások. Csak kérdés, vajon a hatalomgyakorlással összefonódó intézkedések elhomályosíthatják-e az olyan tennivalókat, amelyeket a kisebbségi kérdés megközelítésében az MSZP, mint baloldali politikai mozgalom eredendően felvállal. Mert a határon túli magyarságot az ilyen irányú szerepzavarok is érzékenyen érinthetik. Nem kétséges, hogy a baloldali politika iránti rokonszenvet a dél-szlovákiai magyar értelmiség körében igazából az MSZP tekintélye és szellemi kisugárzása váltja ki. Á baloldali magatartás a szlovákiai magyar értelmiségi közegben válságba jutott, s ebből a Demokratikus Baloldal Pártjának kiszámíthatatlan lépései nem nagyon mutatnak kiutat. A mostani választások előtt ennek a pártnak egyébként nem alaptalan aggályoskodása a nacionalista közhangulattal kapcsolatban oda vezetett, hogy magyar jelöltjei nem jutottak be a parlamentbe. A szlovákiai magyar politikai értékrendben mutatkozó űr betöltése iránt mintha azért kezdene érdeklődés mutatkozni. Többek között olyanok részéről is, akik az Antall-kormány időszakának személyes szlovákiai haszonélvezői voltak, rátelepedve az alapítványokra (mondani sem kell „az egész szlovákiai magyarság érdekében"). Most megpróbálják felfedezni, a „szociális embert". Nyilván sok múlik azon, hogy az értékek természetes kiegyensúlyozása bekövetkezik-e. S ehhez nagyban hozzájárulhat, ha az MSZP utat talál a pártközi politikai és szellemi elitekkel fenntartott kapcsolatokon túl a Pozsonyon kívüli, vidéki kisebbségi magyar értelmiség tágabb köreihez is. KISS JÓZSEF Győzött a populizmus