Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-06 / 231. szám, csütörtök

OLVASÓINK OLDALA ÚJ SZÓ' 1994. OKTOBER 6. Tisztelt szerkesztőség! Gyakran elhangzik, hogy vasutunk milyen elavult, a vonatok döcögősek és piszkosak, a vasutasok pedig nem veszik emberszámba az utasokat. Létezik azonban kivétel is. Csehországban tanulok, így szükségem van egy diákigazolványra, melynek felmutatása után kedvezményes áron vehetek jegyet. Csakhogy igazolványom érvényessége néhány nappal visszautazásom előtt lejárt, így el voltam készülve a legrosszabbra, kiszámítottam, hogy kétszáz koronától kell majd elbúcsúznom. A párkányi állomás pénztárosa azonban váratlanul megkérdezte, hogy nem beiratkozásra megyek-e. Igenlő válaszom után beírt még egy utat a régi igazolványomra, és így diákjegyet vásárolhattam. Köszönet a pénztárosnőnek, akit személyesen nem ismerek, amiért törődik az utasok érdekeivel is. PÓCZIK GÁBOR Hradec Králové A közelmúltban a helybeli plébános felszentelte Nagymácséd új felségjeleit: a zászlót, címert és pecsétet. Délután az ünnepség a temetőben folytatódott, ahol felavatták az első és a második világháború áldozatainak emlékművét. Noszek Ferenc polgármester után Popély Gyula történész mondott beszédet, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékműnél. B. L, Nagymácséd Pazarolunk... A pártállam idején folyt a verseny azért, ki tud több hektárt learatni, az nem számított, mennyi volt a szemveszteség. Ez csak akkor mutatkozott meg, amikor a tárcsázás után térdig érő sarjúárpa, -búza nőtt. Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy ez ma már másképpen van. Ha valaki Dunaszerdahelyről Galánta felé autózik, remek látványban lehel része. A konzervgyárat elhagyva olyan táblákat lát, ahol a búza már olyan nagyságúra nőtt, mintha május lenne. Az egyik tábla a nagyudvamoki, a másik a sikabonyi szövetkezeté. Tehát minden maradt a régiben. Továbbra is pazarolunk. A főnökök kezében nagy hatalom van. Aki szólni mer, az megkapja a felmondást. így a szerencsétlen polgár hallgat. Hát ide jutottunk! Egy kiló kenyér 13, egy liter vizes tej 9,50, egy kiló színhús 140 korona. Itt, az Arany szigeten kezdődtek az erőszakos szövetkezet-alapítások. Amikor már jobban ment a soruk, egy-egy jól menő szövetkezethez öt-hat pocsékul gazdálkodót rokonítottak. Amikor ezek beilleszkedtek a jól gazdálkodó szövetkezetekbe, akkor szétrombolták az efsz-eket. Persze ez csak a Csallóközre és a Mátyusföldre vonatkozik, mert Közép- vagy Kelet-Szlovákiában a szövetkezetek csak óriási állami támogatásokkal tengődtek. MOLNÁR FERENC Dunaszerdahely Az olvasói leveleket, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdjekében olyanokat is kö/.lünk, amelyeknek lartalmáteljes mértékben egyet. KöValóban nem hátrálhatunk (Megszüntették a lédeci kisiskola magyar osztályát, Új Szó, 1994. 9 22.) Őszinte felháborodással olvastam a cikket, amely arról tudósít, hogy Lédecen szeptember elsejével a Nyitrai Tanügyi Hivatal döntése alapján megszünették az 1-4. osztályos szlovák alapiskola mellett működő magyar osztályt. Nem szándékozom kitérni a megszüntetés módjának fondorlatos, erkölcstelen módjára, melynek következtében a szülőknek és a helyhatóságnak még csak lehetőségük sem adódott az idejébeni tiltakozásra. Nyilvánvalóvá vált ez a kedves olvasók előtt az említett újságcikkből. Csak alá szeretném támasztani a szerző megállapítását, amely szerint ebben az esetben nem engedhetünk. Megbizonyosodhattunk. attól függetlenül, hogyan jönnek-mennek a kormányok, és jelenleg éppen ki birtokolja a hatalmat, egy pillanatra sem szűnik a magyar iskolahálózat gyengítésére irányuló igyekezet. Márpedig megmaradásunk felé iskoláinkon keresztül vezet az út. Oktatásügyben nincs hová hátrálnunk. Ezen a területen a meghátrálás egyet jelent a gyors asszimilációnkkal. Legmarkánsabban éppen a Nyitra környéki magyar falvak sorsának alakulása bizonyítja e megállapítás helytállóságát. Esetükben a magyar iskolák megszűnése a nagyon gyors nyelvváltáshoz és a nemzeti identitás feladásához vezetett. Teljesen nyilvánvaló előttem, hogy nem egyszerű dolog érdekeink eredményes képviselete oktatásügyünk területén. Gyakran tűnhetnek erőfeszítéseink kilátástalan szélmalomharcnak. Mégis azt kell mondanom, egy percig sem inoghatunk meg eltökéltségünkben. Ki kell védenünk az államapparátus mindennemű taktikázását, amely iskoláink ellen irányul. Tudatosítanunk kell, hogy a magyar nyelvű oktatás problémáit nem tudjuk rövid úton megoldani. Ezek csak nagyon hosszú, szívós és áldozatkész tevékenység árán rendezhetők. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy megéri a fáradságot, mert nemzetiségünk megmaradásának legalapvetőbb biztosítékáról, az iskolánkról van szó. Ezek után csak azt mondhatom a konkrét lédeci eset kapcsán, hogy a szülők, az önkormányzat, a pedagógusok és az ügyben bármilyen módon segítő szándékkal szerepet vállaló érdekeltek semmilyen körülmények között ne adják fel a magyar osztály újraindításába vetett hitüket. Amennyiben nem sikerülne az újraindítás ebben az iskolaévben, sikerülnie kell jövőre, de ha még akkor sem, beindítjuk két év múlva. Csak ez lehet az alapállásunk. Ebben és a hasonló esetekben szigorúan el kell vetnünk a semmit sem tehetünk szemléletet. Osztom az írás szerzőjének véleményét, hogy a választások utáni új magyar parlamenti képviseletre oktatásügyünk területén vár a legfontosabb feladat. Alapvetően megkönnyítené helyzetünket egy számunkra sokkal kedvezőbb oktatási törvény kimunkálása. Nagymértékben visszaszoríthatóak lennének ezáltal a magyar iskolák ellen irányuló intézkedések a tanügyi szervek részéről. EG YÜD LÁSZLÓ A Metalinda a beteg gyerekekért A mai világban ritkán fordul elő. hogy valaki önzetlenül, segítőkészen nyújtja jobbját. De azért mégis megesik. A Metalinda együttes a közelmúltban járta az országot, sok helyen vendégszerepelt, és a bevételt gyermekotthonoknak és alapítványoknak ajándékozta. Azokon a helyeken, ahol koncertet adlak. felkeresték a helyi gyermekotthonokat is. így jutottak el a fogyatékos gyerekek kassai intézetébe. A gyerekeknek ez óriási élményt jelentett, sok kérdést tettek fel a zenészeknek, és büszkén őrzik az autogramokat. Külön örömet jelentett, hogy az együttes megajándékozta otthonunk lakóit legújabb kazettájával. Meghívták őket a hangversenyre is, így sokan ingyen jelen lehettek a rendezvényen. Köszönetet kell mondani a fiúknak, hogy a betegekre és elhagyatottakra is gondoltak, szebbé téve ezzel egyhangú, olykor komor napjaikat. ANETTA SM1KOVÁ Szomotor Köszönet Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Fóthy Jánosnak, az MKDM parlamenti képviselőjének, aki időt és fáradtságot nem sajnálva segített a lédecieknek problémájuk megoldásában a magyar osztály megszüntetésével kapcsolatban. Nagyra értékeljük segíteni akarását. A zoboraljaiak abban bíznak, hogy az általuk hőn óhajtott magyar gimnázium megalakul, mert csak az biztosíthatja az itt élő magyarság nyelvének és kultúrájának megőrzését. A lédeci szülők és önkormányzat nevében: Chrenkóné Latika Ildikó és Fazekas József A legfontosabb a szeretetet Baráti szívessáa (Bűntények sorozata Komáromban, Új Szó, 1994. 9. 30.) WCOOCIJ Az utóbbi hetekben a sajtó sajnos sokat foglalkozott a Komáromi járással. Ez azért sajnos, mert az utóbbi időben két gyilkosság kavarta fel a város és az ország lakosságát. Legszomorúbb benne, hogy mindkét gyilkosságot fiatalkorú követte el. Komáromi lakosként és anyaként különösen megráztak a történtek. A két gyilkosság indítóoka a pénzszerzés volt. Nem tudjuk, hogy a kél kamasz milyen körülmények között élő család gyermeke. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy pénzszerzés volt a borzalmas tettek motívuma. Hogy miért? Ha gyerekünknek mindent megadunk, pénzzel akarjuk pótolni hiányzó figyelmünket, törődésünket, a gyerek értékrendjében a pénz lesz az elsődleges. Egyre többet akar, és ha már nem tudjuk teljesíteni kívánságait, akkor egyedül próbálkozik, s hogy milyen módon...? Meg kell említeni a szegénységet is. Emiatt sem tudunk gyermekeinkre figyelni. Idegesek vagyunk, hogy nincs munkánk, nincs pénzünk, vagy mert a férjünk (feleségünk) eltékozolja azt. Ilyenkor is a gyerek számára a pénz lesz az elsődleges. Ezért is a szülők a felelősek. Hogy mit tehetünk? Legyen az szegény vagy gazdag család, de a gondok mellett találjunk időt arra is, hogy megismerjük gyermekünk lelkét, gondolkodását. Míg kicsi, kapjon tőlünk mesét, később menjünk együtt kirándulni, sétálni, beszéljünk meg egy-egy filmet, és sorolhatnám! Az ilyen kapcsolaton keresztül ismerhetjük meg őt. A nap huszonnégy órájából találjunk mindig idői arra, hogy a gyerek érezze szeretetünket, azt hogy csak vele törődünk. Így értékrendjében első helyre a szeretet kerül, de ezt csak tőlünk, szülőktől tanulhatja meg. PAUER GYÖRGYI Komárom - Én sem emlékszem már mindenkire, de elképzelhetőnek tartja, hogy négyszázhúsz fős osztályba jártam... ?! A magyar koalíció és a magyar sajtó A magát függetlennek nyilvánító és jelölő magyar sajtó megbocsát hatatlanul viszonyult a hármas ma gyar koalícióról folytatott tárgyalásokhoz. Ahelyett, hogy tárgyilagos magyarázattal szolgált volna olvasóinak, és független megnevezésének megfelelő álláspontot képviselt volna. A hármas tárgyalás elhúzódása, a nézetek mássága mind magyarázat nélkül maradt, ehelyett minden konklúzió arra utalt, hogy a nép hiába követeli az annyira szükséges hármas koalíciót, mert valamely tárgyalóegység tagja azt érthetetlenül ellenzi, tehát ellensége a magyarság egységes fellépésének. Így lett majdnem a magyar egység ellenségévé nyilvánítva Duray Miklós, az Együttélés elnöke, aki ezt tényleg nem érdemelte meg. Mindez az irányadó szlovákiai magyar sajtó támogatásával történt, amivel az a magyarság érdekei védelmére irányuló tantárgyból elégtelenre vizsgázott. Duray több alkalommal kinyilvánította az általa vezetett mozgalom és a kettős koalíció feltételeit - a társuláshoz megkövetelt politikai kultúrát, azt, hogy nem képviselhetik a magyarságot labilis erkölcsű személyek, akik személyes érdekből már addig is cseréltek párligazolványt, azok, akik az elmúlt négy évben nyíltan és egyértelműen az egységes magyar képviselet ellen fejtettek ki tevékenységet, és nem utolsósorban elutasították a komáromi nagygyűlés szellemét és annak dokumentumait. Duray kitartott, minden megalázást szó nélkül eltűrt, érezve maga mögött a kisebbség szilárd erkölcsi támogatását a kritikus helyzetben. Ennek révén rövid idő alatt visszanyerte a nép bizalmát, és a magyarság az egységes magyar képviseletbe vetett hitét. A probléma magvát sajtónk működésének diszharmóniája képezi. Sajtónknak nevezzük azért, mert mi bíztuk meg kényes helyzetünk bemutatásával hazánkban és a külföld előtt, amit az el is vállalt. És hol keletkezett a széthangoltság? A függetlenség írott és íratlan törvényei magukba foglalják a semlegesség és tárgyilagosság erkölcsi szabályait. Tehát egy független irányzat nem vállalhat vagy közvetíthet aktív ténykedést a kiválasztott szubjektum vagy csoport ideológiája ellen. Esetünkben, ha ragaszkodik a tevékenysége tartalmához és szelleméhez, meghatározásában meg kell jelölnie a szubjektumot, melyet képvisel vagy támogat, vagy pedig meg kell reformálnia álláspontját és A szlovákiai magyar kisebbség napilapja címmel jelöli meg magát. Ha pedig teljesen szabad, saját ideológia nélküli, a pillanatnyilag uralkodó ideológia szószólója óhajt lenni, akkor erre is több, találó jelző alkalmazható. Eddigi tapasztalataim alapján a tisztelt szerkesztőségnek az olvasói levelek közlésével kapcsolatos rövid nyilatkozatát sok esetben így értelmeztem (elnézést kérek, ha tán kissé cinikusan hangzik): A nézetek sokrétűségéből olyanokat nem közlünk, melyekkel szerkesztőségünk nem ért egyet. Közlünk viszont olyan szerkesztőségi cikkeket, melyekkel olvasóink nem értenek egyel. A felvetett kérdések magyarázatával adósak olvasóiknak. Ezt pótolni kell, ennyivel tartozunk egymásnak és a független objektivitásnak. A hogyan továbbról és a követendő irányvonalról a sajtó vezetőinek és irányítóinak kell dönteniük Nekünk, olvasóknak csak nézetünk, véleményünk lehet. Javaslom azonban, hogy elképzeléseinket egyeztessük. Elsőként természetesen az érdekelt sajtóorgánumnak kell nyilatkoznia hozzáállásáról, hajlandóságáról és lehetőségeiről. Előrebocsátva, hogy nem vagyok semmilyen párt tagja, és sohasem voltam az, én szükségét látom annak, hogy a kisebbségnek, a megbízható egységes vezetés mellett, egy tárgyilagos, objektívan vezetett és szerkesztett napilapja legyen, amely támogatná az egységes magyar vezetést, és magas szinten, naprakészen informálná a magyar olvasótábort. Fel kell ugyanis készülnünk, hogy a fennmaradásunkért folytatott további küzdelmünk során még rengeteg megpróbáltatásban lesz részünk. Én - a magam nevében - az Üj Szó mellett szavazok. Itt látom biztosítva magas szakmai szinten a problémák, valamint helyzetünk alapos ismeretét, ugyanúgy, mint a rutinos lapszerkesztést és lapvezetést. Ez természetesen csak elképzelés, megvalósításához a kisebbség ma már egységes vezetőségének és az Új Szó szerkesztőségének megegyezése kell. Mindenesetre kezdeményezésre van szükség ezen a téren, mert reálisabbnak látszik ez a megoldás, mint egy új sajtótermék megalapítása. Reméljük, hogy most már sikerül a hármas magyar koalíció egységes fellépésének támogatására az egységes tömegtájékoztató szerveket is létrehozni. GY. NAGY LAJOS Dunaszerdahely