Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-29 / 251. szám, szombat

1994. OKTÓBER 29. ÚJ SZÓ' HÍREK-VÉLEMENYEK Véget ért a Clinton-körút Dupla segítség (TA SR-hír) A közel-keleti bé­kefolyamatot végig kell vinni, és az Egyesült Államok a maga ré­széről mindent megtesz ennek ér­dekében -jelentette ki tegnap Bili Clinton Jeruzsálemben azt kö­vetően, hogy ellátogatott a máso­dik világháború hatmillió zsidó ál­dozatára emlékeztető holocaust­emlékműhöz. Az amerikai elnök az eddigi támogatás megduplázá­sát ígérte az izraeli vezetőknek. Clinton a kegyeletes megemléke­zés előtt a jeruzsálemi elnöki palo­tában reggelizett Ezer Wiezman iz­raeli államfővel. Az amerikai elnök tegnap egyébként három közel-keleti or­szágban is megfordult. Izraelből Kuvaitba utazott, ahol alig hat órát töltött. Villámlátogatásába mind­össze az fért bele, hogy találkozott az ott állomásozó amerikai egysé­gek vezetőivel, s a repülőtéren ar­ról biztosította Dzsahir Ahmed Dzsabir Szabah sejket, hogy Irak esetleges Kuvait-ellenes lépéseit a Fehér Ház nem nézi tétlenül. Köz­vetlenül hazautazása előtt Clinton Szaúd-Arábiában tárgyalt Fahdki­rállyal. • • • Simon Peresz izraeli külügymi­niszter tegnap Marokkóba érkezett, hogy Rabatban részt vegyen az iz­raeli összekötő iroda megnyitásán. Marokkó is hamarosan ugyanerre készül Tel Aviv-ban egy múltheti kétoldalú megállapodás alapján. A külügyminisztert hét további kor­mánytag is elkísérte. Vasárnap csatlakozik hozzájuk Jicchak Ru­bin kormányfő, s Casablancában az egész delegáció részt vesz a Kö­zel-Kelet és Észak-Afrika gazdasá­gi gondjaival foglalkozó nemzet­közi tanácskozáson. Aristide jövőre lemond (TA SR-hír) Jövőre megválik ál­lamfői tisztségétől a nemrég száműzetésből hazatért haiti elnök. Jean-Bertrand Aristide, akinek man­dátuma 1995-ben jár le, ezt az NBC tévétársaságnak nyilatkozta. „Azt tartom a feladatomnak, hogy Haiti lakosságával jogállamot teremtsünk cs a megbékélés jegyében előkészít­sük az esedékes választástlkat" - je­lentette ki. Egyúttal köszönetet mon­dott az Egyesült Államoknak és a nemzetközi közvéleménynek azért, hogy sikerült Haitin helyreállítani a demokráciát. A haiti elnök úgy nyilat­kozott, hogy hároméves távollét után biztonságban érzi magát hazájában. Megszűnnek a munkásbérletek? (Folytatás az I. oldalról) Soós Gabriella Bodakről jár be Pozsonyba. Naponta 140 kilométert tesz meg otthona és munkahelye kö­zött. mivel csupán kerülővel. Bős felől, és egy somorjai átszállással tud eljutni munkahelyére, a Slovnaft üzemi rendelőjébe. Havonta 2600 koronát keres, ebből 460 koronái he­tijegyekre költ. - Ha megszüntetnék a munkásbér­letet, otthon maradnék, mert nem ér­né meg beutazni, nem tudnám megfi­zetni a jegy árát. Egy évem van hát­ra a nyugdíjig. Hová mehetnék én dolgozni? A környékünkön nines semmilyen munkalehetőség ezért is kellett bejárnom Pozsonyba. Aki dol­gozni akar. az elmegy a munka után. de ha még a munkásjegyet is meg­szüntetik, végkép p elveszik az embe­rek kedvét a munkától. Így is sok a munkanélküli. A segélyekre honnan lesz pénz? így akarnak spórolni? A munkásbérlettel utazók szavain nem is lehet csodálkozni, annál meg­lepőbb volt néhány buszsofőr véle­ménye. - Szerintem ez nekünk sem lenne jó. A sofőröknek nem is lenne idejük mindenkitől jegyet kérni, és a menet­idő is meghosszabbodna. Tudjuk mi is, hiszen érezzük a bőrünkön, hogy nincs elég pénz a közlekedésre. De ezek az emberek nem szórakozásból utaznak naponta több órát, ne rajtuk spóroljanak! - fakad ki az egyik Po­zsony-Dunaszerdahely-N agy me­gver vonaton ingázó sofőr. - A; utasok megint csak ránk fog­nak morogni - veszi át a szót kollé­gája. - Nem tudom, jól dtgondolta-e az egészet a miniszter úr. Persze, föl­mentek az árak, míg öt éve 1,80 volt a gázolaj literje, most 16,80. Ezek a jegyárak nem fedezik a költségeket, de ott akarnak spórolni, ahol nem le­het. Miért nem spórolnak az admi­nisztráción? Alkatrészre nem telik, számítógépekre igen. Szerelők nin­csenek, de hivatalnok akármennyi. A közlekedésügyi minisztérium természetesen védi a maga igazát. Jozef Pieružek, a közúti forgalmi osztály dolgozója adatokkal, tények­kel támasztja alá a javaslat jogosult­ságát. - Jelenleg a munkásjegy ökonómi­ai árának 6< százalékát, a diákje­gyek ökonómiai árának 89 százalé­kát dotálja az állam. Hyen sehol a vi­lágon nem létezik. A; ökonómiai ár és a polgár által fizetett összeg kö­zötti különbség kiegyenlítésére az ál­lam mintegy I860 millió koronát költ. A munkásbérletek megszünteté­sével legalább egymilliárd koronát meg lehetne spórolni. Még akkor is. ha lényegében megmaradnának a diiikbérletek, bár az állami dotáció azok esetében is az eddigi 89 száza­lékról 77, 4 százalékra csökkenne, de megmaradna például az egészségká­rosultak utazási kedvezménye. Miért van erre szükség? Azért, hogy a köz­úti tömegközlekedés egyáltalán fennmaradjon. Az autóbusz-közleke­dés biztosításához az idén 2,2 milli­árd koronára lenne szükség, de nem kapjuk meg még a felét sem ennek az. összegnek. Az autóbuszpark elörege­dett. 6,5 milliárd korona kellene a felújításra, ezzel szemben évek óta nincs pénz új autóbuszok vásárlásá­ra. Kénytelenek voltunk járatokat megszüntetni, mert csak így tudtuk megspórolni a gázolajra, alkatrész­re valót. Az elképzelések szerint a jövőben más kedvezményes jegyek vásárlásával utazhatnak majd az emberek olcsóbban. Hasonlóan a városi tömegközlekedés bérletrend­szeréhez, az utas a városközi jára­tokra is elővételben megvehet bizo­nyos számú jegyet, és kap bizonyos kedvezményt. A munkásbérletek megszüntetésének szociális követ­kezményeire a szociálisügyi minisz­tériumnak kell megtalálnia a megol­dást. Természetesen megkérdeztük a munka; és szociálisügyi minisztéri­um illetékesét is arról, miképpen ter­vezi a tárca megoldani a munkásbér­letek eltörlésével együtt fellépő szo­ciális gondokat. Boris Sopira úrtól megtudtuk, a tárca valóban foglalko­zott a kompenzáció kérdésével, elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű lakosok esetében. Részle­tekbe nem bocsátkozott, mondván, a gazdasági miniszterek találkozójára beterjesztett javaslat csupán egy le­hetséges variáció, mely valószínűleg még sok változáson fog átmenni. So­pira úr mellesleg indokolatlannak tartotta, hogy a sajtó megkongatta a vészharangot, mert ez az ügy már három éve húzódik, és korántsem biztos, hogy most pont kerül a végé­re. Hagyjuk magunkat meglepni. De semmiképpen se várjunk kellemes meglepetést... S. FORGON SZILVIA Bécs-Budapest: mínusz 30 perc A Budapest és Bécs között rend­szeresen autózók között csak abban van vita: húsz vagy harminc perccel rövidült meg a két főváros közötti kocsiút. Örömük azonban osztatlan, mert tegnap ünnepélyesen áradták a magyar halárig hiányzó, valamivel több, mint harminc kilométeres au­tópálya-szakaszt is. Ezáltal Bécsből - s mi több, lényegében Nyugat-Eu­rópa csaknem összes nagyvárosából - egyetlen lakott terület érintése nélkül juthat az utazó Hegyeshalo­mig. Mához egy évre pedig már Bu­dapestig. Feltéve, hogy addig telje­sül a terv: elkészül a Győr-Hegyes­halom pályaszakasz is. Az A4-es autópálya tegnap áta­dott, egészen pontosan 28,4 kilomé­teres része egyúttal megoldja a ma­gyar határ után következő négy oszt­rák falu sok évtizedes problémáját. Az ott lakóknak nem kell tovább tűrniük, hogy a teljes ausztriai ke­let-nyugati irányú kereskedelem és utasforgalom az ő főutcáikon halad keresztül. Az utolsó autópálya-szakasz épí­tése 1,8 milliárd schillingbe került, az összeg negyedét fordították kör­nyezetvédelmi beruházásokra. Parn­dorfnál például az utat a felszín alá vitték. A rendes autópályán összesűrűsödő környezetkárosító anyagoktól növényi lánc védi a kör­nyező mezőket, földeket. Itt alkal­maztak először útjegesedést előre­jelző rendszert. (Népszabadság) rmtsm.mm ÜZEMELŐ AUTÓPÁLYA vmzm zws*MOST ÁTADOTT SZAKASZ Oroszlánszelídítés Warren Christopher nagyon előrelátóan, még mielőtt Clinton elnök elindult volna a Közel-Ke­letre, kijelentette: damaszkuszi tárgyalásai ered­ményeit majd csak úgy fél év múlva lehet érdem­ben értékelni. Az amerikai külügyminiszter na­gyon jól tudta, mit beszél. A csütörtöki tárgyalá­sokról ugyanis valóban csak azt lehetne mondani: sok hűhó semmiért. Mert hűhó, az volt. Már csak azért is, mert ez voll az egyetlen komoly esemé­nye a hat országot érintő vizitnek. A többi nem volt más, mint külsőség és látvány. Éppen ezért el­ismerés illeti a külpolitikai téren meglehetősen ta­pasztalatlan, bizonytalan amerikai elnököt, hogy egyáltalán vállalkozott erre a hálátlan feladatra. Három órán át tartottak a tárgyalások Hafez Asszaddal, majd a csupa mosoly sajtóértekezlet következett. A kijelentések diplomatikusak, szinte semmitmondóak voltak - ahogy azt várni lehetett. Clinton csak Jeruzsálemben sajnálkozott amiatt, hogy az újságírók előtt Asszad elhallgat­ta, amit neki négyszemközt elmondott: Szíria helyteleníti a politikai célok terrorista módsze­rekkel történő érvényesítését. Asszad nem cáfolt, de semmit sem erősített meg. Az viszont tény ­mégpedig sokatmondó tény hogy Szíria válto­zatlanul ott marad a terrorizmust támogató orszá­gok amerikai listáján. Pedig Clintonnak az izraeli kneszetben mondott beszédéből is csak úgy dőlt az optimizmus. Az ál­lítólagos damaszkuszi szemléletváltás. Asszad új hozzáállása a békefolyamathoz, eltökéltsége a megegyezésre, amelyet Clinton felfedezni vélt ná­la, nem olyan szilárd alap, amire biztonsággal ala­pozni lehet 46 évi ádáz ellenségeskedés megszün­tetését. S különösen nem most, hogy Izrael békét kötött nemcsak az egykoron kiközösített Egyip­tommal, hanem a palesztinokkal és Jordániával is. Szírián kívül csak Libanon maradt ki a megbékí­tett arab szomszédok közül - mert Damaszkusz így látja jónak. El kell ismerni, már Izrael sem vitatja, hogy előbb-utóbb vissza kell adnia az 1967-ben meg­szállt Golan-fennsíkot Szíriának. Persze, jobb sze­retné utóbb, Szíria viszont mielőbb. De már az is óriási haladás, a békefolyamatban eddig történtek áldásos hatása, hogy erről egyáltalán tárgyalások folynak. Kérdés, hogyan és mikor sikerül felolda­ni ezt az ellentétet a két érintett állam között. Mert a nagy talány maga Hafez Asszad. Lassan negyed­százada, 1970 óta áll az ország élén a légierő egy­kori tisztje, a pilóta, aki az Izrael elleni harcokban is részt vett. Erre a harcra tette fel az életét, ennek köszönheti szokatlanul hosszú, s meglehetősen konszolidált hatalmát. Ezért lehel diktátor anélkül, hogy különösebb ellenállással kellene szembenéz­nie. S valahol itt kell keresni hajthatatlansága kul­csát is. Egyáltalán nem kizárt, hogy Asszad, akit ne­veztek már ravasz rókának, de fogatlan oroszlán­nak is, tartogat még meglepetést a tarsolyában. Ki­derülhet, hogy akár foggal-körömmel is hajlandó védelmezni - a hadiállapotot. Mert kételyei lehet­nek, kell-e az országnak, ha már kitör a béke, s tudja-e majd békés viszonyok között is irányítani az államot. Mi lesz akkor, ha alattvalói a saját em­lékművévé merevedett vezért, az egykori hős oroszlánt békeidőben nem tartják majd megfelelő vezetőnek? Mi lesz, ha megpróbálják megszelídí­teni? Egyébként ez a veszély már most, a béke küszö­bén is fennáll. Főleg, hogy nyilvánvaló: az orosz­lánszelídítésben nagyon szívesen részt vennének nemcsak az izraeliek, nemcsak a térség arab álla­mai, de az amerikaiak is, mégpedig jelentős tőke­befektetések révén. Ennek értékét pedig a szírek nagyon is fel tudják mérni: az úgynevezett arab szocializmus kísérlete sem tudta felhígítani levan­tei kalmárvérüket. GÖRFÖL ZSUZSA EDU-tanácskozás Prágában (TA SR-hír) Alois Mock osztrák külügyminiszter, az Európai De­mokratikus Unió elnöke vezetésével Prágában tegnap megkezdődött az EDU elnökségének tanácskozása. Nyugat- és Kelet-Európa 19 országa 20 keresztény és konzervatív pártjá­nak képviselői vannak jelen. Jelenté­sek szerint a résztvevők között van a német CDU, az osztrák ÖVP, a brit Konzervatív Párt. Szlovákiából a Kereszténydemokrata Mozgalom, magyar részről pedig a Magyar De­mokrata Fórum képviselői érkeztek a cseh fővárosba. Az EDU-tanácskozás résztvevői elsősorban a legutóbbi osztrák, né­met, svéd és szlovák választások után kialakult helyzetet vitatják meg. Napirenden szerepel az Európai Unió januártól esedékes kibővítése négy új taggal. Szó van ezen kívül a Békepartnerség programról, vala­mint az EDU jövőre Madridban ese­dékes kongresszusáról. A Békepartnerség nem NATO-tagság (TA SR-hír) A NATO célja mega­lakulása óta változatlan: a tömbbe tömörülő országok biztonságának a szavatolása - jelentette ki a paktum új főtitkára, Willy Claes. Az október derekán beiktatott új főtitkár tegnap Hágában a NATO-közgyűlés részt­vevői előtt mondta el első, elvi je­lentőségű beszédét. Kitért arra is, hogy az atlanti tömb feladatai némi­képp kibővültek, hiszen tevékenysé­gét igyekszik kiterjeszteni Közép- és Kelet-Európára is. Az új főtitkár szerint nem lehet lebecsülni a Békepartnerség prog­ram jelentőségét, amely nem korlá­tozódik csupán közös hadgyakorla­tok megtartására. „Az a célunk, hogy az új demokráciáknak átadjuk tapasztalatainkat, amelyeket a vé­delmi minisztériumok és a hadse­regbeli hierarchia demokratikus ki­építése terén szereztünk" - jelentet­te ki. Willy Claes arra figyelmezte­tett, hogy a Békepartnerség prog­ram megvalósításához pénzre és időre van szükség. Azt is nyomaté­kosan leszögezte, hogy a Békepart­nerséget nem szabad összetéveszte­ni a NATO-tagsággal. A főtitkár szólt az Oroszországhoz fűződő vi­szonyról is, amelyre jellemző, hogy mindkét fél tiszteletben tartja a má­sik szuverenitását. Yetikeresök (TA SR-hír) Helikopterekkel és infravörös sugarakkal akarja felku­tatni a napokban Pekingben létesült újdonsült bizottság a Himalájában a havasi embert. Tagjai természete­sen gondosan áttanulmányozzák a legendás hírű yetiről eddig megje­lent „szakirodalmat". Szemtanúkat is meghallgatnak, akik közül töb­ben úgy látták, hogy a yeti félig ál­lat, félig pedig emberi lény, s egye­nesen jár. Reinhold Messner oszt­rák Himalája-szakértő csupán me­sének tartja a yetiről keringő men­demondákat. Az a véleménye, hogy inkább egy ritka vagy egyedi állat­fajtáról van szó, amely még fellel­hető a Himalájában. / s Párkány város emléktábla elhelyezésével emlékszik azokra a lakosokra, akik az I. és n. világháború, valamint a holocaust áldozataivá váltak. Az ünnepélyes táblaszentelés 1994, f ffr tp fr ei r 30-án a városháza előtti parkban. Ez alkalomból meghívunk mindenkit, aki kegyeletét kívánja leróni az áldozatok v emléke előtt. V K_, 48 6y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom