Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-28 / 250. szám, péntek

1994. OKTÓBER 25. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 28 Magyarország (Le)váltó áramot kap az MVM Hová lettek a százmilliók? Még az áram sem tudná jobban megrázni a Magyar Villamos Művek Rt. vezetését, mint a mai rendkívüli közgyűlés - írta tegnapi számában a Blikk. A lap megbízható forrásokból úgy értesült, hogy az igazgatóság és a felugyeló'bizottság minden tagja egyetlen kivétellel - útilaput kapott. Az áram utáfi a gazdaság váltakozásának hatását is megismerték tehát az MVM vezérei, akik a holding tavalyi 200 és tavalyelőtti 720 milliós vesztesége ellenére az elmúlt három évben majd 900 millió forinttal támogattak meg 100, túlnyomó többségben a Magyar Demokrata Fórum holdudvarához tartozó alapítványt. Csupán az MDF Bem téri székházába bejegyzett Héra Alapítvány 615 milliót kapott az adakozó cégtől az energiaárak égbe menetele miatt nehéz helyzetbe kerültek megsegítésére. A Héra alapítói a demokrata fórum tagjai voltak, a kuratórium elnökét pedig Halzl Józsefnek hívják, s civilben az MVM Rt. vezérigazgatója - volt. A határontúli magyarokat a Pro Professione Alapítványon keresztül 150 millió villamos forinttal támogatták meg, 20 millió jutott az előző kormány menedzselte Nemzeti Alapítványba. De jutott néhány millió a Nemzetközi Transsylvania Alapítványra, a Pannonhalmi Főapátságnak, és a Lakiteleki Alapítványba is cs

rorgoll vagy másfél millióeska. A búcsúzó vezetés számlájára írják kormánykörökben az 560 miflárdos vagyonú konszern privatizációs elmaradását, egyesek szerint elszabotálását is. A VILÁGSAJTÓBÓL 8 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (MOM) becslései szerint évente több százezer személy vállalkozik az illegális határátlépésre. Az embercsempészek ennek köszönhetően világméretben 5-7 milliárd dollárt zsebelnek be - írta tegnap a bécsi Der Standard. Szolgálataikért az illegális kivándorlók esetenként 500 és 30 000 dollár közti összeget fizetnek. Ezt az illegális migrációt kívánja megfelelő intézkedésekkel megfékezni az a 65 ország, melynek képviselői szerdán Genfben ültek össze. Az MOM adatai szerint a törvénytelen határátlépéseket a legális migráció útjában szaporodó akadályok ösztönzik. A legtöbb ipari ország ugyanis gyakorlatilag lezárta határait a bevándorlók előtt. Ennek egyik oka a növekvő munkanélküliség, a másik pedig az erősödő idegengyűlölet. Öngyilkos géprabló (TA SR-hír) Több mint 24 óra elteltével tegnap reggel tragikusan végződött Dagesztán fővárosában, Mahacskalában egy JAK-40 típusú személyszállító repülőgép eltérítese. Röviddel azután, hogy a speciális alakulatok megrohamozták a gépet, a terrorista felrobbantotta azt. Ekkor már csak ő tartózkodott a fedélzeten, a 27 túsz sértetlenül került ki a drámai eseményekből. A feltehetően azerbajdzsán géprabló Iránba akart repülni. A Creditanstalt tájékoztat Kérdés: Nyújt az önök alapja a II. hullámban valamilyen fokozott előnyöket? (Például az osztalék meghatározott magasságának garanciáját) L. P., Pozsony Válasz: Semmilyen megbízható alap nem garantálhatja az osztalék magasságát, mert tudja, hogy az ilyen garanciát nem teljesítheti. A mi alapunk szakszerűséget és tapasztalatokat kínál a VJP I. hullámából - a CA - SIF azon kevés alapok egyike volt, amelyek osztalékot fizettek 1993-ra. Rastislav Bagar mérnök Creditanstalt investičná spoločnosť a. s. Clinton Damaszkuszban Golan-fennsík - a békefolyamat kulcsa (TA SR-hír) Bili Clinton amerikai elnök tegnap körútja harmadik állomására, Damaszkuszba érkezett. Három órán át tárgyalt Hafez. Asszad szíriai államfővel a közel-keleti békefolyamatról, főleg a szíriai—izraeli megállapodás esélyeiről. Ehhez azonban elsősorban az 1967-ben megszállt Golan-fennsík jövőjét kell rendezni. Izrael már bejelentette, hogy kész visszaadni a területet, ha Szíria előtte normalizálja a kétoldalú kapcsolatokat. Szíria ellenben a terület mielőbbi és teljes visszaadását követeli, s csak azután hajlandó tárgyalni a békekötés kereteiről. Ezt a két összeegyeztethetetlennek tűnő álláspontot szeretnék egymáshoz közelíteni az amerikaiak. Warren Christopher külügyminiszter két héttel ezelőtt Damaszkuszban azt mondta, hogy Izrael és Szíria már eljutott az akadályok felszámolásának szakaszába, de még „sok munka van hátra ". Az előzetes tervek szerint Clinton még tegnap Izraelbe utazott, hogy tárgyaljon Rabi n izraeli kormányfővel, és Jeruzsálemben beszédet mondjon a kneszetben. A közel-keleti boszorkánykonyha főszakácsai (Lurie karikatúrája) Szemérmes polgármester (TA SR-hír) Szemérmes polgármestere van a Pádua közelében fekvő Pieve di Curtarolo falunak. Sőt a falu tisztességes és erkölcsös lakóinak, látogatóinak erkölcsére is gondja van. Éppen ezért megtiltotta a templom közelében lakóknak, hogy házuk erkélyére kirakják száradni a család fehérneműjét. Mario Borún meg is indokolta szokatlan döntését: „Egyes családokban - inkább meg sem nevezem őket-nincs semmi szégyenérzet. Kiakasztották azerkélyre az alsóneműk minden fajtáját, nem törődve azzal, hogy mit szólnak ehhez a járókelők." Az önismeret forrásai Mit jelentett a közös állam * Szemünk előtt utalta a levéltári források közé az élő tudományosság számos vállalkozását egyes közép- és kelet-európai államalakulatok felbomlása, osztódása. Életrajzi lexikonsorozatok maradnak többek között befejezetlenül. Hisz létalapjuk szűnt meg: nincs szükség arra az állameszmére, amely megjelenésüket és szerepüket indokolta. De kérdés, hogy a bennük felhalmozódott ismeretanyag már eleve holt adattárrá változik-e. Vajon nem szabadítanak-e fel az új körülmények között is hatni képes érvényes szellemiséget? Ilyesfajta töprengésekre késztet a pozsonyi Milan Simečka Alapítvány egyik, a cseh-szlovák viszonynak szentelt kutatási programja is. Persze, nem lexikonszerkesztésről van szó. A kezdeményezők egy olyan módszerhez folyamodtak, melynek nincsenek kiérlelt hagyományai térségünkben. A Nyugaton meghonosodott oral history, a szóbeli történelemidézés alkalmazásában rejlő lehetőségekkel élve próbálják megvilágítani a cseh-szlovák kapcsolatok alakulását. Nem kifejezetten újszerű lelemény az oral history eszköztára. Tulajdonképpen párosítja a vallomások szabad felszínre törését azzal az ankétszerűséggel, mely átgondolt kérdésekkel szab olyan irányt a beszélgetéseknek, hogy azok tágabb összefüggések megvilágítását is szolgálják. Az igazi eredetiség abban rejlik, hogy az emberek tulajdon történelemfelfogásáról, a történeti fejlemények értelmezéséről nyújt képet, miközben egy sajátos egyéni és közösségi értékrend is feltárul. Az eseményeket átélt résztvevő nemcsak tanúságot tesz, értelmezi is önmagát és a megélt történelmet. „Meg kell adni az embereknek a saját történelmükhöz való privát jogot" - fogalmazódik meg jelszószerűen az oral history mibenléte. S ezzel a hagyományos dokumentumok forrásértékén túlmenő használhatóságra tesz szert, a társadalmi élet feszültségterhes lüktetésével is érintkezést talál. Sajátosan kapcsolódott össze ez a kettős szerep az 1956-os események megvilágítására létesült magyarországi oral history munkacsoport törekvésében. A 80-as évek közepén indult ellenzéki, de megtűrt kezdeményezés a Soros Alapítvány támogatásával az elhallgatott tények felderítésére irányult. A hazai és külföldön élő korabeli résztvevők megszólaltatása már önmagában, publicitás nélkül is része lett a társadalmi mozgásnak: a magyarországi 56 átértékelésének elősegítésén túl a közhangulat alakulásában is közrejátszott. De milyen célrendszerhez, igazodik a Šimečka Alapítvány kezdeményezése? Időszerű kérdésekre választ keresve adódott a téma, és fogant a szándék, s vette kezdetét a gyűjtőmunka 1992 szeptemberében, még a közös állam fennállása idején. A vállalkozás elindítói ugyanis számoltak a további állami együttélés bizonyos kilátásaival, ahogy az kiderül Zuzana Fialovának a Szociológia című szaklapban megjelent ismertetéséből. Értelemszerűen nem kifejezetten a történelem fehér foltjainak a feltárása, hanem sokkal inkább a cseh-szlovák viszonnyal kapcsolatos történelmi tudat feltérképezése volt a cél. így ehhez a megközelítéshez szinte eleve pótolhatatlanként kínálkozott az oral history, mint módszer. Ennek révén tűnt legvalószínűbbnek, hogy sikerül kihámozni Csehszlovákia történetének egy alternatív képét, ahogy az nemcsak az emlékezetben él, hanem emberi tapasztalatokban és magatartásokban is tükröződik. Végső soron az volt a kérdés, hogy milyen mentális háttérrel és erőforrással rendelkezik a cseh-szlovák viszony jövőbeli alakulása. Ma, a megváltozott körülmények között, amikor az egész anyaggyűjtés (300 beszélgetés) még feldolgozás alatt áll, nyilvánvaló, hogy a végeredmény már csak múltidejű lehet, s az értelmezés csak egy adott időkeretre korlátozódhat. Az említett cikk szerint az eredeti elképzelés fő gondolata úgy módosul, hogy: mit adott (és mit nem adott meg) a közös államon belüli együttélés. Nos, ez az utólagos beállítottság korántsem nélkülözi az időszerűséget. Továbbra is ott vibrál benne - az oral historynak megfelelően - a történelem felidézését átható közvetlenségnek, a szűkebb és tágabb közeggel kialakuló áramkörnek az igénye. Bármennyire is furcsának hangzik, szellemi izgalmat a feldolgozás úgy hozhatna, ha az akkori vallomások kiegészülnének, sőt szembesülnének a megszólal tátották mai látásmódjával, beleértve a korábbi nézetek önnön megítélését is. Nem tudni, szerepelnek-e a beszélgetésalanyok között szlovákiai magyarok is. A továbbgondolásra azért mindenképpen megvan az ok. Talán az egyetemi szakdolgozatok jelenthetnék a legjárhatóbb utat szűk körű, de azért modellértékű délszlovákiai magyar személyeket faggatva. Vagy talán a kisebbségi önismeret érzéketlen maradhat az iránt, hogy nekünk, szlovákiai magyaroknak mit adott (s mit nem adott meg) a már nem létező, 76 évvel ezelőtt létrejött Csehszlovák Köztársaság? Persze igaz, hogy a kisebbségi léthelyzet jövőbe tekintést kíván, de azért nem mindegy, hogy milyen történelmi tapasztalatokra és azokból levont következtetésekre építve. KISS JÓZSEF Lemond a lengyel külügyminiszter (TA SR-hír) Andrzej Olechowski lengyel külügyminiszter tegnap benyújtotta lemondását azzal az indokkal, hogy Cimoszewicz igazságügy-miniszter „kétségbe vonta őszinteségéi". Az igazságügyi tárca vezetője ugyanis nyilvánosságra hozta annak az 57 politikusnak a nevét, akik állítólag törvényellenesen „egyéb aktivitásokért" is fizetést vettek fel. A listán szerepelt az egyik legnagyobb lengyel bank vezetésével megbízott Olechowski neve is. Fynarék szegénységi bizonyítványa (Új Szó-információ) A román külügyminisztérium javasolja. hogy a román-magyar alapszerződésre vonatkozó szakértői tárgyalások a november 1-10. közötti időszakban folytatódjanak. Bukarest továbbította javaslatát Budapestre, és várja a magyar fél válaszát - közölte Mircea Geoana román külügyi szóvivő. Ugyanakkor Gheorghe Funar, a hírhedt kolozsvári polgármester pártja, a Román Nemzeti Egységpárt a korábbi magyarellenes megnyilvánulások sorában is párját ritkító útszéli nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról. A Cronica Romana című bukaresti kormánylap szerdai számában közölt, Funar pártelnök által aláírt szöveg szerint a román nép, amely „mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozik, amelyek „a nyers húst a nyereg alatt puhítva léptek át határokat hol északra, hol délre, hol keletre, hol nyugatra". A bécsi döntés után „a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A nyilatkozat szerint a felszabadulási évfordulón az lett volna a természetes, hogy Magyarország „elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért". Továbbá az RMDSZ is kérjen bocsánatot a román néptől a magyar nemzetiségűek által Észak-Erdélyben „a románok ellen elkövetett barbár és vandál cselekedetekért". A nyilatkozat, Funarék újabb szegénységi bizonyítványa nem érdemel kommentárt, de szükséges tudni róla. A román katonai doktrína szerint az ország biztonságát fenyegető egyik tényező „a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítására irányuló külföldi nyomás és akciók fokozódása lehet" - írta a Ziua című bukaresti napilap. A cikk írója visszatért Mircea Pascu nemzetvédelmi államtitkár közelmúltban elhangzott, majd hivatalosan cáfolt kijelentésére, amely szerint a román hadseregnek titkos tervei vannak az etnikai konfliktusok esetére. Catalin Pena, az írás szerzője leszögezi: a román Legfelsőbb Védelmi Tanács által a parlamentnek küldött, áprilisban jóváhagyott dokumentumok, amelyek Románia katonai doktrínáját tartalmazzák, alátámasztják a cáfolt kijelentéseket. így például a védelmi doktrína 2. fejezete szerint az alapvető nemzeti érdekeket belső és külső agresszió fenyegetheti. Belső agressziónak tekinthetők többek közt a „szeparatista akciók " is, mégpedig ugyanabban a felsorolásban, amely a terrorcselekményeket, szabotázsakciókat stb. is e cím alatt említi. Mivel a dokumentum szerint a román hadsereg kész visszaverni „bármiféle agressziót", ez érvényes arra is, amit „belső agresszióként" minősít. A lap arra a következtetésre jut, hogy a román hadsereg lényegében ma is bevethető egy esetleges 1989 decemberihez hasonló belső népi mozgalom ellen, s a kisebbségi jogok a dokumentum szerint „kockázati tényezőt " jelentenek. KOKES