Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-04 / 229. szám, kedd

1994. OKTÓBER 4. Árulkodó szívhangok Alapítvány a szívért • Dél-Szlovákia a listavezető • Példaképek negatív magatartása ÚJSZÓ' SZÜLŐFÖLD Á A szív- és érrendszeri betegségek a közép-kelet-európai térségben manapság a legsúlyosabb társadalmi problémák közétartoznak. Szlovákiában, sajnos, éppen a déli járásokban a keringési betegségek vezetnek az elhalálozási okok között. E szomorú elsőség pontos oka egy átfogó felmérés hiányában ma még ismeretlen, azst azonban sejteni lehet, hogy az elhalálozások magas száma összefüggésben áll a rossz táplálkozási szokásokkal és a túlhajszolt, egészségtelen életmóddal. A rossz szokásokon változtatni egyik napról a másikra képtelenség, csak egy átfogó, országos program jelenthet igazi megoldást. A megbetegedéseket gyorsan és megbízhatóan lehet azonban diagnosztizálni, ha megfelelő műszerek állnak az orvosok rendelkezésére. Ezt felismerve döntött a komáromi kórház belgyógyászati osztályának néhány orvosa egy alapítvány létrehozásáról, amely elsősorban az osztály meglehetősen hiányos műszerparkját igyekszik minél teljesebbé lenni. - Vajon nem lenne egyszerűbb, ha a mindennapi diagnosztizálásnál használatos műszereket a regionális biztosító vásárolná meg az egészségügyi intézetek részére? - kérdeztem Tóth Péter kardiológustól, a komáromi kórház intenzív osztályának vezető orvosától, a Szívért Alapítvány egyik életre hívójától. - Sajnos, a regionális biztosító annyira rossz helyzetben van, hogy gyakorlatilag csak a legszükségesebb gyógyszerek finanszírozását képes vállalni. így a korszerűbb műszerek beszerzésére csupán két lehetőség marad. Vagy állami támogatással - az egészségügyi minisztériumon kérésziül -, vagy pedig adományokból. Mivel az állami támogatás meglehetősen bizonytalan, s ráadásul nem mindig a legrászorultabbakat célozza meg, úgy döntöttünk, hogy a belgyógyászati osztály műszerparkjának tökéletesítését egy alapítványon keresztül, adományokból fogjuk finanszírozni. - Konkrétan mely műszerek hiányoznak? - Először is egy holter típusú EKGberendezést szeretnénk megvásárolni. Ez egy olyan diagnosztikai berendezés, amely tulajdonképpen huszonnégy órás EKG-t készít úgy, hogy három elektróddal kapcsolódik a mellkasra. A berendezés által rögzített adatokat a megfigyelés után egy számítógép dolgozza fel. Az említett műszer elsősorban a ritkábban előforduló ritmuszavarok kiszűrését teszi lehetővé, tehát azokét, amelyeket a hagyományos tizenkét másodperces görbe nem mutat ki. - Mennyibe kerül az említett műszer? Van-e arra esély, hogy belátható időn belül megvásárolják? - Az egyszerűbb holter típusú EKG ára valamivel 1 millió korona fölött mozog (a számítógéppel együtt), míg a komolyabb berendezések ára eléri a 3 millió koronát. A Szívért Alapítvány két alapítójának, a Mascoop, valamint a Gamota társaságnak, továbbá a komáromi önkormányzatnak és a hajógyár német partnerének, a Rohdem Schiffsbetrieb Kft.-nek, valamint több községi önkormányzat jelentősebb anyagi támogatásának köszönhetően az alapítvány számláján levő összeg már meghaladja a félmillió koronát. Ha ezt figyelembe veszem, egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az említett műszert még idén megvásároljuk. - Egy, a Szlovák Statisztikai Hivatal által közreadott adat szerint tavaly a Komáromi járásban 100 ezer lakosra számítva 614-en keringési betegségekben haláloztak el. Az ország 38 járása között ez a tizedik legrosszabb eredmény. Vajon mi lehet annak az oka, hogy a többi dél-szlovákiaijárásban még ennél is rosszabbak az eredmények? - Némely elképzelés szerint a környezeti ártalmak nagymértékben befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségek számát. Én azonban azt hiszem, hogy a megbetegedések legfőbb okozója a helytelen életstílus és a rossz, táplálkozási szokások. Közvetett módon, sajnos, a magas munkanélküliség is kihatással van rá, hiszen a statisztika azt mutatja, hogy a szociálisan gyengébb rétegek esetében mindig is nagyobb a megbetegedések esélye. S ha arra gondolok, hogy az ország gazdasági helyzete a közeljövőben inkább romlani, mintsem javulni fog, akkor félő, hogy az említett megbetegedések száma is inkább növekedni fog. - Két-három évtizeddel ezelőtt az USA, valamint Japán volt a listavezető a szív- és érrendszeri betegségek számát illetően. Mára azonban már a volt keleti blokk oszágai vették át a vezetést. Hogyan sikerült az amerikaiaknak és a japánoknak megszabadulniuk a kellemetlen elsőségtől? - Egy átfogó dohányzásellenes, valamint táplálkozásbefolyásoló kampánynak köszönhetően sikerült az amerikaiaknak a középmezőnybe visszaesniük. Programjuk lényege az volt, hogy nemcsak a veszélyeztetett egyénekre próbáltak a tömegtájékoztató eszközökben, felvilágosító előadásokon és más fórumokon hatni, hanem a többi emberre is. Mi talán nem is tudatosítjuk, de például a népszerű Dallas filmsorozat is része volt a nagy dohányzásellenes kampánynak. Nem véletlen, hogy a főszereplők közt egyetlenegy dohányost sem találunk. Sajnos, mi még ott tartunk, hogy a tanárok füstfelhőben úszó irodákban fogadják diákjaikat, és persze az orvosok közt is nagyon sok az olyan, aki nem hajlandó betegeinek jó példát mutatni. A példaképek negatív magatartása mellett pedig aligha várhatjuk a helyzetjavulását. KOSÁR DEZSŐ Rozsnyói Egészségügyi Szakközépiskola Lesz-e magyar szakosító osztály? A Rozsnyói Egészségügyi Szakközépiskolában nyitandó magyar szakosító osztály kérdésével már foglalkoztunk az év elején. Bár azóta történt egy és más az ügyben, a szakosító magyar tannyelvű képzés ebben a tanévben sem indult meg. Alábbi írásunk ennek okairól szól Az 1992-es választások után felállt Mečiar-kormány egészségügyi minisztere a nővérképzésnek a nálunk szokásostól eltérő módját és formáját próbálta megvalósítani. A nővérképzés hosszú távú koncepciója már nem számolt volna a szakközépiskolai oktatással, az egészségügyi nővéreket csak érettségi utáni szakosító osztályokban készítették volna föl a pályára. Az akkori kormány bevallása szerint ezzel igazodni kívánt a nyugat-európai gyakorlathoz, amelyik igyekszik kiküszöbölni, hogy fiatal lányok kórházi gyakorlataik során súlyos, halálos betegekkel kerüljenek kapcsolatba. Bár a dologban van ráció, a szakosító képzés megvalósítása a kormány koncepciója szerint azt jelentette volna, hogy megszűnik egy magyar szakközépiskola-fajta. A szakosító oktatás ugyanis kizárólag szlovák nyelven folyt volna. Rozsnyón is ez a veszély fenyegetett, hiszen az itteni egészségügyi iskolában is folyik magyar nyelvű nővérképzés. Ezért az Együttélés rozsnyói képviselői Köteles László részvételével több ízben tárgyaltak dr. Mária Kopeckával, az iskola igazgatónőjével arról, hogy a nyitandó szakosító osztály egyike magyar tannyelvű legyen. Az akkori félreértésekről és bonyodalmakról szólt előző írásunk. Végül - bár ebbe az osztályba nagyon sok magyar középiskolában érettségizett diáklány jelentkezett - a szakosító oktatás szlovák nyelvű lett. Ugyanakkor Kopecká asszony kinyilvánította: ő és az iskola vezetése nem ellenzi a magyar képzést, neki azonban az. egészségügyi miniszter jóváhagyása nélkül nincs jogában ilyen osztályt nyitnia. Köteles László és mások azóta több tárgyalást folytattak ez ügyben a minisztériummal - sajnos, eredménytelenül. Köteles Lászlót arról kérdeztem, hol feneklett meg a dolog, és hogy ez az állapot immár véglegesnek tekinthető-e. - Az első elutasítások után az egészségügyi iskola vezetősége, a járási tanügyi hivatal és az Együttélés képviselői megállapodást írtak alá arról, hogy támogatják ezt a kezdeményezést. Az elképzelés szerint az elméleti tárgyakat magyar nyelven oktatnák, a gyakorlati foglalkozásokat pedig szlovákul vezetnék E megállapodásról Dolník Erzsébet és Bauer Edit jelenlétében többször is tárgyaltunk Tibor Sagát miniszterrel. Ő elfogadta érveinket, és támogatásáról biztosította törekvéseinket. Egyetlen kikötése volt, hogy a tervezetet - mivel iskoláról van szó - az oktatási minisztérium is véleményezze - kezdte Köteles László, majd így folytatta: - A Moravčík-kormánynál nem sikerült elérnünk, hogy az oktatási minisztériumban három hónap alatt valaki véleményezze tervezetünket. Arra hivatkoztak, hogy meg kell várnunk a tárca magyar osztályának kialakítását. Viszont ennek a magyar osztálynak a létrehozását három hónapon keresztül sikeresen szabotálták. Ettől függetlenül meggyőződésem, hogy a magyar nyelvű egészségügyi szakosító oktatás megindítására reális esélyeink vannak. - Nem föltételezek eleve rosszindulatot Sagát minisztertől, de nem lehet, hogy azért nyilatkozott támogatólag a dologról, mert már előre tudta, hogy az oktatási minisztériumban úgyis elbukik az ügy? - Sagát miniszter úr egyértelműen támogatta a dolgot. Ugyanakkor minisztériumának összes vezető képviselője ellene volt. - Szlovákiában nemcsak Rozsnyón, hanem Dunaszerdahelyen is folyik igaz, egyre visszafogottabban - magyar nyelvű nővérképzés. Nem próbálták kérésüket egy dunaszerdahelyi támogatással is nyomatékosítani? - Én elvártam volna, hogy ők is támogassák a kezdeményezést, de, sajnos, a dunaszerdahelyi iskolától semmilyen támogatást nem kaptunk Annak ellenére, hogy tudtak törekvéseinkről, még egy támogató levelet sem írtak Áz egészhez hozzá kell tennünk: Sagát miniszter koncepciójában már nem szerepelt a középiskolai egészségügyi szakoktatás leépítése, az újabb elképzelések szerint a szakközépiskolai és a szakosító forma a jövőben párhuzamosan létezne. Mivel azonban bizonyíthatóan van igény a magyar tannyelvű szakosító képzésre is, az ügyet továbbra sem lehet - és nem is szabad lezárni KLINKO RÓBERT Kopjafa Királyréven Méry Gábor felvétele - A negyvennyolcas szabadságharc idején falunk határában nagy csata volt, erre utal a Vérkő elnevezés is. A templomnál láthatóak az ágyúgolyók, a község krónikájában pedig leírják a történéseket. Mivel a szomszédos perediekkel ellentétben nekünk eddig nem sikerült megszervezni, hogy lakosaink adakozzanak a királyrévi csata emlékművére, a kopjafa állít emléket az eseményeknek. Egyúttal a világháborúkban elesett hősökről és az elhurcoltakról is megemlékezünk. Az utóbbiak közé számítjuk a leventéket éppen úgy, mint a legnagyobb télben Csehországba deportáltakat - vallja Kollárik Dezső, a királyrévi templomkertben közelmúltban leleplezett kopjafa alkotója. Az emlékművet díszítő motívumokat katalógusok és egyéb források alapján válogatta. A kopjafán rajta van a magyar, a Kossuth- és a szlovák címer, amelyek az alkotó szerint elsősorban a helybeliek életét alakító történelmet jelképezik. Ezenkívül láthatjuk még a kopjafákon elmaradhatatlan székely címert és a Máltai Szeretetszolgálat jelét. Ez utóbbi a szervező Tóth Lajosnak, a galántai magángimnázium igazgatójának a kívánsága volt. Neki köszönhető az emlékműbizottság megalakítása, amely összegyűjtötte a felállításhoz szükséges pénzt, főleg a helybeli vállalkozóktól. A kopjafa tölgyfából készült, elkészítése öt hétig tartott. Érdekességként megemlíthetjük még, hogy tetején egy bezárt tulipán látható. A szimbolika szerint ez arra utal, hogy férfinak állítottak emléket, a kinyílt tulipán ugyanis a nőknek jár. Kollárik Dezső szerint mivel főként fiatalemberekről volt szó, félig nyitott tulipánt kellett volna kifaragni, de Tóth Lajos kérésére mégis tulipánbimbó került a kopjafa tetejére. (tuba) Sárosfa Sporttelep mint turistacsalogató Sárosfa kis község Dunaszerdahely és Somorja között. Semmiben sem különbözik az átlagos csallóközi falvaktól. Lakosainak megvan a maguk öröme és bánata, megvalósult és még meg nem valósult tervei. Ezekről beszélgettünk Nagy Brigitta polgármesternővel. A megvalósult tervek között említette a polgármester asszony a falu központjában álló kápolna restaurálását, amire hatszázezer koronát áldozott a község. Szintén felújították a kápolnához tartozó, a környék egykori földbirtokosai, a Bittó család által építtetett halottasházat, s itt helyezték örök nyugalomra tavaly a volt földesúr hamvait. Eredetileg külhonban temették el, és a községi hivatal az utolsó kívánságának tett eleget, amikor szülőföldjére hozatta vissza földi maradványait. De nemcsak ilyen komor épületeket újítottak fel; egy tornaterem is felépült a helyi sporttelepen. Már csak a berendezése hiányzik, de egy magánvállalkozó megígérte, hogy beszerzi. Folyik a teniszpálya építése is. A polgármesternő elárulta álmát is: a sportteleppel szeretné a faluba csalogatni a turistákat. Hiszen most már a sport- és higiéniai berendezések, öltözők rendelkezésre állnak, s ha néhány kisebb faházikő vagy bungalló felállításával elszállásolási lehetőséget is teremtenének, az akár a közeli főváros, akár más vidékek lakói számára csábító kikapcsolódási lehetőséget jelenthetne. Természetesen nem elsősorban a vendégeknek szolgálnának a sportlétesítmények. A tornatermet például, amellett hogy az iskola használja, bárki kibérelheti akár sportgimnasztikára, aerobicra vagy más sportra. Persze a vendégeket is szívesen látnák, hiszen mással nem is nagyon van lehetősége Sárosfának bekapcsolódni a turistaforgalomba. Történelmi nevezetesség a kápolnán kívül nemigen akad a faluban. Kivéve a kastélyt, a Bittó család egykori kúriáját. A falu egyetlen nem vallási célú műemlék épületét évekig a Jednota használta raktárnak, s ennélfogva eléggé rossz állapotba került. A rendszerváltás után, 1990-ben a falu tulajdona lett, s az önkormányzat azzal a feltétellel adta el egy magánszemélynek, hogy az eredeti jellegét megőrizve újítja fel. Az épület eladásáról falugyűlésen, a lakosság jóváhagyásával döntöttek, mert a falunak nem volt pénze a rendbehozatalra. A polgármester asszony elmondta, hogy még amikor a helyi nemzeti bizottság elnökeként működött, magasabb helyekről szemére vetették, hogy a tönkrement épület csúfítja a faluképet, de a felújítására sosem adtak pénzt. Egy nyolcszáz lélekszámú falu költségvetéséből bizony nem jutnak milliók a műemléképület renbehozatalára. Hiszen még a gázművesítést is csak úgy tudták tavasszal befejezni, hogy olyan kivitelezőre akadtak, aki kölcsönt is adott. A vízvezeték megépítésének tervei is készen vannak, de pénzhiány miatt egyelőre nem tudnak hozzákezdeni az építkezéshez. A falu magyar többségű - magyar iskolája, illetve óvodája van. A néhány szlovák gyerek Nagyszarvára vagy Nagy légre jár alapiskolába. A kulturális élet is nagyjából az iskolában összpontosul. A felnőtt énekkart az iskolaigazgató kezdte szervezni, de azt nem sikerült megtartani, a gyerekekkel azonban minden nevezetesebb eseményre értékes műsort készítenek. Ilyenkor megtelik a művelődési ház, más alkalmakkor azonban elszomorító a falubeliek érdektelensége. A komáromi Jókai Színház vagy a Szőttes előadására például állítólag alig húszan jöttek össze. Úgy tűnik, a sport jobban érdekli a sárosfaiakat. Aránylag sikeres futballcsapatuk van, amelyet a helyi önkormányzat is támogat. A kultúra iránti érdektelenség a polgármesternő szerint talán azzal is magyarázható, hogy a szorgalmas és dolgos sárosfai emberek, a többi csallóközihez hasonlóan, inkább a saját anyagi javaikat igyekeznek gyarapítani, s a fárasztó napi munka után megelégszenek azzal a kultúrával, amit a televízión és a videón keresztül „házhoz kapnak". (gaál)