Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-25 / 247. szám, kedd

1994. OKTÓBER 3. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 28 Felfújt populista buborék A Mladá fronta Dnes a szlovák referendum egyetlen eredményéről Akadhatott olyan, akit meglepett az első „történelmi jelentőségű" szlovákiai népszavazás sikertelensé­ge - írta tegnapi kommentárjában a Mladá fronta Dnes című cseh napi­lap. Az igazság azonban az, hogy a kínosan alacsony részvételi arány ­nem egész húsz százalék - bebizo­nyította: a nagy felhajtás amelyet annak idején a DSZM, az SZNP és a DBP rendezett a népszavazás körül, csupán saját választási kampányukra használták ki. A referendum valódi kezdeményezője ugyanis Ján Lup­ták, a Munkásszövetség vezetője volt. aki naivitásának köszönhetően komolyan is gondolta a dolgot. Az említett politikai pártok viszont nem szalasztották el a kínálkozó le­hetőséget. és kihasználták a munkás­párti vezetőt. A valóságban csupán felfújt populis­ta buborékról volt szó, s azt kellett vol­na bebizonyítania, hogy a DSZM, az SZNP és a DBP az igazság, a „tiszta privatizálás" oldalán áll. Ám az emlí­tett pártok közül egyetlen sem vállalta volna a következményeket, vagyis a privatizációs pénzek eredetének utóla­gos felülvizsgálatáról szóló törvény el­fogadását - vélte a kommentátor. Kép­viselőinek látóköre ugyanis legalább odáig kiterjed, hogy tudatosítsák, mennyire lejáratnák Szlovákiát egy ilyen törvénnyel. A Lidove' noviny sze­rint a népszavazás egyedüli eredmé­nye: a mínusz 70 millió korona az álla­mi költségvetésből. Ha AIDS-ról volt szó, csatornát váltottak (TA SR-hír) Freddie Mercury szerelme, Jim Hutton úgy döntött, hogy Mercury And Me című könyvében tárja fel, milyen is volt kapcsolata az 1991-ben AIDS­ben elhunyt brit rockénekessel. Hutton azt állítja, úgy éltek, mint minden „normális" szerelmespár. „Ha kettes­ben maradtunk, Freddy mindig nagyon romantikus volt. Ám soha nem beszéltünk arról, hogy meddig élünk majd együtt. Néha megkérdezte, mit várok az élettől, ilyenkor azt válaszoltam: boldogságot és szerelmet. Úgy gondolom, Freddie-ben mindkettőt megtaláltam "- mesélte. Amikor kiderült, hogy az énekes AIDS-es, ag­gódni kezdett, hogy Jim elhagyja őt. „Megnyugtattam Freddie-t, nincs szándé­komban elhagyni, sem m/>st, sem máskor. Akkor meg nem tudatosítottam teljes mértékban, hogy a férfi, akit szeretek, hamarosan meghal. Megpróbáltam elhesse­getni ezt a gondolatot. Ha a tévében bármi vonatkozásban szóba került az AIDS, mindig más csatornára kapcsoltunk át. Freddie sem szerette, ha valami emlékeztet­te sorsára." Őrölt paprika Ismét van a boltokban A minisztérium tegnap érvénybe lépett új rendelete megszüntette a la­kosság részére díjmentesen végzett paprika-minőségvizsgálat lehetősége­it, és bezárnak a gyűjtőhelyek is. Az államtitkár szerint a központi begyűjtőhelyeken, valamint a nagyke­reskedelmi raktárakban mintegy 148 tonnányi paprika gyűlt össze. Az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a hamisítási ügynek ez idáig még nincs kedvezőtlen hatása a ma­gyar külkereskedelemre. A magyar sajtóban megjelent hírek szerint vi­szont a paprikaügy már eddig is je­lentős károkat okozott Állítólag prob­lémák vannak az olyan magyar élel­miszer-ipari termékek kivitele körül is, melyek paprikát tartalmaznak. (KOKES) Tízszázaléknyi nézetkülönbség Vajon komoly vetélytársa lesz-e a már befutott Gorbacsov márkájú vodká­nak a most piacra dobott. Jelcin nevével fémjelzett legújabb italfajta? Az ügyben a német alkoholfogyasztók mondják ki majd az ítéletet. Tegnaptól ismét van elég őrölt pap­rika a magyarországi élelmiszerbol­tokban. Az ipari és kereskedelmi mi­nisztérium azzal a feltétellel oldotta fel az október 1 -jén hatályba lépett, a fűszerpaprika teljes kereskedelmi for­galmazását tiltó rendeletét, hogy az őrleményt a jövőben csak megkülön­böztető címkével és csakis üzletekben szabad árusítani. Soós Károly Attila, a minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban sajtó­tájékoztatón elmondta, hogy a jelen­leg alkalmazott sorszámozott címke a jövedéki zárjegy bevezetéséig - vár­hatóan ez év decemberéig - marad ér­vényben. Egyelőre a paprika ára nem ment fel, de várható, hogy a jövedéki termékké való átminősítése okoz majd némi árnövekedést. A horvát-krajinai tárgyalások va­lószínűleg október 27-én folytatód­nak, éspedig Zágrábban. A belgrádi Borba úgy értesült, hogy Mikelics krajinai kormányfő és Babies kül­ügyminiszter a horvát fővárosban ta­lálkozik Hrvoje Sariniccel, aki a hor­vát delegációt vezeti a krajinaiakkal folytatott tárgyalásokon. A közleke­dés, mindenekelőtt a Belgrád-Zág­ráb autóút megnyitása lesz a napi­renden. Belgrád is kész bármikor tárgyalni Zágrábbal, közölte Vljko Knazsevics, a JSZK zágrábi irodájá­nak vezetője, a baj az, hogy a másik fél a tárgyalások folytatásának felté­teléül szabja, hogy Kis-Jugoszlávia ismerje el Horvátország függetlensé­gét. A belgrádi álláspont szerint a horvát krajinai háborús viszályt a Zágráb-Knin vonalon kell rendezni, a közös megállapodást, bármilyen legyen is az, Belgrád elfogadja, s ezt követheti a kölcsönös elismerés is. Hasonló értelemben nyilatkozott Li­lies szövetségi államfő is, aki a múlt hét végén kétnapos látogatást tett Romániában. GYARMATI JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) Karadzsicsékra persze ilyesmivel nem lehet ráijeszteni, főképp miután a dolgok állása szerint a muzulmá­nokat sújtó fegyverembargó feloldá­sára az idén már nem kerül sor, s jövőre is esetleg csak a tavasszal. Karadzsics fő célja most, hogy kiűzze a maradék muzulmán katoná­kat az lgman hegységből, amely ENSZ-terület. Vasárnap a bosnyák kormányzat bele is egyezett, hogy azonnal megkezdi a mintegy ötszáz katona kivonását, de garanciát kér a kéksisakosoktól, hogy ha feladják a stratégiai magaslatot, nem kerül veszélybe Szarajevó egyik legfonto­sabb utánpótlási vonala. A szerbek ugyanis (a tilalom ellenére időnként nehéztüzérséggel is) állandóan lőtték az Igmanon áthaladó konvojo­kat. Karadzsics nem lenne Kara­dzsics, ha beérné az Akasi Jaszusi közvetítésével létrejött megegyezés­sel: ha egyetlen muzulmán katona is marad az Igmanon, magunk intézke­dünk, kommentálta az egyezményt, s nem kell kételkedni abban, hogy szavait valóra is váltja. Bulgária: két válság között Kelet-európai kaptafa Egy ország nemzetközi rangját az is jellemzi, hogy kivel vagy kikkel szokták összehasonlítani, egy cso­portban emlegetni. Nos, meggyőződésem: Szlovákia csupán azért kerülhetett fel a posztkommu­nista országok „alsó régióiból" a vi­segrádi négyek csoportjába, mert Csehszlovákia örököseként automa­tikusan oda sorolták, nem stabil gaz­dasági vagy politikai helyzetével ér­demelte azt ki. Ezt tekintélyes nyu­gati intézetek és politikusok (pl. Hel­mut Kohl) értékrendje is bizonyítja, akik hazánkat inkább Romániával vagy Bulgáriával szokták egy sorban emlegetni. Nem véletlen a párhuzam Bulgári­ával, annak ellenére, hogy mint min­den hasonlat, ez sem tökéletes, ez is sántít kissé. Az igaz, hogy Bulgária jobban eladósodott, hogy ott jóval alacsonyabb az átlagos életszínvo­nal, és a gazdasági reformok, ha le­het, még lassúbbak, mint nálunk. Vi­szont az idén ott is előrehozott parla­menti választásokat tartanak, a kor­mányok ott sem bizonyulnak stabi­laknak: a nem egészen két éve önál­ló Szlovákiában a harmadikat, Bul­gáriában a december 18-án esedékes választásokat követően a 89-es for­dulat utáni hetedik kabinetet fogják megalakítani. A politikai erőviszo­nyokban bekövetkezett patthelyzet miatt ott is szinte állandósult a parla­menti válság, s a megfigyelők ott is azt jósolják, hogy a választások nem fognak semmit megoldani. Ljuben Berov úgynevezett párton­kívüli, szakértői kormánya szeptem­ber elején nyújtotta be lemondását. Zselev államfő több parlamenti párt vezetőjét is megpróbálta megbízni a kormányalakítással, de ez a pártok kompromisszumképtelensége miatt nem sikerülhetett. Ezért Zselev a na­pokban feloszlatta a parlamentet, ki­írta az előrehozott választásokat, és az addig hátralévő két hónapra meg­bízott hivatalnokkormány élére egy hölgyet állított: Reneta hlzsovát, az állami privatizációs ügynökség igaz­gatóját. Döcögve indult a Zsivkov-éra utá­ni rendszerváltás, lényegében még ma is az első felénél tartanak. A szo­cialista párti kormányok megbuktak, főleg azért, mert a kommunisták egyszerű hatalomátmentéséről volt szó: a B KP átkeresztelte magát Bol­gár Szocialista Pártra (BSZP). A BSZP-t az antikommunista Demok­ratikus Erők Szövetsége (DESZ) bil­lentette ki a hatalomból, ez adta az államfőt (Zselev) és a parlamenti el­nököt is. De a Filip Dimitrov vezette DESZ-kormány népszerűsége visszaesett, főleg vidéken. Elsősor­ban azért, mert nem tudta csökkente­ni a magas munkanélküliséget, s szinte teljesen leállt a privatizálás és a mezőgazdasági földek restitúciója. A konfliktusos személyiségnek tar­tott Dimitrov rovására írják, hogy megromlott a kapcsolata az ál­lamfővel, Jordanov parlamenti el­nökkel, s elvesztette a kisebbségi tö­rökök pártjának, a Szabadság és Igazság Pártjának a támogatását is. Az államfővel szemben Dimitrov vesztett, s 1992 decemberében - mi­vel akkor is el akarták kerülni az idő előlti választásokat - megalakult a párton kívüli Ljuben Berov technok­rata kabinetje. Rendkívül súlyos gazdasági helyzetet örökölt, s érde­kes módon elsősorban a Dimitrov vezette DESZ támadta ezt a kor­mányt, már csak azért is, mert a szo­cialisták és a törökök támogatták. Mégis Berov kabinetje maradt a leg­hosszabb ideig a hivatalában, igaz, a másfél év alatt hatszor állt a bukás szélén. Utoljára az idén májusban kapott korlátozott időre bizalmat a parlamentben, azzal, hogy aztán ön­ként lemond. Arra engedtek időt ne­ki, hogy a hitelezők londoni klubjá­val intézze el a külföldi adósságok törlesztésének átütemezését, ami jú­liusban sikerült is. Berov állta a sza­vát, és jó egy hónap múlva, szeptem­ber elején távozott. A jelenlegi, 240 tagú parlament két fő ereje a DESZ és a BSZP. Az elsőnek 82, a másodiknak 99 képvi­selője van. A többi mandátumon a kisebb pártok osztoznak, s különö­sen az teszi labilissá a helyzetet, hogy a törökök pártjában is szakadás történt a frakciók egymás közötti torzsalkodása miatt. Mivel a rend­szerváltás utáni eufóriát a nehézsé­gek miatti gyors kiábrándulás követ­te, ami az antikommunista jelsza­vakból élő DESZ visszaszorulásá­hoz vezetett, ismét a BSZP-nek van a legnagyobb esélye a győzelemre, bár az abszolút többséget nem szerzi meg. A posztkommunistáknak tehát Bulgáriában is szövetségeseket kell keresniük. De ennek latolgatásába kár belemenni, a lényeg, hogy az ál­talunk is ismert, kelet-európai kapta­fára készült forgatókönyv követke­zik... MALINÁK ISTVÁN Gyertyafényíí emlékezet Hivatalos rangúvá emelve az. ünnep könnyen megfakulhat. Ettől féltettem én is az idei '56-os megemlékezések magyarországi özönét; a szó erejével kellene kimondani mindazt, amit évti­zedeken át többnyire csak a gondolat őrzött. És lehet-e megnevezni a sokáig kimondhatatlant? Ügyetlen szónokok vagy túlharsogó visszaemlékezők mennyit ronthatnak a történelmi va­rázslaton... Emléktábla-avató a budapesti műegyetemen. (Az ünnepség szer­vezője a Műszaki egyetem 1956 Alapít­ványa és a Rákóczi szövetség.) Rajta hat név. Egykori egyetemisták, a sza­badságharc halottai. Az előcsarnok jobb oldali folyosóvégződéséhez vonul­nak az egyetem képviselői, a hozzátar­tozók, a tévé elmaradhatatlan stábja, a fotósok. De e pillanatban oda irányul az aulában tartózkodó, a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből s a Vajda­ságból érkező több száz diák figyelme: múltfaggató beszéd, aztán lehull az emléktáblát eddig elfedő lepel, végül elhelyezik a megemlékezés koszorúját is. Közben az előcsarnokban a prog­ram folytatódik, szavalatok, köszöntő szövegek, s a tévések is átvonulnak, csak egy idős, madárvékony asszony marad elmerengve, önmagában az em­léktábla előtt: gondolom, a bearanyo­zott nevek egyike a fiát jelölheti. Ki­csinyke koszorút hozott magával, amely csak az övé, lassan a falhoz, lép­ked, s elhelyezi, lenn a földön. Vissza­hátrál megint három-négy métert, ak­kor veszi észre, hogy közvetlenül az emléktábla alatt még sorakozik néhány apró kampó, az egyikre - közvetlenül a „nagy" koszorú mellé - odahelyezi a magával hozottat. Visszalépked ismét, s aztán csak álldogál, hosszú időn át, lehorgasztott fejjel, kiakadva az időből. Vajdaságból áttelepült újságíró ba­rátom sodródik mellém, arra kér, nyi­latkozzak valamit a rádió számára, de nekem csak az. jut eszembe, hogy '56 októberében középiskolás unokatestvé­rem csapatot szervezett szülővárosom­ban, Zentán (tették ezt mások is), ké­szen állva arra, hogy átlépjék a határt. Meg az, hogy az udvarban, ahol apám kőfaragóüzeme volt, azokban a napok­ban állandóan szólt a rádió, és sokan, ismeretlenek is, az utcról jöttek be meg­hallgatni, mi is történik Megnyugtató, hogy ennyi fiatal ér­kezett most az emlékünnepségre. Iga­zából ők vihetik tovább ezt az eszmét, nélkülük az múzeumi kelléktárgyak ri­deg távolságává merevül. Egyszers­mind azonosíthatnak valamit, ami hi­ányzóan bizonyára megvan bennük, s amit nem mondhatunk másként, egy­szerűen csak így: forradalmi láng. Sok a fiatal másnap (vasárnap) a kora estéli órákban a Kossuth téren is. Verdi Nabuccójából a Szabadságkó­russal zárul az alkalmi program, ott ál­lunk egymás mellett, az érkező lángok gyújtják meg a kezünkben tartott gyer­tyát, azokat elhelyezendő lépkedünk lassú folyamként a Parlament főbejá­ratának lépcsőihez Halkan. Szótlanul. Hogy a szó visszanyerhesse eredeti jelentéstartal­mát. SINKOVITS PÉTER, Budapest James Bond­kongresszus (TA SR-hír) A kaliforniai Los Angelesben a jövő szombaton tart­ják meg James Bond, az örökké fi­atal 007-cs ügynök rajongóinak első kongresszusát. A fórumot to­vábbi akciók követik az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy­Britanniában. Roger Moore, a szu­perkém, Bond egyik filmbeli meg­testesítője speciális videofilmet készített a kongresszus résztvevői számára. A filmen kívül a Bond­rajongóknak arra is módjuk lesz, hogy megvásárolják a brit ügynök különböző kellékeit, segédeszkö­zeit, amelyeket a hidegháború kor­szakában hihetetlennek tűnő missziói során használt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom