Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-14 / 238. szám, péntek

4 MOZAIK ÚJSZÓ' 1994. OKTÓBER 14. Kelet-Szlovákia Répakampány - keserű szájízzel Évekkel ezelőtt Kelet-Szlovákiában több mezőgazdasági üzemben úgy látták, hogy a cukorrépa-termesztés jövedelmezősége egyre kisebb. A terméshozam ugyan nem csökkent, de a termesztési költségek emelkedtek, s ugyanakkor - egyes termelők szerint - a tőketerebesi cukorgyár a felvásárolt répamennyiségből földszennyeződés- és répafejmaradvány címen igen sokat levont. Annyit, hogy végül a termesztőknek a cukorrépa csak minimális hasznot hozott. Lehet, hogy a cukorgyár nyeresége sem volt nagyobb, de akkor az agrárpolitikáért felelős szerveknek kellett volna intézkedniük, hogy a tőketerebesi cukorgyár korszerűsítésére fordított sok millió korona ne kidobott pénz legyen, hanem évek múltán megtérüljön. Hogy valahol hiba történt, az egyértelmű. Tudniillik, a felújított cukorgyár vezetői ma arra panaszkodnak, hogy amíg évekkel ezelőtt a gyár körzetében több mint hétezer hektáron termesztettek cukorrépát, az idén már csak háromezer hektáron. Ez pedig a gyár termelési kapacitásához képest igen kevés. Már tavaly sem volt náluk hosszú a cukorgyártási idény, csupán hatvan napig tartott, ám jelenleg legfeljebb negyven napos lesz. Részben azért ilyen rövid, mert a hagyományosnál kisebb területen termesztettek répát ebben a régióban, részben pedig azért, mert a nyári szárazság következtében a vártnál gyengébb a termés. Tehát hiába kínál 850 koronát a répa tonnájáért a cukorgyár... Kétségtelen, Kelet-Szlovákiában a cukorrépa-termesztés körüli gondok nem újkeletűek. Fokozatosan csökkent hétezerről háromezerre a répa vetésterülete. Például a Királyhelmeci Állami Gazdaságnak a múltban évente 200-250 hektár répája volt. Most mindössze harminc hektárt vetett. Bélán József igazgatóhelyettes szerint azért csökkentették a vetésterületet, mert a répatermesztés évek óta egyre gazdaságtalanabbnak bizonyul, nem jövedelmező. - A termelési költségek megháromszorozódtak, viszont a növény felvásárlási ára alig emelkedett. Elismerjük, hogy a cukorgyár nem tud érte többet fizetni, de ugyanúgy el kell ismerni azt is, hogy a mezőgazdasági üzem sem termeszthet olyan növényt, amelyre csak ráfizet. Évekkel ezelőtt sem volt belőle nagy haszon, de akkor a beadott répának egy bizonyos hányadát répaszelet és melasz formájában visszakaptuk a cukorgyártól, ' s azt takarmányként hasznosítottuk. Igen ám, de ma korántsem kell annyi répaszelet, hiszen az állatállomány igencsak lecsökkent nálunk is az utóbbi években! - folytatja érvelését a helmeci szakember. A Leleszi Mezőgazdasági Szövetkezet az idén már nem vetett cukorrépát. A vezetőség és a tagság alapos mérlegelés után döntött így mondja Korcsmáros Gyula elnök. Döntésüket így indokolják: - Ma csak akkor lenne kifizető ezzel a növénnyel foglalkozni, ha a vetéstől a betakarításig minden műveletet korszerű gépekkel végeznénk. Sajnos, nekünk ma nincs annyi péznünk, hogy milliókat tudnánk befektetni a szükséges géppark kialakításába. Lehet, hogy évek folytán a befektetés megtérülne, de honnan vegyük ma azokat a bizonyos hiányzó milliókat?! - kommentálja a helyzetet a bodrogközi szövetkezet elnöke. Nem termeszt cukorrépát a Kisgéresi Mezőgazdasági Szövetkezet sem. Agronómusa, Szalay Bálint néhány héttel ezelőtt lapunknak nyilatkozva kifejtette, nem lát ebben semmilyen rendellenességet. - Az agrártermelést is a kereslet és kínálat törvényének kell szabályoznia. Ez a lényeg! Ha tehát a termelő, a mezőgazdász lemond a cukorrépatermesztésről, az az ő dolga. Nyilván olyan növényt vet, ültet helyébe, amelyből jobban megél. (gazdag) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI TEGNAP OLVASTUK Fajtalankodás a feleség segítségével (Folytatás az 1. oldalról) Két tinédzser vasárnap esti sétáját egy fiatal hölgy izgalmas ajánlata szakította meg: - Lányok, nagyon csinosak vagytok, nem lenne kedvetek egy pozsonyi ügynökségnél modellként dolgozni? A csitrik egymásra néztek és örömmel mondtak igent. Mindös'sze egy órát kértek arra, hogy összecsomagolhassák legszükségesebb holmijaikat. A menedzserként bemutatkozó nő az Olimpia kávéházban várt rájuk. Onnan egy parkolóba mentek és beszálltak egy gépkocsiba. A modelljelölteket nem zavarta, hogy nem egy fényes nyugati autó, hanem egy öreg Skoda repíti őket a karrier felé. Azon már elcsodálkoztak, hogy néhány kilométer után a hölgy megállt egy stopposnak, aki állítólag Vágtornócra igyekezett. Néhány kilométer megtétele után a férfi fegyvert rántott elő, és arra kényszerítette a volán mögött ülő fiatal nőt, térjenek egy mellékútra. Ott megállította a kocsit, majd nemi fajtalankodásra kényszerítette utastársait. Hogy mit kellett teniük, azt a „főnöknő" mutatta meg a megrémült lányoknak. Hiába sírtak, rimánkodtak, engedelmeskedniük kellett. De ezzel megaláztatásuk még távolról sem ért véget. A férfi tovább rendelkezett: most hagyományos sex következik. Az egyik lány sírva mondta, még csak 14 éves, soha nem volt dolga férfivel. Fogalma sincs a testi szerelemről. - Az legyen a legkisebb gondod, majd én megmutatom, hogy kell azt csinálni - mondta készségesen a főnöknő. A bemutató után az egyik lány került sorra. Barátnőjének szerencséje volt. A brutális férfi őt már nem kényszerítette a plédre. A testileg-lelkileg meggyötört lányok otthon elmesélték megrázó kalandjukat. A szülők egynapos késéssel ugyan, de feljelentették az ismeretlen tetteseket, akikről nemcsak az derült ki, hogy házastársak, hanem az is, hogy már korábban is volt hasonló akciójuk a Nyitrai, illetve a Nagyszombati járásban. Galgócon egy 14 és egy 15 éves lányt csaltak autójukba és vittek egy szalmakazalba. Ebben az esetben eltekintettek a nemi erőszaktól, megelégedtek azzal, hogy elszedték a lányok arany holmiját. Következő áldozataikkal családi házukban akarták megkötni a szerződést. Ám előtte - mondotta cinikusan a feleség - az ügynökség főnöke kipróbálja, milyen jól tudtok szeretkezni. A lányoknak végül az ablakon keresztül sikerült elmenekülniük. Dr. Anna Kostková őrnagy, az ügy kivizsgálásával megbízott rendőrtiszt, lapunk kérdésére elmondta, hogy gazdag pályafutása során még nem találkozott hasonló esettel, amikor a feleség besegített volna férje fajtalankodásába. - A legfurcsább számomra az, hogy a fiatal házaspárnak két kicsi gyereke van. Egyelőre érthetetlen számomra, mi késztette a 30 éven aluli, büntetlen előéletű nőt ilyen drasztikus tettre, melynek következményét a két fiatal lány talán egész életében viselni fogja. Nagyon óvatosan, körültekintően, szakemberek bevonásával fogom majd őket kihallgatni, hogy ne szégyelljenek beszélni megaláztatásuk részleteiről sem. - A négyszeresen büntetett férfit letartóztattuk, felesége, aki a kisgyerekekre vigyáz, szabadlábon védekezik. A furcsa házaspár ellen a vád: erőszakos nemi közösülés, zsarolás, életveszélyes fenyegetés, rablás, az emberi méltóság elleni bűntett, valamint a személyi szabadság korlátozása. A fiatal pár mindhárom esetben fotómodelli karriert ígérve csalta a lányokat az autóba. Kérdéses, hogy a házastársak nprmálisak e? Erre majd a szexuológus ad választ. ORDÓDY VILMOS Vásár Léván Mintegy 600 sátorban, illetve különféle kirakodóterületen kínálják árujukat a kereskedők a hagyományos lévai vásáron. Bár a plakátokon csupán mára ígérték a hivatalos megnyitót, az érdeklődők már tegnap délután is vásárolhattak. A Barsi Múzeum munkatársaitól megtudtam, hogy már 1615-től tartottak itt rendszeresen vásárokat, sőt Léva városa már 1388-ban vásárrendezési és vámszédési joggal rendelkezett. Voltak időszakok, amikor évente hat alkalommal is rendeztek itt vásárt. A köztudatba a Márton napi vásár megnevezés került be, kár, hogy a jelenlegi vezetők nemigen ragaszkodnak e tekintetben a hagyományokhoz, s egyszerűen lévai vásárnak nevezik. Örvendetes, hogy az idén is kapható a híres lévai lúdfertály. A hangulatot csak fokozzák a színvonalas kulturális műsorok, divatbemutatók, sőt a legkisebbeknek bábszínház is lesz. (ág) (Üj Szó-tudósítás) A MAGYAR POLGÁRI PÁRT példátlannak tartja, hogy az alkotmánybíróság kikéri a politikai pártok és mozgalmak véleményét a DSZM-SZNP óvásával kapcsolatban, amelynek célja megkérdőjelezni a Demokratikus Unió parlamentbe való bejutását. A DSZM lépését A. Nagy László pártelnök az alkotmányos rendszer durva felrúgásának nevezte, amellyel destabilizálni akarják a belpolitikai helyzetet, hogy azután Vladimír Mečiar a megmentő szerepében léphessen fel. Petőcz. Kálmán szóvivő az üggyel kapcsolatban csodálkozásának adott hangot, hogy a sajtó és a politikai pártok ügyet csinálnak a DSZM által felvetett kérdésből, holott - mondta - a választási törvény értelmében nem kérdőjelezhető meg azon pártok választási részvétele, amelyek hatvan nappal a választások előtt már parlamentben voltak. Petőcz szerint ez a paragrafus Moravčíkékra is vonatkozik, akik - ugyan független képviselőként - de több, mint három hónapja jelen voltak a (régi) parlamentben. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Magyar Néppárt is csak azért szerepelhetett ilyen névvel az 1992-es választásokon, mert egy évvel korábban a Szövetségi Gyűlés néhány képviselője kivált az Együttélés-MKDM frakcióból és csatlakoztak az új párthoz. Ezek a képviselők szintén függetlenként szerepeltek a parlamentben - emlékeztetett Petőcz. A sajtótájékoztatón téma volt az Ivan Gašparovič által kezdeményezett pártközi egyeztetés, valamint a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak szerdai tanácskozása, ahol a jelenlegi koalíció és a magyar pártok megegyeztek a közös fellépés szükségességében. Tájékoztattak a nyitrai pedagógiai főiskolán történtekről, ahol mégsem lesz nemzetiségi kar, csak intézet, amit a nemzetiségi oktatók elleneznek, és szakmai szempontból sem tartanak jónak. (A témáihoz a későbbiek során visszatérünk.) A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM sajtótájékoztatójának központi témája is a Demokratikus Unió körül kialakult hercehurca volt. Ján Čarnogurský elnök szerint a parlament alakuló ülésére meg kell hívni azokat a póttagokat is, akik mindaddig képviselők lesznek, amíg a Moravčíkkormány, illetve az új parlamentbe beválasztott tagjai hivatalban maradnak. Čarnogurský az alkotmány megsértésének tartaná, ha a jelenlegi miniszterek kormányfunkciójukból eredően nem szavazhatnának, s a póttagokat sem hívnák meg az alakuló ülésre. Megtudtuk: Gašparovič házelnök nem híve a póttagok meghívásának. Mikulás Dzurinda közlekedési miniszter visszatért a kormány legutóbbi privatizációs döntéseihez. Emlékeztetett rá, hogy jobbára veszteséges cégek privatizálására adtak engedélyt. Közvetlen eladással magánosítottak ugyan, de minden cég esetében a legjobb pályázatot benyújtó társaság javára döntötek. (gágyor) A Volkswagen-Skodában 10 000 ember sztrájkra készül Mladá Boleslavban, a Skoda autógyárban hétfőn 10 ezer ember egyórás figyelmeztető sztrájkra készül. A Rudé právo lap a Volkswagen-Skoda vállalatnál működő szakszervezeti szövetség szóvivőjétől, Jaromír Cvrčektôl megtudta, a hétfői sztrájkról szerdán délelőtt döntött az alkalmazottak sztrájkbizottsága. Arra a kérdésre, vajon a sztrájkbizottság döntése megmásíthatatlan-e, Cvrček így válaszolt: „Döntésünket csupán abban az esetben változtatjuk meg, ha az autógyár vezetősége módosítja elutasító álláspontjátjavaslatainkkal szemben, amelyek a személyi kérdéseket és a fraktalizációt érintik." Ez utóbbi annyit jelent, hogy a Skoda egyes alkalmazottjait az alvállalkozók üzemeibe szeretnék átirányítani. A lap tudósításából kiderül, hogy nemcsak a gyár alkalmazottai, hanem maga a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium is elégedetlen a német Volkswagen ténykedésével. A minisztérium szóvivője közölte: ha kiderül, hogy a VW Mladá Boleslavban 2000ben csupán évi 300 ezer gépkocsit hajlandó legyártani, akkor a cseh fél arra kényszerülne, hogy fontolóra vegye, vajon növelje-e a német partner részesedését a Skodában. Az eredeti tervek ugyanis évente 450 ezer gépkocsi gyártásáról szóltak. Ez a kérdés azért merült fel, mert állítólag a Volkswagen főnöke egy prágai konferencián kedden csupán 300 ezerről tett említést. Ezt viszont megcáfolta Jifí Hrabovský, a Skoda sajtófőnöke, aki leszögezte: „A konszern igazgatója nem 300 ezerről szólt, hanem több mint 300 ezerről, ami megfelel az eredeti elképzeléseknek." A témához hozzászólt a cseh Autóipari Szövetség igazgatója is, aki szerint 300 ezer gépkocsi gyártása esetén a cseh félnek nem kellene lemondania a többségi részesedéséről. Ugyanakkor hozzátette: a részvények átadása csupán szimbolikus értékű, mivel a német partner gyakorlatilag már most a Skoda-Volkswagen vállalat irányítója. (Rudéprávo) AHOGY ÉN LÁTOM Játszi remény Szlovákiának az 1989 óta eltelt nem egészen öt esztendő alatt már öt kormánya volt, így érthető, hogy Ján Čamogurský, Peter Weiss és Jozef Moravčík most oly kitartóan ragozza: az országnak jelentős parlamenti többséggel rendelkező kormányra van szüksége. A kormányalakításba érdemben beleszóló szlovák politikusok névsorába Vladimír Mečiart nem írtam be. Pedig ő is szilárd többséggel rendelkező kormányról álmodik. Tudjuk, milyen célokat követve törekszik erre. Tegyük fel, hogy az ügy érdekében a KDM és a DBP vezető politikusai úgy döntenek, hogy frigyre lépnek Vladimír Mečiarral. így még Ján Ľupták pártbelijeinek támogatása nélkül is 105 tagú lenne a parlamenti koalíciós „zenekar". És ez - látszólag - tekintélyes erő, hiszen alkotmányos többséget jelent. Ha tapasztalataink alapján nem tudnánk, hogy milyen célokat követ Mečiar, ha nem ismernénk a módszereit, azt is mondhatnánk, rendben van, a politikai stabilitás érdekében létre kell hozni ezt a nagykoalíciót. Viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy az elkövetkező években minden azon múlik, hogy a kormány miként viszonyul az éppenhogy csak lélegző gazdaság átalakításához. Magyarán szólva a privatizációhoz. És éppen a privatizálás vonatkozásában nem kompatibilis egyrészt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, másrészt pedig a koalíciós partnereként figyelembe vehető Demokratikus Baloldal Pártja és a Kereszténydemokrata Mozgalom programja. Ha bármennyire arányosan osztják is el ebben az (elképzelt) koalíciós kormányban a miniszteri posztokat, tekintve, hogy Mečiaréknak és Slotáéknak összesen 70, a DBP-nek és a KDM-nek pedig együttvéve 35 képviselője van, a kormányban rendre Mečiaréknak lenne igaza. Az ő privatizációs elképzeléseik érvényesülnének, és ha ezeket az elképzeléseket a parlament elé terjesztenék, ott is (még nagyobb) többséget kapnának. Márpedig ebben az esetben - amennyiben a kereszténydemokraták és a baloldali demokraták komolyan gondolják a privatizálást - 2-3 ilyen döntés után búcsút is mondhatna Szlovákia a szilárd kormánynak. Ha tetszik, ha nem, Szlovákiában az elkövetkező években minden azon múlik, milyen lesz a gazdaság átalakítása. Mečiart és a Szlovák Nemzeti Pártban uralkodó hangulatot ismerve, ha ilyen koalíció alakul ki, akkor vagy a privatizálásnak (és következésképpen a gazdasági fellendülésnek), vagy a szilárd kormányzásnak kell búcsút mondanunk. Van némi, játszi remény. Hogy valóra válik-e, az azon múlik, hogy Ján Čarnogurský, illetve Peter Weiss csapata hajlandó lesz-e mindezt következetesen végiggondolni. Egyelőre, úgy tűnik, azt a filozófiát követik, hogy az esetleg létrehozandó nagykoalícióban majd blokkba tömörülnek, és rákényszerítik Mečiart a privatizálás tisztességes végrehajtására. A mozgalom elnökét azonban nem olyan fából faragták, hogy bármire is rá hagyja magát kényszeríteni. Ha a keresztények és a baloldaliak a dolgok átgondolása során Mečiar hajthatatlanságát és a Szlovák Nemzeti Párt modernizáció-ellenességét is belekalkulálják számításaikba, majd levonják a következtetéseket, akkor valóra válhat a játszi remény. Ehhez, persze, még arra lenne szükség, hogy a Magyar Koalíció iránti ellenérzéseiket is felülvizsgálják. Weisséknek pedig rá kellene magukat szánniuk, Ján Ľuptáknak és társainak megnyerésére. Számos jelből arra lehet következtetni, hogy még mindig a Demokratikus Baloldal Pártját tekintik legtermészetesebb szövetségesüknek. így a 80 képviselőt maga mögött tudható kormánykoalíció szilárdabbnak bizonyulhat a 105 honatyából álló többségnél. Ehhez, persze, némi bátorságra lenne szükség. Főképp pedig a magyarokkal szembeni előítéletek felülvizsgálatára. TÓTH MIHÁLY