Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-27 / 223. szám, kedd

1994. SZEPTEMBER 27. ÚJ SZÓ* SZÜLŐFÖLD Bátka - a másik oldaláról Bátka akarata ellenére sokat hallat magáról, ám legtöbbször rossz hír fűzó'dik a nevéhez. Az 50-es át mentén fekszik, ahol rengeteg baleset történik. A falun átvezető főutat annak idején gombaszögi mészkőből építették, s ezen a járművek esőben irányíthatatlanná válnak. Azt mondják, tavaly, amikor még nem érdesítették az átfelületet, egy kamion állt meg a községben. Mire a járművezető visszatért a kocsijához, eleredt az eső és olyankor a legcsúszósabb az útfelület. Hiábavaló volt a sofőr minden próbálkozása, a kamion kerekei egy helyben forogtak, a jármű nem indult el. Tavaly ősszel új szőnyeget húztak az útfelületre, azóta valamivel kevesebb a karambol, de még így is gyakori. És sajnos, nemcsak egyszerű koccanások történnek. Nemrégiben egy orosz állampolgár gyűrte fel 8 méter hosszan az iskola előtt épített korlátot. Szerencsére senki sem tartózkodott a korlát mögött. A napokban pedig egy autóbusz tért át az út másik oldalára, ahol halálra gázolt egy 41 éves férfit. Még sorolhatnám a faluhoz fűződő baleseteket, ehelyett inkább a falu eddig ismeretlenebb oldalának bemutatására kértem meg a polgármestert. - Hátránya is e's előnye is van annak, hogy a főút mellett lakunk - bizonygatta Angyal Attila. - Rengeteg külföldi áll meg nálunk frissítőre vagy csak pihenni egy keveset. Tehát itt érdemes vállalkozni. Bátka nemrégiben még a központi községek közé tartozott, de időközben Tamási és Dúlháza önállósult. Ettől függetlenül továbbra is anyakönyvi körzet maradt. Bátkán kívül öt település polgárait itt anyakönyvezik. Egészségügyi központ működik a faluban, amelyben körzeti- és fogorvos, nőgyógyász és gyermekorvos is rendel. - Az egészségügyi központ épületét a község vásárolta meg még 1939-ben 87 ezer pengőért - folytatja a polgármester. - Az egészségügyi minisztérium 1954-ben egy rendelettel a Járási Egészségügyi Intézetnek adományozta, máig sem tudjuk hogyan és miért. Most, amikor lehetőségünk adódott rá, visszaköveteltük jogos tulajdonunkat. Na, nem azért, mintha bérleti díjat akarnánk kérni az egészségügytől. Nem. Egyszerűen azért, mert az a mi tulajdonunk. Ingyen adtunk benne helyet az intézménynek. Sőt, pénzzel támogatjuk, műszereket vásárolunk, hiszen ennek polgáraink látják a hasznát. Vasas műhely - a környéken csak így ismerik a 870 lakosú faluban működő kisüzemet, amelyet évtizedekkel ezelőtt községi pénzen alapítottak. A polgármester még jól emlékszik erre, hiszen amikor 1976-ban a falu élére került, még községi tulajdonban volt. - Nem is keveset hozott a konyhára, évente 600-800 ezer koronát. A járási pártszervek és a nemzeti bizottság nyomására át kelleti adnunk a járási közszolgáltató vállalatnak, amely mostanáig üzemeltette. Azután árverésre kerüli, de nem kelt el, így jutott vissza hozzánk. Egyre kevesebb munkájuk akadt, a műhely végül megszűnt. Az épületet bérbe adtuk az egyik vállalkozónknak, aki egy csehországi üzemmel kötött szerződést. A szövetségi állam szétesése után a vállalkozása félbe szakadt, a helyiséget visszaadta. Bérbe vette egy másik vállalkozó, varrodát akar nyitni. Két raktárai magunknak hagytunk meg. Ezekben helyeztük el az egykori lakatosműhely berendezését. Az önkormányzjut ugyanis úgy határozott, hogy ne adjuk el a felszerelést, mert még aránylag jó állapotban van, s csak értéken alul kelne el. Amint a polgármester hangsúlyozta, az elmúlt választási időszakban több kisebb, de szükséges munkálatot végeztek el. -A munkák fontossági sorrendjét az önkormányzat határozta meg. 1992-ben konténereket vásároltunk, ekkor portalanítottuk a legfontosabb utcákat. Bekerítettük a felső- bátkai temetőt és egy bekötő utal építettünk hozzá. Az óvodánkban sok a gyerek, és az alapiskolában is kevés a tanterem. A környékről és a faluból körülbelül 500 tanuló látogatja, s szinte minden lehető helyen folyik a tanítás. Ők is támogatásra szorulnak, eddig 40 ezer koronát tudtunk adni a falu pénztárából. Támogatjuk a sportszervezetet és az egyházat is. Amit fontos lenne még elvégezni, s úgy gondolom, nem is kerülne túl sokba, az a járda felújítása, valamint a községben feltörő csevicekút befedése. A polgármester elmondta, hogy úgy 10-15 évvel ezelőtt olajat kerestek a Balog-völgyben, s Bátkán jó minőségű savanyúvízre leltek. Azóta folyik a földből az orvosok által gyomorbántalmak enyhítésére javasolt csevice. FARKAS OTTÓ Hajómalom Gútán Gútán már három éve a Kis-Dunán horgonyoz egy hajómalom, amelyet a Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetségének helyi szervezete várhatóan hamarosan múzeummá alakít át. Vezetőjüktől, Ivan Sálitól megtudtuk, hogy a létesítmény eredetileg Komáromban állt, de mivel nem mutatkozott iránta érdeklődés, kezdeményezték, hogy ingyen Gúta városa tulajdonába kerüljön. Akkori tulajdonosa, a komáromi vendéglátóipari vállalat nem gördített akadályokat, mégis egy évig tartott, míg sikerült elintézni az összes hivatali f ormaságot. A malom végül mostani helyére került, egy idegenforgalmi és szabadidőközpontnak tervezett sziget mellett. Ivan Šali szerint azonban gondot okozott, hogy nem dönthettek a malom sorsáról, mivel az a város tulajdonában van.Így aztán megtörtént, hogy bár a környezetvédelmi szervezet aktivistái megkezdték a felújítását, a város egy büfét nyitott benne. Ez egy idő után tönkrement, de a fiatalok továbbra is látogatták a malmot, és a tél folyamán százötvenezer koronányi kárt okoztak benne. Idén a szövetség gútai Túzok alapszervezete kérte a várostól, hogy szimbolikus összegért, múzeumalapítás céljára adja el számára a létesítményt. Szerintük ez megkönnyítené a munkájukat, mert ily módon például a különféle támogatások megpályázása esetén kiiktatnának egy adminisztratív lépcsőt, ráadásul a felújítást társadalmi munkában végző tagjaik is biztosabbak lehetnének abban, hogy a büféhez hasonló kísérletek többé nem fenyegetnek. Harsányi Imre polgármester szerint azonban az eredeti cél, vagyis a múzeumalapítás biztosabban elérhető, ha fennmarad a városi ellenőrzés. Abban az esetben ugyanis, ha valamilyen oknál fogva a Túzok alapszervezet feloszlana, vagyona a pozsonyi központra szállna, amely ki tudja hogyan reagálna. Ehelyett azt a megoldást támogatja, hogy a létesítményt a szövetség kezelésébe adják. Hasonlóan vélekedett a képviselőkből álló tanács is, bár Ivan Šali még reménykedik, hogy a döntést meghozó képviselő-testületet sikerül meggyőznie az általuk ajánlott megoldás helyességéről. Mindez azonban végeredményben nem befolyásolja napi kapcsolatukat. Idén a város biztosította a felújításhoz szükséges anyagokat, a Pro Slovakia alaptól pedig ötvenezer koronát kaptak. így szeptember folyamán sor kerülhet a kassai műszaki múzeum és a műemlékvédelmi felügyelet munkatársaival tervezett első találkozóra, amelyen megkezdik a múzeum terveinek kidolgozását. Kassáról már korábban megígérték, hogy elküldik különféle típusú hazai malmok működő modelleit. Szeptember közepétől ezenkívül két állandó alkalmazottat is felvesznek, egy bognárt és egy ácsot, akik egyrészt részt vesznek a felújításban, másrészt az érdeklődőknek bemutatják a létesítményt. Ivan Šali szerint a malom környéke is hamarosan átalakul, hiszen ide egy skanzent terveznek. Elsőként egy cölöpös halászházat építenek fel, amelyben környezetvédelmi oktatási központot létesítenek. Egy ilyent - országos viszonylatban is az elsők között - Csicsón már létrehoztak, de mivel annak épületét visszakapta az eredeti tulajdonosa, a központot Gutára költöztetik át. Amennyiben mindezt sikerül megvalósítaniuk, Gúta valószínűleg bekerül Bécs, Pozsony és Budapest körzetének tervezett turisztikai programjába, így már csak arra lesz szükség, hogy megtalálják a turisták hosszabb ott-tartásának módját. (tuba) {A szerző felvétele) Egy csiga eszmei értéke kétszáz korona A föld nem örökség, hanem kölcsön... A Fülek környékiek még emlékezhetnek rá, hogy májusban mennyien kószáltak kint a mezőn reklámtáskával a kezükben. Nem gombát gyűjtöttek, mint azt sokan hitték, hanem csigát. Annak ellenére, hogy hazánk törvényei tiltják a csigák gyűjtését, Füleken illegális felvásárlóheiy működött. A történet vége azóta sokak által ismert: a felvásárlóktól szinte menetrendszerűen vitte el az árut egy magyarországi kereskedő. Végül a Sátoros és Somoskőújfalu közötti határátkelőhelyen feltartóztatták a járművét, amelyben megtalálták a zsákmányt, a tizenegy zsák csigát. A vámőrségen készült jegyzőkönyv szerint a magyar állampolgár 1,5 millió korona értékű árut akart kivinni az országból. A kereskedő ellen felhozott vádat tetézi, hogy a zsákban tartott csigák kb. tíz százaléka elpusztult. A többi visszakerült a természetbe. Szlovákiában egy csiga eszmei értéke 200 korona. A környezetvédelmi hivatal alkalmazottainak munkája mögött általában ilyen vagy hasonló természetvédelmi tevékenységet sejtenek a legtöbben. Ha valaki ebben az írásban egy újabb sztorit keres, az csalódni fog, mert újabb már nem lesz, pedig az alábbi beszélgetés is a környezetvédelmi hivatalban zajlott le. De az elmondottak nagyon időszerűek és elgondolkodtatóak. Annak ellenére, hogy egy másik oldaláról mutatja be a hivatal munkáját. A Füleki Környezetvédelmi Hivatal hatáskörébe Füleket is beleértve - huszonnégy település tartozik. Munkájuk nagy részét nem a természetvédelem, hanem sokkal prózaibb tevékenység tölti ki. - Ha egy évben négyszáz határozatot hozunk, abból legkevesebb háromszázötven építkezéssel kapcsolatos - tájékoztatott Agócs József, a hivatal vezetője. - Mostanában gyakori, hogy a polgárok a lakóházukban valamilyen műhelyt építenek. Ha jóindulatúan felszólítjuk őket az idevágó törvények betartására - a változást, a műhely felhasználásának módját kötelességük velünk jóváluigyatni -, gyakran tesznek megjegyzéseket. Pedig ez részben az ő érdekükben is történik. Amikor elmondjuk, miért az őérdekükben, akkor döbbennek csak rá, hogy valóban igazunk van. Ilyenkor legtöbbször rendeződnek a tulajdonviszonyok, bérleti szerződést kötnek stb. Természetesen ellenőrizzük a környezetvédelmi előírásokat is, nem engedélyezzük olyan családi ház használatát, amelyhez nem építenek szivárgásmentes szennyvízgyűjtőt. Amint a hivatalvezető elmondta, nagyon nehéz ellenőrizni, ki épít szennyvízgyűjtőt és ki nem, mert az öreg házak korszerűsítését lehetetlen nyomon követni. Ez a feladat a polgármesterekre tartozna, viszont azok többsége nem figyelmezteti a lakosságot a rendeletre. Érthető okokból. A polgármestereket a lakosság választja, s az, aki ujjat húz a polgárokkal, az ugye ne tápláljon hiú reményeket a helyhatósági választások előtt. Sávolyban másképpen oldották meg ezt a problémát. Az önkormányzat irányításával néhány tagú csoport ellenőrizte, hová kerül a lakásokból kifolyó víz. Ahol nem volt megfelelő szennyvízgyűjtő, egy bizonyos határidőben egyeztek meg a családdal, amikorra megépíti. - Környezetvédelmi szempontból nagyon lényeges a szennyvíz kérdésének a megoldása. Általában olyan válaszokat kapunk, hogy „nekem jó minőségű vizem van ". Ez igaz, viszont egyáltalán nem biztos, hogy az unokájának is hasonló minőségű vize lesz. A felelősség a miénk, s ez alatt nem a hivatalt értem. Ha nem tudunk változtatni gondolkodás- és életmódunkon, környezetünk, vizeink, folyóink, sőt a levegő is hamarosan elszennyeződik. Igen, sajnos nagyon kevés az olyan hely, ahol tiszta levegőt szívhatunk, ahol nem találkozunk környezetszennyezéssel. Ha hamarosan nem áll be - tudatunkban is - változás, késő lesz elgondolkodni az indián mondáson: A föld nem örökség a szüléinktől, hanem kölcsön a gyermekeinktől. -kas Már csak a pénz hiányzik Zsinagógából nyugdíjasotthon Körülbelül két éve riportot írtam a komáromi nyugdíjaspanzióról. Az eredetileg szovjet tisztek családjainak épült, és a rendszervállás után a nyugdíjasoknak átadott modern épület mellett már akkor folyt a régi zsinagóga felújítása azzal a céllal, hogy otthont alakítsanak ki benne a panzióból kiöregedett, vagy beteg nyugdíjasok számára. A közelmúltban Eva Ipóthová igazgatónőtől, a panziólakók Évikéjétől megkérdeztem, hol tartanak a zsinagóga-átépítésében? A válasz lehangoló volt. - 1991-ben kezdődött meg az integrált szociális létesítmény építése. Ekkor a kormánytól kaptunk hárommillió kétszázezer koronát, amit szinte rögtön kimerítettünk. 1992-től, az előző kormány működése alatt, nagyon keveset kaptunk, feleannyit sem, mint az azelőtti kabinettől. A legutóbbi kormányváltás után ismét felvettük a kapcsolatot a szociális minisztérium vezetőivel, s erre az évre kaptunk hárommillió kétszázezer koronái. Az építkezés kivitelezőjével, a Hydrostav vállalattal közösen új költségvetést készítettünk, s megállapítottuk, hogy az építőanyagok árának emelkedése és egyéb okok miatt az építkezés költségei az eredeti huszonegy millióról harminchét millióra emelkedtek. Ezért a kivitelezővel és a befektetővel, a Komáromi Járási Hivatallal együtt egy tervezetet dolgoztunk ki a minisztérium részére, amelyben két költségvetési időszakra lebontva nyújtottuk be igényünket. A panzió előtti térség már négy éve fel van túrva, mögötte pedig mostfejeződik be egy banképület felújítása. Mindez nagyon zavarja lakóink nyugalmát. Tehát mind gazdasági, mind emberbaráti szempontból szükséges lenne az építkezést minél előbb befejezni. ígéretet kaptunk a minisztériumban - persze, ennek betartása a parlamenti választások eredményétől is függ -, hogy a jövőben nem engedélyeznek új építkezéseket, hanem a már megkezdettek befejezését fogják támogatni. A pénzhiány nemcsak a zsinagógát érinti. Mellette két másik pavilon is épül, s fedett folyosóval összekötve, a panzióval együtt egy közös szociális komplexumot alkotnak majd. A zsinagóga földszintjén lesz az egész együttest ellátó nagy étterem, az emeleten pedig a közösségi helyiségek kapnak helyet. A hozzáépítéssel körülbelül hetven ággyal - csaknem a duplájára -növekedne az intézmény kapacitása. A befejezésre váró épületben huszonöt mozgásképtelen beteg kap helyet, a többit a panziót elhagyni kényszerülő, magukról már gondoskodni képtelen öregek foglalnák el. Az igazgatónő úgy véli, két év alatt befejezhetnék az építkezést. Amennyiben lesz pénz, a kivitelező vállalat minden szükséges munkát képes haladéktalanul elvégezni. Néhány hasonló intézménnyel ellentétben, itt még birtokjogi probléma sem merülhet fel. A zsinagógát a zsidó hitközség 1955-ben eladta az államnak, jelenleg a járási hivatal kezelésében van. Tehát valóban csak a pénz hiányzik a terv valóra váltásához. - Nagyon nagy szükség lenne a bővítésre, mert naponta felkeresnek a nyugdíjasok, akik már most jelentkezni akarnak a még fel sem épült otthonba. Tudják, hogy a panzióba csak viszonylag egészséges emberekel vehetünk fel, s bizony a nehezen mozgó, vagy egyéb nehézséggel küszködő öregek nagyon várják már az új pavilonok befejezését. Nem beszélve a saját lakóinkról, akik szinte rettegnek attól, hogy ha megbetegszenek vagy magatehetetlenné válnak, el kell hagyniuk a megszokott helyüket, amit én embertelen eljárásnak tartok. Nagyon sokan pedig attól fejnek, hogy már meg sem érik az új részlegünk megnyitását. Hát ezért lenne fontos az építkezés mielőbbi befejezése. GAÁL LÁSZLÓ