Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-27 / 223. szám, kedd

1994. SZEPTEMBER 2265. 'IÚJSZÓ• HÍREK-VÉLEMÉNYEK Dr. Fóthy János Somorja az MKDM parlamenti képviselője 4-es lista nyugat-szlovákiai választókerületi Elvem: -Továbbra sem ígérni, hanem cse­lekedni! -Az elmúlt időszakban is (elvállaltam az átmeneti konfliktusokat a magyar kisiskolák üjramegnyitásáért és az egyházi iskolák alapításáért. -A jövőben is megteszek mindent annak érdekében, hogy sorsunk irá­nyítását az oktatásügy és a kultúra területén saját kezünkbe vegyük. Ehhez kérem a tisztelt választók bi­zalmát! VK-1341/2 Márciusban Szentpétervárott Eltemetik a cári családot (TA SR-hír) Szentpétervárott a jövő év márciusában temetik el az utolsó orosz cár, II. Miklós és család­ja földi maradványait. A cárt, felesé­gét, lányaikat és a trónörököst a Szent Péter és Pál székesegyházban helye­zik örök nyugalomra. A cári családot 1918-ban végezték ki a bolsevikok, földi marádványaikai az Uraiban ta­lálták meg 1991-ben. Törvényszéki orvosszakértők és antropológusok identifikálták a csontvázakat. Arafat-Rabin Elásták a csatabárdot (TA SR-liír) Szokatlanul harmoni­kus légkörben került sor Jicchak Ro­bin és Jusszer Arafat tegnapi találko­zójára a Gáza-övezet közelében fekvő egyik izraeli katonai támaszponton. Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli kormányfő és a palesztin ve­zető elásta a csatabárdot, jóllehet nem értek el áttörést a palesztin testületek­be esedékes választások ügyében. Palesztin részről továbbra is azt szeretnék, ha a választások mielőbb lezajlanának. Arafat abban bízik, hogy november elsejére kitűzhetik a voksolás időpontját. Szerinte ez össz­hangban lenne a megállapodással, amelynek értelmében az izraeli egysé­gek kivonása után sort kell keríteni a választásokra. Izraeli részről a no­vemberi időpontot nem tartják reális­nak. Rabin szerint előbb tisztázni kell a leendő palesztin önkormányzat ha­táskörét. A mostani találkozót az eddigi leg­eredményesebbnek nevezte egy név­telenségbe burkolódzó palesztin kép­viselő, aki jelen volt minden korábbi kétoldalú tárgyaláson. Arafat és Rabin a jövő héten újra találkozik, ezúttal Kairóban. Szintén a jövő héten esedékes egy hármas amerikai-izraeli-jordániai ta­lálkozó a Fehér Házban, ahol Bili Clinton fogadja Simon Peresz izraeli külügyminisztert és Hasszán jordán trónörököst. Egy izraeli lap úgy tudja, hogy a napokban lezajlott titkos tár­gyalásokon már tisztázták a vitás kér­déseket, amelyek elsősorban a határok kijelölése és a vízellátás biztosítása körül merültek fel, s már csak az utol­só simílásokat végzik a békemegál­lapodás szövegén. Szarajevó Szünetel a légihíd (TA SR-hír) A szarajevói re­pülőtér tegnap egyetlen gépet sem fogadott, mivel az Adria partján tar­tózkodó ENSZ-alakulatok főpa­rancsnoka leállította a légihidat. Igy nem kapták meg a várt szállítmá­nyokat sem az UNPROFOR-egysé­gek, sem a segélyküldeményeket a szarajevóiak. A légijáratokat azt követően állították le, hogy a bosz­niai szerbek egyik magas beosztású katonai tisztségviselője azzal fenye­getőzött, hogy minden landoló gé­pet tűz alá vesznek. A légihíd szü­neteltetésével áldatlan helyzetbe került a segélycsomagokra rászoru­ló mintegy 380 000 szarajevói la­kos. A boszniai szerbek tegnap is sú­lyos tűzpárbajokat provokáltak Bosznia északi és nyugati részén. A Haiti Áttekinthetetlen a helyzet (TA SR-hír) A változatlanul fe­szült és meglehetősen áttekinthetet­len haiti helyzetről volt szó az ameri­kai elnök és az ENSZ-főtitkár tegnap New Yorkban megtartott találkozó­ján. Bili Clinton és Butrosz Ghali közvetlenül a közgyűlés általános vitájának megkezdése előtt találko­zott. A közgyűlésben a késő éjszakai órákban hangzott el az amerikai el­nök és Borisz Jelcin beszéde. Az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint a Clinton-Ghali találkozón a haiti helyzeten kívül áttekintették a Boszni­ában, Angolában, Mozambikban, Sal­vadorban, Nyugat-Szaharában és a Közel-Keleten kialakult helyzetet. Clinton biztosította az ENSZ. főtitká­rát, hogy az USA még az idén 1,2 mil­liárd dollárt fizet be a világszervezet költségvetésébe, amely tekintélyes hi­ánnyal küszködik. Barbárságok elkövetésével vádol­ja a Haitin partraszállt amerikai ka­tonákat Raoul Cedras, a katonai jun­ta vezetője azzal összefüggésben, hogy tíz haiti személy életét oltotta ki a helyi rendőrkapitányság előtt Cap Haitienben lezajlott tűzpárbaj. Až egyik haiti rendőrfőnök vélemé­nye szerint lehetetlen utólag megál­lapítani, hogy ki kezdte a lövöldö­zést, amelyben egy amerikai katona is megsérült. , Sminkelés Jó vendéglátók az amerikaiak: elintézték Jelcinnek, hogy ugyanúgy, mint Clinton, az általános vita nyitónap­ján mondhassa el első beszédét az ENSZ-ben. Persze, az orosz elnök sem kezdő a nagypolitikában, tisztában van azzal, hogy ez nem több egy gesztusnál. Ezzel együtt egy fontos dolgot jelez: Washington nem akar lekezelően bánni Oroszországgal, bár tökéletesen tisztában van le­hetőségeivel és korlátaival. Végeredményben nem is annyira Borisz Jelcin közismert hiúságát akarja legyez­getni a Fehér Ház, mint inkább úgy segíteni önmagán, hogy egyben őt is megtámogassa. Jelcinnek Amerikában is csatát kell nyernie honi ellenzé­kével szemben. Nagy merészségre vall, hogy éppen a tavalyi véres események évfordulóján hagyja el az országot, mint­egy jelezve: biztos a dolgában, nem fél attól, hogy a parla­menti lázadás megismétlődhet. Pedig a nacionalista ellenzék jobb- és balszárnya éppen a napokban egyesült, sőt magabiz­tosan lemondásra szólította fel a kormányt. Elégedetlen a hadsereg egy része is, főleg azok a tisztek, akik mostanában tértek haza a Baltikumból és Németországból. A tábornokok pedig amiatt orrolnak az elnökre, mert nem hajlandó alkal­mazni a régi szovjet módszereket a központi hatalom ellen ágáló, önállóskodó régiókkal szemben, s hagyja kicsúszni Moszkva kezéből a volt szovjet tagországokat. Nem kizárt, hogy valahol a szíve mélyén maga Jelcin és csapata is osztja ezeket a nézeteket, ám tisztában van­nak vele: ha Oroszország nem teszi mágáévá az általáno­san elfogadott nemzetközi elveket, semmi esélye arra, hogy megőrizze - pontosabban visszaszerezze - nagyha­talmi státusát. Pedig mindenképpen bele akar szólni a vi­lág dolgaiba, hiszen ez számára létérdek. Ugyanúgy, ahogy Washington számára is. S ez az a pont, ahol talál­koznak a Fehér Ház és a Kreml érdekei. Dulu ZólyoMÍ ÁRpÁdi az Együttélés általános alelnöke,! parlamenti frakciójának elnöke, ! magfizikai - egyéíenai oktató í 4-es liste, a Magyar Koalíció j JL legelkeseredettebb harcok ezúttal is a muzulmánok lakta Bihacnál dúl­tak. Az amerkai kormányzat tegnap megerősítette, hogy a Biztonsági Ta­nácsban keresztül kívánja vinni azt a javaslatát, amelyben szorgalmazza a boszniai muzulmánok elleni fegyver­embargó feloldását. A kabinet magát megnevezni nem kívánó tagja sze­rint az USA ezt az indítványát azon­ban csak október 15-e után terjeszti elő szavazásra. Erről tegnap tájékoz­tatta Bili Clinton a Washingtonban tartózkodó Alija Izetbegovic bos­nyák elnököt. Washington kötelezte magát arra, hogy idén 10 millió dol­lárt folyósít Szarajevó újjáépítésére, jövőre pedig újabb húszmillió dollá­ros összeget juttat más tervek meg­valósítására. a nyűgát-s2lövákiai választókerületben j 1941-ben születtem Pozsonyban. A második világháború után édes-! ! apámat nyolc évi börtönbüntetésre ítélték a magyarság érde- \ j kében kifejtett tevékenysége miatt. Édesapám helytállása, j j családunk meghurcoltatásának élménye határozta meg politikai • magatartásomat. A társadalmi életbe a hatvanas években ka peso- ! ! lódtam be, mint a prágai Ady Endre Diákkör, majd a MÍSZ \ elnöke. 1989 után, mint az Együttélés alapító tagja és a Csema- j dok Országos Elnökségének tagja, tevékenyen részt vettem magyar nemzeti közösségünk társadalmi politikai életének szerve-! lésébe. 1991-tó'l az Együttélés általános alelnöke, két éve a j parlamenti frakciójának elnöke vagyok. Politikai hitvallásom, j bogy jogbiztonságunkhoz a nemzeti közösségünk jogait garantáló •• alkotmánytörvényre és törvények rendszerére van szükségünk. Ki \ kell építenünk az erő' s önkormányzatokon alapuló önigazgatási j rendszerünket, hogy saját kezünkbe vehessük életünk irányítását, j Amennyiben Önök bizalmat szavaznak nekem, f\ /[ a 1 r o ' minden erőmmel e cél elérésére fogok törekedni. yAAJMMWMP^^ÍWÄ*^ j JATSSZÜSK WtVŤTT! Nyílt titok, Moszkva csak úgy adta beleegyezését a Biztonsági Tanácsban az USA haiti terveihez, hogy ígé­retet kapott rá: Washington sem fog szólni, ha kicsit ke­ményebben lép fel a Kaukázuson innen és túl. Folyik a kötélhúzás Boszniában is: Oroszország, a szerbek hagyo­mányos támogatója.a leghatározottabban ellenzi az ame­rikai tervet, hogy a jövő hónap közepén felold ják a fegy­verenbargót a muzulmánok javára. Bár Washington el­szántságát hangoztatja, azért nagyon jól jönne neki, ha az oroszokkal egyezségre tudna jutni. Sokat lendítene a kétoldalú kapcsolatokon, ha az együttműködés végre átlépné a biztonságpolitika határa­it, s kiterjedne a gazdasági szférára is. Ez persze csak Moszkvának fontos, Washingtonnak nagyon jó úgy, ahogy van. De Jelcinék szeretnék már végre látni, mit is kapnak cserébe a számtalan engedményért, melyeket még Gorbacsov kezdett osztogatni. Elismerik, hogy Oroszországnak még sokat kell tennie a törvényalkotás és szabályozás terén a tőkebeáramlás érdekében, de a be­ruházások növekedése reményében ezt készek megtenni. Az új törvényeket pedig sokkal könnyebb lesz átvereked­ni egy olyan parlamentben, amely nem ellenséges a tör­vénykezdeményezővel, vagyis a kormánnyal szemben. Mindent egybevetve: sikeresnek ígérkezik az ötödik orosz-amerikai csúcstalálkozó, mivel mind Jelcinnek, mind Clintonnak nagy szüksége van arra, hogy javítsa­nak megítélésükön a közvélemény körében. Két napjuk van a politikai sminkelésre. Ennyi talán elég lesz ahhoz, hogy elhitessék választóikkal és a világgal: érdemes bíz­ni bennük, mert ők erősek, határozottak, tudják, mit te­gyenek, s amit tesznek, azt jól teszik. GÖRFÖL ZSUZSA Tisztelt Olvasó. Szeptember 7-28 között ezen a helyen bemutatkozik az EGYÜTTÉLÉS egy-egy képviselőjelöttie. Ha ön ezek közül négyet kivág, ós elkutdi az Együttélés központi irodájába (P.OEox 44, 814 99 Bratislava), akkor sorsoláson vesz részt és értékes díjat nyerhet. AZ EGYÜTTELESSEL CSAK NYERHET! É ! \ i M VK-1266/7 Bajorország, a hagyományőrző Németországban befejeződtek a szuperválasztások tartományi fordu­lói, a politikusoknak pedig már nem marad más hátra, minthogy figyelmü­ket az október 16-án esedékes végső vokscsatára összpontosítsák. Bár az összesen 18 tartományi forduló jelzés­értékű volt, a nagy kérdés nyitva ma­radt: miként tudnak majd profitálni az eredményekből a bonni politikai ma­tadorok? Mindkét nagy rivális tábor számá­ra lényegében eredményesen végződött a legutóbbi erőpróba, a va­sárnapi bajorországi szavazás. Az uniópártiak számára azért, mert megőrizték abszolút többségüket a müncheni Landtagban, a szociálde­mokratáknak viszont sikerült pluszsza­vazatokai szerezniük, amelyekkel az elmúlt 20 év legjobb választási ered­ményét érték el a hagyományőrző Bajorországban. Valóban, politikai szempontból is hagyományőrzők a bajorok: nem kockáztattak ezúttal sem. Elfelejtették a 16 hónappal ezelőtt lemondott miniszterelnök, Streibl Amigo-botrányát, a keresztény­szocialisták korrupciós afférjait. E kellemetlen ügyek feledtetéséhez, persze nagymértékben hozzájárult a jelenlegi miniszterelnök, Edmund Stoiber, a „nagy Strauss méltó utó­da". aki a tevékenységét velősen összegező kommentárok szerint,jól végezte dolgát". A majd 53 százalé­kos eredmény a bajor viszonyokhoz mérten mégsem nagy szenzáció (1990-ben 55 százalékot kapott a CSU), s a pluszpontok mindenképp az energikus Renate Schmidtnek, az SPD tartományi miniszterelnök-je­löltjének a számlájára írhatók. Noha nem sikerült kormányváltásra rábír­nia a konzervatív bajorokat, lényege­sen megerősítette a szociáldemokra­ták pozícióját a szövetségi parlamen­ti választások előtt. Semmiképp sem lehet ugyanezt elmondani a liberáli­sokról, akik a több tartományban el­szenvedett csúfos vereség után most kénytelenek távozni a müncheni tör­vényhozásból is. Ám ami fontos és ugyancsak jelzésértékű: a Landtag kapuja zárva maradt a Republikánu­sok előtt is - s ez az, amit az összes demokrata politikus egyöntetűen po­zitívumként értékelt. Nézetazonossá­got azonban más kérdésekben hiába keresnénk. A tartományi választások eredményeinek ismeretében a bonni koalíciós partnerek és az ellenzéki szociáldemokraták egyaránt maga­biztosan tekintenek október 15-e elé: mindkét tábor vezérei úgy viselked­nek, mintha máris zsebükben lenne a német szavazatok többsége. URBÁN GABRIELLA VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK í Karikázni nem kötelező Cs. T.: Szinte naponta olvasom az Új Szót, néha pedig más, szlo­vák lapokat is átnézek. Eddig viszont még sehol sem találkoztam azzal, amivel az Új Szóban - gondolok itt arra, hogy a képviselője­lölteket karikázni kell. Most nem tudom, a sorszámot kell karikáz­ni vagy a nevet? Elsősorban azt kell elmonda­nunk. hogy a parlamenti választá­sokról szóló törvény értelmében ka­rikázni, pontosabban a képviselője­löltek sorszámát bekarikázni nem kötelező. A választópolgár szavazata ak­kor érvényes, ha a rendszerint 18 szavazólap közül kiválasztja annak az egy pártnak (koalíciónak) a sza­vazólapját (a magyar koalíció ese­tében ez a négyes számú szavazó­lap), amelyre voksolni akar, amelynek képviselőjelöltjeit a par­lamentbe be akarja juttatni, és csak ezt az egy szavazólapot teszi be a község pecsétjével ellátott hivata­los borítékba, majd a borítékot be­dobja a szavazóurnába. A karikázás egy jogi lehetőség, amellyel a választópolgár nem köte­les élni. A választópolgár a szavazó­lap kiválasztása után a listán sze­replő húsz-harminc név közül kivá­laszthat legfeljebb négy nevet, kép­viselőjelöltet, és a nevek előtti sor­számot bekarikázza. Ezt követően a szavazólapot beteszi a hivatalos pe­cséttel ellátott borítékba, és a szava­zófülkéből kilépve a borítékot be­dobja a szavazóurnába. A választópolgár a legfeljebb négy képviselőjelölt sorszámának kariká­zásával a párt vagy pártkoalíció által összeállított hivatalos sorrenden vál­toztathat vagy - ha a lista élén sze­replő négy jelölt sorszámát karikázza be - azt megerősítheti. F. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom