Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-22 / 219. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMENYEK AVS^Í ITT

1 RENDET I (j^-t .ÜTÖTT AZ ÓRA Magyarországon (Komáromban, a mai Komárnóban) születtem. A csehszlovák-magyar határt 20 évesen léptem át először, de ugyanaz a határ 17 évvel korábban már egyszer "átlépett" engem. Nem nyugat-szlovákiai, kelet-szlovákiai — hanem európai magyar vagyok, akinek az állandó lakhelye Pozsonyban van. A helyi korlátoktól és kis lokálérdekektől mindig is menekültem. Tevékenységemet szélesebb hatósugarúnak szeretném tudni. ©GÁLÁN GÉZA A 4-M LISTÁN * KELET-SZLOVÁKIÁBAN ^ AZ MKDM SZÍNEIBEN *^ VK-1400/5 RÖVIDEN A Besztercebánya-Brezno régió gazdasági fejlődésének távlatairól tauácskozott tegnap Jozef Moravčík kormányfő a térség vállalkozóival. Leszögezte, a kis- és középvállalkozások rendkívül fontos szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. A vállalkozóknak a kormány még júliusban 6(X) millió korona hitelkeretet különített el, amely után csupán 14,5 százalékos kamatot kell fizetni. E keretből azonban csak október I -tői lehet menteni, amit a kormányfő az államapparátus rugalmatlanságával magyarázott. Vizsgálatot indítottak annak a két vállalkozónak az ügyében, akik Oľga Keltošová (DSZM) szerint szeptember 19-én durván molesztálták őt Bánkeszin (Érsekújvári járás) az U Ducha vendéglőben. Keltošová szerint a két férfi, „akik az ellenzéki politikai pártok szónokai beszédeinek hatása alatt álltak, írásban és szóban durván zaklatták őt". A politikai pártok és mozgalmak 100 nagyméretű utcai választási plakát (billboard) legyártásáért legalább 220 ezer koronát fizettek, s ha a plakátokat külföldön készítették, akkor még 100 ezer koronával többet. A plakáthelyek havi bérlése pedig 4500-8000 koronába kerül. A megsérült, megcsúfított plakátok kicseréléséért szintén fizetni kell. Az 1992es választások óta a billboardok száma megkétszereződött. (TA SK) Duray Rezső (MKDM), a Nyugatszlovákiai Választási Bizottság tagja szerint a bizottság tegnapi 5. és egyben utolsó ülésén meghallgatták a fővárosi rendőrparancsnok jelentését arról, hogy a plakátok és szavazólisták tönkretétele mögött eddig nem sikerült felfedezni hátsó politikai szándékot. Hosszabb vita után úgy döntöttek, hogy az egyik párt szavazólapjának az előírtnál nagyobb mérete ellenére sem rendelik el a szavazólapok újranyomását. Duray elmondása szerint a választási kerületben az eddigi 3 próbaszavazás olajozottan zajlott. A Nyitrai Mezőgazdasági Tudományos-Műszaki Információs Intézet szeptember 26-ától 30-áig tartja meg a közép- és kelet-európai országok mezőgazdasági könyvtárosainak és informatikusainak 4. nemzetközi konferenciáját, a nyitrai Agroinštitút előadótermében. A rendezvényen 17 ország képviselői vesznek részt. Hibaigazítás Tegnapi számunk első kiadásában a második és a negyedik oldalon a lapszél a nyomda hibájából nehezen olvasható vagy pedig olvashatatlan volt. A kellemetlenségért elnézést kérünk kelet-szlovákiai olvasóink egy részétől. ÚJSZÓ— Megszüntették a lédeci kisiskola magyar osztályát 1994. SZEPTEMBER 22. (Folytatás az I• oldalról) diákra van szükség egy osztály engedélyezéséhez, arról azonban nem, hogy hány diák esetén kell megszüntetni. Az igazgató úr ekkor a pénzhiányra hivatkozott. Hozzátette, hogy nem egy iskola, hanem csupán egy osztály megszűnéséről van szó, s erről a döntésről Kovačíková igazgatónő már júniusban tudott. Megérdeklődtem, mi a teendő annak érdekében, hogy a magyar osztály megmaradjon Lédecen. Jozef Sokol szerint az oktatási minisztériumtól kell kivételt kérni. Emil Komárik oktatásügyi államtitkár, akit szintén felkerestem, ennek épp a fordítottját mondta, mégpedig azt, hogy nem az érintetteknek, hanem a tanügyi igazgatónak kell ilyen esetekben kivételt kérnie, s hozzátette: a tanügyi igazgatónak a szülők és a helyhatóság megkérdezése nélkül nem volt erkölcsi joga megszüntetni az osztályt. Komárik úr azt tanácsolta, hogy a lédeci szülők és a helyhatóság levélben kérjék az oktatási minisztériumtól a Nyitrai Tanügyi Hivatal határozatának felülvizsgálását. Ezt már közöltem a lédeciekkel, akik a levelet sürgőseri elküldik az oktatási államtitkár úr címére. A lédeci eset, véleményem szerint, pregnáns példája a magyar oktatás meggyengítését célzó „kis lépések taktikájának". Akkor sem engedhetünk, ha csak hat gyerekről van szó, mivel ha egyszer megszűnik egy magyar osztály, akkor nincs visszaút. (Mellesleg: tudok olyan dél-szlovákiai kisiskoláról, amelynek szlovák osztályában csupán két gyennek tanul.) Különösen vonatkozik ez Nyitra környékére, ahol ugyancsak nehéz a magyar oktatási nyelvű iskolák helyzete, mivel az itteni magyar sziget van a leginkább kitéve a többség asszimilációs mohóságának. Ebben a régióban rendkívül hiányzik a magyar gimnázium, amelynek létrehozása érdekében szeretnék mindent megtenni. Lehelne akár egyházi gimnázium is, de amíg az érintettek maguk nem szorgalmazzák, a képviselő nem tehet semmit. A lédecihez hasonló gondok mindaddig lesznek, amíg oktatásügyünk érdekképviselete sem az oktatásügyi minisztériumban, sem a tanügyi hivatalokban nincs megoldva. Az új magyar parlamenti képviseletre az oktatásügy területén vár a legnagyobb feladat a választások után. Egyrészt éberen figyelni minden törvénytelenségre és segíteni a kezdeményezéseket, másrészt elérni azt, hogy az állam az alapiskolákra vonatkozóan adjon át bizonyos kompetenciákat az önkormányzatoknak, természetesen pénzzel együtt. Ez Európában, sőt a környező posztszocialista országokban is így van, csak Szlovákia képez kivételt. Nálunk a hatalom ezt azért nem akarja bevezetni, mert a magyar oktatásügyet tudatosan és következetesen központilag akarja elsorvasztani. -fyA Rozsnyói járás gazdaságának helyzetéről Csak két iparág tartja magát (Új Szó-hír) Nemrégiben nyilvánosságra hozták a Rozsnyói járás gazdaságának helyzetéről szóló, az 1994es év második negyedévére vonatkozó jelentést. A járásban 20 százalék fölötti a munkanélküliség. Az említett jelentésből kitűnik, a vidék gazdasági helyzete - egy-két kivételtől eltekintve - továbbra sem rózsás. A járás ipari termelésének 57,1 százalékát még mindig az állami vállalatok adják, a magánvállalatok pedig csak 30,5 százalékát. Csupán a nemzetközi tőkerészesedésű magánvállalatok dicsekedhetnek termelékenységük növekedésével: 1993-hoz. képest 37,7 százalékos volt. A járásban csupán a fa- és a textilipar növelte árueladását, a külföldi piacokon pedig csak a textilipar tudott több árut - a tavalyi első félév szállításainak másfélszeresét - értékesíteni. (klinko) Benépesül a Progresson (Folytatás az. 1. oldalról) csak néhány tucat emberrel kezdik, de a terveik szerint a jövő év folyamán a létszámot 800-900-ra emelik. Érdeklődésünkre Öllős Árpád elmondta, hogy potenciális külföldi befektetők után érdeklődve Magyarországon kereste fel a vállalat képviselőit, akik az ott szerzett kedvező tapasztalatok alapján kezdtek el érdeklődni a magyarlakta terület iránt. Az ügylet lebonyolítása nem volt egyszerű, de több ember összefogásával végül is sikerült. Közülük a polgármester elsősorban Rudolf Filkus pénzügyminiszternek és Ján Sihelskýnek, a dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal vezetőjének szerepét emelte ki. Az új üzem számára már megkezdődött a szakemberek és munkások adatbázisának kiépítése. Az ezzel kapcsolatos részleteket az érdeklődők személyesen a polgármester irodájában is megkaphatják. (tuba) Félkarú rablók és áldozataik (Folytatás az l. oldalról) szágban az F63-as diagnózisban szenvedők 10 százaléka nő. Csehországban - egy újságcikk szerint - naponta egy szenvedélybeteg kerül a pszichiátriára. Nálunk, szerencsére, nincs ennyi páciens, de ez még nem ok az optimizmusra. Elég, ha az ember eltölt néhány órát a játékbarlangok valamelyikében, és szót vált a réveteg tekintetű hazardírozókkal. Elszomorító, olykor hihetetlennek tűnő, sorsokkal ismerkedhetünk meg. Egy tizenéves érsekújvári fiú (annak idején írtunk erről az esetről), csakhogy kiélhesse beteges szenvedélyét, egyik osztálytársát zsarolással, később pedig életveszélyes fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy szüleitől fokozatosan, több mint százezer koronát lopjon el. A temérdek pénzt az utolsó fillérig az automatákba ölte. Vannak, akik gépkocsijukat, lakásberendezésüket is eladják, csakhogy legyen fedezetük a káros szenvedélyre. Találkoztam olyan játékossal is, aki bevallotta - annak reményében, hogy most biztosan szerencséje lesz - özvegy édesanyja csekélyke nyugdíját is eljátszotta. A játékosok nagy része tudja vagy legalábbis sejti, hogy a jól beprogramozott gépekkel szemben nincs esélyük, mégis naponta megkísértik a szerencsét. Igaz, néhanapján nyernek - olykor jelentősebb összeget is -, ám ez a pénz általában az utolsó fillérig visszakerül a telhetetlen masinák gyomrába. Szlovákiát 1990-ben kezdték elárasztani a játékautomaták. Egyre több és több helyen találkozhatunk velük. Számuk napjainkban már meghaladja a tízezret. Aiig van kocsma, vendéglő, szórakozóhely, amelynek sarkában ne villogna csábítóan egy vagy több ilyen gép. Elég megemlíteni, hogy egy-egy játékautomata - már az adó levonása után - átlagban havi húszezer koronát hoz a konyhára. Azt, hogy milyen morális károkat okoz, még a legkitűnőbb számítógép sem képes kimutatni. ORDÓDY VILMOS Jugoszláv válság Sorsdöntő határozatok készülnek a BT-ben (Újvidéki munkatársunktól) Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár javasolja a Horvátországban állomásozó kéksisakosok szeptember 30-án lejáró mandátumának meghosszabbítását, egyszersmind ellenzi a fegyverszállítási tilalom feloldását. A Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésében úgy értékeli, hogy a kéksisakosok kivonása, illetve a fegyverembargó feloldására vonatkozó muzulmán követelés teljesítése a háború újabb fellángolásához vezetne. A BT ezen a héten dönt a Kis-Jugoszlávia elleni szankciók enyhítéséről és a boszniai szerbek szigorúbb elszigeteléséről is, tehát a jugoszláv válságot döntően befolyásoló határozatok várhatók. A béketerv Karadzsicsék részéről történt elutasításával kialakult helyzetről tárgyallak Zágrábban a nemzetközi összekötő csoport tagjai Tudjman horvát elnökkel és Akasi Jaszusi ENSZ-főmegbízottal. A tárgyalásról mindössze annyi szivárgott ki, hogy szó volt a kéksisakosok kivonulásáról abban az esetben, ha feloldják a fegyverszállítási tilalmat. Karadzsics a jelekből ítélve komolyan tart attól, hogy az USA akár egyoldalúan is feloldja az embargót. Ebben az esetben általános mozgósítást hirdet és következhet a „totális háború". Hogy mekkora kutyaszorítóba kerüllek a boszniai szerbek, azt talán Karadzsicsnak Ghalihoz írt legújabb levele tükrözi: szinte könyörög az ENSZ főtitkárnak, eszközölje ki Belgrádnál, hogy Milosevics legalább a gazdasági kapcsolatokat ne szakítsa meg. Blokádrekord (TA SR-hír) Szomorú rekord dóit meg tegnap Szarajevóban: elkövetkezett a blokád 901. napja. A bosnyák főváros ostroma hivatalos adatok szerint 1992. április 5-én kezdődött. Ilyen módon a sokat szenvedett város lekörözte Leningrádot, amelyet a második világháború idején a németek 900 napig tartottak körülzárva. A belgrádi Borba a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) genfi irodájából szerzett értesülései szerint Boszniában egymillió ember lett az etnikai tisztogatások áldozata. Legtöbb köztük a horvát és a muzulmán. A szerb ellenőrzés alatt álló területeken 937 000 horvát és muzulmán lakosból csak 80 000 maradt. Az UNHCR szerint az etnikai tisztogatások során mindhárom fél azonos módszereket alkalmaz, csak az elüldözöttek száma eltérő. GYARMATI JÓZSEF Maradnak a szankciók (TA SR-hír) A washingtoni védelmi minisztériumba látogatott tegnap a három éve amerikai száműzetésben élő haiti elnök, Jean-Bertrand Aristide. Először jeleni meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy Jimmy Carter exelnök közvetítésével elhárult a Haiti eleni invázió veszélye, megállapodás jött létre az USA és a haiti junta között a hatalom átadásáról, aminek legkésőbb október derekáig kell megtörténnie. A mintegy egyórás megbeszélésen Aristide elnökön kívül jelen volt Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadó és John Sheehan tábornok, az atlanti haderő hivatalba lépő vezetője. Bili Clinton telefonon beszélt Aristide-del, s meghívta őt a Fehér Házba, hogy áttekintsék a vasárnap létrejött megállapodást, amelyről korábban Carter azt nyilatkozta, hogy Aristide számára is elfogadható. Az ENSZ egyelőre kivár, nem vonja vissza a Haiti ellen korábban elrendelt szankciókat - nyilatkozta Madelaine Albright amerikai ENSZnagykövet, miután tárgyalt a világszevezet főtitkárával. Az ENSZ-diplomata szerint a büntetőintézkedések midaddig érvényben lesznek, amíg a három éve elűzött Aristide elnök nem tér vissza hazájába. Magyar-szlovák védelmi tárgyalások (Budapesti munkatársunktól) Várhatóan a jövő év elején írják majd alá a magyar-szlovák légügyi egyezményt - közölte tegnap Budapesten Tóth András, a magyar honvédelmi minisztérium politikai államtitkára, miután tárgyalásokat folytatott partnerével, Andrej Sabol szlovák védelmi államtitkárral. A dokumentum már nagyrészt készen van, csupán bizonyos technikai jellegű dolgokat kell még tisztázni, pontosítani. Ilyen például azon sáv nagyságának a megállapítása, amelybe a szómszéd ország gépei berepülhetnek anélkül, hogy az határsértésnek minősülne. Szó van öt, de tizenöt kilométeres sávról is. Mindkét fél azt várja a dokumentumtól, hogy lehetővé teszi a véletlen légtérsértések rugalmasabb kezelését. A szlovák védelmi tárca államtitkára kétnapos látogatáson tartózkodik Magyarországon, s fogadja őt Keleti György honvédelmi miniszter is. KOKES JÁNOS Pozsonyi elutasítás (TA SR-hír) A tegnapi külügyi sajtótájékoztatón Jaroslav Clilebo, a sajtóosztály igazgatója reagált a magyar kormányfő vasárnapi nyilatkozatára a Duna TV-ben. Szerinte Horn Gyula megpróbálta kioktatni Szlovákiát olyan kérdésekben, melyek európai méretekben még nincsenek megoldva. Horn szerint ugyanis arányos képviselet illeti meg a magyarokat az államigazgatásban ott, ahol döntő többségben élnek. Ugyanakkor Chlebo Szlovákia számára elfogadhatatlannak nevezte Románia törekvéseit a kisantant felélesztésére a magyarokkal szembeni közös fellépés érdekében. Iliescu az alapszerződésről Nem kell részletezni (Új Szó-hír) Ion Iliescu román államfő tegnap ismét elutasította, hogy a készülő magyar-román alapszerződésben az általános európai alapelveken túl részletesen is megfogalmazzák a romániai magyar kisebbség jogait. Azzal érvelt, hogy a Románia Magyar Demokrata Szövetség ez irányú felvetései a romániai magyarság és a román állam viszonyára vonatkoznak, nem pedig a román-magyar államközi viszonyra. Nem látja tehát okát annak, miért kellene ezeket az alapszerződéseknek is tartalmaznia. Ion Iliescu a védelmi minisztériumhoz hasonlóan cáfolta, hogy a román hadseregnek titkos terve lenne kidolgozva arra az esetre, ha megmozdulna a magyar kisebbség Romániában. (KOKES)