Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-14 / 213. szám, szerda

MOZAIK ÚJ SZÓ* 1994. SZEPTEMBER 16. KAMPÁNYHÍREK J A Magyar Polgári Párt lakossági fórumai ma: Kulcsod 18.(X) művelődési ház és Csilizradvány 19.30 művelődési ház - dr. A. Nagy László; Udvard 19.30 - dr. Mészáros Lajos; Balogtamási 18.00 és Rakottyás 2().(X) - Jóba Mihály ménlök, Ferencz József.; Fülekkovácsi 18.00 - Takács János; Szentes 18.30 Máriássy Péter, Horváth Dénes és Szabó Béla; Rad I §.30 - dr. Pirovits László. Reiter Géza; Kövesd 19.1X) - Könözsi László. Az MPP lakossági fórumai szeptember 15-én, csütörtökön: Bogya 18.00 művelődési ház és Nagykeszi 20.00 Kék Duna vendéglő -ár. A. Nagy László; Pered 18.00 és Zsigdrá 19.30 - ár. Mészáros Lajos; Balogfala 18.00 és Várgede 20.00-dr. Világi Oszkár, dr. Kónya Zoltán és Jóba Mihály méntök; Füge 18.00 és Oldalfalva 20.00 - Ferencz Józsej; Pelsőc 20.00 - dr. Pirovits László; Szilice 19.00 - Máriássy Péter, Kisgyarmat 18.00 és Paid 20.(X) - Könözsi László. K

J106 A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lakossági fórumai ma: llléshtíza - művelődési ház - 19.IX): Bugár Béla. Farkas Pál; Lédec - művelődési ház - 19.00: Szatmáry György, Farkas Gábor, Ásványi László; Megyercs művelődési ház - 17.30: Sárközy Klára. Harsányi Imre, Fóthy János; Nemesócsa - művelődési ház - 19.(X): Sárközy Klára. Harsányi Imre, Fóthy János; Lekér művelődési ház - 18.00: Csáky Pál, Hóka László, Szigeti László; Garamkövesd - művelődési ház - 19.00: Csáky Pál, Hóka László, Szigeti László, Keszegh Pál; Rapp - művelődési ház - 16.00: Molnár József, Kónya Ferenc, Talpas Margit, Matyinkó László; Vilke művelődési ház - 18.00: Molnár József, Kónya Ferenc, Talpas Margit, Matyinkó László; Szentes - művelődési ház 19.00: Barta Pál, Paholics Gábor, Oroszvár - a szövetkezet székházának nagyterme - 18.00: dr. Pálházy Béla, Lapos József, Schniererné VV. Ilona. Az MKDM lakossági fórumai szeptember 15-én, csütörtökön: Felbár művelődési ház - 19.(X): Fóthy János; Baka - művelődési ház - 19.00: Fóthy János; Nyitragerencsér - művelődési ház - 19.00: Bárdos Gyula, Szatmáry György; Farkasá - művelődési ház 20.00: Farkas Pál. Ásványi László, Farkas Gábor, Kolozsnéma - művelődési ház - 18.00: Sárközy Klára; Csallóközaranyos - művelődési ház - 19.30: Sárközy Klára, Harsányi Imre, Bastrnák Sándor, Lakszakállas - művelődési ház - 18.00: Harsányi Imre, Bastrnák Sándor, Kisgyarmat - művelődési ház 18.00: Szigeti László, Hóka László; Garampáld - művelődési ház - 20.00: Szigeti László, Hóka László; Lontó művelődési ház - 18.00: Csáky Pál; Ipolyszakálla.s - könyvtár - 19.30: Csáky Pól; Pozsony - a KDM-székház nagyterme, Žabotova 2 - 17.00: Bugár Béla, dr. Pálházy Béla. Lapos József, Schniererné W. Ilona; Vaján művelődési ház - 18.30: Orosz Erich; Nagykövesá - művelődési ház - 19.30: llomvák János; Nagygépes - művelődési ház - 19.00: Paholics Gábor, Őrös művelődési ház - 19.00: Barta Pál; Deregnyő- művelődési ház- 19.00. K-107 Beszéljük meg. hogyan tovább címmel lakossági fórumokat szerveznek az Együttélés helyi csoportjai ma: Szentesen 19.00 órakor Pásztor István; Hegyiben 18.30 és Kisráskán 19.30 órakor Fuksz Sándor, Czap Mária; Bátkán 18.00 órakor Komlósy Zsolt. Kovács István, Batta István, Boros Zoltán; LőkösItázíin 19.00 órakor Komlósy Zsolt. Boros Zoltán, Barczi Tibor, Zsámbok Csaba; Gömörpanyiton 19.00 és Beretkén 20.00 órakor Batta István, C.sutor Mária, Barassó István; Csatáron 18.30 órakor Urbán Aladár, Hrubík Béla, Mag József; Lédecen 19.(X) órakor Kvarda József; Fegyvemeken 18.00 órakor Dolník Erzsébet, Danczi József, Megyercsen 17.30 és Nemesócsán 19.(X) órakor Duka Zólyomi Árpád, Rózsa Ernő, Fehér Miklós; Kövesden !9.(X) órakor Kele Lajos, Száraz Dénes, Filakovszky János, Forró László; Oroszváron 18.00 órakor Szomolay Ferenc; Dunaszerdahelyen 19.00 órakor a városháza nagytermében Duray Miklós, Bauer Edit, Harna István, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Hulkó Gábor részvételével. A fórumok a helyi művelődési központokban kerülnek megrendezésre. Minden érdeklődől szeretettel várnak az Együttélés képviselőjelöltjei. K-108 Jubileumi évadot kezd a Thália Színház Holnap: Kávéházi menü (Új Szó-információ) Csütörtökön a 25 éves kassai Thália Színház a jubileumi évadot egy kabaré bemutalásával kezdi. A Gábor Andor, Gádor Béla, Görög László, Karinthy Frigyes, Nádussy László, Rejtő Jenő, Nagy Endre írók, valamint Dékán Frigyes, Márkus Alfréd, Zerkovitz Béla zeneszerzők vidám hangulalú, kacagtató műveiből összeállított Kávéházi menüt olyan színművészek tálalják, mint Bartoltás Katalin, Boesárszky Attila. Kövesdi Szabó Mária, Pólós Árpád, Sárközy V. Zsuzsa, Tóth Éva, Tóth Tibor, Varga Anikó. Külön érdekesség, hogy a színház szalonzenekarában nemcsak Csendes Csaba, Gablyasz Péter és Seres Ottó, hanem a színidirektor, Kolár Péter is játszik. A kávéházi miliő Haščák József kassai díszlet- és jelmeztervező munkája. A rendező alias a kávéházi főúr: Csendes László. A Thália Színház művészei ezt a kabarét a nyári szünet alatt - tehát többletmunkaként - tanulták be, vállalva elkötelezettségüket e műfaj iráni, mely felvidéki színházunkból eleddig hiányzott. A Kávéházi menünek a nyár folyamán Magyarországon, a Zempléni Napok keretében már több városban és üdülőközpontban önfeledten tapsolt a közönség. Nyilván idehaza is ilyen fogadtatásban részesül majd. A Kávéházi menü étlapján egy szokatlan szöveg is szerepel, amit fölöttébb érdemes idézni: „ Talán csak az operettet temették annyiszor, mint a kabarét. Szerencsére azonban erre is érvényes: akinek a halálhírét keltik, az sokáig él. így van ez a magyar kabaréval is. Mi a titka? Hogyan talál mindig módot a megújulásra, a feltámadásra? A kabaré egyfajta történetírás. A nem politizáló, csak kacagtatni akaró bohózat is sokat sejtet koráról. A tréfákat. a kuplékat hallgatva nyomon követhetjük, mi Jóglalkoztatja az embereket a századfordulótól napjainkig. Hogy a gondok ma is hasonlóak, mint voltak a század első felében? Ez csakis a véletlen müve lehet." (szaszák) TEGNAP OLVASTUK Már megint az a no! Nem ári néha elmenni egy-egy politikai nagygyűlésre, elvegyülni a tömegben az emberek között, hallgatni, mi kínozza, mi bosszantja őket... A választási kampány ideje alatt egy koalícióban lévő mozgalom nagygyűlésére mentem el, és olyanok közé csöppentem, akik nyugtalanul vártak arra, akii így emlegetnek: csak őképes arra " (...len on to dokáže). Az illető ruganyosan kilépett a pompás limuzinból és a tömeg éljenzésbe kezdett. Csakhogy néhány másodperccel később a gépkocsi másik ajtaja is kinyílt, és egy nő szállt ki. Az elegáns, a vonzó, a titokzatos Anna volt az. A közelben állókat máris állásfoglalásra késztette a látvány. Valahogy így: Jstenem, ez a nő már megint vele van " - szólt, hangjában rendkívüli csalódottsággal egy jó karban lévő, ötven év körüli nő, és lebiggyesztette ajkát. ,Mi kifogása van Annácskánk ellen?" - szólt harciasan egy kopottas kabátú, foszladozó cipőjű idősebb úr, majd hozzátette: ,Mit csinálna nélküle, hiszen ő a jobb keze!" „Inkiíbb egy tisztességes, idősebb hölgyet kellett volna titkárnőül választania, még ha az kevésbé lett volna alkalmas a feladatra, mert ez így túlságosan szemet szúró" - védekezett az ötvenes nő, hangjában érezhető féltékenységgel. ,£s akkor mit néznénk a nagygyűléseken, ha?" - kapcsolódon a beszélgetésbe egy, a legszebb éveil taposó férfi, aki csodálva pásztázta szeméi Anna bájain. „Csakhogy így az újságíróknak van min csámcsogniuk, ha az oldalán egy visszafogottabb, idősebb nő szerepelne, nem lehetne mindig piszkálni őt. És különben is, olyan szimpatikus a felesége, ő miért nem kisérhetné a nagygyűléseire?" védekezett továbbra is az ápolt, molett hölgy. A közelben álló nők együttérző, szimpatizáló pillantásokat vetettek a hölgyre, ám megszólalni nem mertek. Végül is, a vezér tudja, hogy mit csinál... ,Maga nem provokátor? Maga biztos .szlovákellenes szennylapokat olvas, onnét veszi az ötleteket" - mérte fel a helyzetet a legharciasabb bácsi, miközben esernyője fogantyúját keményen szorította. A hölgy mentette a menthetőt: ,JZn ezt nem rosszból mondtam, csak azért, hogy a pletykákat elkerülje. Hiszen Szlovákia a tét! És azt tudja, hogy én mit gondolok ? Hogy olyan férfinak, mint ő, magához méltó asszonyra van joga. Mi, szlovákok mindig férfiak voltunk, ahogyan az illik. Ha valaki megtetszik nekünk, meg kell szereznünk - és kész!" - jelentette ki a legjobb korban lévő férfi, és büszkén kidüllesztette a mellkasát. A nők lehajtóit fejjel elcsendesedtek, és megpróbálták nem észrevenni a tribün alatt álló szőkeséget. És a tribünről már ömlöttek a mondatok Szlovákia szebb jövőjéről... (Eva Cobejová. Sme) Mečiaristák az alkotmányosság ellen A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tagjait még a Mečiar által uralt szlovák parlament választolta meg. így került az alkotmánybíróság elnöki székébe az a Milan Cič, akinek pályafutása számos, politikai morálba vágó kérdést vetelt fel. Meri ugye, ő volt az, aki a szlovákiai kommunisták számára először annyira megbízhatatlanná váll (mert állítólag mindaddig nagyon megbíztak benne, amíg csak papnövendékből kommunista funkcionáriussá lett kádernek tekintették), hogy még a „Pártból" is kirúgták őt (1968 után), nem sokkal később pedig már annyira megbíztak benne, hogy igazságügyi miniszteri posztba, 1989 decemberében pedig szlovák kormányfői állásba helyezték. Milan Cicről nagyon sokan nagyon sokféléi tudnak, vagy tudni vélnek. Nyilván így van ezzel a Vladimír Mečiar által vezetett DSZM is. Az 1992-es választások után szövetségi kormányfőhelyettesi posztra jelölték, majd a szövetségi Csehszlovákia szétverésében vállalt szerepéért megkapta a szlovák alkotmánybíróság elnöki tisztét. Huszonöt évig kellett várnunk ennek az alkotmánybíróságnak a létrejöttére, és így talán Mečiar sem tudta a hirtelen államalkotási lázában végiggondolni, hogy kiket is jelöljön, kiket hagyasson jóvá az általa akkor még uralt parlamentben alkotmánybíróként. Michal Kováčot megválasztatta köztársasági elnöknek, Milan Cičet pedig az alkotmánybíróság elnökének. Mivel mindkét funkció bizonyos mértékű függetlenséggel jár, mindkét megválasztott állami funkcionárius Mečiartól függetlenül kezdett gondolkodni, politizálni. Az elmúlt majd két év során Mečiar lalpnyalói több ízben fordultak a szlovák alkotmánybírósághoz a holtbiztos támogatás reményében. Az alkotmánybíróságtól remélték azt, hogy alkotmánysértőnek minősíti a Mečiar-kormány által elfogadott ET-határozatokat, vádat emel A. Nagy László ellen, állást foglal a névhasználat és a községi táblák ügyében... Csalatkozniuk kelleti. A Mečiar átal urall parlamenlben megválasztott alkotmánybírák nem mindenben hajlandóak támogatni Mečiar személyi önkényuralmát. Az úgymond Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői ettől függetlenül írogatják nyilvános leveleiket a köztársasági elnöknek, tesznek javaslatokat az alkotmánybíróságnak. Említhetem iti a sok közül a legutóbbi példát, Arpád Matejka pár nappal ezelőtti, az alkotmánybírósághoz címzett levelét, miszerint ennek a végrehajtó hatalomtól és törvényhozástól független alkotmányos szervnek kellene felülvizsgálnia a köztársasági elnök egyes kijelentéseit, magatartását. Annak a köztársasági elnöknek a magatartását, akit maga Mečiar jelölt ebbe a tisztségbe, akii még nem is olyan nagyon régen a saját középcsatárjának nevezett, habár azt is beismerte, hogy a középcsatárja öngólokat rúg. Sokkal nagyobb baj viszont az, hogy Mečiar és talpnyalói máig nem vélték azt a fáradságot, hogy az általuk megszavaztatott alkotmányt és végrehajtási törvényeit elolvassák. Az alkotmánybíróságnak a jogállamban betöltölt szerepéből ugyanis nem következhet az, hogy egyáltalán foglalkozzon a kormányon lévő vagy az ellenzéki pártok egyes képviselőinek félkegyelmű ötleteivel, de az sem, hogy a képviselőjöltek valamelyike az állam elnevezésével egyező című lapban uszítson az alkotmánybíróság, az államfő és a parlament ellen. Összegezésként: Mečiaréknak végre el kellene dönteniük, ragaszkodnak-e a demokratikus jogállamiság alapelveihez, avagy az ötvenes évek szellemét kívánják-e felújítani. El kell dönteniük, a sajál politizálásuk eszközeként akarják-e dicsérni vagy szapulni az alkotmánybíróságot, vagy elfogadják-e a saját maguk által meghozott törvényeket, amelyek szerint ez a bírói szerv mindenkitől független. FEKETE MARIAN FELHÍVÁS Szene város magyar ajkú közösségének több évtizedes vágya méltó emléket állítani Szenczi Molnár Albertnek, a neves nyelvésznek, zsoltárfordítónak és humanistának, aki kimagasló munkásságával tette városkánk nevét Európa-szerte ismertté. Reméljük, hogy a XXV. Szenczi Molnár Alberl Napok alkalmával leleplezhetjük nagy szülöttünk bronzszobrát. Nagy János szobrászművész alkotását. Célunk valóra váltásához azonban összefogásra, közadakozásra van szükség. Kérjük tehát városunk polgárait és mindazokat, akik magukhoz közelállónak érzik Szenczi Molnár Alberl örökségéi, lehetőségükhöz mérten támogassák e jeles célt. Adományaikai kérjük a következő számlára továbbítani: SLS Pezinok, č. ü. 148157-119/0900. variabilný symbol 1994. A nagy támogató Tízéves a magyar Soros Alapítvány A világsajtóban tőzsdei bűvészkedéseivel van jobbára jelen, nálunk sokkal inkább a kelet-európai támogatási rendszeréi dicsérik-támadják. Sokan nem is hinnék: már tíz éve van jelen a demokrácia járókájában téblábolok lépésgyakorlatain. Soros György személyes magyarországi képviselője. Vásárhelyi Miklós (egyébkéni kitűnő sajtótörténész és hírlapíró, aki a Nagy Imre-per egyik vádlottja voll) így emlékszik a kezdetekre: „A kezdeményezés Soros György magyar származású amerikai üzletembertől indult el... alapítvány működésének engedélyezése egyik tünete volt a diktatúra puhulásának, jóllehet a megtűrök nem is gondolhatták, milyen történelmi szerepe lesz a rendszer megváltoztatásában. " El kelleti tűnnie Brczsnyevnek, s bekövetkeznie a mérsékelt reformokat kezdeményező Andropov-uralomnak, hogy egyáltalán tárgyalni lehessen Magyarországon Soros kezdeményezéséről. A magyarországi siker azonban kihatoll egész Közép-Kelet-Európára, sőt magára Moszkvára is. Soros alapítványai a kultúra és a tudomány pluralitását szolgálják. A támogatottak nem világnézeti alapon, hanem teljesítményük alapján kapnak segítséget. Ma is csak csodálkozhatunk azon, milyen széles világnézeti skálát mutat azoknak a névsora, akik a tíz év alatt valamilyen támogatást kaptak munkájukhoz az alapítványtól. Konrád György, Eörsi István éppúgy szerepel ezen a listán, mint Für Lajos vagy Lezsák Sándor. A Soros Alapítvány magyarországi működésének tizedik évfordulója alkalmából bőséges összeállítást közöl a Kritika szeptemberi száma. Ebből újra kiderül, hogy Soros humanitárius akcióját a legkülönbözőbb helyeken és a legkülönbözőbb irányokból is lámadják. Angliában a font tönkretevőjének nevezik, noha csak annyi történt, hogy Soros gondosan tanulmányozta a Thatcher-kormány pénzügyi politikáját, s ennek alapján jutott arra a következtelésre, hogy az angol pénzt le fogják értékelni. Tízmilliárd dollárnyi kockázatot vállalt. amikor a nemzetközi pénzpiacra nagy mennyiségű fontot „dobott be", s így szinte kikényszerítette a tizenöt százalékos leértékelést, amelyen több mini egymilliárd dollárt nyert. Magyarországon általában részrehajlással vádolják. Azt állítják, hogy csak liberális kezdeményezésekel támogat, sőt az is elhangzott, hogy befolyásolni szeretné a kormánypolitikát. Az alapítvány vezetői a legmeggyőzőbb érvnek a támogatottak listájának nyilvánosságra hozatalát tartották. Kevesen tudják, ő segíti a legszerencsétlenebb sorsú európai város, Szarajevó vízellátásának helyreállítását is. Arról meg már inkább mi tudunk többel, milyen jelentős eredmények születtek Soros alapítványainak támogatásával Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában. Sajnos, a krónika nem szól róla, hogy Soros György a magyar nemzetiségek kulturális ügyeit ugyancsak hatékonyan támogatta, támogatja. Ki is hívta maga ellen a szlovák nacionalista sajtó haragját, nevezik Sörösnek, ilyenolyan ügynöknek, s ha Magyarországon a szélsőséges politikusok azzal vádolják, hogy a magyarság romlására tör, a szlovák szélsőségesek meg éppen magyar ügynöknek tartják. S hogy zsidóságát hányszor emlegették már, szóba hozni sem érdemes. A lényeknél maradva azonban leszögezhető, hogy Soros György sikeres üzletember, aki önzetlen segítséget nyújtott a közép-kelet-európai kulturális és humanitárius megújuláshoz. Ezt értékeli nem csupán a magyar szellemi élet, hanem a magyar állam is, ezért szeptember 27én Göncz Árpád köztársasági elnök kezéből magas állami kitüntetést vehet át. BROGYÁNYI JUDIT