Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-14 / 213. szám, szerda

I 1994. SZEPTEMBER 14. ÚJSZĎ^ A magyar távolmaradás oka: Nincs pénz a hadgyakorlatra Szimferopoli parlament Megszűnt a blokád (TA SR-hír) Jurij Meskov krími el­nök tegnap feloldotta a szimferopoli parlament épületének blokádját, ame­lyet a hét végén rendelt el, és saját kezé­be összpontosította a hatalmat. Amint szabaddá vált az épület bejá­rata, a képviselők megkezdték rendkí­vüli ülésüket. A honatyák egyetlen té­mával foglalkoztak: milyen feltételek mellett kezdjenek tárgyalásokat az el­nökkel. A parlament bezáratása nem volt jó húzás az elnök részéről - állapí­totta meg Szergej Nyikulin, a parlament legnagyobb orosz frakciójának ve­zetője. Meskov azzal érvelt, hogy dön­tésével annak az új törvénynek a jóvá­hagyására reagált, amely korlátozza az elnök jogkörét. Hétfőn a z ukrán parlament vezetői is bírálták Meskov aktivitását, amelyet il­legálisnak neveztek, ugyanakkor fel­szólították a krími honatyákat, vizsgál­ják felül döntésüket. A krímiek talál­koztak Kucsma ukrán elnökkel is, aki a korábbi lépések érvénytelenítésére szólította fel mindkét felet. Szeparatista győzelem Megtörtént az, amitől Kanada ret­tegett - a francia ajkú Quebecben megbuktak a föderalista liberálisok. A hétfői parlamenti választásokat követően a szeparalisták durrogtat­ják a pezsgősüvegeket. Jó okuk van rá, hiszen Jacques Parizeau pártja, az elszakadásért küzdő Parti Quebe­cois abszolút többséget szerzett a 125 tagú tartományi parlamentben. Daniel Johnson, az eddigi kor­mányfő hiába győzködte a québecie­ket a kanadai egység megőrzésének fontosságáról, hiába támadta Parize­au „protekcionista" gazdasági prog­ramját, a nagy játszmát elvesztette. Akárhogy is igyekezett, Parizeau tartotta kezében az adut. Annak rend­je-módja szerint ki is játszotta: a vá­lasztók elé terjesztette a rivális hibá­it, baklövéseit, sikertelenségének bi­zonyítékait tartalmazó listát. Való igaz, a liberálisok kilencévi kor­mányzásuk alatt igazi eredményeket nem tudlak felmutatni sem a gazda­ságban, sem a szociális szférában. A munkanélküliség elérte a 12 százalé­kot, gazdasági téren pedig a John­son-kormányzat csak arra volt ké­pes, hogy 65 millió dolláros adósság fejében megőrizze a legerősebb ka­nadai tartományokhoz tartozó Que­bec hírnevét. Nyilvánvaló, a polgárok többsége a változásra szavazott, ami azonban - közvélemény-kutatások eredmé­nyei szerint - távolról sem jelenti azt, hogy az elszakadásra voksolt. De mi következhet a pezsgődurrog­tatás után? Parizeau aligha oszlatja el a kanadaiak rémálmait, minden bizonnyal ígéretéhez hűen az elsza­kadás, az önállóság felé kormányoz­za majd Quebecet. Van még bőven ideje a manőverekre és arra, hogy a lakosság mintegy 36 százaléka mögé további szeparatistákat sorakoztas­son fel. Az elszakadásról szóló nép­szavazásra csak jövőre kerül sor. IIRBÁN GABRIELLA (TA SR-jelentés) A magyar hadse­reg elsősorban pénzhiány miatt nem vesz részt a Békepartnerség kereté­ben Lengyelországban megrendezett első közös hadgyakorlaton. Bár Ma­gyarországot is meghívták, a minisz­térium költségvetése nem engedte meg a részvételt - nyilatkozta Buda­pesten Erdélyi Lajos, a honvédelmi minisztérium szóvivője. Elmondta továbbá: a közelmúltban született döntés arról, hogy Magyarország a közös brit-magyar manővert leszá­mítva idén nem vesz részt semmi­lyen más hadgyakorlaton. Lengyel­országban viszont a vezérkar két megfigyelője képviseli az országot. Mint arról tegnapi számunkban röviden beszámoltunk, a Poznan kö­zelében zajló 5 napos hadgyakorla­ton a nyugati partnerek mellett bol­gár, cseh, lengyel, litván, román, szlovák és ukrán katonák vesznek részt. Wlademar Pawlak, a vendég­látó ország kormányfője „történelmi jelentőségűnek" nevezte a gyakorla­tot, hiszen, mint mondotta, katonai téren nyit új távlatokat az európai együttműködésben. A miniszterel­nök foglalkozott Lengyelország jö­vendőbeli NATO-tagságának kérdé­sével is. Szerinte kulcsfontosságú, hogy mindkét fél egyformán szüksé­gesnek tartsa a lengyel tagságot. Ebből semmi sem igaz! Elsősorban: nincs új választási törvény, habár az igaz, hogy a vá­lasztási törvényt néhány hónappal ezelőtt módosították. Tény, hogy a választópolgárok a törvény módo­sítása értelmében most már nem kapják meg postaládájukba a sza­vazólapokat, ám ezt indokolni le­het azzal is, hogy a legutóbbi vá­lasztások során viszonylag gyak­ran fordult elő az, hogy a választó­polgárok mások által kiválasztott szavazólapokat dobtak az urnák­ba. Egy másik tapasztalat azt iga­zolja, hogy a választók már na­pokkal, hetekkel a választások előtt pontosan tudják, mely pártra, milyen sorszámú szavazólappal fognak szavazni. Ha nem is a sza­Urán a szemétdombon (TA SR-hír) Sajtójelentések sze­rint egy Amszterdam közelében levő szemétlerakaton 227 kiló urán talál­ható. Állítólag abból az izraeli Boe­ing 747-200-as típusú repülőgépből származik, amely 1992 októberében zuhant le a város egyik nyegyedére. A De Telegraaf című lap úgy tudja, a szerencsétlenség után Hollandiában hosszabb ideig kutattak az urán után. Akkor a gép fedélzetén levő 390 kg­ból csak 163 kg-ot találtak meg. Máig sem világos, hogy a maradék urán hogyan került a szemétdombra. H1REK-VELEMENYEK Haiti 17 ország kész az intervencióra (TA SR-liír) Már tizenhét ország je­lezte, hogy legkevesebb 1500 katoná­val kész részt venni a Haiti elleni eset­leges intervencióban, közölte tegnap az amerikai külügyminiszter. Warren Christopher washingtoni sajtóértekez­letén azt nem pontosította, hogy mely országokról van szó, akárcsak azt sem. hogy a kilátásba helyezett katonai akci­óban avagy a beavatkozás után a de­mokratikus viszonyok helyreállításá­hoz nyújtanának-e segítséget a jelzett országok. Christopher csak annyit jegyzett meg, hogy még folynak az egyeztetések. Nem tartotta kizártnak, hogy újabb országok jelentkeznek, mi­vel Washington további kormányokkal kezdett konzultációkat az invázióban való esetleges részvételről. Több kis karibi állam már a múlt hó­napban jelezte, hogy egyenként há­romszáz főnyi katonasággal hajlandók támogatni az amerikai szándékokat. Ezeknek az egységeknek a kiképzése már megkezdődött a Puerto Rico-i Roo­sevelt Roads amerikai haditengerészeti támaszponton. Ha Haitin újra a demokratikusan megválasztott Jean-Bertrand Arislid kezébe kerül a hatalom, és a katonai junta képviselői az országban fognak még tartózkodni, akkor feltartóztatják és átadják őket az új vezetésnek, erősí­tette meg Christopher. ^Ismerkedjenek meg az EGYÜTTÉLÉS képviselőjelöltjével:! Fuksz SÁNdoRi „nagy ku p osi villamosmérnök, vállalkozó A 4-es Hsta, a Magyar Koalíció (T) sor számú képviselőjelöltje a £ÜÍ-Sztovókiai U választókerületben JL Kaposkelecsényi születésű vagyok, családommal | Nagykaposon élek. Tagja vagyok az Együttélés országos j vezetőségének és a Csemadok járási választmányának elnöki I tisztjét töltöm be. Elsősorban szülő földem tarsadalmi és j gazdasági problémái foglalkoztatnak. Kezdeményezője vagyok j a Kárpátaljára, Eszak-Kelet Magyarországra és j Kelet-Szlovákiára kiterjedő gazdaságfejlesztő szerveződésnek. | I Meggyőződésem, hogy a regionális határmenti kapcsolatok J j elmélyítésében rejlenek azok a lehetőségek, amelyek közelebb \ hozhatják a különböző népeket, nemzeteket. Az Együttélés j célkitűzései közül leginkább annak megvalósítását segítem, \ hogy önállóbbá vál janak az önkormányzataink, megeró'södjön a magántermelői réteg és gazdagabbá váljanak az emberi kapcsolatok. Politikai hitvallasom: igazi hazát kell teremtenünk D utódaink számára a szülő'földünkön. v ^^Jh^-^J^ * ^ j Mitterrand vallomása Franciaországban az elmúlt napokban különböző hírek, híresztelések ter­jedtek cl Francois Mitterrand-mV. egyrészt a hajdani Vichy-rezsimmel fenn­tartott kapcsolatai, másrészt pedig a 77 éves államfő egészségi állapota adott okot pletykaízű spekulációkra. A politikusokkal együtt a francia sajtó azon töprengett, vajon a rákbeteg államfőnek, aki idén júliusban esett át a második prosztataműtéten, s azóta kemoterápiás kezelésre szorul, marad-e annyi ere­je, hogy kitöltse elnöki mandátumát. Mitterrand a Le Figaróban megjeleni terjedelmes interjú után, hétfőn este a kamerák elé lépett, hogy tévébeszélgetés során vessen véget a pletykáknak, rosszmájú vádaskodásoknak. Csalódtak azok, akik megroggyant, öreg, erőtlen embert reméltek viszontlátni a képernyőn. Bár a betegség jelei arcán tükröződtek, Mitterrand a régi formáját hozta: mint általában kissé, ironikus, csipkelődő válaszaival „szállt harcba" beszélgetőpartnerével. Világosan tud­tára adta, „nincs olyan kérdés, amely zavarná, amely tabu lenne számára ", de „semmi köze sincs ahhoz, hogy vannak-e fájdalmai vagy sem", hiszen ez csakis őrá tartozik. Ám minthogy maradása vagy távozása már távolról sem magánügy, biztosította a riportert: nincs szándékában lemondani, 1995 máju­sa, vagyis mandátuma lejárta előtt csak abban az esetben lép vissza, ha „fáj­dalmai elviselhetetlenné válnak". Nem titkolta, hogy a második műtét sem hozta meg a remélt eredményt, de, bár a rák elhatalmasodott rajta, egyelőre teljes mértékben teljesíteni tudja államfői feladatait és Franciaországgal szembeni kötelességeit. Érdekes, ezúttal a francia elnök nem mélyedt bele a politikába, egyetlen időszerű problémával foglalkozott: Európával. Ismét határozottan visszauta­sítota a bonni kereszténydemokraták táborában született gondolatot az „Eu­rópai Unió kemény magvárói", ami a gyakorlatban annyit jelentene, hogy az unió öt legfejlettebb állama - Németország, Franciaország, Hollandia, Belgi­um és Luxemburg - gyorsabb ütemben integrálódna, araszolásra ítélve a töb­bi tagországot. „Úgy gondolom, Portugália vagy Írország ugyanúgy megér­demli, hogy Európába tartozzon, mint Franciaország vagy Németország " ­mondotta. Szerinte az uniónak zárt egységként kell megküzdenie a feladatok­kal, így az új jelöltek, köztük a keletiek „óvatos" felvételével is. „Nyugodt lelkiismerettel" tekintett vissza politikai múltjába - a fiatalkori te­vékenysége, a Vichy-kormányhoz fűződő kapcsolatai miatt ért vádakra rea­gálva mondotta: „Manapság a fiatalok többsége a baloldalon kezdi és a jobb­oldalon fejezi be politikai pályafutását. "Mitterrand saját bevallása szerint „visszafeléjárta meg ezt az utat". Lezárva a spekulációk adta témákat, megvallotta: szeretné, ha egyszer azt mondanák neki:„mindent egybevetve inkább pozitív, mint negatív volt az, amit tettél". Az emberben akarva-akaratlanul feltámadt az érzés: Francois Mitterrand végső számadást tett. -ug­JATSSÍFISK Ff.YüTT! 4 Az igazi választás Tisztelt Olvasó. Szeptember 7-28. között ezen a helyen bemutatkozik az EGYÜTTÉLÉS egy-egy képviselőjelöltje. Ha Ön ezek közül négyet kivág, és elküldi az Együttélés központi irodájába (P.O.Box 44. 814 99 Bratislava), akkor sorsoláson vesz részt, ós értékes díjat nyerhet. AZ EGYÜTTÉLÉSSEL CSAK NYERHETI Balaton VK-1266/Y Sok az alga, lúgos a víz Augusztus végétől gyors romlásnak indult a Balaton vízminősége. Rendkí­vül elszaporodtak az algák, s ennek következtében a tó vize hirtelen lúgos kémhatásúvá vált: az ún. PH-értéke elérte a 9-et, ami az érzékeny bőrű fürdőzőkre nézve kellemetlen következményekkel járhat. A halállomány is pusztulásnak indult, de ezúttal nem a szinte mindenütt felbukkanó keszegek, hanem a nemesebb fajtájú, testesebb halakra járt rá a rúd: a fogasok és a pon­tyok is pusztulnak. A Siófokon tegnap kezdődött környezetvédelmi konferencián hangzott el a kijelentés: a Balaton végveszélybe került. A természeti okok közül az első he­lyen említették a szárazságot, mivel az utóbbi években csak igen rövid időre tudták kinyitni a vízcserét biztosító Sió-csatornát. V.PAIZS GÁBOR VÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ J T. /.: Valamelyik újságban azt olvastam, hogy az új választá­si törvény megnehezíti az állampolgárok számára a választást, mert az. emberek nem kapják meg postaládájukba a szavazóla­pokat, nem tudják előre kiválasztani, melyik pártra akarnak szavazni, kinek a nevét karikáznák be, és a szavazóhelyiségben nincs idő már a szavazólapok tanulmányozására. vazólapokat, de a szavazólapok hiteles szövegét (a választókerü­letben induló összes képviselője­lölt nevével együtt) egy tájékozta­tó nyomtatványon mégis megkap­ja mindenki. A különbség a koráb­bi eljárással szemben csak annyi, hogy ezeket a tájékoztató nyom­tatványokat nem lehet szavazólap­ként felhasználni, a hivatalos pe­cséttel ellátott borítékba beletenni (azaz visszaélni sem lehet velük). A szavazóhelyiségben kapott bo­rítékba az általunk választott sor­számú szavazólapot kell tenni, és persze ezen a szavazólapon legfel­jebb négy, a választópolgár szá­mára parlamenti képviselőként kí­vánatos jelölt nevének sorszámát lehet bekarikázni. F. M. Ha már ma kaphat 1000 koronát, miért halasztaná holnapra? VEĽKÝ FOND PRVÁ SLOVENSKÁ INVESTIČNÁ SPOLOČNOSŤ. A.S. VK-12X0

Next

/
Oldalképek
Tartalom