Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-13 / 212. szám, kedd

1994. SZEPTEMBER 8. 'UJSZÓ' tÜJSZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK Két rivális, két győztes Meglepetés nélkül, az előrejelzéseknek megfelelően zárultak a vasárnapi brandenburgi és szászországi választások. Némi meglepetést esetleg csak a rekordnak számító alacsony választási részvétel okozhatott, hiszen a Berlint övező Brandenburgban alig lépte át az 50 százalékos fiatárt. Még ennél is kevesebben járultak az urnák elé az új tartományok közül a legdinamikusabban fejlődő Szászországban, ahol a polgárok nyilván már túlságosan is hozzászoktak a demokrácia ízéhez. Ami az eredményeket illeti, öt héttel a német szuperválasztások előtt a két nagy rivális ünnepelhetett. Brandenburgban a hajdani keletnémet titkosszolgálattal fenntartott kapcsolataiért korábban sokat támadott Manfred Stolpe vezette győzelemre az SPD-t (54,1 százalékkal), újfent a második helyre szorítva a kereszténydemokratákat, míg Szászországban Kurt Biedenkopf kormányfő pártja, a CDU szerzett abszolút többséget (58,4 százalékot) a szociáldemokraták előtt. Győztesnek nevezheti magát a kommunista utódpárt, a PDS is, hiszen a szavazatok 15, illetve 18 százalékával feltornázta magát a harmadik helyre, ami parlamenti képviseletet hozott számára mindkét tartományban. A nagy vesztes az idén igencsak balszerencsés FDP, amely annyi szavazatot sem tudott összekaparni, hogy képviseltethesse magát a helyi törvényhozásban. Kohl kancellár bonni koalíciós partnere számára ez volt a vészjelzés a bundestagi vokscsata előtt. Bár a szavazati arányok természetesen jelentősek a szövetségi választások szempontjából, mégsem lehet kihámozni belőlük a lényeget: ki lesz a „szupergyőztes"? A két keletnémet tartományban ugyanis személyiségekre és nem programokra szavaztak a polgárok. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka épp a szászországi választási eredmény: noha a szociáldemokraták ugyanazzal a programmal indultak, mint győztes brandenburgi kollégáik, mégis leszerepeltek. Hogyne tetszene ez a bonni CDU-nak, amely szinte kizárólag Helmut Kohlra „építi" kampányát. A szászországi eredményekben saját választási taktikájának igazolását látja. Most már csak az a kérdés, talále a kancellár legalább megközelítőleg annyi támogatót Németországban, mint Biedenkopf Szászországban. URBAN GABRIELLA Repülőgép zuhant a Fehér Ház kertjébe (TA SR-hír) Helyi idő szerint hétfőre virradó éjszaka a Fehér Ház közvetlen közelébe, a déli gyepszőnyegre zuhant egy kis, egymotoros repülőgép. A CNN hírtelevízió szerint semilyen kárt sem okozott az épületben, viszont a pilóta életét vesztette, s a gép valóságos gombócba gyűrődött. A Clinton család nem tartózkodott odahaza, a Pennsylvania sugárút túloldalán lévő Blair House-ban töltötték az éjszakát a klimatizációs berendezés cseréje miatt. A zajra fel sem ébredtek, Leon Panetta, a Fehér Ház személyzeti főnöke kb. egy órával az incidens után telefonon tájékoztatta az elnököt a történtekről. Arthur Jones, a Fehér Ház szóvivője elmondta, egyelőre nem tudja, nem a biztonsági szolgálat lőtt-e az elnöki rezidencia kerítése felelt átrepülő gépre. Kuba: Kevesebben menekülnek Az amerikai parti őrség szombaton 551. vasárnap pedig 684 kubai menekültet tartóztatott fel az amerikai felségvizeken, ami ugyan több. mint az előző napokban, de lényegesen kevesebb, mint a menekülthullám kezdeti szakaszában. A kubaiak nyilván ki akarták használni, hogy kormányuk csak mától lépteti érvénybe az intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az emberek saját készítésű, veszélyes tutajokon hagyják el az országot. Havanna azzal is egyetértett, hogy megkezdi az előkészületeket az amerikaiak által a guantánamói támaszpontra toloncolt s most a hazatérést választó kubaiak visszafogadására. Haiti: Invázióközeiben Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár Tokióban a Reuters Televisionnak nyilatkozott a haiti helyzetről. Kijelentette: a világszervezet és az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítései immár holpontra jutottak. Annak a véleményének adott hangot, hogy a nép érdekeit szem előtt tartva három-négy haiti vezetőnek el kellene hagynia az országot. Christopher amerikai külügyminiszter is megerősítette vasárnap, hogy közeledik az invázió beindításának időpontja. Egyben kizárta a Kuba elleni invázió lehetőségét. (TA SR-hír) A Jurij Meskov államfő által vasárnap feloszlatott krími parlament az államügyészség épületében tegnap is folytatta válságtanácskozását. Szimferopolban, az Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság fővárosában éjszaka és tegnap reggel is nyugodt volt a helyzet - jelentette az Interfax hírügynökség. A parlamentben abszolút többségben lévő Oroszország nevű mozgalom két szárnya között a privatizációs politika miatt következett be a szakadás, az ellentétek már hosszú hetek óta tartanak. A vasárnapi válságülésen a képviselők követelték a belépést a körülzárt parlamentbe. Szergej Zekov, a parlament elnöke azzal a váddal állt elő, hogy a rendőrfőnök, akit Kijevből küldtek a félszigetre, nem hajlandó lefegyverezni az elnöki gárdát. Tegnap viszont már éppen Kijevtől kért segítséget a képviselők jogainak helyreállításához. Krími krízis Ezúttal is csal a látszat, elsősorban nem is a krímiek a felelősek azért, ami a két és fél milliós félszigeten történik, hanem Moszkva és Kijev. A krízis magjait 1991. december 9én vetette el Oroszország és Ukrajna - Belorusszia asszisztálása mellett. Ekkor mondták ki a Szovjetunió megszűnését s egyben a Független Államok Közösségének létrehozását. Akkor ez mindennél fontosabb volt számukra, a részletkérdéseket egyszerűen félresöpörték. A fekete-tengeri flottát a FÁK közös haderejéhez csatolták anélkül, hogy végiggondolták volna, mivel fog ez járni. A következmény: heteken belül már ellenségei voltak egymásnak. A Krím félsziget ugyanis Ukrajna területéhez tartozott, amióta az ukrán származású Nyikita Hruscsov 1954-ben nagyvonalúan Kijevnek adományozta. Viszont amióta 1783-ban Nagy Katalin orosz cárnő meghódította a félszigetet, megalapította Szevasztopolt, a jövőbeni orosz flotta bázisát, a félsziget mindig is az orosz birodalmiság jelképe volt. Keserves volt az ébredés a Szovjetunió elsöprése utáni mámorból mind Moszkva, mind Kijev számára. Az oroszoknak rá kellett döbbenniük, hogy lényegében önként és fütyörészve mondtak le a fekete-tengeri flottáról, amely komoly katonai erőt képvisel - 45 nagyobb, 300 közepes és kisebb hadihajó, 28 tengeralattjáró, 150 repülőgép és 85 helikopter tartozik hozzá -, bár jelentősége inkább szimbolikus, semmint stratégiai: ez a flotta az orosz nagyhatalmi lét jelképe. Ukrajnához került a flotta bázisa, Szimferopol is. A tengerpart 450 kilométerre zsugorodott, s rajta az egyetlen Novorosszijszk, mint figyelmet érdemlő kikötő. Ukrajnának az volt a gondja-baja, hogy egycsapásra komoly hosszúságú tengerpart biztonságáról kellett gondoskodnia, de nemhogy gyorsnaszádai nem voltak, hanem még parti őrsége sem. Viszont a flotta, bár területén volt, nem tartozott fennhatósága alá. A flottavita 1992 januárjában lángolt fel, s még mindig nem csitult. A két államfő, Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk 1992 nyarán abban állapodott meg, hogy három évre közös parancsnokság alá vonják a flottát, de ez a megoldás nem működött. Tavaly nyáron már az osztozkodást választották, de ez sem vezetett megbékéléshez. Ebben a stádiumban már aktívan bekapcsolódott a krízis bonyolításába a Krím nagyrészt orosz lakossága. Egyre nagyobb autonómiát követeltek maguknak, amit Kijev lényegében nem is ellenzett. Azt azonban igen, hogy a félszigetet Oroszországhoz csatolják, s így egy lüst alatt a flottavitát is lezárják. A csatlakozást követelő mozgalom élére egy orosz populista politikus, Jurij Meskov állt. Ázsiója Jelcinéknél hol emelkedett, hol csökkent, attól függően, hogy Moszkva és Kijev éppen tárgyaltak vagy haragudtak egymásra a flotta ügyében. Az orosz parlament jelentős nacionalista erői azonban egyértelműen Mcskovot és Rosszijának, vagyis Oroszországnak nevezett mozgalmát favorizálták. Ennek meg is lett az eredménye: Meskov az idén februárban a Krími Köztársaság elnöke lett, a tavaszi választásokon pedig abszolút többséget szereztek hívei a 96 tagú törvényhozásban. Nem Meskovon és a moszkvai „keresztapákon" múlott, hogy a Krím elszakítása csak terv maradt: Kijev nagyon határozottan szerzett érvényt szuverenitásának. Nem zárkózott el a tárgyalásoktól Szimferopollal, de nem is volt hajlandó különösebb engedményekre. Kivárt, s most úgy tűnik, ezt nagyon okosan tette. Meskov jólétet ígért választóinak, amit a viszonylag jobb gazdasági helyzetben lévő Oroszországhoz való csatlakozás által akart elérni. Mivel ez nem sikerült, a helyi lehetőségek kihasználásával igyekezett lendíteni a gazdaságon: nekilátott a privatizálásnak. Ezt azonban a szovjet idők bűvöletében élő eddigi hívei nem helyeselték és nem is támogatták. S mivel Meskov nem engedett elképzeléseiből, a múlt hét közepén alaposan megnyirbálták a hatalmát, lényegében csak a kormány vezetését hagyták meg neki. Iróniája a sorsnak: aki kiállt Meskov mellett, az Leonyid Kucsma ukrán államfő volt. E támogatásban bízva Meskov feloszlatta a parlamentet, ám ezt a honatyák figyelmen kívül hagyták: vasárnap megkezdett válságtanácskozásuk tegnap is folytatódott. S hoztak is meglepő döntést: Kijevtől kértek segítséget a képviselők jogainak visszaszerzéséhez. Miközben Moszkva egyelőre látszólag szenvtelenül figyeli védencei viszályait. GÖRFÖL ZSUZSA Lövöldözés a Kuril-szigeteknél (TA SR-hír) Az orosz parti őrség tegnap tüzet nyitott hat japán halászhajóra a vitatott déli Kuril-szigetek közelében - közölték hivatalos orosz források. Az orosz hajókról kis kaliberű fegyverekből nyitottak tüzet azt követően, hogy a japánok nem reagáltak a figyelmeztető lövésekre, sem a felszólításokra, hogy hagyják abba a halászást. Az incidens közép-európai idő szerint 6.15 órakor játszódott le a Sikotan sziget körüli vizeken, melyeket Oroszország felségvizeinek tart. Egyelőre nem tudni, megsérült-e valaki. Augusztusban ugyanitt volt már egy hasonló incidens, akkor egy japán szenvedett sérüléseket. Szimferopoli parlament: Kijev segíthet [^ismerkedjenek meg az EGYÜTTÉLÉS képviselőjelöltjével:! PÁSZTOR ISTVÁN! Királyfiéi mec polgármestere A 4-es Usla, a Magyar Koalíció j (?) sorszámú képvisel jelöltje a kelet-sztováklai u választókerületben JL Az 1990-es helyhatósági választásokon az Együttélés és az j MKDM közös jelöltjeként kaptam bizalmat Királyhelmec ! polgáraitól, azóta vagyok a város polgármestere. Számomra j ez a tisztség küldetést jelent: a közösségért tevékenykedni, ! küzdeni felemelkedéséért, önrendelkezéseért. Jelentó's részt j vállaltam a Bodrogközi Városok és Falvak Társulásának ' megszervezésében azzal a célkitűzéssel, hogy hozzájárul junk I tájegységünk gazdasági, társadalmi és politikai j problémáinak megoldásához. Halaszthatatlan társadalmi j feladatnak tartom az önkormányzatok jogkörének , megerffsítését és a működésükhöz szükséges gazdasági I feltételek biztosítását. , • j Amennyiben elnyerem a választók bizalmát, Q / I I r I az önálló közigazgatású Bodrogköz 1/AlL (QrCC I \ létrehozásáért kívánok síkra szállni. C^ ^- ) JÁTSSZUNK EGTüTTí Az igazi választás Tisztelt Olvasó, Szeptember 7-28. között ezen a helyen bemutatkozik az EGYÜTTÉLÉS egy-egy képviselőjelöltje, hla On ezek közül négyet kivág, és elküldi az Együttélés központi Irodájába (P.O.Box 44. 814 99 Bratislava), akkor sorsoláson vesz részt, és értékes díjat nyerhet. AZ EGYÜTTÉLÉSSEL CSAK NYERHETI VK-1266/l Szeptember végén Amerikai-orosz csúcs (TA SR-hír) Mint arról már beszámoltunk, szeptember 26. és 29. között került sor Washingtonban az újabb amerikai-orosz csúcstalálkozóra. A Kreml sajtóhivatalának tegnapi tájékoztatása szerint a hivatalos látogatás kezdete előtt Borisz Jelcin beszédet mond New Yorkban az ENSZ 49. közgyűlésén. A csúcs keretében Jelcin és Bili Clinton a kétoldalú kapcsolatok mellett különböző nemzetközi témákat is megvitat. Az orosz államfő találkozni akar a Kongresszus két házának képviselőivel is. Békési: Tízmilliárd dollár a talpra álláshoz (Budapesti tudósítónktól) Magyarországnak tízmilliárd dollár tőkére van szüksége az elkövetkező években, hogy talpra álljon. E cél elérése nem irreális - hangsúlyozta Békési László magyar pénzügyminiszter a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanévnyitó ünnepségén tegnap Budapesten. Az ország helyzetéről szólva a miniszter elmondta, hogy igen ellentmondásos folyamatok zajlanak egyidőben. Ha a prognózisoknak megfelelően alakulnak a dolgok, akkor egy-két százalékos GDP-növekedés is lehetséges az idén. A növekedés jelei tapasztalhatók az iparban, elsősorban az építőipar területén, és a szolgáltatási szférában. Ezzel egyidőben viszont a magyar gazdaságban súlyos, a gazdasági egyensúlyt rontó folyamatok is jelen van nak. Az idén is nagy lesz például a folyó fizetési mérleg hiánya. Á pénzügyminiszter úgy vélte, hogy jó esély van arra, hogy Magyarország a legfontosabb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel középtávú szerződést kössön. (Kokes) VÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ 1 Választói igazolványok P. K.: Az állandó lakóhelyünk Pozsonyban van ugyan, de amióta nyugdíjban vagyunk, az év nagy részét vidéken töltjük. Azt szeretném tudni, van-e valamilyen mód arra, hogy ott adjuk le szavazatunkat, mivel a férjem nem hajlandó csak a választások miatt kétszáz kilométert utazni. Megjegyzem, most éppen Pozsonyban tartózkodunk. Igen, a választási törvény alapvetően lehetővé teszi, hogy a választópolgár az állandó lakóhelyétől távolabbra eső helyen, más községben, de mindenképpen a Szlovák Köztársaság területén éljen szavazati jogával (a Szlovák Köztársaság külföldi képviseletein nem hoznak létre szavazóköröket, s így az állandóan vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok külföldön nem élhetnek szavazati jogukkal). Ehhez egy úgynevezett választói igazolvány szükséges, amelyet a választópolgár állandó lakóhelye szerint illetékes község állít ki a választó kérésére. Ehhez, persze az szükséges, hogy a választó szerepeljen a választópolgárok névjegyzékében, mivel a választási törvény egyben azt is megállapítja, hogy a község a választópolgárt a választási igazolvány kiadásával egyidejűleg törli a választói névjegyzékből (azaz közvetett módon előírja, hogy gondoskodnia kell a választói névjegyzékbe kerüléséről, illetve ennek ellenőrzéséről). Azt, hogy miért kér valaki választói igazolványt, nem szükséges különösebb módon megindokolni. A választói igazolvány birtokában a választó a választások napjain bármely szlovákiai szavazókörben megjelenhet, és az igazolvány átadása szavazásra jogosítja fel őt. Ilyenkor a választói igazolványt a szavazóköri választási bizottság átveszi tőle, a nevét beírja a választók névjegyzékébe, az igazolványt csatolja ehhez a névjegyzékhez, majd a választópolgárnak kiadja a szavazólapokat és a hivatalos pecséttel ellátott borítékot. (FM)