Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-09 / 184. szám, kedd

\ Éldegélés Ha valaki megírná a pozsonyi szállodák elmúlt negyven évé­nek történetét, azt hiszem, iz­galmasabb olvasmány kereked­ne belőle, mint amilyen Arthur Hailey bestsellere, a Hotel volt. A szocialista hotelregény kulcs­figurája bizonyára a szállodai detektív lenne, ez a baljósan ti­tokzatos figura, akinek a polgá­ri nevét is csak a beavatottak is­merhették, s aki, noha folyton a szállodában mozgott, nem a szálloda megbízásából dolgo­zott. Ő a „biztonság" embere volt, a rendszerre veszélyesnek minősített, lehallgatókészülékes szobára érdemesített vendégek árnyéka, akinek árgus tekintetét nem kerülte el a szállodai sze­mélyzet apró kseftelése, pénz­csencselése sem. Akit ilyesmin kapott, sajátos módon büntette meg: meggyőzte, hogy jobban jár, ha neki is juttat a haszon­ból, lehetőleg rendszeresen. Vajon mit csinálhat most, az imperialista ügynökök és a szo­cializmus egyéb ádáz ellenségei fogytán egy posztszocialista ho­teldetektív? - jutott olykor, vala­melyik szálloda előtt elhaladva, az eszembe. És mit ad Isten? Tegnap épp egykori munkahe­lyem, a Carlton előtt találkoz­tam volt detektívünkkel, J.-vel. Egy álomszép luxusautóból ká­szálódott ki, elegánsan, jól fé­sülten, maga a megtestesült elé­gedettség, a képe még kerekebb és ragyogóbb, mint valaha. Nyomban megismert, és - hiába, a régi beidegződések - tüzetesen kivallatott, hol dolgozom, mivel foglalkozom. Viszonzásul én is megtudakoltam tőle, hogy most mit csinál. Kissé meghökkent, úgy látszik, még nem szokta meg, hogy nemcsak őkérdezhet, aztán titokzatos mosollyal így válaszolt: „Hát csak éldegélek." Érdekes. Szegény, törődött kis­nyugdíjasoktól kapom mindig ezt a választ, ha hogylétük iránt érdeklődöm, de ők valahogy nem hasonlítanak az elégedett­ségtől ragyogó J.-hez. És azt hi­szem, ő sem fog hozzájuk ha­sonlítani, ha egyszer nyugdíjba vonul. VOJTEK KATALIN Kukoricasirató A krónikus csapadékhiány következtében veszélybe került az őszi termés Hetek óta olyan sóvárogva várjuk az enyhülést hozó esőt, mint a Meg­váltót. A kánikulai forróságban em­ber s állat mellett a még lábon álló növényzet is csak kínlódik. A rek­kenő melegben, szomorú látványt nyújtanak a kókadt levelű haszon­növények, a már most sárguló kuko­ricatáblák, a szikkadt, öklömnyi re­pedésekkel behálózott cukorrépaföl­dek, a száron megszáradt takar­mánynövények. A statisztikai felmé­rések az évszázad legmelegebb nya­ráról ontják az adatokat, s miközben saját magunkat próbáljuk megóvni a hőgutától, egyre komolyabb jelek utalnak arra, hogy az őszre várt szép terméshozamoknak lassan befelleg­zett. Az már most nyilvánvaló, hogy ahol nem tudták öntözni a növényze­tet, ott már csak minimális esélyek vannak a termés megmentésére. A Galántai járásban ugyan a mint­egy 17 ezer hektár kukoricának meg­közelítőleg a felét öntözik, a rendkí­vüli szárazság lassacskán lelohasztja az egy hónappal ezelőtt még ked­vező terméseredményekkel kecseg­tető reményeket. Főleg a szemesku­(Folytatás a 4. oldalon) A forróság következtében a köves talajokon idő előtt megsárgult kukoricát silózni kell, hogy a tömegtakarmányt megmentsék 1 (Gazdag József felvétele) Vagyonjegyes privatizáció: Magvaši halasztást javasol (Űj Szó-tudósítás) Peter Magvaši gazdasági miniszter (DBP) tegnap sajtóértekezleten utasította vissza azokat a vádakat, amelyek szerint minisztériuma szándékosan lassítja a privatizációt. Elmondta, hogy a kor­mányprogramnak megfelelően az ágazat a privatizáció második hullá­mába 334 vállalatot sorolt be, össze­sen 193 milliárd korona értékben. Ebből 134 vállalat 41 milliárd koro­nányi értéke a vagyonjegyes privati­zációba kerül, és az ezzel kapcsola­tos anyagokat már át is adták a priva­tizációs minisztériumnak. A minisz­ter azt is közölte, hogy a kormány számára javaslatot dolgoztak ki a va­gyonjegyes privatizáció előkészíté­sének meghosszabbítására. Vélemé­nye szerint erre azért van szükség, mert több vállalat esetében elhúzó­dik a tulajdonjogi viszonyok és a ki­használhatatlan vagyonrész problé­májának rendezése. A stratégiai ágazatok közül már a parlamenti bizottságok előtt van a gáz- és energiaipar privatizációját szabályozó törvényjavaslat, a fegy­vergyártó vállalatok privatizációs koncepcióját tárgyaló anyagot pedig a kormány elé terjesztették. Peter Magvaši szerint ez utóbbit nem hoz­zák nyilvánosságra, annyit viszont elárult: szerintük az ilyen vállalatok adósságait még a privatizáció előtt rendezni kell, ellenkező esetben el­kerülhetetlenül csődbe mennek. (tuba) Lichardus cáfol Szlovákia nem tartozott az embargósértők táborához (TA SR-hír) Branislav Lichardus, Szlovákia washingtoni nagykövete válaszolt a The Washing­ton Times című napilap cikkére, mely szerint Szlo­vákia 170 millió amerikai dollár értékben szállított fegyvereket a volt Jugoszláviába. A nagykövet le­szögezi: Szlovákia sosem tartozott azon országok közé, melyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa a fegyverszállítási embargó megsértőiként említett. Válaszában a nagykövet konkrét hivatalos és alátámasztott forrásokat idéz, míg a cikkíró „sajtó­hírekre, szemtanúkra és bizonyos személyekkel folytatott beszélgetésekre" hivatkozott. A cikkben közöltekre rácáfolnak a gazdasági minisztérium statisztikái is, melyekből kitűnik: 1992 és 1994 áp­rilisa között Szlovákia összesen 4 millió dollár ér­tékben exportált fegyvert és hadianyagot, ebből 3 millió dollárért ENSZ-megrendelésre a kéksisako­soknak a volt Jugoszláviába. Éppen ezért a lap főszerkesztőjéhez írt levelében Lichardus helyre­igazítást követelt. Az elnöki iroda álláspontja: Nem Michal Kováč tévedett (Űj Szó-hír) Lapunk tegnapi számában olvashattak arról a visszhangról, amelyet a magyarországi sajtóban Michal Kováč köztársasági elnöknek az a kijelentése keltett, mi­szerint Horn Gyula a pénteki találkozójuk során bocsána­tot kért a magyarországi kisebbségeket ért sérelmekért. A budapesti kormány szóvivője szerint azonban a magyar kormányfő éppen ellenkezőleg arra utalt, hogy a szlovák fél kérhetne bocsánatot a beneši dekrétumok miatt a ma­gyar kisebbségtől. Tegnap az Üj Szó kérdésére Anna Tureničová, az el­nöki iroda sajtóosztályának szóvivője közölte: „Sajná­lattal állapítjuk meg, hogy Michal Kováč köztársasági elnök és Horn Gyula kormányfő beszélgetését illetően nézeteltérés történt. A kérdéses beszélgetés szlovákiai résztvevőivel folytatott konzultáció megerősítette a Mi­chal Kováč által a Cseh Sajtóirodának adott nyilatkozat helyességét." (gl) Turistacsalogató cella (TA SR-hír) Prágában a Bartolo­mejská utcai volt fogdában 1989 után az Unitas panzió kapott helyet, s jutott ilyenképpen egy turistaatt­rakcióhoz: itt volt több ízben is letar­tóztatásban Václav Havel jelenlegi államfő - írta tegnap a Lidové no­viny. S bár a panzió dolgozói nem tesznek különbséget a „Havel-cella" és más helyiségek között, nagyon sokan kimondottan ezt a cellát fog­lalják le maguknak. Ha azonban ép­pen szabad, akkor bárki megkaphat­ja - közölte Jirí Tlaskal, a panzió dolgozója. Az Unitas panziójában egy kétágyas szoba kb. 1100 cseh koronába kerül. Az épületben az 50-es években a hosszú börtönre ítéltek töltötték bün-. tetésüket, a 60-as évektől egészen 1988-ig itt őrizték az előzetes letar­tóztatásban lévő személyeket. A kár­pótlás keretében 1989 után egy apá­carend kapta meg az épületet. Duna: Korlátozott teherforgalom (TA SR-információ) Korlátozzák vagy teljesen szüneteltetik a dunai teher­forgalmat. Jozef Ochránek, az Állami Hajózási Hivatal munkatársa közölte, hogy Szlovákia területén a Duna négy szakaszán kritikus a helyzet. A legala­csonyabb vízállást az 1734. kilométernél mérték, ahol csupán 160 centimé­ter mély a Duna. Az alacsony vízálás mindössze az alacsony merülésű, könnyű személyszállító hajók és a részben megrakott teherhajók közlekedé­sét teszi lehetővé. Három év múiva autópályán utazhatunk a tengerpartra Utat adunk vágyainknak... „Ajelenleg meglévő 198 kilométer hosszá autópálya-hálózatot to­vábbi 453 kilométerrel szeretnénk bővíteni, ami hét önálló szakasz­ként épülne meg, és több mint 100 milliárd koronányi beruházást igé­nyel"- nyilatkozta Mikulás Dzurinda közlekedési miniszter a gazda­sági miniszterek legutóbbi tanácskozása után, amelyen felvázolta a hazai autópálya-hálózatbővítésének nyolc különböző munkatervét. Valóban itt az ideje, hogy végre lökést adjunk az utóbbi években egy helyben topogó sztrádaprogramnak, Nyugat-Európában ugyanis elké­szült az a nagyratörő autópályaterv, amely 2010-ig célul tűzte ki konti­nensünk nyugat-keleti és észak-déli irányú összekötését. Kedvező fekvé­sünk révén esélyünk van arra, hogy az összesen 9 európai főútvonal egyike Szlovákián vezessen keresz­tül. Persze csak akkor válik a le­hetőségből valóság, ha azt az autó­pálya-torzót, amivel rendelkezünk, egységes hálózattá építjük ki, továb­bá ha csatlakozunk a környező or-, szágok sztrádarendszeréhez. Kormá­nyok jönnek-mennek, azt azonban (Folytatás az 5. oldalon) XLVII. évfolyam, 184. szám FIGYELEM! A Királyhelmeci Városi Egyetem felvételt hirdet az 1994/95-ös tan­évre négyéves, nappali típusú, közgazdasági főiskolai végzettsé­get adó képzésre, gazdálkodási (üzleti) és management szakon. Felvételi tantárgyak: matematika és történelem (írásbeli és szóbeli). A felvételi vizsga időpontja 1994. augusztus 30-a és 31 -e. Jelentkezni augusztus 22-éig az egyetem címén lehet: City Univer­sity, Hlavná 806/49, 077 01 Kráľovský Chlmec. Telefon/fax: 0949/212 52 VK-1150 Ára 3,50 korona Kedd, 1994. augusztus 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom