Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-06 / 182. szám, szombat

2 HÍREK - VÉLEMÉNYEK Ó/SZÓ— 1994. AUGUSZTUS 6. Filkus Komáromban .(TA SR-hír) A Komáromi járásban tartott munkalátogatása során Rudolf Filkus pénzügyminiszter a Komáromi Hajógyárat is megtekintette, ahol a gyár vezérigazgatója tájékoztatta őt a legnagyobb szlovákiai gépgyár időszerű gondjairól. A hajógyár évente 3 milliárd koronás forgalmai bonyolít le, ennek ellenére pénzhiánnyal küszködik. A vállalat vezetése azt várja a kormánytól, hogy végre jóváhagyja és kiutalja a konverzióra szánt mintegy 240 millió korona támogatást. A hajógyár ugyanis fontos szerepet tölt be a járás foglalkoztatási politikájában, hiszen a város környékén csaknem minden család valamilyen formában kapcsolódik a hajógyárhoz. Prokeš: Nem kell új határátkelőhely (TA SR-hír) A Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóértekezletén Jozef Prokeš, a párt tiszteletbeli elnöke Horn Gyula látogatása kapcsán rendkívül éles hangot ütött meg. Kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés rendezésének szorgalmazása magyar részről csak elterelő hadművelet Nagy-Magyarország feltámasztására, s ha Szlovákia nem akar a 30-as "évekbeli Csehszlovákia sorsára jutni, nem szabad engednie a magyar követeléseknek. Azzal vádolta a szomszédos országot, hogy nem tartja be a nemzetközi szerződéseket, és beavatkozik Szlovákia belügyeibe. Prokeš szerint a jelenlegi helyzetben teljesen felesleges új határátkelőhelyek megnyitása a szlovák-magyar határon. Újabb gyilkosság Kassán (Új Szó-hír) Csütörtökön reggel Kassán, a vasút mentén holtan találták Vajányi Béla 57 éves helyi lakost, vállalkozót. A rendőrségi és szakorvosi vizsgálatok megállapították: ngm természetes halállal halt meg, valószínűleg meggyilkolták. A nyomozás tovább folyik. (Temetése kedden délben a köztemetőben lesz.) (g-f) Lipótvári börtönlázadás Perfelűjítás (TA SR-hír) Mint ismeretes, az 1990 márciusában kirobbant lipótvári börtönlázadás 64 résztvevőjét 1993-ban 18-hónaptól 14,5 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a Pozsonyi Kerületi Bíróság. Az ítélettel szemben 49 elítélt és a kerületi ügyész is fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésről szeptember 12-23-a között nyilvános tárgyaláson dönt majd a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa. A nyílt tárgyaláson, amelyet az Igazságügyi Palotában tartanak meg, újra kihallgatják a 49 elítéltet, meghallgatnak 65 tanút és a bírósági szakértőket. Az ítélethozatalra, amely ellen már nem lehet fellebbezni, várhatóan szeptember 26-án kerül sor. Engedtek a huszonötből (Folytatás az l. oldalról) esetén a 3500 korona tonnánkénti ár 140 koronával csökken, • 45 - 51 százalékos szedimentációs érték esetén tonnánként 30 koronával csökken az ár, • 200 - 380 s. értéket mutató un. esést szám esetén további 30 koronával csökken a tonnánkénti ár. Mindent egybevetve a módosított minőségi követelmények alapján felvásárolt élelmiszer-ipari búza tonnánkénti ára 200 koronával csökkenhet, tehát 3 300 koronát fizetnek majd tonnájáért. tszl LapárUi: 22.10 A választásokig nem lesz alapszerződés (Folytatás az. 1. oldalról) nek megfelelően. Horn Gyula megítélése szerint szlovák részről is megvan a politikai akarat égy tartalmas szerződés kimunkálására, s ez döntő fontosságú. Jozef Moravčík egyértelműen úgy fogalmazott, nem lát reális esélyt arra, hogy a szeptemberi választásokig sor kerüljön a szerződés aláírására, mivel a Budapestnek a múlt héten megküldött szlovák szerződésjavaslat egyeztetése, pontosítása hosszabb időt is igénybe vehet. A magyar miniszterelnök egyébként úgy látja, hogy a szlovákiai józan politikai erők nem ellenzik a kétoldalú államközi szerződés megkötését. Szlovák kollégája dicsérte a magyar fél konstruktív és pragmatikus hozzáállását, mert elsősorban ennek köszönhető, hogy jelentős előrelépés történt a határkérdésben. Moravčík reményét fejezte ki, hogy az európai stabilitási egyezményben megszabott időn belül, vagyis jövő májusig mindenképpen sikerül aláírni az alapszerződést. Jól felfogott érdeke mindkét országnak, hogy stabil, rendezett legyen a viszonyunk, amit nem terhelnek feszültségek, problémák. Nem fog bennünket integrálni Európa, ha ilyen marad a viszony, ezért nemcsak kétoldalú szempontból lényeges ez a probléma - válaszolta egy kérdésre Horn Gyula, majd a két ország szélsőséges erőinek címezte intelmét: jó lenne, há minden nyilatkozó politikus átérezné felelősségét. A tárgyalásokon a másik nagy témát Bős kérdése jelentette, amely, Horn megfogalmazása szerint, feszíti a kétodalú kapcsolatokat, s megoldatlansága már eddig is súlyos politikai, gazdasági és ökológiai következményeket okozott. Megtudtuk, hogy a magyar fél két javaslattal érkezett Pozsonyba, amelyek a Szigetköz katasztrofális helyzetének és a dunai vízmegosztásnak a megoldását tartották sz.em előtt. Budapest két variációt terjesztett elő, egyrészt azt, hogy Szlovákia az eddiginél több vizet, másodpercenként legalább 50 köbmétert engedjen a régi mederbe, másrészt felvetették a dunakiliti duzzasztó üzembehelyezésének a megvizsgálását. A magyar indítványokat egy kétoldalú bizottság vizsgálja. A Horn-kabinet Bős ügyét csak akkor terjeszti az Országgyűlés elé, ha a szakértői tárgyalások eredményre vezetnek, s indítványozza a kérdésben korábban hozott döntés megváltoztatását. Szlovák részről készséget mutattak a szakértői tárgyalások iránt, méghozzá mind a két magyar alternatíváról. Horn Gyula nem tartotta kizártnak, hogy - az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok ismeretében - ezek a tárgyalások elhúzódnak. Szóba került a visszaesett kétoldalú árucsere, s egyáltalán a gazdasági kapcsolatok kérdése. Ezek fellendítése érdekében elhatározták, hogy megalakul a Magyar—Szlovák Gazdasági Kamara, és sor kerül egy ugyanilyen bank létesítésére is. (p. vonyik) (TA SR-hír) Michal Kováč kora délután fogadta Horn Gyulát, aki a szlovák államfőnek átnyújtotta Göncz Árpád budapesti látogatásra szóló meghívását. A Kováč-Horn találkozón elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének és az együttműködés elmélyítésének a lehetőségeit tekintették át, s nagy figyelmet szenteltek az alapszerződés megkötésével, a bősi erőművel, valamint a kisebbségi kérdéssel összefüggő problémáknak. Michal Kováč a találkozón hangsúlyozta, hogy Szlovákia a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében egyértelműen síkraszáll a nemzeti kisebbségek jogainak védelméért. Ugyanakkor értésre adta azt is, a készülő államközi szerződés nem arra hivatott, hogy a magyar kisebbség védelmét szolgáló kódex legyen, hanem hogy politikai keretet biztosítson a kétoldalú együttműködésnek. "Az államfő a sajtóiroda tudósítójának elmondta: Horn a találkozón hivatalosan bo- • csánatot kért a Magyarországon élő szlovák kisebbséget ért sérelmekért. A találkozón jelen volt Eduard Kukán és Kovács László, valamint a két ország nagykövetei, Eva Mitrová és Boros Jenő is. Horn Gyulát tegnap fogadta Augustín Marián Húska, a szlovák parlament alelnöke is. Mindkét részről síkraszálltak a kétoldalú konstruktív együttműködés mellett. Horn Gyula a parlament épületében találkozott a politikai pártok vezetőivel - Peter Weiss-szel, a DBP elnökével, a parlament alelnökével, Vladimír Mečiarral, a DSZM elnökével, Ján Čarnogurskýval, a KDM elnökével, valamint Jaroslav Volffal, az SZSZDP elnökével. Megbeszéléseikről tájékoztatva Peter Weiss elmondta, kifejtette a magyar miniszterelnöknek pártja álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatosan. Szerinte ezt úgy kell elkészíteni, hogy elfogadható legyen mindkét parlament számára. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a DBP számára elfogadhatatlanok a komáromi nyilatkozat elvei, elsősorban a területi autonómia, amelyet - Szavai szerint - Hom Gyula sem támogat. Tabajdi Csaba a kisebbségi problémakörről Véleménykülönbség több kérdésben (Új Szó-tudósítás) A szlovák és a magyar miniszterelnök megbeszélésén Tabajdi Csaba miniszterelnökségi államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is részt vett, aki a kisebbségi kérdések szakértőjeként értékelte a tárgyalásokat. Úgy vélte, hogy a kisebbségi kérdésben továbbra is érzékelhető különbségek maradtak. Míg a magyar miniszterelnök három nemzetközi dokumentumra is hivatkozott - az ENSZ 1992-ben elfogadod, a kisebbségekre vonatkozó nyilatkozatára, az EBEÉ koppenhágai dokumentumára és az Európa Tanács 120l-es ajánlására -, addig a szlovák fél csupán általánosságokban fogalmazott, és nem nevezte meg azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek tételeire alapozhatnának. Moravčík miniszterelnök úrnak ugyanakkor volt egy biztató mondata: jó lenne, ha kisebbségi téren, szlovák-magyar viszonylatban, sikerülne kialakítani egy olyan modellértékű együttműködést, amely ezen európai problémának számító kérdéskörben megoldást jelenthetne — mondta Tabajdi Csaba. Hozzátette: a magyar fél ezzel a javaslattal egyet tud érteni. Az államtitkár szerint a tárgyalás során elsősorban a közösségi jogok és a közigazgatási autonómia megítélésében mutatkoztak lényeges eltérések. Horn Gyula szlovák kollégája előtt rámutatott: nemcsak az egyéneket, hanem a közösségeket is megilletik a kisebbségi jogok, és kívánatosnak nevezte, hogy a kisebbségek saját közigazgatási egységekkel rendelkezzenek. Eközben utalt a hangsúlyozottan közigazgatási, tehát nem területi autonómia lehetőségére is, ám erre Moravčík kormányfő nem reagált. Horn miniszterelnök úr hangsúlyosan beszélt arról is, hogy az alapszerződésben garanciákat< kell adni a kisebbségi jogok érvényesülésére. Ami a kollektív jogokat illeti, ebben a kérdésben Moravčík úr más véleményen volt. Kifejtette; hogy a kollektív jogok szerinte azok, amelyek lehetővé tesznek bizonyos politikai autonómiát, ez viszont a multietnikus polgári társadalmakban sem a polgári elvekkel, sem a pluralitás elvével nem egyeztethető össze. Ezért rendkívül óvatosan kell bánni az autonómia fogalmával. Tabajdi szerint Moravčík kormányfő a magyar miniszterelnök által hangsúlyozott kérdések helyett inkább az oktatás és a nyelvhasználat kérdéseit kívánta előtérbe helyezni. Az államtitkár ugyanakkor úgy vélekedett: nincs semmi meglepő abban, hogy az álláspontok egy része eltér egymástól. Látni kell azt is, hogy ezek részben áthidalhatók. Lapunk kérdésére, a miniszterelnöki találkozón kitértek-e annak értékelésére, hogy a magyar kormány folyamatosan kikéri a szlovákiai magyar kisebbség alapszerződéssel kapcsolatos véleményét, Tabajdi Csaba elmondta: Moravčík utalt arra, Szlovákiában nem alakult ki olyan gyakorlat, melynek alapján a kisebbségeket be kellene vonni az alapszerződés megvitatásába, és a nemzetközi gyakorlattal sincs összhangban az, hogy a kisebbségeket aktívan bevonják a nemzetközi tárgyalási folyamatokba. Horn Gyula válaszképpen kifejtette: azért konzultálnak ez ügyben a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok képviselőivel, mert úgy vélik, hogy az alapszerződéshez hasonló fontos dokumentumok csak az érintettek bevonásával készíthetők el. A magyar fél szerint ez nem jelent beavatkozást a szlovák fél belügyeibe, ellenkezőleg, a kisebbségek véleményének meghallgatása a kapcsolatok normalizálását, a jószomszédi viszonyt szolgálja. Tabajdi a továbbiakban elmondta, a magyar miniszterelnök arra ösztönözte a szlovák kormányt, hogy konzultáljon a magyarországi szlovákság képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy a szlovák kormány élni kíván-e ezzel a lehetőséggel, illetve miként reagált az elhangzottakra, az államtitkár tömören csupán ennyit mondott: nem történt reagálás. Tabajdi végezetül elmondta: a kormányfői tárgyalások kisebbségvédelmi része teljes mértékben megegyezik a magyar kormányprogramban foglaltakkal, és megerősíti azt az irányvonalat, melyet eddig is képviselt a Határon Túli Kisebbségek Hivatala. (horváth) Pittnernek is megfelel a magyar elöljáró Duka Zólyomi Árpád: (Új Szó-hír) Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő az Együttélés képviseletében tegnap Ladislav Pittner belügyminiszterrel találkozott. A megbeszélések témáiról a mozgalom alelnöke tájékoztatta lapunkat. Az egyik téma a táblatörvény volt, amely a törvénytárban való megjelenésével július 29-én hatályba lépett, de a magyar nyelvű megjelöléseket csupán november elsejétől kell feltüntetni. A képviselők megtudták: a tárcavezető már megbízta az országos rendőrkapitányság közlekedési osztályának igazgatóját ennek megszervezésével. A miniszter arra még nem tudott válaszolni, hogy milyen színűek és nagyságúak lesznek a táblák, de elmondta, hogy azoknak mind a szlovák, mind a nemzetközi közlekedési szabályoknak meg kell felelniük. A képviselők orvoslást kértek arra a jelenségre, hogy a névtörvény által lehetővé tett névátírásért, amelyért negyven korona illeték fizetendő, sok helyen névváltoztatásként ötszáz korona illetéket kérnek. A harmadik téma a galántai járási hivatal elöljárói posztjának betöltése volt. Az erre kiírt versenypályázaton négy jelölt, három magyar és egy szlovák vett részt. Az elöljárót a pályázat eredményei alapján a kormány koalíciós tanácsa, illetve' a belügyminisztériumjavaslata alapján nevezik ki. Az Együttélés képviselői közölték a miniszterrel: szeretnék, ha a posztot magyar jelölt, töltené be. Duka Zólyomi Arpád lapunknak elmondta: - Pittner úr azt felelte, őis nagyon örülne, ha a járási hivatal élére magyar elöljáró kerülne. (gaál) Bosznia NATO-légitámadás a szerbek ellen (TA SR-hír) Michael Rose tábornoknak, a UNPROFOR parancsnokának csütörtöki kérésére - s összhangban a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatával - a NATO légiereje tegnap délután támadást intézett a boszniai szerbek állásai ellen. Ez a csapás megtorlás volt a fegyverraktárak elleni támadásért, melynek eredményeként a szerbek visszaszereztek néhány nehézfegyvert - tájékoztattak brüsszeli NATO-források és a CNN amerikai hírtelevízió. (A boszniai eseményekkel kapcsolatos további híreink a 3. oldalon.)