Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-01 / 177. szám, hétfő

SPORT •ó/szó" 1994. AUGUSZTUS 1. Harmadszor is: Mészöly (Oi Szó-információ

i Benkő László, ;i/ MLSZ új elnöke cb•bes.á ' T'X-J J '.."Í iiis/01 .1/ ťhmili heteii :atĽimett szövetségi kapitányt igyekezett találni. S mint amy beszámoltunk. szerdán órákig győzködte 1 Tibort, .tki vegtii nemei n [ .ii<i!k:>/i'(t Cumk Jánossal is. ám a Vác mesteredzője , m ".-ť/-" .. már foglalt, s lönben is ,i magyar bajnokcsapatot knmol\ nctn/etko/t li hidaink várják, ilyenkot megbocsáthatatlan bűn lenne felállni az edzői kis p iűró Szóba jött még Garami József »/r, /).',•/../..•>: • ...'lite! n-iik lt:!inij(ls/nrr<L MtsJ>!\ Kálw "üli 1 :'. uj. ,„•'*»• \ '

it, ' mas s/áirt a ]c!ck s/et int e/úttal • 1 mert harmadik jelölt - értesüléseink s/etint - igent mondott. Kňztu dott, hogy Vasas- ílscr jder.le gi edzője harmadszor vezetné u nsagv.tr válogatottat. , , . » , < ufjn a rekkenő hőség és u/ tíjságirúk elől balatoni n\ alakijába húzódott vissza, ahonnan minden kíváncsiskodónak ezt üzente: -• Hétfőn (azaz ma -a >zerk.i délelőtt a budapesti Olimpiai Szállóban bemutatom a: új szövetségi kapitányt, -v-lGazza és a megvert ara „Nem bántam meg, hogy durván viselkedtem a volt menyasszonyommal" -jelentette ki Paul Gaseoigne egy angol bulvárlapnak adott interjújában. A terjedelmes cikk azzal foglalkozik, hogy az angol labdarúgás fenegyereke (jelenleg a Lazio játékosa) a közelmúltban egy féltékenységi jelenet során hajánál fogva ragadta meg egykori menyasszonyát, majd dühében a falba verte az ex-ara fejét. Nem sokkal később fel is bontották eljegyzésüket a kétgyermekes Sheryl Kyle-lal. „Gazza" könnyezve ismerte el az újságírónak: „Igaz, hogy megütöttem őt, mert nem szentelt elég figyelmet nekem, és ezért azt gondoltam, már nem szeret. Mikor másnap megláttam kék-zöld foltokkal, el se hittem, hogy ezt én okoztam neki. Aztán mikor újra felment nálam a pumpa, Sheryl teljesen elhidegült tőlem. Mindenesetre egy cseppet sem bánom a dolgot." A legújabb hírek szerint Gaseoigne és Sheryl ismét jó barátok s a futballista megjegyezte: szeretné, ha mindenki békén hagyná őket, és nem szólnának bele a magánéletükbe. (k) Népszerű lesz? Már két hete befejeződött a labdarúgó-világbajnokság, és sokan meditálnak azon, gyökeret ereszt-e a futball az Egyesült Államokban. A vita tulajdonképpen azóta tart, amióta a FIFA az USA-nak ítélte a XV. futballfesztivál rendezési jogát. A kérdés tehát az, hogyan lehetne Amerikában is népszerűvé tenni és meghonosítani a „soccert", az „igazi" futballt? A Los Angeles Times egyik számában ezzel foglalkozik. „Először is az átlagamerikaira kell gondolnunk" - kezdi az újság. Az átlagamerikai pedig 30 és 40 év közötti, házas, két gyereke van, az éves jövedelme 30 000 dollár, és sejtelme sincs a labdarúgásról, amely számukra unalmas, például azért, mert kevés a gól. „Nem lenne olyan nehéz a labdát a kapuba lőni, hiszen akkora, mint a Grand Canyon. A probléma az, hogy nem akarják - összegezte tapasztalatait a Los Angeles Times „szakírója". - A kapus olyan, mint a masiniszta egy elárvult állomáshelyen. Jó, ha kéthetente van valami dolga ". Elúszott az aranyhal DARNYI TAMÁS: Magamtól félek, ezért vonulok vissza! Darnyi Tamás vegyesúszókirály (felvételünkön) a komoly szemműtétje óta nem kedveli a nyilvánosságot. Ezt alátámasztja az is, hogy fotózni sem engedte, engedi magát. S ezen a ponton részben meg lehet érteni. Az 1983-as, súlyos operációt követően ugyanis a lelkileg megviselt, háromszoros ifjúsági Európa-bajnok sportoló, a lehető leghamarabb el akarta felejteni betegségét, ám a kíváncsiskodó újságírók még hónapokkal később is arról faggatták őt, amiről nem akart beszélni - a műtétről. Ez gátlást, sőt, talán ellenszenvet váltott ki benne a tollforgatók iránt, s ennek következménye az, hogy Darnyi nem nyilatkozik. Pedig azóta világsztár lett, s már nem a szemműtét, hanem fantasztikus eredményei jelentették (volna) a fő témát. Csütörtöki bejelentései hogy befejezi, sokkolta a sportvilágot. A miértre sokan keresték volna a választ, ám Puci (a medence partján mindenki így hívja) kijelentette: csak Gyárfás Tamásnak, a Magyar Úszó Szövetség elnökének, a Sport plusz Foci főszerkesztőjének ad interjút. A félórás beszélgetést pénteken reggel sugározta a Napkelte... Az első kérdésre határozott választ adott: „Biztos, hogy nem én nyerem a szeptemberi, római világbajnokságon a 200 és a 400 méteres vegyesúszást. Hogy miért? Mert nem ináulok az olaszországi vb-n! Nem készültem, nem edzettem úgy, mint máskor. Sokat vívódtam azon, hogyan tovább. Az Egyesült Államokban Dolan, Finnországban Sievinen napról napra javul, egyre komolyabb ellenfél, olyannyira, hogy aligha sikerülne őket legyőznöm az olasz fővárosban..." Darnyi többször is hangsúlyozta: „Nem ijedtem meg tőlük! Már 27 éves múltam, nem vagyok képes arra, amire a közelmúltban. Ilyenkor félre kell állni. Ennyi volt, elég volt, fizikailag sem bírom már. Magamtól félek, ezért vonulok vissza! A napi 6-8 órás edzéseket nehéz elviselni; elfáradtam, megöregedtem. Második, harmadik ugyan lehetnék, de nekem ez nem kell! Ingább a kilenc éve tartó veretlenséget választottam. Rómába, nézőként sem megyek szívesen. " Tudni kell azt is, hogy Darnyi már hónapok (szerinte évek) óta nem edz annyit, mint amennyit mestere, Széchy Tamás előírt. Az 1988-as, szöuli diadal után enyhült az úszópápa szigora Darnyival szemben, nem kis meglepetésre Tamás dönthetett egyes dolgokról. Mivel az eredmények, az aranyérmek, no és a világcsúcsok sem maradtak el, így Széchy módszerei is változtak. Felnőtt emberként kezelte Darnyit, aki bevallotta, korábban bizony egy-egy pofon is elcsattant a medence partján. A barcelonai aranyérmek jutalma féléves pihenő volt, ami után csak nehezen lendült bele az 1985 óta verhetetlen vegyesúszókirály. A tavalyi, sheffieldi Európa-bajnokságon kihagyta a rövidebb vegyesúszószámot, s a dupla távon csupán centiméterekkel előzte meg a finnek ifjú tehetségét. Azóta csak hébe-hóba jelent meg a Komjádi-uszodában. Széchy Tamás hallgatott. Vajon miért? „Szerintem, Tamás bácsi tudta, előbb-utóbb visszavonulok. Mégsem állt ki a nyilvánosság elé, s nem kürtölte világgá, hogy nem készülök. Én egy szóval sem említettem neki a római vb-től való távolmaradásomat. Viszont olyan jól ismer, hogy érezte, szétválnak útjaink." Darnyi Tamás nem fordít teljesen hátat az uszodáknak, csupán a nagy világversenyektől búcsúzik. Magyarországon - az idén és jövőre - még kisebb versenyeken rajtkőre áll, s talán a Világ Kupaviadalokra is ellátogat. A közeljövőben a Vendéglátóipari Főiskolán, valamint a Testnevelési Főiskolán egyaránt a diplomamunka megvédése vár rá. Ezek elvégzése után e két irányban szeretne elindulni. Az edzői pályára még nem gondol, majd egy-két év múlva. Az újságírókkal mihamarabb rendezni szeretné a kapcsolatokat, amelyek a vélt és a valós okok miatt még mindig feszültek: „Ilyen voltam, a nyilatkozatok helyett inkább úsztam. Jó lenne fátylat borítani a múltra..." Darnyi nemcsak a tollforgatóknak mondott nemet, hanem - állítólag időhiány miatt?! - a letűnt rendszer pártvezéreinek is... Évekig hiába várták őt az ünnepélyes fogadásokra. Reméli, hogy visszavonulása másoknak nem ad majd impulzust hasonló döntés meghozatalára. Természetesen, Egerszegi Krisztinára gondolt: „Mindenkinek ma-, gának kell eldöntenie, meddig bírja. Egér még csak 20 éves, én meg már 27. Biztos vagyok benne, hogy folytatja." Az interjú végén - mint ahogy az várható volt - megint Széchy Tamásra terelődött a szó: „Tíz-tizenkét évvel ezelőtt azt nyilatkoztam, megfojtanám az edzőmet egy kanál vízben. Ez a harag idővel elmúlt. A szenvedések ellenére óriási hálával és szeretettél gondolok Tamás bácsira. Hiszen kihajtotta belőlem az eredményeket. Jelenleg kitűnő a kapcsolatunk, remélem, ez továbbra is megmarad. " (zsigárdi) hne, a csütörtökön visszavonult négyszeres olimpiai, világ, valamim nyolcszoros Európa-bajnok Darnyi Tamás aranyérem-gyűjteménye - 1985, szófiai Európa-bajnokság: 2 (200 és 400 vegyes); 1986, madridi világbajnokság: 2 <200 és 400 vegyes); 1987, strasbourgi Európa-bajnokság: 2 (200 és 400 vegyes); 1988, szöuli olimpia: 2 (200 és 400 vegyes); 1989, bonni Európa-bajnokság: 3 (2(H) és 400 vegyes, valamint 200 pillangó); 1991, perth-i világbajnokság: 2 (200 és 400 vegyes): 1992, barcelonai olimpia: 2 (2/10 cs 400 vegyes,; 1993, sheffieldi Európa-bajnokság: ! 1400 vegyes). Kétszáz (1:59,36) és négyszáz vegyesen (4:12,36) is ó tartja a világcsúcsot, . • . . . Vigyázat, kerékpározók! Sportélmények a labdarúgó Európa-bajnok hazájában Óriási meglepetésre kilencvenkettőben Dánia beugróként megnyerte a svédországi labdarúgó Európa-bajnokságot. Ha nincs érvényben Jugoszlávia kirekesztése a nemzetközi porondról, ma nem emlegethetnénk az északi állam sikerét. Három napon át kíváncsian nézelődtem és kérdezősködtem a mintegy ötmillió lakosú Ország fővárosában! Koppenhágában: vajon mi rejlik a jéghegy csúcsa mögött? Hogyan sportol a dán ember? Miként törődik azzal, hogy egészséges maradjon? Kikből és hol nőnek fel a világhírességek? Labdarúgók, kerékpározók, kézilabdázók... 1 •m Koppenhága legelső szembetűnő képsora a rengeteg zölá. Szinte mindenhova beférkőzik a növények levegőtisztító világa, sok helyen még az építményeket is eltakarja. Ligetek, parkok, zöldövezetek sokasága. Na és a tenger. Megannyi lehetőség a mozgásra, az egészséges időtöltésre. Amikor dán földre lép az ember, jócskán oda kell figyelnie, melyik úton halad tovább. A gépjárműveknek és gyalogosoknak kijelölt aszfaltburkolat mellett egyenrangú helye van a kerékpározóknak szánt sávnak. A főváros egyik lakótelepe közelében hatalmas tó húzódik. Vize az állatvilág birodalma, fürdésre nem alkalmas. Ám a tengerszemet körülvevő pázsitszőnyegen gyalog- és kerékpárutak kígyóznak. Reggel és estefelé sokan futnak, robognak a kijelölt útvonalakon, teljesítve napi mozgásadagjukat. Séta közben családokkal, fiatalokkal, egyedül kocogókkal találkozunk. Persze, figyelnünk kell, nehogy a sietőkerekezők elé tévedjünk. És ez Koppenhága bármelyik pontján előfordulhat. Errefelé gyakoribb közlekedési eszköz a bringa, mint Pozsonyban. Erről könnyű meggyőződni. Szombat délelőtt egy városszéli körülkerített sportlétesítményben. Gyerekzsivaj, amerre csak néz az ember. Bíztatások a pálya széléről, szapora labdakergetés. Foci egyszerre több játéktéren, melyek mérete kisebb, mint az igazi, a kapuk sem túlságosan nagyok. Csak a labáa valódi, no meg a focistapalánták. A legapróbbaktól a tizenévesekig. Felszabadultan játszanak, lövik a gólokat, cseleznek, adogatnak, élvezik a futball örömeit. A majdani Laudrupok, Morten Olsenek. Tavasztól őszig számtalan ilyen szombat délelőttöt töltenek együtt. A főváros korosztályos bajnokságainak mérkőzésein: Nem salakon, nem fűcsomós játéktéren, nem csak megtűrten. Igazi gyepszőnyegen, sok-sok pályán, egymás mellett nevelkednek a jövő (Európa) bajnokai. Hogy ez nem egyedi példa, arról a tengertől alig pár száz méterre fekvő további sportlétesítményben is meggyőződhettünk. Eszünkbe juttatta: a jómódúság a sportolási körülményekben ugyancsak jelentkezik. Díszcserjékkel körülvett salakfelületű teniszbirodalom, arrébb kiváló minőségű focijátékterek, az épületben meg egy sokpályás tollaslabda-csarnok. Hát csoda, hogy a dánok a sportág legjobbjai közé tartoznak? És akkor még nem jártunk Koppenhága legnagyobb sportlétesítményeiben. 3. Maradt még egy élmény a végére is. Vasárnap délelőtt kilépve vendéglátónk házából, egy jó tucatnyi főből álló bringázó boly halad el előttünk. Mindjárt jön is a magyarázat: „ Túrára mennek. Ez szokás nálunk. Összeáll a csoport, nyeregbe ülnek és kerekeznek egyet. Lakótelepi szomszédok, rokonok, ismerősök. Amit látunk, csak egy csepp a tengerből." De az előbbiekkel együtt egyet s mást elárul a koppenhágai dánok sportolási szokásairól, lehetőségeiről. Bepillantást adva ama jéghegy belsejébe, melynek világszerte látható csúcsára legutóbb a labdarúgók kapaszkodhattak fel. J. MÉSZÁROS KÁROLY A kerékpártúrára indult lakótelepiek (A szerző felvétele)