Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-30 / 201. szám, kedd

30 mindEnnapI bűNügYEinK ÚJ SZÓ 1994. AUGUSZTUS 25. A magyar parlament őszi ülésszaka A határnyitás korparancs Szópárbajjal kezdődött /.Budapesti munkatársunktól) Tegnap délután Budapesten megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Napirend előtti felszólalásában Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke kétségbe vonta, hogy az erdélyi Vas Kincses Előd akit bizonyíthatóan koncepciós, magyarellenes -perben több zetelaki és oroszhegyi társával együtt, az 1989es romániai események alatt az általuk állítólag elkövetett rendőrgyil- ' kosság miatt sokéves börtönre ítélt a román bíróság, s aki nemzetközi nyomásra társaival csak az idén tavasszal szabadult - öngyilkos lett volna. Torgyán szerint szigorúan ki kell vizsgálni, hogy nem a Sécuritate gyilkoltatta-e meg a fiatalembert. Azt is kifejtette, hogy ha nem így volt, akkor a magyar kormányzat és a társadalom közönyét kell gyilkosnak tekinteni. Kuncze Gábor belügyminiszter politikai színezetűnek nevezte Torgyán felszólalását, megjegyezve, hogy a politikusnak nem az ügy, hanem saját érdekei a fontosak. Leszögezte, hogy a rendőrség komolyan foglalkozott az üggyel és megerősítette, hogy öngyilkosság történt. Ugyancsak éles vita bontakozott ki Kádár Béla MDF-es képviselő, volt külgazdasági miniszter és Békési László pénzügyminiszter közt az Expóról. Kádár koncepciózusnak nevezte a kor. mány döntését az Expóval kapcsolatban, s hangsúlyozta: árt az ország érdekeinek, akárcsak a szerinte túlzottan kritikus, sötét értékelések az ország gazdasági helyzetéről. Békési tételesen rámutatott arra, hogy nincs pénz az Expo megrendezésére, s az előző kormány ez ügyben félretájékoztatta a lakosságot. Mint mondotta, a parlamenti vitában mindenkinek lesz majd alkalma megnézni a kormány számításait és kifejteni véleményét. Tegnap ülésezett a koalíciós tanács is. Pető Iván szabaddemokrata elnök ezt követően elmondta, hogy Horn Gyula kormányfő szeptember 27-én beszédet mond a parlamentben az ország helyzetéről, s vázolja a legfontosabb teendőket is. KOKES JÁNOS RÖVIDEH J Peter Magvaši gazdasági miniszter vasárnap ötnapos munkalátogatásra Kanadába repült. Ott-tartózkodása során tárgyal a szövetségi kormány, a tartományok, valamint a nagyvállalatok (Pratt and Whitney, Bombardier) vezetőivel. Magvašit elkísérték a hazai vállalatok (Martimex, Eurocomp, Vágmenti Gépgyár) képviselői is. Juraj Hraško környezetvédelmi miniszter pedig Grazba utazott, ahol találkozik az Ausztriával szomszédos államok környezetvédelmi minisztereivel. A megbeszélések célja: Közép- és Kelet-Európa környezetvédelmi programjának kidolgozása. Külön figyelmet szentelnek a Duna és vízgyűjtő területe védelmének. Nyitrán befejeződött a germanisták 2. országos konferenciája. A rendezvényen 350 pedagógus és germanista vett részt. (TA SR) FELHÍVÁS J Keressük két volt iskolatársunkat, akik 1944-ben az ercsi polgári iskolában a negyedik osztályt befejezték. Senk Kálmán (1928) és Gergely Teréz (1930) az ötvenes években kerültek Szlovákiába, és azóta semmi hírt nem kaptunk felőlük. Szeptember 10-én rendezzük 50 éves találkozónkat, melyre szeretettel várjuk az egykori diáktársainkat. (Folytatás az 1• oldalról) szalkaiak csakúgy, mint az elmaradt augusztus 5-i megnyitó előtt, most sem kaptak semmilyen hivatalos értesítést. Csupán Kovács István, Letkés polgármestere küldte meg Czibor Dénesnek, Ipolyszalka alpolgármesterének azt a forgatókönyvet, amelyet ő kapott a Magyar Vám- és Pénzügyőrség szervező osztályától, így az említett forgatókönyvhöz igazodva Czibor Dénes augusztus 27én, délután öt órára a községi klubba hívta a régió polgármestereit, elöljáróit, a népviseletbe öltözött asszonyokat. Este hat óra körül a szálkái polgármester még mindig semmilyen hivatalos értesítést Sem kapott. Csupán akkor kezdett reményteljessé válni a helyzet, amikor Mikuláš Dzurinda toppant be a községi klub ajtaján, s a jelenlévők kíváncsiskodása után elárulta, hogy szlovák részről ő fogja megnyitni a határátkelőhelyet. Biztatására az összesereglett községi elöljárók gyalogosan kivonultak a közeli átkelőhöz. A hivatalos megnyitó a besztercebányai ünnepségek, pontosabban az elnökök sajtótájékoztatójának elhúzódása miatt a tervezettnél jóval később, már sötétedés után kezdődött. Göncz Árpádot a szalkaiak kenyérrel és sóval, valamint egy jó tál juhtúrós galuskával fogadták, mert az ország első embere állítólag nagyon szereti a szlovákok nemzeti eledelét. - A határok átjárhatóvá tétele létfontosságú az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek számára is, ugyanakkor elősegíti az e kérdéskörben levő feszültségek oldását - hangsúlyozta megnyitó, beszédében Lotz Károly, Magyarország közlekedési minisztere. Továbbiakban az átkelőhely gazdasági fontosságáról szólt. Szlovák kollégája, Mikuláš Dzurinda is a kereskedelmi, valamint a takarékossági szempontokat helyezte előtérbe. - Időt és pénzt takaríthatnak meg az itt élő emberek, s' ez egy nagyon jó hír - hangsúlyozta a miniszter. - Ennek a kacsalábon forgó határátkelőhelynek a megnyitása nem politikai tett, hanem a józan ész diadala. Mert semmiféle józan érv nem szól amellett, hogy az emberek 50 kilométert kerekezzenek, vagy autózzanak azért, hogy egymás falujába elérjenek - mondotta Göncz Árpád az egybegyűltek nagy tetszésére, majd egy újabb örömteli bejelentést tett. Elárulta, hogy besztercebányai A robogót itt hagyom, ha már vagy negyven évig vártam erre a napra, akkor gyalog is átmegyek a hídon megbeszélései során Michal Kováé államfővel megegyeztek abban, hogy a hamarosan megnyíló Pácin és Nagykövesd közötti határátkelőhely nemzeti szalagjait közösen vágják át. - ... szívemből remélem, hogy a következő évek során (a pácinit K.D.) újabb átkelőhelyek követik, mert a XX. század vége és a XXI. század azt követeli tőlünk, hogy megnyissuk a határokat és a szívünket is egymás felé - fejezte be beszédét a magyar államfő. Az ünnepi aktust követően Kovács István, Letkés község polgármestere az általános iskola tornatermében fogadást adott a meghívott vendégek tiszteletére. S akiket csak a kíváncsiság vitt az Ipoly parti határátkelőhelyre,az ünnepélyes rész befejezése után ők sem távoztak a kivilágított határállomástól, hanem a két falu asszonykórusainak ségédletével önfeledt ünneplésbe kezdtek. Sokáig szóltak a szebbnél szebb népdalok, még a hatvanon túliak sem röstelltek táncra perdülni. A kissé eufórikus hangulatban szólítottam meg Mikuláš Dzurindát: - Egy új határátkelőhely mindig is segít az államhatár mindkét oldalán élő embereknek. Újra összehozza a családokat, elősegíti a turizmus fejlődését, a kölcsönös árucserét. Éppen ezért ez egy nagyon kellemes pillanat, ami arról tanúskodik, hogy a gazdaságok mozgásban kívánnak lenni. - Mikorra várható a következő szlovák-magyar határátkelőhely megnyitása ? - Nagyon sok múlik az anyagiakon, azon, hogy mennyire gyorsan tudjuk a szükséges feltételeket megteremteni. E téren legjobban a Pácin-Nagykövesd közti határátkelőhely áll. Ott olyannyira jók az előkészületek, hogy már csak emberekkel kell feltölteni és megtarthatjuk a megnyitót, amire remélhetőleg minél hamarabb sor kerül. Czibor Dénestől arra próbáltam választ kapni, hogy legalább utólag fény derült-e arra, hogy a szalkaiakat miért nem értesítették a határátkelőhely megnyitásáról? - Utólag kiderült, hogy maguk az ünnepség szlovák főszereplői sem tudtak semmi konkrétumot a megnyitóról, ezért bennünket sem tudtak értesíteni. Eleinte arra is gondoltam, hogy valamiféle tudatos lejáratás lehet a háttérben, de azt hiszem, hogy a magyarázat ennél sokkal egyszerűbb: szlovák részről nem történtek különösebb előkészületek. Az ipolyszalkai határátkelőhely megnyitásában nem kis szerepet játszottak a környékből kiinduló kezdeményezések is. így többek között a párkányi Balassi Bálint Közművelődési Klub által évente szervezett kerékpártúrák, amelyek kifejezetten az ipolyszalkai átkelő megnyitását szorgalmazták. Himmler Györgytől arra a kérdésre kerestem választ, hogy a szálkái átkelő megnyitása vajon nem hátráltatja-e majd a Párkány és Esztergom közt felépítendő Mária Valéria-híd ügyét? - Erre a kérdésre ma még nehezen (TA SR-hír) „ Valamennyien egy térben és időben élünk, ezért bölcs dolog, ha azt keressük, ami összeköt bennünket. Fontos megérteni, hogy nem szerencsés társadalmunkat a megélt történelmünk különböző értelmezése szerint felosztani" - mondta Michal Kováč államfő a dunaszerdahelyi Itt élünk együtt gálaműsor vasárnapi megnyitóján. A gálaműsort az sznf 50. tudnék válaszolni. Bízom abban, hogy a mai határnyitás egy további lépés azon az úton, amely a két ország egyre bővülő kulturális és kereskedelmi kapcsolatai folytán a Mária Valéria-híd megnyitásához vezet. Letkés kissé kivilágítatlan utcáin bandukolva a már nyugdíjas Bali Ferenc mellé szegődtem, aki élárulta, hogy ő még az országhatáron húzódó híd németek általi felrobbantására is emlékszik. - Akkor még háromívű volt a híd, ami még Rákosi ideje alatt lett újjáépítve, de megnyitva persze nem. Emlékszem rá, amikor 1988-ban a* Népszabadság azt írta, hogy május elsején megnyitják a hidat. Mivel akkor a büntetésvégrehajtásnál dolgoztam, engem is hívtak a majdani határátkelőhelyre dolgozni. De én nem hittem el, amit akkor ígértek és lám, igazam is lett. Nagyon fájt nekünk, amikor '68-ban itt vonultak a magyar tankok az akkori Csehszlovákia területére, később pedig a bős-nagymarosi vízlépcső építésénél is erre közlekedtek a 9-10 köbméter rakterű teherautók, amikor a szobi kőbányából nem akarták engedni, pedig a szocializmusban azt mondták, hogy testvérállamok vagyunk. Hát akkor miért nem? Miért kellett a pár száz méterre található Ipolyszalkára több mint 50 kilométeres kerülővel eljutnunk? Ésszerű válasz az utóbb feltett kérdésre aligha létezik, hiszen a gyakran emlegetett anyagiak hiánya Ipolyszalkán sohasem jelentett akadályt. Annál inkább a politikai akaraté, mert nyilván valaki(k) a magyar-magyar közeledés veszélyét, rokoni és baráti kapcsolatok szorosabbra fogását láttá(k) a határátkelőhely megnyitásában... Juraj Mihálik, a párkányi vámhivatal igazgatója olvasóink tájékoztatására elmondta, hogy az Ipolyszalka-Letkés határátkelőhely a nyári időszakban 8.00-tól 18.00 óráig tart nyitva, egyelőre csupán a magyar és szlovák állampolgárok részére. Az átkelőhely a személyi- és autóbuszforgalmon túl 3,5 tonnáig terjedő teherjárművek átkelését is lehetővé teszi. KOSÁR DEZSŐ évfordulója és Szlovákia alkotmánya elfogadásának 2. évfordulója alkalmából a Matica slovenská és a dunaszerdahelyi Regionális Művelődési Központ rendezte. Michal Kováč kifejezte abbéli sajnálatát, hogy a gálaműsort a Matica slovenská nem a CSEMADOK-kal karöltve szervezte. A műsorban szlovák, magyar és roma néptáncegyüttesek léptek fel. Az ígéretek napja Dunaszerdahelyen Nem akarok választási agitációt csinálni - így kezdte Vladimír Mečiar vasárnap délelőtt a Dunaszerdahelyen mégtartott választási gyűlését. Aztán már nem vesztegette az idejét. Megdicsérte az időjárást, és azokat, akik eljöttek őt meghallgatni, majd, mintha csak a neki feltett kérdésekre válaszolna, két óra hosszat szórta a populista választási ígéretek özönét. Mert ugye, ha ő ismét kézbe kaparinthatja az ország kormányrúdját, majd gondoskodik a gazdasági kibontakozásról, sokszorosára növeli a gazdasági növekedés jelenlegi ütemét, mérsékeli a munkanélküliséget, támogatni fogja a beruházásokat és az ország exportképességének javítását, az infláció évi mértékét 12 százalékon belül tartja... Mintha mindezt már két évvel ezelőtt is hallottuk volna tőle. Sőt, akkoriban a választási gyűlésein mintha azt is megígérte volna, hogy a tej ismét két korona lesz. Az tény, Mečiar vasárnap Dunaszerdahelyen már nem ígérgette azt, hogy a tej ismét két korona lesz. Azt viszont megígérte, hogy az árak húsz százalékkal alacsonyabbak lesznek, megszünteti a 25 százalékos hozzáadottérték-adót, csökkennek a jelenleg túlzottan magas kamatlábak, az állami vállalatokat a privatizáció keretében majd átadja az alkalmazottaknak (persze, tudjuk, eddig is néhány Meéiar-hű alkalmazott privatizálta az állami vagyon nagy részét, míg a többiek hoppon maradtak). Bevetette a baloldali demagógia eszköztárát is. Lehet, hogy másutt ezek az ígéretek váltottak ki tapsvihart. Dunaszerdahelyi hallgatóságát viszont először az késztette tapsra, amikor megígérte, hogy védeni fogja a magyarok között élő szlovákokat, és ha a Csemadok pénzt kap, péüzt kell adni a Maticának is. A papírszeletkékre felírott kérdésekből egyébként Mečiar megtudhatta, mi bántja dunaszerdahelyi szlovák választóit. így például a leginkább az hogy miért nem lépett választási koalícióra Slota Szlovák Nemzeti Pártjával, aztán a magyar iskolák, illetve az, hogy miért nem kell mindenkinek szlovák nyelvvizsgát tennie ahhoz hogy Szlovákia állampolgára lehessen, s hogy őket, a szlovákokat asszimiláció és a szlovák iskolahálózat megszűnése fenyegeti. Mečiar a helyi nacionalisták elvárásaihoz viszonyítva visszafogottan viselkedett. A táblatörvényt ugyan ő is helytelenítette, merthogy az nem demokratikus, nem ad lehetőséget a községnek véleményt nyilvánítani saját elnevezéséről (mintha ő maga komolyan vette volna a községnevekről már megtartott helyi népszavazások ereáményeit), de legalább nemfastíztázta le az összes itt élő magyart a felmenőikkel együtt, nem panaszkodott a csallóközi magyarok magas bankbetétjeire... Sőt, óvatosan tiltakozott az olyan állítások ellen, hogy itt a szlovákokat asszimiláció fenyegetné (mert ugye ő majd megvédi őket) és az ottani szlovákokat inkább arra biztatta, hogy vegyenek példát a magyarok összefogásáról, fogjanak össze ők is, mert ugye ő egy kicsit csalódott is bennük, hiszen (mint többször is megjegyezte) ezúttal valahogy kevesebben jöttek össze meghallgatni őt, mint két évvel ezelőtt. FEKETE MARIAN Itt élünk együtt A kassai Miriam személyében szombattól új szépségkirálynője van Szlovákiának. A 19 éves kassai hölgy a Szlovákia szépe 1994 verseny 780 indulója közül bizonyult a legszebbnek. A pozsonyi Istropolisban zajlott esemény zsűrijének Vladimír Mečiar volt az elnöke. A két udvarhölgy a szintén 19 éves Alexandra és Nadá. A hölgyek vezetéknevét nem hozták nyilvánosságra, azt viszont igen, hogy Miriam 1995-ben Moszkvában fogja képviselni Szlovákiát a Queen of the World világszépe-választáson. Kovács István, Eres