Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-20 / 194. szám, szombat

Szeretne bekapcsolódni a vagyonjegyes privatizáció második hullámába? G agiSsig i ft1élii|l|tü n k III. oldalán: A regisztrációs címjegyzéke FÜ GGETLEN N APILAP Szombat, 1994. augusztus 20. Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 194. szám i .>•_ :a • •>­és végzettségét szerezhet. 1994.szeptember 2461 a< a követki. - fodrász-borbély, - kozmetika, - pedlkűr-manlkbr - masszázs Jelentkezni lehet személyesen vagy i.áaban. Cím: Mónika szépségszalon Nerábiídkova 741 929 01 Ounalská Streda Telefon: 0709/231 43, 0709/25S 57 VK-1193 Mit kezdjünk hatvannyolccal? Kevés olyan esztendő van a második világháború utáni Közép-Európa történelmében, amelynek eseményeit többször átértékelték, mint 1968­éit. Nevezték ezt az évet (csupa nagybetűvel) Prágai Tavasznak, minősí­tették forradalomnak és ellenforradalomnak, főszereplőit progresszívek­nek és utolsó hazaárulóknak, a polgári társadalom újraébresztó'inek ép­pen úgy, mint a bolsevizmus átmentésére szövetkezett társaságnak. Valóban igaza volt annak a francia gondolkodónak, aki nem kis iróni­ával így jellemezte a történészek munkáját: semmi sem változik meg oly gyakran, mint a múlt. Így ma, a 26 évvel ezeló'tti eseményekre emlékezve zavarban vagyok, és a nosztalgiázás veszélyének elkerülésére törekedve azon tűnődöm, meg­engedhetem-e magamnak, hogy arról írjak, amit akkor augusztus 21-e táján személyesen megéltem, hogy azokról mondjak véleményt, akikkel akkor találkoztam. Nem engedhetem meg magamnak. Attól tartok, úgy járnék, mint az az öregúr, aki azzal múlatja az idejét, hogy előveszi régmúlt ifjúságára emlékeztető szerelmes leveleit, és ke­serűen állapítja meg, hogy a hajdanvolt ifjú hölgyek egyike érdekházas­ságot kötött, a másik elkurvult, a harmadik apácának ment, a negyedik... Azonban bármennyire relativizáljuk is a több mint negyed évszázada történteket, bármennyi bűnt vagy hibát követtek is el az események főszereplői, egyvalamit nem lehet elvitatni. Ma, a későbbi fejleményeket ismerve és a társadalom állapotát látva aligha tévedünk nagyot, amikor azt állítjuk, hogy akkor, 1968-ban nyílt utoljára lehetőség ebben az or­szágban arra, hogy lelkileg viszonylag rövid idő alatt kiheverjék az em­berek - és vele a gazdaság - mindazt, ami itt a bolsevizmus uralomra ju­tása után történt. A sokat emlegetett negyven esztedó'nek a felezőpontján következett be 1968. Bármilyen szörnyűségek is történtek az ötvenes években, tény, hogy 1968-ra egy olyan intellektuális háttere alakult ki a változásra való hajlamnak, amely párját ritkította a szocialistának csúfolt világban. Ami 1968 után történt, az viszont csak a teljes erkölcsi és szellemi leépülés időszakának minősíthető. Lélektanilag könnyen megmagyarázható, hogy az 1968 óta felnőtt nemzedék miért nem tud mit kezdeni a Prágai Tavasszal. A történészek, a politikusok, az újságírók és általában a hu­mán értelmiségiek derékhada a hatvannyolcat követő két évtizednek a terméke. Ha beismerik, ha nem, tény, hogy ők voltak a konszolidátorok, akik azok helyét foglalták el, akiket a leszámolás után megfosztottak lét­alapjuktól. Az ilyen lelkiállapot csak rossz lelkiismeretet eredményezhetett. Ami 1989 után rendszerint agresszív rossz lelkiismeretbe ment át. Ha az 1970 után szóhoz jutott szlovákiai (és szlovákiai magyar) eliten múlik, nálunk még most is a reális szocializmust építenénk. Persze, olyan is lett a mi polgári társadalmunk. TÓTH MIHÁLY Mi zavarta a Kossuth Rádiót? Tegnap délelőtt többen telefo­náltak szerkesztőségünkbe, hogy kb. tíz órától zavarni kezdte vala­mi a Kossuth Rádiót a középhullá­mú sávban. Valamennyi hívás a Csallóközből érkezett, de a zavaró jel, mint rögtön meggyőződtünk róla, Pozsonyban is hallható volt. A távközlési főigazgatóságon, ahol először érdeklődtünk, semmit nem tudtak a dologról, de nem zár­ták ki, hogy esetleg valahol valaki feketén üzembe helyezett egy adó­állomást. A zavarás valószínű eredetét il­letően dr. Henrich Činčura somor­jai rádióamatőr adott útbaigazítást, aki elmondta, hogy a morzekódot tartalmazó szignál minden bi­zonnyal egy olyan adóállomástól ered, amelyet pl. a légiforgalom­ban használnak, navigációs célok­ra. Ez valóban „forró nyom" volt, főleg hogy Pozsonyban már javá­ban folytak a hétvégi nagyszabású repülőnap előkészületei. Többszöri próbálkozás után vé­gül sikerült elérnünk az akció kato­nai szervező bizottságának parancs­(Folytatás a 2. oldalon) (L)enni vagy nem (l)enni... A kérdés zárójellel és zárójel nélkül is sok embert foglalkoztat. Fiatalt, idősét egyaránt. Mert drágul az élet, a tartalékok kiapadó­ban, sok zseb teljesen kiürült. A pénzszűkével küszködők, a létmi­nimum határán vagy az alatt tengődök gyakran veszik számba, mit tehetnének pénzzé, miről mondhatnának még le. Útjaim során megszámlálhatatlanul sok helyen szerettem volna választ kapni a címben feltett kérdésre. K. Júlia, 79 éves, nyugdíjas, Dunaszerdahelyi járás: - Vénségemre szégyenkeznem kell azért, hogy mindig a legolcsóbb árut keresem. Este vásárolok, mert a ma­szek boltos zárás előtt olcsóbban adja a tejet, a kenyeret. Persze, előfordul, hogy a tej már savanykás, ilyenkor tú­rót készítek belőle. Nem vagyok nagy­étkű, megelégszem egy kis levessel, főzelékkel, a tésztát meg kimondottan szeretem. Csak hát a liszt is drága. Nálam bezzeg nincs ételmaradék! A szappanból is a legolcsóbbat vásáro­lom, arra viszont nagyon ügyelek, hogy mindenem tiszta legyen. Noha van működő mosógépem, mosószap­pannal mosok. Egyrészt azért, mert a mosópor és a villany drága, másrészt azért, hogy kíméljem a ruhát. Azt re­méltem, hogy az ósdi masinát pénzzé tudom tenni, de csak ingyen kellene. Csak azt ne mondja, kérjek se­gélyt. Azt röstellném, de nagyon. A doktor úr felajánlotta, hogy elintézi, de megkértem, ne tegye. Már csak a büszkeségem a régi, azt pedig meg­tartom! Arra kértem csak, olyan or­vosságot adjon, amelyik nem kerül pénzbe.Egyedül élek, örömest kö­vetném drága, megboldogult ura­mat... Amikor reggel felébredek, mindig azt kérdezem: Édes jó iste­nem, hát még ma sem mehetek? Pe­digjön a tél, és nincs tüzelőm... (Folytatás a 3. oldalon) Törvény a korrupció megfékezésére: A rendőröket is lehallgathatják Kedden szavaznak az egészségbiztosításról (Új Szó-tudósítás) Közel háromnegyed órás késéssel kezdődött a tegnapi parlamenti ülés. Az ok: a képviselők egy részének gyenge oldala a pontosság. Viszont annál gyorsabban szavazta meg a tör­vényhozás a Rendőri Testületről, valamint a „piszkos pénzek" le­galizálása elleni harcról szóló jogszabályt. Az előbbi értelmében a belügymi­nisztérium keretében létrejön egy el­lenőrző csoport, amelynek feladata a rendőrségen belüli korrupció és a rendőri jogkörrel való visszaélés meg­akadályozása. Szigorúbb eszközök bevetésére is hivatott lesz ez a csoport - alapos gyanú esetén a rend őreinek lehallgatásához is folyamodhat. A tör­vény elfogadását követően Ladislav Pittner, a belügyi tárca vezetője la­punknak kijelentette: Nagyon is szük­ség van az ilyen csoport létrehozásá­ra. Elzárkózott azonban annak szám­szerűsítésétől, hogy a rendőrség ber­keiben mennyire harapódzott el a kor­rupeó. A hivatalos statisztika szerint elenyésző a növekedés - mondta a mi­niszter-, ám ha bebizonyosodik a bel­ügyminisztériumba érkező panaszle­velek valóságtartalma, a növekedés ugrásszerű lesz. Ladislav Pittnertől egyebek között azt is megtudtuk: több fiatal rendőr csak akkor hajlandó ta­lálkozni a tárca vezetőjével vagy meg­bízóttaival és beszámolni a rendőrsé­gen belül uralkodó helyzetről, ha a ta­lálkozóra nem belügyminisztériumi munkahelyen kerül sor. (A témával a későbbiekben is foglalkozunk). (Folytatás a 2. oldalon) Algéria északnyugati részén csütörtökre virradó éjszaka erős, a Richter­skála szerint 5,6 fokos földrengés pusztított. Az eddigi jelentések szerint 150 ember vesztette életét, kb. 300 megsebesült. Súlyos gondokat okoz már­is, hogy 10 ezer ember vált hajléktalanná: ilyen sátorszerűségekben húzzák meg magukat a romok között. Sertéspestis Fegyveresek őrzik a nagyhizlaldát (Új Szó-hír) „Ha valaki vagy valami belép ide, lövünk" - je­lentette ki indulatosan tegnap délelőtt Harmath Ottó állator­vos, a Bátkai Állami Gazdaság fügéi sertéstelepének vezetője. Bár egyáltalán nem volt beszé­des kedvében, a telefonban meg­erősítette a hírt, hogy a fügéi telepet fegyveresek őrzik. Érthető a szakember aggodalma, hiszen a napokban a közeli kálosai szövetkezetben klasszikus sertéspes­tist észleltek, és ezzel veszélybe ke­rült a fügéi nagyhizlalda 15 ezer da­rabos sertésállománya. Soltész Éva, (Folytatás a 2. oldalon) Államalapító királyunk szentül hitte, hogy Isten kegyeiméből nyeri el népe fölötti hatalmát. Azt viszont tudta* hogy a hatalom megtartásához és megszilárdításához mar kevés iaz isteni kegyelem. Bölcsesség, józanság, határozottság \s mindenekelőtt a viszonyok pontos ismerete ugyamlgy szükséges. Erre inti fiát, Imrét is. íz az EGYÜTTÉLÉS üzenete is Szent István napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom