Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)
1994-07-07 / 156. szám, csütörtök
SZÜLŐFÖLD •ajsző 1 1994. JULIUS 7. — —imwi Polgármesterek a romakérdésről Találkozót tartottak azoknak a községeknek a polgármesterei, amelyekben nagyszámú roma lakosság él. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása abból a célból szervezte" az összejövetelt, hogy az önkormányzatok és az államigazatás képviselői közösen keressenek megoldást a munkanélküliséggel, a bűnözésSfel, az oktatással és a lakással összefüggő problémákra. A megbeszélésen 38 község, valamint az igazságügyi, a kulturális, a szociális és munkaügyi, az oktatási, a környezetvédelmi, az egészségügyi és a belügyi tárca képviselői, a rendőri testület és néhány más intézmény vezetői vettek részt. A nyilvánosság és a sajtó kizárásával megtartott megbeszélés eredményeiről Oľga Gáfriková, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának sajtótitkára tájékoztatta lapunkat. A résztvevők javasolták, a községi hivatalok felmérései alapján állapítsák meg a romák tényleges számát és demográfiai sajátosságait. Ügy vélték, meg kell gyorsítani a lakhelyről szóló törvény módosítását s egyszerűsíteni a közhasznú munkák feltételeit. A szociális juttatásokat illetően javasolták, hogy amennyiben a községi hivatal kéri, hetenként folyósítsák azokat, s olyan rendszert kell bevezetni, amelyben a segély összege a családtagok számával, illetve a segélyfolyósítás időtartamával fordított arányban csökken. A romák lakásproblémáit az állami lakáspolitika keretén belül kell megoldani úgy, hogy a lakásokat és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokat ne kapják ingyen.Olyan katonai alakulatok létrehozását szorgalmazták, amelyekben az alacsony intelligenciaszintű fiatalemberek fegyver nélküli szolgálatot teljesíthetnének. De gondoltak a lányanyákra, az örökbefogadásra, a járványok megelőzésére, a roma katekizmus megjelentetésére, a községi rendőrök hatáskörének bővítésére is. Stanislav Konečnýtői, a társulás központi igazgatójától megtudtuk: határozatukat .elküldték az érintett minisztériumoknak, hogy azok képviselőivel egy következő, július elejére tervezett találkozón már érdemben tárgyalhassanak arról, hogy a javaslatok közül melyik és milyen módon valósítható meg. Azután a társulás az egyházakat is felkéri, fejtsék ki, hogy ők milyen formában tudnának segíteni. Természetesen a roma szervezetekkel is fel kívánják venni a kapcsolatot. A központi igazgató szerint a kérdés nagyon kényes, ezért nem akartak előre tájékoztatni a találkozóról. Nem szeretnék, ha a romák azt gondolnák, róluk nélkülük akar valaki dönteni. Csupán arról van szó, hogy előbb a lehetőségeket kell tisztázni, amelyek ismeretében azután a roma szervezetekkel közösen próbálják megoldani a problémákat.' (gaál) Vadászat a művészetben A vadászat ősi mestersége átalakulóban van. A vadász a vad elejtőjéből lassan természetvédővé válik. Ezt a folyamatot tükrözi az a Vadászat a művészetben című kiállítás is, amelyet a királyhelmeci Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezett a Ticce alkotóklub - amely immáron csaknem két évtizede igyekszik összefogni a bodrogközi művészeket. A kiállított trófeák és festmények valószínűleg nemcsak a vadászok szívét dobogtatták meg. A képeken megelevenedett a bodrogközi természet, a nádasok, lombos erdők, tarka ligetek romantikus mesevilága. Bányácky Miklós, Erenhein Gábor, Kiss Egon Károly, Leco István, Rinkács Sándor és Szántó Kázmér képein nem a zsákmányszerzés, az ösztönös ölési vágy beteljesedése áll a középpontban. Az alkotások a bodrogközi ember és a természet máig eleven kapcsolatáról tanúskodnak. T.F. Perse Séta Bácskái Béla falujában Önkormányzati gondok Karván Az 1912-ben kiadott Magyarország monográfiájában Perséről többek között az olvasható, hogy Perseháza néven 1439-ben említik az oklevelek. A nemrégiben végzett ásatások azonban arra engednek következtetni, hogy a településen már ősidők óta élnek emberek. Az egy négyzetkilométernyi ásatási területen a kutatók a jégkorszaktól kezdődően gyakorlatilag minden kultúrát felleltek. Az ásatásokkal egy időben a Magyar Tudományos Akadémia a település elnevezésével foglalkozott, és arra a megállapításra jutott, hogy Perse az ókori népeknél a rabszolgák egyesítésére szolgáló közösségetjelentette. Szerintük elképzelhető, hogy Perse rabszolga falu volt. A legújabb kort már nem szükséges kutatni, minden megtalálható a falu vaskos krónikájában. Fazekas Károly mérnökkel, a falu polgármesterével lapozgatva különös bejegyzésekkel találkoztunk. Számomra legérdekesebbnek a Bozitával majdnem megkötött házasság tűnt, hiszen nem is régen Széplak, Ujszállás major és Bozitapuszta még Perse közigazgatása alá tartozott. Később a cseh kolonisták által lakott Bozitapuszta Bozita néven nagyobb fejlődési remények ígéretében különvált, néhány évvel később, 1966-ban pedig már a Losonci járás vezetői arról tárgyaltak, hogy Persét Bozitához csatolják. Perse lakossága természetesen tiltakozott a határozat ellen. Az összevonás ugyan elmaradt, de az anyakönyvvezetést Perséről Bozitára helyezték. Bozitán ötszázra gyarapodott a lélekszám, Persén három évtized alatt majdnem a felére csökkent. Nem természetes úton, hanem úgy, hogy kicsit besegítettek Losoncon. Évek óta nem épülhetett semmi a faluban. Ma a lakosság zöme nyugdíjas. Négy évvel ezelőtt még ennél is kritikusabb volt, a helyzet, mostanság egyre több fiatal pár tér vissza szülei portájára a városokból. Felújítják a régi házakat, sőt évente egy-két új házat is felépítenek. A kilencvenes helyhatósági választásokon két jelölt indult a polgármesteri székért. Egyik, a korábbi hnb-elnök,a másik Fazekas Károly mérnök a fiatalabb korosztályhoz tartozik, Végül őt választották meg polgármesternek. - Pozsonyban végeztem a Szlovák Műszaki Főiskola villamosmérnöki kar kibernetikai szakán - mondta bemutatkozólag. -Afüleki Kovosmaltba kerültem, de ismertem a falu gondjátbaját, hiszen aktívan dolgoztam a Csemadokban és az akkori képviselő-testületnek is tagja voltam. Tulajdonképpen egyfajta kényszerből adtam rá fejemet a polgármesterségre, mert a Kbvosmaltban akkortájt veszélybe került mindenkinek a munkahelye. A polgármesterségemet természetesen a falu legnagyobb gondjának a megoldásával kezdtem. Tudniillik a községben csupán egy olyan kút található, amelynek a vize úgy-ahogy iható. A korábbi vezetés 1963-tól tervezte megépíteni a központi vízvezetéket, ez a választásokig nem sikerült. Az elmúlt négy év alatt arra futotta a pénzünkből, hogy elkészítettünk egy tervezetet, amelynek alapján az elkövetkező hónapokban megépítjük a falusi vezetéket. Tavalyelőtt kaptunk 3 millió korona állami 1 támogatást, azon a pénzen elkészült a fővezeték a falu határáig. A polgármester elmondta, hogy örököltek egy épületet, amelyet anyagi nehézségek miatt lehetetlenség befejezni. A helyi ravatalozóról van szó, amelynek eredeti költségvetése - a régi árak mellett - 2 millió korona körül mozgott. Bár rengeteg anyagot már megvettek hozzá, legkevesebb félmillió koronát még felemészt, mire befejezik. Persén járva az ember természetesen nem hagyja ki, hogy ne tekintse meg Bácskái Béla festőművész sírját. A fiatalon meghalt művész kezenyomát sok minden őrzi a faluban. így találkozhatunk alkotásával a községháza falán, s festménye díszíti a kultúrházat is. Egykori lakóháza és műhelye csak kintről tekinthető meg. FARKAS OTTÓ Füstbe ment a víztisztító terve -Mire futja az éves költségvetésből egy közel 800 lakosú községben?- kérdeztem Tóth Tibortól a Komáromi járásban, a Duna bal partján található Karva község polgármesterétől. - Az attól függ, hogy valójában mennyi pénz is fut be a községi hivatal számlájára. A valóság és az elmélet ugyanis egészen más, így a tizenkét tagú képviselő-testület a községi költségvetés kidolgozásánál már eleve csak azokkal a pénzösszegekkel számol, amelyeket nagy valószínűséggel meg is kapunk. Hiába kellene vagy 2 millió koronának befutnia, ha abból még jó esetben is csak 1 milliót tudunk nem kis erőfeszítéssel összegyűjteni. - Tehát a kommunális beruházások egyelőre csak a távlati tervekben szerepelnek? - Régebben nagyon intenzíven foglalkoztunk egy víztisztító megépítésével, ugyanis a falu kataszterében található Párkány, Muzsla, Búcs és Karva ivóvízkészlete. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a faluban egyetlen helyen se legyen nyitott emésztőgödör, hanem minden háztartást rákapcsoljanak a kanalizációra, s a talajba, vagy a Dunába csak tisztított víz kerüljön. Ha megépült volna a nagymarosi erőmű, akkor nagy valószínűséggel felépült volna a víztisztító is. Ez azonban nem így történt. Önerőből sajnos képtelenek vagyunk egy szennyvíztisztítót finanszírozni. - Ha Karva határában valóban fontos ivóvízkészlet található, akkor nyilván a környező falvaknak és városoknak is érdeke, hogy támogassák a víztisztító megépítését. - Sajnos az a kevés pénz, amivel manapság az önkormányzatok rendelkeznek, nem elegendő a tisztító felépítésére, illetve a községek a pénzt inkább másra fordítják. További problémát jelentenek a kissé fura tulajdonviszonyok, ugyanis a községi vízvezeték-hálózatok a Nyugat-szlovákiai Vízművek és Csatornázási Vállalat tulajdonát képezik, míg a víztisztító a községi önkormányzatoké lenne. Ki vállalná ilyen körülmények között az üzemeltetést és karbantartást? - Mikorra tervezik a gáz bevezetését? - Ahhoz, hogy a falu széléig elvezessük a gázvezetéket és azt egy nyomáscsökkentővel szereljük fel, legalább 7-8 millió korona szükséges. Sajnos a Szlovák Gázművek számára egy ilyen kisközség, mint Karva, különösebb fogyasztásnövekedést nem jelent, így a vállalatnak nem érdeke, hogy támogassa a gázvezeték lefektetését. Így nagyon nehéz lenne megjósolni, hogy mikortól fűthetnek majd gázzal Karva lakosai. - A villanyvezetékek felújítását még a tavaly sikerült megoldaniuk... - A község villanyvezeték-hálózata az ötvenes években lett kiépítve, majd a faoszlopokat a hatvanas években betontalpakkal erősítették meg. Azóta az új utca kivételével gyakorlatilag semmilyen felújítási munkálatokat sem végeztek a vezetéken. Így fordulhatott elő, hogy az utóbbi években, főleg a fóliasátrak fűtésének időszakában szinte mindennapos volt az áramkiesés - a transzformátor nem bírta a nagy megterhelést. Mivel a járási szervek nem nagyon értették meg az azonnali beavatkozás szükségességét, Pozsonyból hívtunk ellenőrzést. A felsőbb szervek megállapították, hogy a villanyvezeték-hálózat azonnali cserére szorul. így sikerült elérnünk azt, hogy tavaly az összes faoszlopot, a vezetékeket, valamint a transzformátort is kicserélték. Ezzel együtt felújítottuk a közvilágítást, valamint a községi hangosbeszélőt is. KOSÁR DEZSŐ Aranykelyhet ne adj kölcsön! Bodrogközi műemlékvédelem A bodrogközi falvakat járva lépten-nyomon becses műemlékekbe botlik az ember. Sajnos, sok becses épület romlik, düledezik, a falakról hámlik a vakolat, a lyukas tetőn becsorog az esővíz. Boldogabb országokban ezek a műemlékek turistacsalogató látványosságok lehetnének, mifelénk viszont egyre kevesebb telik műemlékvédelemre az önkormányzatok lyukas zsebéből. Királyhelmecen 1991-től a körzeti hivatalban foglalkoznak a múlt értékeinek megóvásával. Az eddig elért eredményekről és a nem túlságosan rózsaszínű kilátásokról Szaniszló János, a hivatal vezetője nyújtott tájékoztatást: - Sikerült némi állami és alapítványi támogatást kapni, bár a szükséges huszonkétmillió helyett csupán hárommilliót. Ebből a legtöbbet a bolyi kastély tetőjének megjavítására fordítottuk. Az épületben nyugdíjasotthont szerettünk volna létrehozni, de ez a tervünk a szűkös anyagiak miatt nem valósulhatott meg. A borsi kastély megóvására félmillió koronát fordítottunk, ennyi pénzből sajnos csak a tetőzet helyreállítására futotta. Sikerült viszont felújítani az egyik legszebb műemlékünket, a bári református templomot. A 11.-13. században épült templom nem kis mértékben a hívek áldozatkészségének köszönheti jelenlegi szép külsejét. Sürgős lenne a zempléni vármegyeháza megóvása, mert nagyon rossz állapotban van. Kívülről egyszerű magtárnak nézné az ember, de a belső terek kiképzése nagyon szép. Nemsokára remélhetőleg sikerül felújítani a Honismereti Múzeumot. Ez a nagyon szép épület a Tisza- és Bodrogszabályozó Társulat igazgatósági székháza volt. - Jelenleg is folyamatosak a rekonstrukciós munkák? - Dolgoznak a szentesi templomon, amelynek sajnos a falai is megsérültek. Emiatt statikai mérésekre is szükség van. - Milyen más műemlékek találhatók a vidéken? - Értékes, öreg fák találhatóak a bélyi kastély parkjában és a perbenyíki kastély közelében. Nagyon szép és értékes a pólyáni görögkatolikus templom ikonosztáza, de ez is restaurálásra szorul. - Régészeti leletek nem kerültek napvilágra? - Voltak ásatások Szögben, a régi, romos templom mellett, de különösebben értékes tárgyakat nem találtak. A bári templom mellett egy régi sírt fedeztek fel a régészek. Ezt felújították és jelenleg is megtekinthető. Kincseket csak a zempléni dombon találtak, ezek állítólag a nagymihályi, a kassai és egy bécsi múzeum tulajdonába kerültek. Ezüst-, arany-, vas- és réztárgyakról volt szó. Idővel szeretnénk visszaszerezni mindazt, ami erről a területről elkerült. Már sikerült visszakapnunk a tárkányi református lelkészi hivatal XVJ-XVII. századbeli kelyhét. Ez eredetileg egy kéthetes kiállításra került el Tárkányból, aztán valahogy elfelejtették visszahozni. Ugyancsak nagyon nehéz volt visszaszerezni azt a régi, értékes képet, amely eredetileg a battyányi kastélyból származik és amely jelenleg egyházi tulajdonban van. Több, a leleszi kolostorból származó műkincs még mindig a nagymihályi és a terebesi múzeumban található. Mint a fentiekből kitűnik, akadnak érdekességek errefelé is. Ha a szűkös anyagiak nem is teszik lehetővé a gyors változásokat, az értékmentő munka folyik. Patinás műemlékeink egyszer talán ismét régi fényükben csilloghatnak. TÓTH FERENC StaiáĹ &'M -Ár'' : ifjffa Lelesz mellett található ez a szép híd
