Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-09 / 158. szám, szombat

TANÁCSADAS ÚJ SZÓ' 1994. JÚLIUS 9. ROV ÁTVEZETŐ: DR. PALHAZY BELA „Mindent a gyerekért jeligére" - A fiamnak, aki most 4 éves, a születése­kor le volt ragadva a nyelve, nem tu­dott szopni. Az orvosok felmetszették, de mivel 3 éves koráig nem kezdett be­szélni, a műtétet meg kellett ismételni. Azóta már valamit beszél, ki-kimond egyes szavakat, de bizonyos hangokat nem tud kimondani, és egyes szavait nem lehet megérteni. Az orvosok azl mondják, hogy kinövi, de mi félünk, hogy ilyen marad a beszéde. Az utolsó műtét óta a gyerek erősen nyálzik, ami szintén nyugtalanít bennünket. Egyébként még mindig cumizik. Le­het ez a nyáladzás oka? - Nem gyakori rendellenességről van szó,- de egyszerű műtéttel megold­ható, amit a gyerek növekedése során néha meg kell ismételni. Sajnos a be­széd megtanulása nem megy minderi nehézség nélkül, és logopédus segítsé­gét kell igénybe venni. Ehhez a gyerek együttműködése szükséges, ami nem­igen valósítható meg a negyedik élet­éve előtt. Orvosainak az a biztatása te­hát, hogy majd kinövi, nem egészen helytálló, ha nincs biztosítva a logopé­diai ellátás és gyakorlás. Kérje meg a gyermekorvost, utalja be a gyereket a járási logopédiai rendelőbe, ahol majd megvizsgálják őt, és kidolgozzák a ke­zelési tervet és a gyakorlások menetét. Amennyiben helyben nem megoldha­tó problémák jelentkeznének, segítsé­get lehet kérni és konzultálni a pozso­nyi Egyetemi Kórház orr-, fül-, gége­klinikáján, mely egy szanatóriumot működtet a beszédhibás gyermekek számára, ahol a magyar gyermekekkel is foglalkozni tudnak. Kicsit meglepő, hogy a gyermek 4 éves kora ellenére • még cumizik. Számára ez kétszeresen hátrányos, hiszen mint tudjuk a mama leveléből, erősen nyálzik. Viszont ez még csak a kisebbik baj, mert a nyála­zás a cumi elhagyása után való­színűleg meg fog szűnni. Sokkal rosszabb, hogy az ilyen sokáig tartó cumizás negatívan szokta befolyásolni a szájüreg fejlődését, a fogazat alaku­lását. A kialakuló deformációk még egészséges nyelvvel született gyerek­nél is idézhetnek elő beszédhibát. Meglepő, hogy erre a tényre a gyerek­orvosa még nem figyelmeztette. „Egy aggódó édesanya" jeligére ­A fiunk 13 éves, és gyakorlatilag feb­ruár 8-ától beteg. Akkor meghűléses köhögéssel vittem őt orvoshoz, akitől Stoptussin cseppeket kapott. Pár nap­ra rá az iskolából síkirándulásra mentek a gyerekek, s mióta arról a fi­unk hazajött, a testhőmérséklete ál­landóan 37,5 fok körül van. Gyakor­latilag állandóan fejfájással és hasfá­jással küszködik, miközben minden kivizsgálás negatív. A gyerek már két­szer feküdt kórházban, egyszer talál­tak nála emelkedett gyomorsavszin­tet. Azóta szedi az ANACID nevű szert. Kivizsgálták a pozsonyi gyer­mekneurológián is, mert vagy há­romszor összeesett, de ott sem találtak nála semmit. így aztán teljesen ta­nácstalanok vagyunk, játjuk a ren­delőket, és szeretnénk egészségesek lenni. - A legegyszerűbb lehetséges ma­gyarázat az állandó hőemelkedésre az, hogy ki nem kezelt banális fertőzés következtében áthangoló­dott a gyerek termoreguláris köz­pontja, és most magasabb szinten tartja a testhőmérsékletet. Ebbe azonban nem fér bele az állandó fej­és hasfájás. Így aztán egy krónikussá vált fertőzés van valószínűleg a tüne­tek hátterében. A góc megtalálása olykor évekig sem sikerül, csak a be­teg szenved a kellemetlen tünetektől. Néha az is megtörténik, hogy egy ko­molyabb betegség jelentkezik először egyszerű fertőzés képében, s csak miután a tüneteket hosszabb idő alatt sem lehet kikezelni, és a szerve­zet ellenállóképessége bizonyos mér­tékben legyengül, akkor jelentkeznek a betegségre jellemző tipikus tüne­tek. Nehezen kórismézhető, sokáig lappangó betegség a tuberkulózis, amire ma mindenképpen gondolni kell, mert erősen feljövőben van me­gint az utolsó 3^1 évben. Levélírónk­nak azt javaslom, gyermekorvosán keresztül, vagy közvetlen kérvénnyel kérjék a fiú kórházi komplex kivizs­gálását a pozsonyi Gyermek-egyete­mi Kórház igazgatónőjétől, mivel eb­ben a kórházban minden feltétel adott ahhoz, hogy a kevésbé gyakori, vagy a rendkívül nehezen diagnoszti­zálható betegségekre is ki tudják vizsgálni a fiút. „Illatosan "jeligére - Hiába mosok fogat, 10 percre rá olyan, mintha nem is mostam volna. Tudom, hogy a száj­szag a rossz fogaktól, vagy a gyomor­száj rossz záródásától van. Én azt hi­szem, mindkettőtől szenvedek. Kisko­romtól rosszak a fogaim, azt hiszem fogszuvasodásom van, állandóan já­rok fogorvoshoz. Mit lehet ez ellen tenni? Én úgy érzem, a kellemetlen szag többségben a gyomromból jön. Ha megfogom a köldököm, a kezem is olyan kellemetlen szagú marad, hi­ába mosom meg jól. Mintha belülről, a belekből jönne ez a szag. Sokszor nagyon kellemetlen, de nem tudok mit ellene tenni. Kérem segítsen! - Egyértelmű, hogy ha rossz fogak vannak a kellemetlen szájszag mö­gött, minél gyorsabban ki kell ezeket kezelni, esetleg eltávolítani azt, ami feltétlenül szükséges. Sajnos, gyor­san romló fogak esetében nincs más lehetőség, mint a gyakori, akár havi fogorvosi ellenőrzések, a jelentkező hibák azonnali kijavításával. A rosszul záródó gyomorszáj ebből a szempontból nehezebb dió. Ezt az ál­lapotot nem lehet műtéttel megszün­tetni, úgy kell összeállítani az étren­det, hogy csak olyan ételek kerülje­nek fogyasztásra, melyek rövid idő alatt elhagyják a gyomrot. Külön fe­jezetet jelentenek azok a testszagok és szájszagok, amelyek a bélbaktéri­umok kipusztulása miatti rothadás következtében alakulnak ki. Ezt a fajta szájszagot nem szüntetik meg sem a sprayek, sem a szájvizek. So­kat segíthet egy bevált kúra, melynek során naponta 3x2 evőkanálnyi fo­lyékony ízesített acidophilus-készít­ményt fogyasztunk, kiegészítve na­ponta 3x1 klorofill-tablettával, vagy kapszulával, 3x2 zink-kelát tablettá­val és 3x2 többszörös emésztő en­zimtablettával. A testszag mögött ni­acin-hiány is lehet, ezt csökkenti a teljes gabonaszemek, hüvelyesek, napraforgómag rendszeres fogyasz­tása. A belek tisztántartása, belekben uralkodó baktériumflóra felújítása azért is nagyon fontos, mert megaka­dályozzák a különböző gombák megjelenését és elszaporodását a be­lekben, hüvelyben, tüdőben, szájban, i újjakon, a körmök alatt. Nagymér­tékű elszaporodásuk az életet is ve­szélyeztetheti, ellenben az acidophi­lus fogyasztása után, néhány nap alatt eltűnik. „Pokol" jeligére - Már két éve, hogy úgy érzem, egy ördögi körbe ke­rültem. Olyan depressziós és neuró­zisos vagyok, hogy már magamban sem bízok. Állandóan félek, hogy rosszul leszek, összeesem, s úgy ér­zem, megőrülök. Kényszerképzeteim vannak már szinte, s gyakran meg­fájdul a fejem. Mindig várom, hogy majd elmúlik, de már érzem, hogy if­jú éveim így fognak eltelni. S a leg­szörnyűbb, hogy a férjemnek semmit sem mondhatok, mivel egyszer már megpróbáltam, de végig sem hallga­tott, csak odavetette: mit dilizek, ilyesmi nincs. Maradtam tehát ma­gamnak, mint a vergődő kismadár a bozótban a tövisek között, akinek senki sem segít, s csak ott fekszik ma­gának. Valamikor szedtem Prothia­dent és N overili, de ez most nekem nincsen. A levélben leírt tünetek a pánikbe­tegséget idézik fel, bár a gyéren leírt depressziós tünetek, és nem utolsósor­ban a múltban már megvalósított anti­depresszív kezelés ténye arra enged következtetni, hogy egy kikezeletlen, depresszióval állunk szemben. Levél­írónknak nem marad más választása, mint felkeresni egy pszichiátert, aki­ben meg tud bízni, elbeszélgetni vele a tünetekről, s megegyezni vele az anti­depressziós kezelés menetéről, az ada­gok nagyságáról, a pszichoterápiáról. Mivel ez a kezelés már a múltban egy­szer segített levélírónknak, minden esély megvan ajrra, hogy most is segí­teni fog. Kérem, ne halogassa az orvos meglátogatását, mert a kezeletlen dep­resszió gyakran idültté válik v melynek a kezelése nagyon bonyolult, nehéz, és hosszan tartó. „Ébredés" jeligére - 16 éves va­gyok, s 1987-ben történt, hogy éjjel álmomban fulladozni kezdtem, mert lefutott a nyelvem, édesanyám ébresz­tett fel. Azóta már az is megtörtént ve­lem, hogy éjjel felébredtem, kiabál­tam, jajgattam, s erről nem tudtam másnap semmit. Voltam EEG. CT, és Rtg vizsgálatokon, s kaptam Mysoli­ne, meg Bistin nevű gyógyszert. Saj­nos, áprilistól minden éjjel rosszul va­gyok. Hallottam valami klinikáról Kassán, ahol ilyen betegségeket ke­zelnek, csak nem tudom hol van, és hogyan lehet oda eljutni. Segítene ne­kem ebben? - Természetesen segítek. Nem kell viszont Kassára menned, mert az ilyen jelleggű rohamok kezelését itt Po­zsonyban is meg lehet oldani. Amennyiben felkeresel a rendelőben, megadom a pontos címet, hová kell menni, és kihez kell fordulni. Jelent­kezz minél előbb! I. Sz. komáromi járás - Sokszor voltam már orvosnál, és nehezménye­zem, hogy nem adnak mindenre ma­gyarázatot, ami a beteget érdekli. En­gem érdekelnének az alábbi diagnózi­sok, mit is takarnak, mit gondoljak felőlük? - Az algický vertebrogenný syndróm azt jelenti, hogy egy olyan tünetegyüttes alakult ki, melynek okát a hátgerinc csigolyáinak kóros vagy degeneratív elváltozásaiban kell keres­ni, és melyet állandóan erős fájdalmak is jellemeznek. A polyalgický verteb­rogenný syndróm hasonló, azzal a kü­lönbséggel, hogy nem csak egy kiváltó okról van szó, hanem néhányról. Vagyis két, három, esetleg több fájdal­mat okozó góc is van a csigolyákon. A neuraszthénia eléggé ismert kifejezés, és ál talános ideggyengeséget jelent. A spondylosis a csigolyatestek degene­ratív és deformált elváltozásait jelenti, aminek jellegzetes röntgenképe van, és rendszerint különféle kellemetlen tüneteket, fájdalmakat okoz azzal, hogy kinövéseivel izgatja az idegszá­lakat. „V. A."jeligére -A férjem 39 éves, a munkahelyén naponta stresszhely­zetnek van kitéve. Megfigyeltem, hogy éjjelenként a lélegzete nem sza­bályos, fuldokolva fel-felugrik. Fel­ébredés után a kezefeje egészen el van zsibbadva. Orvosi kivizsgálásra nem tudom őt rábeszélni. - Pedig nagyon jó lenne, mert egy­részt meg kell őt tanítani lazítani, kü­lönben elviszi őt egy agyvérzés, más­részt ki kell vizsgálni legalább ultra­hangos vizsgálattal, nincs-e érszűküle­te valamelyik nagy verőerén, és nem ez okozza-e a rendszeres zsibbadáso­kat bizonyos testhelyzetben. A strucc­politika már nagyon sok embernek okozott maradandó egészségkároso­dást olyan esetekben, mikor a baj egy­szerűen megelőzhető lett volna. Várom és megválaszolom tisztelt ol­vasóinknak az Új Szó szerkesztőségé­be küldött leveleit. A nevet és a lakcí­met ezúttal néni szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Családi pótlék külföldön tanuló gyermekre K. Zs.: A fiunk az elmúlt iskolaévben Magyarországon tanult egy főisko­lán a nulladik (előkészítő) évfolyamban. Családi pótlékot nem kaptunk, mivelhogy az ilyen esetekben nem jár. Most tudtuk meg viszont, hogy má­sok, más szülők megkapták a családi pótlékot is meg a gyermekekre járó kompenzációs hozzájárulást is, habár az is igaz, hogy a gyermekük nem Magyarországon végezte a nulladik évfolyamot. Hogy is van ez? Mit mond erről a törvény? Kezdjük talán ott, hogy a csalá­di pótlékról szóló törvény bizo­nyos követelményeket támaszt a szülővel, és ismét más követelmé­nyeket támaszt a gyermekkel, il­letve az általa folytatott tanulmá­nyokkal szemben. Ami a szülőt illeti, a Családi pót­lékra akkor keletkezhet jogi igé­nye, ha ellátatlan gyermeke© van(nak), de ugyanakkor megvan az előírt munkakötelezettsége és a naptári hónapban ledolgozza a családi pótlék megítéléséhez szük­séges időt, miközben az ellátatlan gyermeke (gyermekeinek) jöve­delme, valamint az egyéb közös megítélés alá eső személyek jöve­delme (vagyis a család jövedelme) a nyugdíjbiztosítás, az egészség­ügyi biztosítás, a betegségi bizto­sítás, valamint a munkanélküli biztosítás összegét leszámítva nem haladja meg a havi 16 800 koronát. A családi pótlékról szóló tör­vény 20. paragrafusa azt is ki­mondja az első bekezdésében, hogy a családi pótlék csak akkor jár, ha az ellátatlan gyermek a köz­társaság területén él. Azt, hogy ki tekinthető ellátat­lan gyermeknek, a családi pótlékról szóló törvény 18. §-a határozza meg. A vonatkozó törvényi ren­delkezés szerint ellátatlan gyer­meknek tekintendő többek között az is, aki a leendő hivatására fo­lyamatos tanulmányokkal, esetleg az előírt gyakorlatokkal készül. Ez a rendelkezés tehát nem tesz kü­lönbséget a nulladik és az első évi tanfolyam között, és ugyanúgy nem tesz különbséget a magánis­kolák és az állami iskolák között sem. A már fentebb említett 20. pa­ragrafus második bekezdése vi­szont kimondja azt is, hogy a kül­földön tartózkodó ellátatlan gyer­mekre családi pótlékot nyújtanak többek között akkor is, ha a gyer­mek átmenetileg tartózkodik az or­szág területén kívül, mégpedig gyógykezelés, üdülés vagy a ta­nulmányai folytatásának indokán. A családi pótlékról szóló tör­vényt végrehajtó rendelet vonat­kozó paragrafusa kissé megkeveri az egész ügyet, mivel ellentmond önmagának. A végrehajtó rendelet első paragrafusának első bekezdé­se ugyanis azt állapítja meg, hogy a leendő hivatásra való felkészü­lésnek kell tekinteni a középisko­lákon, illetve főiskolákon folyta­tott tanulmányokat, kivéve a „munka mellett", a levelezői, a tá­vúton, a külsősként vagy bármifé­le ilyen módozatokkal kombinált tanulmányokat. Ugyanennek a pa­ragrafusnak a harmadik bekezdése pedig azt szögezi le, hogy a gyer­mek folyamatos felkészülésének leendő hivatására kell tekinteni az „egyéb tanulmányokat" is, ha azok a köztársasági oktatásügyi minisz­térium határozatának értelmében a terjedelmüket és színvonalukat te­kintve egyenértékűek az első be­kezdésben említett iskolákkal. így például a levelezői tagozaton vég­zett tanulmányok családi pótlékra jogosított tanulmányoknak tekint­hetőek, meg nem is: nézőpont kér­dése, hogy a szóban forgó paragra­fus melyik bekezdését vesszük irányadónak. Minden jel szerint nézőpont kér­dése az is, hogy mikor melyik kül­földi főiskolát (egyetemet) ismerik el olyan főiskolaként vagy egye­temként, amelyen az érintett gyer­mek „folyamatosan készül leendő hivatására ". Most és itt kell elmondanunk azt, hogy nem az ön levele volt az első ezzel a témával, ezzel a kér­déssel kapcsolatban. Az elmúlt év során sokan fordultak már hoz­zánk, hogy a romániai magyar főiskolákra, valamint a magyaror­szági egyetemekre és főiskolákra járó gyermekeikre nem kaphattak családi pótlékot, niert a munkálta­tójuk nem ismerte el a leendő hi­vatásra való felkészülésnek a ro­mániai és magyarországi főiskolá­kon, illetve egyetemeken folyta­tott tanulmányokat. Többször is megpróbáltunk en­nek a kérdésnek utánajárni, rákér­dezni. Őszintén szólva azt is nehéz megértenünk, miért okoz problé­mát a külföldi egyetemeken foly­tatott tanulmányok belföldi, és a családi pótlék kifizetését szolgáló elismerése. Léteznek ugyanis nemzetközi egyezmények, ame­lyek ha közvetve is, de az európai államok között nem teszik vitássá, hogy ez vagy az a főiskola vagy egyetem elismerhető-e, nem kérdőjelezik meg, hogy egye­temről, avagy főiskoláról van-e szó. A szlovák oktatási minisztérium egy állásfoglalása ugyan a leendő hivatásra való felkészülésnek te­kinti a külföldi középiskolákon és főiskolákon, illetve egyetemeken folytatott tanulmányokat, sőt a kül­földi középiskolák és főiskolák ál­tal szervezett nyelvi előkészítő tan­folyamokat is (ezeket is általában nulladik évfolyamként emlegetik), de mint azt megtudtuk a romániai és a magyarországi főiskolákkal és egyetemekkel különösen sok gond­juk van az illetékeseknek (tény per­sze az is, hogy a szlovákiai magyar középiskolákon, gimnáziumokon érettségizett fiatalok a magyaror­szági egyetemek nulladik évfolya­mában nem a magyar.nyelvet kell hogy elsajátítsák). Éppen ezért állí­tólag minden egyes eset külön elbí­rálás alá esik, s ezért ném tudnak rendelkezésünkre bocsájtani egy olyan jegyzéket sem, hogy mely ro­mániai és magyarországi főiskolá­kat, illetve egyetemeket ismerik el a szlovákiai főiskolákkal egyenér­tékűnek. Az egyedi esetek elbírálá­sakor két alapvető szempontot vesznek figyelembe: elsősorban nappali tagozatról kell, hogy szó le­gyen, továbbá pedig a gyermeknek hetente legalább 16 órát kell tölte­nie a főiskolán (előadások, gyakor­latok stb.). Amennyiben tehát a munkáltató nem hajlandó a külföldön tanuló gyermekre kifizetni a családi pót­lékot, illetve az állami kompenzá­ciós hozzájárulást a szlovák okta­tási minisztérium illetékes részle­géhez kell fordulni, amely vélemé­nyezi, hogy ez vagy az a főiskola, illetve az ott folytatott tanulmá­nyok elismerhetőek-e a leendő hi­vatásra való felkészülésnek (cí­mük: Stredisko pre ekvivalenciu dokladov o vzdelaní ÜIP MŠaV SR, Staré grunty č.52, Bratislava). A beadványhoz természetesen csa­tolni kell a külföldi főiskola által kiállított igazolás hivatalos fordí­tását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom