Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-26 / 172. szám, kedd

8 DOKUMENTUM 'k/szó* 1994. JULIUS 26. Ä Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt sokoldalú együttműködéséről és koalíciójáról Bevezetés A három politikai szervezet - tudatában- annak, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség óhaja az egységes politizálás megteremtése; - abban a meggyőződésben, hogy ez elsősorban az MKDM, az Együttélés és az MPP szoros és sokoldalú együttműködésével valósítható meg; * — azzal az elhatározással, hogy ennek az együttműködésnek ki kell terjednie a választásokon való közös fellépésre, valamint az egész magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletére egyrészt belföldön, másrészt külföldön; - a kölcsönös együttműködés eddigi tanulságaiból és pozitív tapasztalataiból kiindulva úgy határozott, hogy szerződést köt a sokoldalú együttműködés megteremtésére és a koalíció kialakítására. I. rész Általános megállapítások 1. cikkeiy . 1/ Ezen szerződés alapját a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés között 1994. június 24-én megkötött sokoldalú együttműködési és koalíciós szerződés alkotja, melynek 12. cikkelye 2. bekezdésében a két szerződő fél elhatározta, hogy a széles körű és sokoldalú együttműködés érdekében szerződésüket további jogalany irányában kívánják bővíteni, és az ennek érdekében folytatandó tárgyalásokon közösen lépnek fel; 2/ A két fél között megkötött szerződés értelmében ezen új szerződés célja hangsúlyozottan biztosítani a szlovákiai magyarság érdekében kifejtendő egységes politizálás feltételeit bel- és külföldön egyaránt, biztosítani a parlamenti választásokon való egységes föllépést és a szlovákiai magyarság minél teljesebb parlamenti képviseletét. 3/ A szerződést aláíró három fél megállapítja, hogy a szlovákiai magyarság képviseletét leghatékonyabban az egységes politikai fellépéssel biztosíthatják. Elítélendőnek és károsnak tartják azt a politikai szembenállást, amely 1990 és Í992 között egyik oldalon a Magyar Polgári Párt és jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés, másik oldalon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés koalíciója között létezett. A felek kötelezik magukat, hogy véget vetnek az olyan politizálásnak, amely az ilyen megosztásra ad lehetőséget; mindent megtesznek az ilyen veszély elkerülésére, és a jövőben eddigi kapcsolataik pozitív tapasztalataira építenek. 2. cikkely 1/ A három szerződő fél az 1. cikkelyben megfogalmazottak alapján elhatározta, hogy szoros együttműködésük részeként az 1994-es parlamenti választásokra koalíciót köt, és közös választási listán indítja jelöltjeit. 2/ A szerződő felek megállapodtak abban, hogy választási koalíciójuk, illetve közös listájuk megnevezése: Magyar Koalíció - Maďarská koalícia, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom-Mad'arské krest'anskodemokratické hnutie - EgyUttélés-Spolužitie - Magyar Polgári Párt - Maďarská občianska strana. II. rész Az együttműködés politikai alapelvei 3. cikkely 1/ A szerződő felek közös célnak tekintik, hogy az 1993. január elseje óta független Szlovák Köztársaság olyan jogállammá fejlődjön, amelyben a jogállam alapismérvein túl: - törvények biztosítják a politikai pluralizmust, védelmet nyújtanak mindenfajta kizárólagossággal szemben, tiltanak bármiféle hátrányos megkülönböztetést; - az alkotmány és a törvények biztosítják az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat és a számbeli kisebbségben élő népcsoportokhoz tartozó személyek egyéni, valamint közösségi jogait; - az önrendelkezési jog mint az azonos identitású, illetve érdekazonosságú személyek csoportjoga megillet minden közösséget, éljen akár számbeli többségben vagy kisebbségben; - a helyi önkormányzatok és ezek regionális szerveződései alkotják az állam építésének alapját; - az alkotmány biztosítja a magyar nemzeti közösség és a szlovákság egyenrangú partneri viszonyát. 2/ Egyetértenék abban, hogy: - a jó társadalmi közérzet alapja a környezetkímélő szociális piacgazdaság; - a társadalmi türelmesség alapelve a világnézeti és lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása; - politizálásukban és a társadalom szervezésében a konzervtív és keresztény szellemiség alapvető értékeit, valamint a magyar politikatörténet nemzeti liberális hagyományait tekintik mérvadónak. 3/ A szerződő felek megegyeztek abban, hogy egyeztetett cselekvési programot dojgoznak ki a jogszabályalkotás és á végrehajtás területén abból a célból, hogy hatékonyan képviseljék a magyar nemzeti közösség nemzeti, gazdasági, szociális, kulturális, tanügyi és településszerkezeti érdekeit. 4/ A politikai egyensúly alapelemének tekintik: - a közép-európai államok és nemzetek együttműködését; - a különböző kultúrájú, nyelvű, nemzetiségű, vallású személyek, illetve számbeli kisebbségben élő közösségeik törvényekkel és szerződésekkel szabályozott kapcsolatát, illetve együttélését; - bármiféle megkülönböztetés kiküszöbölését, beleértve az egyik fél számára hátrányos szerződések, illetve valamely társadalmi csoportot sújtó törvények következményeinek felszámolását is. 5/ Az európai stabilitás és együttműködés szerves részének tekintik, hogy Szlovákiában úgy alakuljon a magyar nemzeti közösség jogállását garantáló alkotmányos állapot, hogy az megfeleljen a magyar nemzeti közösség igényeinek, és összhangban legyen a parlamenti választások által legitimált magyar pártkoalíció részéről megfogalmazott elképzelésekkel. Ezen alapuljon Szlovákia és Magyarország jószomszédi kapcsolata és az európai stabilitást megteremtő szerződésrendszer. A Szlovákia és Magyarország közti alapszerződés létrejöttének alapfeltétele a szlovákiai magyar nemzeti közösség jogainak törvényes garantálása az érintett magyar közösség legitim képviselőinek beleegyezése alapján, 4. cikkely 1/ Ä szlovákiai magyarság kapcsolatai a magyar kormánnyal az itteni magyarság parlamenti pártjai által kialakított konszenzus alapján fejlődjenek. 2/ Egyetértenek abban, hogy minden tevékenységükkel a számbeli kisebbségbén élő nemzeti közösségek és népcsoportok társadalmi szerkezetének felújítására, kiteljesítésére és fejlődése folyamatosságának megtartására kell törekedni. 3/ A számbeli kisebbségben élő közösségek társadalmi kibontakozása és jövőbeni fejlődése szempontjából is alapvető fontosságot tulajdonítanak: - a magántulajdon teljes visszaállításának, beleértve az 1945 után a nemzetiségi hovatartozás miatt megszüntetett tulajdonviszonyok helyreállítását is; - a magánvállalkozások megerősödésének, valamint a külföldi tőkével megalakított vegyes vállalatok száma gyarapításának; - a regionalizmus eszméje megerősödésének és a határmenti régiók együttműködésének az országhatár túloldalán fekvő régiókkal; - az ütőképes, szakmailag rátermett és hivatásos politikai reprezentáció kialakításának; - a tel jes szerkezetű, az alapoktól a legfelső fokig kiépített anyanyelvű nevelési és oktatási intézményrendszer létrehozásának, az önálló magyar felsőoktatási intézmény megteremtését is beleértve. 4/ A közös politikai program alapja a választott képviselők 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésén elfogadott dokumentumok tartalmának.politikai vállalása, a bennük foglalt célkitűzések elérése, azaz a belső önrendelkezés, a területi önkormányzat vagy autonómia megalakítása, a helyileg számbeli kisebbségben élők személyi autonómiájának megteremtése, valamint a magyar közösség és a szlovákok közötti partneri viszony megteremtése. Ennek érdekében készek élni minden törvényes eszközzel belföldön és külföldön egyaránt. 5/ Elutasítják a kollektív bűnösség elvét, kiváltképpen azokat a jogi normákat, amelyeket ezen elv alkalmazása során foganatosítottak, főleg a 2. világháború végén és közvetlenül utána Csehszlovákiában, elsősorban a nérnet és magyar nemzetiségű lakossággal szemben. Hátrányosan megkülönböztetőnek tartanak minden olyan törvényt, amely a kollektív bűnösség elvének alkalmazásából származó sérelmeket nem orvosolja, amennyiben tárgyköréből adódóan ezt megtehette volna. Ezen törvények megváltoztatására a törvényhozásban és a parlamenten kívüli politikai munkában mindent megtesznek. 6/ Elutasítanak minden olyan partikuláris személyi, illetve pártérdeket, amely miatt ezekben a kérdésekben nem jönne létre előrelépés. 7/ Céljaik elérése érdekében alapdokumentumnak tekintik az emberi jogokra, illetve a kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, főleg; - az ENSZ talaján elfogadott egyezségokmányokat; - a helsinki folyamatban elfogadott dokumentumokat; - az Európa Tanács erre vonatkozó ajánlásait; - ya Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját; - a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. III. rész A parlamenti együttműködés 5. cikkely 1/ A három fél megegyezett abban, hogy a választások után: a) amennyiben a parlamentbe bejutott képviselőik száma lehetővé teszi, jogalanyonként külön-külön parlamenti frakciót alakítanak. b) Amennyiben a koalíciós felek valamelyikének kevesebb képviselője lesz, mint amennyi szükséges az önálló frakció megalakításához, egy, a megegyezés szellemében működő közös parlamenti frakciót hoznak létre. 2) A koalíciós felek közös törvényalkotási tervet készítenek, melyet a koalíciós tanács hagy jóvá. 6. Cikkely Amennyiben önálló frakciók alakulnak a parlamentben (5. cikkely 1. bek. a/pont): 1) A frakciók egy koordinációs bizottságot hoznak létre, amelyet a frakciók elnökei alkotnak. 2) A frakciók lépéseiket és döntéseiket összehangoltan végzik. a) A parlamenti határozati vagy törvényjavaslatok támogatásához vagy elutasításához a frakciók beleegyezése szükséges. A frakciók véleményeiket a koordinációs bizottságban egyeztetik. b) A felek valamelyike által kezdeményezett parlamenti beterjesztéshez a másik két frakció elnökének előzetes beleegyezése szükséges. A beleegyezést aláírásukkal kell igazolni. Ebben az esetben a beterjesztés a frakciók közös beterjesztésévé válik. Amennyiben nem jön létre megegyezés, az ügyet a koalíciós tanács elé terjesztik. c) Ha a frakciók bármelyike felé együttműködést kezdeményez egy koalíción kívüli fél, arról értesíti a koalíciós partnerekét. A további tárgyalásokat a ko-. alíción kívüli féllel a teljes létszámú koordinációs bizottság folytathatja. d) Az alapvető politikai célokkal összefüggő kérdésekben a parlamenti frakciók tagjai mindig egységesen szavaznak. Erről előzetesen a koordinációs bizottság dönt. Amennyiben nem tud dönteni, a döntést a koalíciós tanács hozza meg. 7. cikkely Amennyiben közös frakciót hoznak létre (5. cikkely, 1. bek. b/ pont): 1) A frakció élén elnökség áll, amelyet a frakció elnöke és három alelnöke alkot. 2) A frakció elnökét a tagok titkosan választják. 3) Az alelnököket a koalíciót alkotó jogi alanyok részéről bekerült képviselők saját 'soraikból delegálják. 4) A frakció nevében az elnökség lép fel. Amennyiben az elnökségen belül nem születik megegyezés arra vonatkozóan, hogy az elnökség tagjai közül ki képviselje a frakciót, a frakció hoz döntést. 5) Az elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. 6) Az elnök akadályoztatása esetén a három alelnök csak közösen léphet fel. 7) A frakció rendszerint konszenzusos alapon alakítja ki állásfoglalásait. Amennyiben nem jutnak konszenzusra, szavazni kell. 8) A frakció határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A frakció az egyes ügyeket átutalhatja a koalíciós tanácsnak megtárgyalásra. A koalíciós tanács minden parlamenti beterjesztésben, amely összefügg az alapvető politikai célokkal, előzetesen dönt. 9) Amennyiben valamelyik képviselő az alapvető politikai célokkal összefüggő kérdésekben nem tudja magát alávetni a frakcióban hozott döntésnek, ne vegyen részt a parlamenti szavazáson. 10) A frakció, tagjainak minden parlamenti beterjesztésével és a frakció nevében elmondandó felszólalásokkal kapcsolatban előzetesen állást foglal. Bárminemű parlamenti beterjesztéssel kapcsolatban a frakció állást foglal, mielőtt azt a parlamentben megtárgyalják. A frakció tagjai tervezett felszólalásaikat lehetőleg előzetesen bejelentik a frakció ülésén vagy az elnökségnek. 11) A frakció egyes témákban szóvivőket választ. A frakció nevében, ha előzetesen nem lehetséges megtárgyalni a kérdést, az elnök vagy az elnökség megállapodása szerint valamelyik alelnök jogosult fellépni. Ez nem vonatkozik az ún. tárgyi megjegyzésekre és replikákra. (Holnapi számunkban folytatjuk) SZERZŐDÉS