Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-26 / 172. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD •ItfSZO1994. JÚLIUS 26. Szelektív hulladéktárolás Paláston Felvásárló kerestetik A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnek köszönhetően az újságolvasók az utóbbi időben több alkalommal is felfigyelhettek Palást községre. Először a cserkészeknek otthont adó, felújított Ivánka-kúria avatóünnepsége alkalmával, majd két héftel később á község határában húzódó Beszédes Lajos Cserkészpark felszentelése kapcsán. A ' Lévai járás keleti szegletében, a magyar-szlovák nyelvhatáron található Palást község ünnepnapjait azonban csakhamar felváltják a hétköznapok gondjai, bajai. Mindenekelőtt a munkanélküliség. - Hogyan emelkedett Paláston a munkanélküliek számaránya 23 százalék fölé? - tettem fel kérdést Tassy

eZoltánnak, a falu polgármesterének. - A munkanélküliek számának állandó emelkedéséhez nagymértékben hozzájárul az 'építő-, valamint a könnyűipar visszaesése Szlovákiában. Községünk polgárai ugyanis a környező városokba, főképp Zólyomba és Besztercebányára jártak dolgozni, s .az ottani elbocsájtások elsősorban az ingázókat érintették. Az egyedüli munkalehetőség a földművesszövetkezet, amely a többi mezőgazdasági intézményhez hasonlóan óriási gondokkal küszködik. . — Hogyan enyhítik a munkanélküliek nem túl rózsás helyzetét? - A községi hivatal közmunkákra átvesz néhány munkanélkülit a munkaügyi hivataltól. így - átvállaljuk a társadalombiztosítást, sőt a munkaügyi hivatal, által biztosított 2400 koronás fizetést még egy kissé kiegészítjük. Sajnos, anyagiak híján nem áll módunkban foglalkoztatni az összes munkanélkülit, noha munkát tudnánk a számukra biztosítani. • - Milyen munkát végeznek a községben a munkanélküliek? - Középületek felújításánál, parkosításnál, a sportpálya .rendezésénél, a temető gondozásában és nem utolsó sorban a cserkésžotthon körüli . munkáknál segédkeznek. - Mire futja az idén a községi költségvetésből? - A mintegy 9 millió korona többsége fejlesztésre lett előirányozva. Várhatóan augusztusban befejezzük az ivóvízhálózat építését, ezáltal több mint 400 család jut vezetékes vízhez. Ez év májusában kezdtük el a gázvezeték-hálózat kiépítését, ezt 10,5 millió koronás beruházással 1996-ig szeretnénk befejezni. Továbbá a községi költségvetés 200 ezer koronával támogatja az óvodát - mi álljuk az üzemeltetési és karbantartási költségeit. - Mennyire áll szilárd lábakon a községi költségvetés? Befolynak-e a számlára a betervezett pénzösszegek? - Sajnos, az ingatlanadó a vártnál kissé nehezebben folyik be, felsősorban a földadó késik. A szövetkezet, ha nagy nehézségek árán is, de befizette a tavalyi adókat, bár egyúttal 500 ezer koronás kölcsönt kért a községtől. - 1996-ban lépnek életbe a környezetvédelmi törvény azon szigorításai, amelyek a szemétlera

: katokat szabályozzák. A palástiak hogyan készülnek erre? - Tíz környékbeli község önkormányzatával létrehoztunk egy társulást egy szigetelt, központi szeméttároló kialakítására. A hulladéktároló 6 millió 476 ezer koronás ráfordítással Palást határában épül majd. Az üzemeltetés, csakúgy, mint az építkezés összes költsége, a tíz községet közösen terheli, a lakosság számarányának függvényében. Gyakorlatilag szelektív hulladéktárolást szeretnénk végezni oly módon, hogy minden család három kukába gyűjti majd a szemetet (műanyag, papír és szerves hulladék). Az üveget, valamint a fémet külön központi tárolókba gyűjtjük. - Megoldott a már kiválogatott és összegyűjtött hulladék további hasznosítása? Nyugati tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy éppen ez a legkényesebb pontja a szelektív hulladéktárolásnak. Mert ha nincs felvásárló, további hasznosító, akkor mit sem ér az egész. - Sajnos, a hulladékfelvásárlók egyelőre nem nagyon aktívak. Késik a privatizáció, a kisebb társaságok pedig fizetésképtelenséggel küszködnek. Ma még azt sem tudjuk, hogy kivel tárgyaljunk. - Foglalkoznak-e majd a veszélyes hulladékokkal? - Engedélyünk még nincs, de terveink között szerepel az akkumulátorok, elemek és egyéb, veszélyes hulladéknak számító anyagok begyűjtése. Az önkormányzati rendeletben ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy egyelőre mindenki a saját telkén oldja meg a veszélyes hulladék tárolását, s ha a község megteremti a szükséges feltételeket, akkor begyűjtjük a szóban forgó anyagokat. KOSÁR DEZSŐ Izlandi segítséggel Lakásfűtés föld alatti energiával Izlandon teljesen hétköznapi dolog, hogy a lakást a földből feltörő meleg vízzel fűtik. Szlovákiában már dolgoznak az első hasonló megoldáson - valószínűleg Galánta lesz az első város az országban, ahol a Föld nyújtotta hővel, azaz geotermális energiával fűtenek majd egy lakótelepet és egy kórházat. Régóta tervezik most megvalósul Horváth Zoltán polgármestertől megtudtuk, hogy két furat van a város területén, egyik közvetlenül az Észak lakótelepen, a másik pedig néhány méterre a kórháztól. Mindkettő kétezeregyszáz méter mély, s mindkét forrás 23,3 liter, nyolcvanfokos vizet ad másodpercenként, A furatok nem újak, még a nyolcvanas évek elején készültek, s már abban az időben azt tervezte a járási nemzeti bizottság, hogy az ezernégyszáz lakásos lakótelep fűtésére használják ki az értékes energiát. Voltak tehát furatok, s elkészült a felhasznált meleg víz elvezetésére szolgáló vezeték nagy része is, de 1990-ben leállt az építkezés, A tervet ugyanis a komplex lakásépítési program keretében kellett volna megvalósítani, ám 1990ben olyan állami határozat született, hogy a komplex programra szánt állami dotációt kizárólag lakásépítésre használhatják fel. Ezek után 1992-ben sikerült felépíteni egy gázfűtéses kazánházat, amelyben a geotermális energiát felhasználó hőcserélő állomást is elhelyezik majd, de bizonyos hőingadozások esetében a gázfűtés is használható lesz. A kórházban még nagyobb szükség lenne az új energia felhasználására, hiszen ott még mindig szénnel fűtenek, s ezen ökológiai szempontból is mindenképpen változtaztni kell. A terv megvalósításához a már meglévő berendezéseken kívül százmillió koronás befektetésre van szükség, ami nem kis összeg, de a polgármester reméli, hogy még az idén megkezdhetik az építkezést. Szlovák-izlandi vállalat készíti a tervet A város képtelen lenne ekkora beruházásra, de már ígéretet kaptak külföldi hitelre is, amelyet a Slovgeoterm vállalat közvetítésével szereztek. A geotermális energia kihasználásával foglalkozó szlovák-izlandi közös vállalatot 1992-ben részvénytársaságként hozta létre a Szlovákiai Gázművek, az izlandi Virkir-Orkint vállalat, valamint természetes személyként a jelenlegi vezérigazgató, Oto Hálás. S habár a vállalat a szakmai tanácsadástól kezdve, a tervdokumentációk kidolgozásán keresztül, a geotermális állomások kiépítéséig sokféle tevékenységet folytat, Galánta lesz az első az országban, ahol lakásfűtésre használják majd fel a geotermális energiát. Éppen ezért nagyon fontosnak tartják ezt az akciót, hiszen ezzel bizonyítanák a geotermális energia kihasználásának gazdasági és ökológiai előnyeit. Hálás vezérigazgatótól azt is megtudtuk, hogy az idén a részvénytársaság tagja lett a NEFCO, vagyis az Északi Befektetési Alap nevű nemzetközi intézmény, amely szintén részt vesz majd a galántai terv finanszírozásában. Ezenkívül egy svéd-finn-norvég-dán-izlandi pénzintézettel, az Északi Bankkal egy 2,5 millió dolláros hitelre kötöttek előnyös szerződést. A már meglévő furatokat, a kazánházat és a vezetéket is beleszámítva kb.-170 milliós értéket képvisel majd a komplett berendezés. A Slovgeoterm szakemberei szerint a befektetés 8-9 év alatt megtérülne. Háromszor is felhasználható Elsődleges cél most természetesen a lakások és a kórház fűtése, távlatilag azonban a meleg vizet egyéb célokra is fel akarják használni. A lakásfűtésre felhasznált, még mindig elég meleg víz a mezőgazdaságban még egyszer hasznosítható - akár üvegházak, akár egyéb objektumok fűtésére, és a már kétszer hasznosított vizet még harmadszor is fel tudnák használni - rekreációs célokra. Igaz, a mezőgazdasági üzemek, ä transzformációval kapcsolatos problémák miatt, egyelőre nincsenek olyan helyzetben, hogy ilyen tervekkel foglalkozhatnának, de távlati tervként nagyon is megfontolandó ez a lehetőség. Rekreációs célokra való kihasználásra azonban már van érdeklődés. Egy magánvállalkozó regenerációs-rehabilitációs szállodát kíván építeni a városban, s a szálloda medencéiben, valamint fűtésre is kihasználnád lakásfűtésből, esetleg mezőgazdasági felhasználásból visszamaradt, kb. negyven fokosralehűlt vizet. Igaz, ennek a tervnek is vannak akadályai, mert a szomszédok, de néhány képviselő is, nem tudni, mi okból, ellenzi a szálloda megépítését. Ez annál is meglepőbb, mivel a Jednota vállalat szállójának leállítása óta, több mint egy éve egyetlen szállodai ágy sem áll a város látogatóinak rendelkezésére. Víz és tervek tehát már vannak, s úgy tűnik, pénz is lesz elegendő, tehát már csak a városatyák döntésén múlik, mi mindenre használják kí Galántán a föld alatt rejlő energiát, GAÁL LÁSZLÓ Nagymegyer: Vállalati üdülések célpontja A Dunaszerdahelyi járást tekintve külföldön leginkább a nagymegyeri fürdőt ismerik. Főként vállalati üdülések kedvenc célpontjává vált, aminek következtében több mint ezer férőhelyes, meglehetősen igénytelen, de olcsó, üdülőtelep alakult ki mellette. Décsi Zoltán igazgatótól megtudtuk, hogy az utóbbi években a gazdasági nehézségek miatt sok cseh és szlovák vállalat lemondott az üdültetésről.A kis telepen jelenleg mintegy hatvan vállalat bérel helyet, a többi helyet az iskoláknak ajánlják fel. Magában a fürdőben tavalyhoz képest változatlan a helyzet, öt medence várja a látogatókat, a 24 fokos vizű úszómedencétől a 36 fokos, és főként a nyugdíjasok által kedvelt félig fedett ülőmedencéig. Áprilistól a fürdő városi tulajdonú kftként működik, és gazdasági szempontból a nullszaldós mérleg elérése a célja. Ennek érdekébén igyekeznek csökkenteni a kiadásaikat, például azzal, hogy bérbe adták a büféket és a masszőrszalont. További tartalékokat is keresnek. Sokba kerül például a kútból származó 54 fokos víz lehűtésére használt vezetékes víz. A hévizet a jövőben majd a fedett medence fűtésére igyekeznek kihasználni. Ma hőtározós kályhákkal történik ez, ami naponta majd háromezer koronába kerül. Az utóbbi évek megtorpanása után lassan újra megélénkül a fürdő környéke. Várhatóan tisztázódik végre a vendéglő helyzete, amelybe korábban a helybeliek is szívesen eljártak, de a privatizációs bonyodalmak rqiatt évek óta bizonytalanul működik. A nagymegyeri üdülőtelepet hamarosan egy magánszálloda is kiegészíti, amely szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a régiónk határain kívül is ismert fürdőhely újra visszanyerje régi fényét, és lehetőleg minél több munkalehetőséget biztosítson a helybelieknek. (tuba) 'Šm (A szerző felvétele) Uzapanyif Misszionáriusok a faluban lla Bálint szerint Uzapanyit lakossága a XVI. században tért át a reformált hitre. Ez az állítása nagyon valószínű, hiszen az 1766-os katolikus összeírás már nem említi a települést, ami annyit jelent, hogy Uzapanyitot akkor teljes egészében reformátusok lakták. Hit tekintetében ma már megoszlik a falu lakossága: felp református, fele katolikus. Sőt katolikus parókia is épült, pontosabban már kétszer is átépült. A romos házat először Serke Ferenc, a falu lelkésze újította fel, majd nemrégiben Karol Pindiak bővítette ki. Katolikus pap ma már nem lakik a faluban, talán ezért költöztetett a paplakba Eduard Kojnok rozsnyói püspök külföldi misszionáriusokat. Amint azt P. Gabriel Heinzelmann úrtól, az uzapanyiti misszionáriusok vezetőjétől megtudtuk, a SZŰZ MÁRIA KÖZÖSSÉG-nek összesen száz tagja van, ebből Uzapanyiton tízen-húszan tartózkodnak, számuk állandóan változik. Testvéreik tevékenykednek Ukrajnában, Lengyelországban, Ausztriában. Csatlakoztak hozzájuk Japánból, Amerikából, Franciaországból, Finnországból, Dániából, az utóbbi években pedig Magyarországról és Szlovákiából is. A budapesti-Anikó és a pozsonyi Eva nagy szerepet vállal Uzapanyiton, hiszen legfőképpen ők tartják a kapcsolatot a lakossággal. - Akik másfél évvel ezelőtt ide települtek, már jól megértik egymást szlovák nyelven az itteniekkel — tájékoztatott Demeter Béla, Uzapanyit polgármestere. - Segítenek azokon, akik hozzájuk fordulnak segítségért. Ők őszinte szívvel teszik ezt, de vannak, akik kihasználják a jólelkűségüket. Olyan esetről is hallottam már, hogy valaki a misszionáriusoktól kapott vadonatúj ruháját másnap eladta. De ez nem rám tartozik. Megvan nekünk a magunk baja. A képviselő-testület nemrégiben írt ki pályázatot a ravatalozó megépítésére, ennek alapján egy rimaszombati magáncég építi fel. Előtte azonban sokat töprengtünk, hogyan oldjuk meg, mivel a temetőnkben se villany, se víz nincsen. Végül úgy határoztunk, hogy a ravatalozót a faluban, a templom mellett építjük fel, és a temetés napján szállítják ki a temetőbe a halottat. A temető úgy fél kilométernyire van a településtől. Amint a polgármester elmondta, a ravatalozó megépítése korábban nem volt a választási programban. Az előző polgármester - mivel Demeter Béla csupán az 1993 januári pótválasztáskor került a község élére - a csatornázásra írt ki pályázatot, a terveket s az ezzel járó egyéb munkálatokat előbb be kellett fejezni. Miközben folytak a kanalizációval kapcsolatos telekrendezések, egyre többen kérték a ravatalozó megépítését. S mivel már most bizonyos, hogy a tisztítóberendezésre a falu nem tud milliókat költeni, a képviselő-testület úgy döntött, a csatornázás tevezetét ideiglenesen félreteszik, és még az idén felépítik a ravatalozót. Az ember úgy gondolná, gazdag falu Uzapanyit, hiszen itt található a járás legnagyobb szeméttelepe és egyedüli, nagy hatósugarú rádióerősítője. A falu határában van a Szlovák Halászszövetség balneveidéje, a mezőgazdasági területeinek nagy részét a Bátkai ÁG, száztizenhat hektárt pedig a Nagybalogi Mezőgazdasági Szövetkezet műveli. - A nagybalogiak harmonogram szerint fizetik folyamatosan a földadót - folytatja a polgármester. -^Augusztustól az. állami gazdaság is. Ami pedig a szeméttelepet illeti, eddig csak hátrányunk származott belőle. Bár előrebocsájtom, az erősítő állomáson működő kft. is és a szeméttelep is pontosan fizet. Ami a halastót illeti, szerettük volna megkapni, sajnos annyi tulajdonosa van, hogy nem kerülhet a falu tulajdonába. Simák úr, a tizenegy hektáros halastó utolsó tulajdonosa, az első világháború után Magyarországra költözött. Amit lehetett, azt olcsón pénzzé tett, így többek között a halastót is eladta, előtte, természetesen felparcelláztatta. Ma annyi a tulajdonosa, hogy legfeljebb kft. formában, vagy részvénytársaságként működhetne. Uzapanyitnak van még egy büszkesége, s ez a Szentmiklóssy-kastély, amelyet az önkormányzatfelújíttatott. Benne kapott helyet a falusi könyvtár, és várhatóan a szolgáltatások terén is nagyobb szerepet fog kapni. Hogy mikor, azt még nem tudni, hiszen kevés olyan , szolgáltatást tudok elképzelni, amely jelenleg megélne a faluban. A község aktív lakosságának több mint 80 százaléka ugyanis munkanélküli, s legtöbbjük szociális segélyből él. Él? Tengődik. A közeljövőben várhatóan a körzeti orvosi rendelő nyílik meg az ódon falak között, más semmi. A többi elképzelt szolgáltatásra még egy ideig várni kell Uzapanyiton. Egyszerűen nincs rá fizetőképes kereslet a faluban. FARKAS OTTÓ