Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-26 / 172. szám, kedd

1994. JÚLIUS 1683. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 26 Ruanda Elszállt a segély Közel-Kelet Nincs békesség HÍRVIRÁGOK I (TA SR-jelentés) Ruanda délnyuga­ti területein a francia katonák az el­múlt napokban fegyveres konfliktus­ba keveredtek a hutu milíciával, amelynek veszteségeket okoztak - je­lentette az egyik francia tiszt. Hoz­záfűzte, hogy a franciák közül senki­nek sem esett bántódása, a hutu mili­cistákat pedig igyekeznek elfogni. A franciák által kiképzett milícia vezető szerepet játszott a kisebbség­ben levő tutszi törzs tagjainak mészár­lásában azt követően, hogy a hutu kor­mány áprilisban megkezdte népirtó akcióit. Most a többségben tutszikat tömörítő Ruandai Hazafias Front győzelme után a milícia erőszakkal kényszeríti a hutukat az ország elha­gyására és a tutszik elleni támadások­ra. A milícia tagjai a szomszédos Zai­re-ból indítják akcióikat, néhány órára átlépik a határt, és menekülésre kény­szerítik a lakosságot. Az Európában állomásozó ameri­kai fegyveres erők parancsnoksága ideiglenesen felfüggesztette a Zaire­bán tartózkodó ruandai menekültek­nek légihídon biztosított segélyakcióit - tájékoztatott az amerikai koordiná­ciós stáb szóvivője az ugandai Enteb­bében. A tiszt nem pontosította a se­gélyszállítmányok ideiglenes leállítá­sának okát, de megígérte, a szállítást „néhány órán vagy napon belül foly­tatják". A BBC brit rádióállomás vasárnapi jelentése szerint az amerikaiak ugyan a terveknek megfelelően repülőgépe­ikről ledobták az első élelmiszercso­magokat, de mintegy hattonnányi se-. gély nem a gomai táborban „landolt", hanem egy banánültetvényen. Niki Lauda, a volt Forma 1 -es autó­versenyző, a bécsi Lauda Air légitár­saság társtulajdonosa is bekapcsoló­dott a ruandai segélyakcióba. Az im­már tapasztalt pilóta maga vállalta az első utat Burundi fővárosába, Bujum­burába, ahonnan teherautókkal viszik tovább a szállítmányt a menekülttábo­rokba. Az osztrák Caritas nevű katoli­kus jótékonysági szervezet állította össze a Boeing 767-es 45 tonnányi ra­kományát élelmiszerekből, gyógysze­rekből és takarókból. (TA SR-jelentés) Az izraeli tü­zérség tegnap lőtte az Irán-párti Hezbollah állásait a libanoni Be­kaa-völgyben - tájékoztatott a li­banoni rendőrség. Mintegy 60 bomba csapódott be a biztonsági zóna keleti részén és a szíriai had­sereg által ellenőrzött Bekaa-völgy déli területein levő szektorokba. A bombázás valószínűleg válaszlé­pés volt a Damaszkusz támogatását élvező síita integristák fenye­getőzéseire. Közben az izraeli rendőrség szó­vivője tájékoztatott róla: további ál­dozatot követeltek a július 17-i gázai zavargások: belehalt sérüléseibe az a 24 éves izraeli katona, akit a határle­zárás miatt felbőszült palesztinok se­besítettek meg. A Hamasz mozgalom egyik ve­zetője tegnap bejelentette: szerve­zete az autonóm palesztin területe­(TA SR-hír) A milánói ügyész tegnap 11 évi börtönbüntetést java­solt Béttino Craxi volt olasz kor­mányfő számára abban a megveszte­getési perben, amely a Banco Amb­rosiano nevű bank 1982-es csődjével kapcsolatos. Ugyanebben az ügyben 10 év börtönt kért Claudio Martelli volt igazságügyi miniszter számára és 7 évet Lucio Gellinek, aki a betil­tott P2-es szabadkőműves páholy vezetője volt. Az a vád ellenük, hogy több millió dollárt fogadtak el a (TA SR-hír) A német rendőrség­nek tegnap 22 óra elteltével sike­rült véget vetni a kasseli börtön­ben vasárnap reggel kezdődött börtönlázadásnak. Kiszabadította azt a 39 éves őrt is, akit a foglyok ejtettek túszul. A lázadást mintegy 40 algériai, marokkói és lengyel rab robbantotta ki, majd követel­ték szabadon engedésüket és egy autóbuszt, amivel elhagyhatták volna a börtön területét. Túszukat A CSEH SAJTÓBÓL I Tavaly óta a cseh hadsereg 60 ka­tonája vesztette életét, közülük 42­en a múlt évben, ez év áprilisáig pe­dig további 18-an haltak meg - tájé­koztatott tegnapi számában a Lidové noviny a cseh védelmi minisztérium­ra hivatkozva. Az adatok szerint az eseteknek ken is tovább folytatja harcát Izra­el ellen. Szerinte ezek a területek még mindig megszállás alatt van­nak, s ez feljogosítja a Hamaszt a szent háború (Dzsihad) folytatásá­ra. A militáns szervezet az utóbbi időben aktivizálta Izrael-ellenes tevékenységét a Gazai övezetben. A múlt héten a palesztin biztonsági szolgálat parancsnokát is megfe­nyegette, mondván, polgárháborút robbant ki, ha valamilyen intézke­dést foganatosít a Hamasszal szemben. Izrael a február 25-én történt heb­roni mészárlás óta egyharmadával csökkentette katonáinak számát Cisz­jordániában. A térség biztonságo­sabbá vált, míg Gázában, épp ellen­kezőleg, romlott a biztonsági hely­zet, különösen azután, hogy július elsején az övezetbe érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. banktól röviddel csődbejutása előtt. Craxi nem vett részt a tárgyaláson, immár hónapok óta tunéziai nyaraló­jában tartózkodik. Orvosai azt állít­ják, hogy súlyos cukorbaja akadá­lyozza őt az utazásban. Egyébként Craxi, a szocialista párt volt vezére, Olaszország egykori erős embere el­len Milánóban még két további eljá­rás folyik. Emellett különböző kor­rupciós ügyekben még vagy 20 vizs­gálatban akarják tanúként meghall­gatni. egy coca colás dobozba rejtett bombával fenyegették. Csak később derült ki, hogy ez csak ál­bomba volt. Hírügynökségi jelentések szerint a német határrendőrség speciális egysége az első sikertelen kísérlet után végül is azt az alkalmat hasz­nálta ki a beavatkozásra, amikor a rabok túszukkal együtt megpróbál­tak eljutni a buszhoz. Az akcióban senki sem sebesült meg. csaknem a fele a szolgálatteljesítés­sel hozható összefüggésbe - az áldo­tazok többsége közlekedési baleset következtében, illetve fegyelmezet­len magatartás miatt vesztette életét, vagy öngyilkos lett. Az információ­ból az is kiderült: amennyiben a ka­tona három hónap alatt legalább egy­szer nem vesz részt a kötelező éleslö­vészeten és fegyverkezelési gyakor­laton lem sorolják be szolgálatra. Jimmy Carter, a költő. Nemcsak pihenéssel tölti nyugdíjas éveit Jimmy Carter, aki a hetvenes évek­ben az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt. Amellett, hogy közvetí­teni próbál a két Korea vitájában és diplomáciai meghívásoknak eleget téve utazgat a világban, legutóbb írásra adta a fejét és összehozott egy kötetre való verset. A 44 költemény, amely között van filozófiai, szenti­mentális és, természetesen, politikai tartalmú is, a napokban látott napvi­lágot New Yorkban. * * * Lenin öngyilkos akart lenni. Dmitrij Volkonogov ismert orosz történész azt állítja, hogy Vlagyi­mir Iljics Lenin életének végén ön­gyilkosságot akart elkövetni. Fel­eségének, Sztálinnak és a politbü­rónak azonban sikerült erről lebe­szélniük. Dmitrij Volkonogov ter­jedelmes monográfiát készített Le­ninről. A könyvhöz a szerző, saját bevallása szerint, 3700 eddig ki­adatlan Lenin-írásművet használt fel. Csang Kaj-sek távozik. A múlt­tal való szakítás jelképeként Taj­vanban eltávolítják a pénzérmékről és bankjegyekről Csang Kaj-sek képmását. Csang képmása együtt „távozik" Szun Jat-szenével. A két történelmi „nagyot" a sziget „nem politikai figuráinak" arcképei vált­ják fel. Az új pénzérmék 3-5 éven belül váltják fel a régieket. * * * Közösségi legek. Az Európai Közösségnek mind a 12 országa el­dicsekedhet azzal,.hogy valamiben felette áll a többinek. A közösség legnagyobb országa Franciaország, a legnépesebb pedig Nagy-Britan­nia (80 millió lakos). Az ezer la­kosra jutó orvosok számát tekintve Görögország vezet, a televíziós felszereltség Spanyolországban a legféjlettebb, ahol egy háztartásra átlag 1,33 tévékészülék jut. A leg­több lakás a két világháború között Olaszországban épült, a legtöbb autó ezer személyre Luxemburg­ban jut. Portugáliában a legmaga­sabb a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, Hollandia jelleg­zetessége az, hogy ott gyülemlik fel a legtöbb háztartási szemét, fe­jenként 497 kiló egy évben. Elvég­re ez is lehet a fejlődés jele. Kínai hírszerzők. Változnak az idők, washingtoni lapok szerint napjaink Amerikájában minden orosz kémre 100 kínai kém jut. Fedőszervként mintegy 800 ottani kínai cég szolgál, amelyek gyakran csupán egy-két emberből állanak, s alapvetően gazdasági és műszaki kémkedéssel vannak elfoglalva. A beszervezés nem okoz Pekingnek különösebb gondot. Az Egyesült Államokban többmilliós kínai kö­zösség él, s a nyolcvanas évek óta évi átlagban 15 000 diák és 11 500 diplomata, üzletember, hivatalos személyiség lépi át kínai útlevéllel az amerikai határokat. Harc a zarándokhelyért. Isztam­bulban vita tárgya a török kormány és a tulajdonos között a híres 102 éves Pera Palas Hotel. A kormány államosítani akarja a szállodát, mely az első világháború idején a kémek találkozóhelye volt. A ven­dégek között szerepelt Mata Hari is, akinek a neve viszont csak egy emléktáblán szerepel. A hotel 1 Öl­es számú szobája - ahol 1923-ban Musztafa Kemal, a későbbi Ata­ri/rk, az új köztársaság elnöke la­kott - viszont zarándokhelynek számít. Nyilván a török történe­lemhez kötődő helyszín nemzeti szellemének megóvása az oka az államosítási törekvésnek, amikor Törökországban privatizálási hul­lám kezdődött. (k-s) A ruandai segélyezés menetrendje A nemzetközi segélyszervezetek elkeseredett küzdelmet folytatnak azért, hogy biztosítani tudják annak a kb. egymillió ruandainak az ellátását, akik a zaire-i Goma városába menekültek. Á segélyakció kivitelezésére született tervet dokumentálja az alábbi térkép, amelyet a Népszabadságból vettünk át. f f"ÄBK I !^ A*eS«lyMé»fté'jí •• 'j 'éputögépek ki­__Jl2^£b«£i8aJ ... /.j \ \ cÍtf1 \ , \ \cnom / /. Í f A segélyszervezetek becslése f yy J \ \ szerint naponta mintegy 30 millió f j f IAemvi ' 1 liter vízre és 600 tonna élelmiszerre A. / **ék. KTffj -" A , s-mmm* i lenne szükség a Gotnában tartóz- / V'š4t»..k,. " rf lľ "Al! kodó menekültek ellátáséra • W*** ^ X/ : / f / "fj'f '•••.iii^í.ľ; ,0 Sejélyraktárak 7 Kampala ~ ľ t rv,<; . „C j ~b -pgr* UGANDA I •m­i X '^'y y GomaÄl^'it; WAN0A > i í Kigali •fr mm í n m& Bukavu N; ..' Ja World Food Programme 125-135 > ä""' n a9y merc<l i ietierautót és napi 15 r«­';„«? / pülőjáratot igér althoz, hogy biztosíta­ii ' / ní tudja a kívánt mennyiségű élelmi­H"' m; szersegélyt ! /,„„. \8URUNDt ta n*ÁNU í ZAIHí - , ľ \ / C f i­Rács mögött maradnak Eldobott fátyol Bár a fátyol a hagyományos arab női viselet el­engedhetetlen része, Izrael sosem volt ellene, hogy állandó „viseletté" váljon, ami a jordán-izra­eli kapcsolatokat illeti. Merthogy ilyenek mindvé­gig léteztek, a 46 éve tartó hadiállapot ellenére. Bizonyíték erre az is, hogy a sorozatos arab-izrae­li háborúk ellenére a közös határ - Izraelnek a leg­hosszabb szárazföldi határa éppen Jordániával van - gyakorlatilag mindvégig átjárható volt, s a két ország még arra is talált módot, hogy közösen tart­sa karban a Jordán hidait, zavartalanul működtes­se az átkelőhelyeket. Mindezek ellenére csak teg­nap volt az első hivatalos jordán-izraeli legfelső szintű kézfogás - tekintettel a zsidó és az arab közvélemény politikai túlérzékenységére. Nyílt titok, hogy Jicchak Rabin izraeli kor­mányfő és Husszein jordán uralkodó régi is­merősök. Mint ahogy sokéves közös titkok kötik a hasemita uralkodót Simon Peresz jelenlegi izraeli külügyminiszterhez. Jólértesült források tudni vé­lik, hogy Husszein nemcsak a Vörös-tengeren cir­káló jachtján fogadott magas rangú izraeli vendé­geket, hanem akabai palotájában is. Emellett ki­használt minden „legális" alkalmat, hogy neves izraeliekkel találkozzon, legyenek azok művészek vagy sportolók. Tehette, hiszen mindig is nagy társasági életet élt, megjelent mindenütt, ahol kirá­lyok és hercegek emelték részvételükkel egy-egy esemény fényét. Ilyen előzmények után az sem lett volna meg­lepő, ha Jordánia és Izrael máris megköti a békét, de erre néhány hónapig valószínűleg még várni kell. Ilyen értelemben nyilatkozott Warren Chris­topher amerikai külügyminiszter is, márpedig ő igazán tudhatja, hiszen ennek a csúcstalálkozónak a megtartásáért szintén Washingtont illeti elisme­rés. Nincs itt semmi ellentmondás. Izrael és Jordá­nia jószándéka, akarata és tárgyalási készsége nem lett volna elég. Hüszeinnek ugyanis tekintet­tel kell lennie az arab közvéleményre, s főleg na­gyon oda kell figyelnie arra, mit mond Damasz­kusz. Hiszen emlékezhetünk: amikor tavaly szep­temberben megtörtént a nagy áttörés a palesz­tin-izraeli kapcsolatokban, mindkét részről már akkor bejelentették: akár nyomban megkezdődhet a békeszerződés szövegezése, hiszen Jordánia és Izrael között nincsenek komoly problémák. Csak­hogy Izrael és Szíria között vannak, s amíg a Go­lan-fennsík ügyében nem csillan fel legalább a megegyezés reménye, addig a többi arab ország is csak óvatosan tárgyalgat Izraellel. Bár az sem ki­zárt, hogy Husszein király - aki egyáltalán nem bánja, ha a ravasz sivatagi rókához hasonlítják ­megtalálja a módját, hogyan vegyék rá a makacs Hafez Asszadot arra, hogy tudatosítsa: 27 év telt el a Golan megszállása óta, s már semmi sem lehet olyan, mint annak előtte volt. Ez lenne az igazi bravúr - amellyel a múlt héten az amerikai kül­ügyminiszter, a hétvégén pedig Hoszni Mubarak egyiptomi elnök is megpróbálkozott, de sikertele­nül. Ami nem jelenti azt, hogy ez lehetetlen. Két nappal Izrael Állam kikiáltása és az első arab-izraeli háború kitörése előtt Golda Meir, Iz­rael későbbi miniszterelnöke nem átallott arab ru­hába bújni, még a fekete fátylat is magára öltötte, s így ment Ammanba, hogy találkozzon Abdullah királlyal - Husszein nagyapjával és rávegye őt: ne csatlakozzon a háborúhoz az új ország ellen. Abdullah az arab szolidaritásra hivatkozva elutasí­totta kérését. De 1951-ben elment az akkor már megszállt Jeruzsálembe, ami az életébe került. Mint ahogy Anvar Szadat egyiptomi elnök is éle­tével fizetett jeruzsálemi útjáért, az Izraellel kötött különbékéért. De ez már a múlt - fátylat reá! Napjaink realitá­sa az egyiptomi-izraeli kapcsolatok teljes norma­lizálódása, a részleges palesztin autonómia, a jor­dán-izraeli viszony rendeződése. És a remény ar­ra, hogy ez a felsorolás rövidesen folytatható lesz. GÖRFÖL ZSUZSA Az ügyész javaslata 11 év börtön Craxinak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom