Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)
1994-07-14 / 162. szám, csütörtök
1994. JÚLIUS 14. ájszó HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 NÉHÁNY SORBAN ^ (TA SR-hír) Karel Gott, a népszerű cseh énekes hiába próbálta eltitkolni, hogy ina hol ünnepeli 55. születésnapját. A Rudé právónqk sikerült kiderítenie: Gott nem tartózkodik Csehországban, immár egy hete az Északi-tengeren hajókázik, s a jachton ünnepli majd születésnapját is német menedzsere társaságában. Fiatal barátnőjét, Martinát ugyanis otthon hagyta. A lap információi szerint Gottot mint hagyományosan - egy nagy tortával lepik meg, amit a hétköznapokon sem vet meg. A Supraphon egyébként a napokban dob piacra egy újabb lemezt - válogatást a 70es évek Gott-slágereiből. Or ága a cigarettafüst f T i SR-hír- |(*93-lian 50 S.jllió dollárjukba került az uüü.t-ikíiiakniik <t dohánj /.ás okozta betegségek kezelése, ami kétszerese a/ előző évben erre :t célra fordított összegnek. A közzétett adatukból n/ is kideCiil,, hňf .0 « '*»,.-,.. ( egťs/stgi problémák g} ámítására kiadott üss/egek .«/ egészségügyi gondoskodásra fordított összkiadások T százalékát • • — • /éli kutatásukkal ,i/t akarták kideríteni, hi)g> hány s/ázaltszokásos betegségeinek és a kár-ii'- • t s/n-térrendszeri, illetve rákos megÍWKgftifeí'J; '-..l-f . \ ;< Ü zbegisztán tegnap huszonkettedik államként csatlakozott a NATO Békepartnerség programjához. A dokumentumot Szaidmuhtar Szaidkaszimov külügyminiszter látta el kézjegyével, s egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy a posztkommunista országok együttműködése az atlanti tömbbel a Békepartnerség keretében elősegíti a stabilitás helyreállítását Közép-Ázsiában is. Sergio Balanzino helyettes NATO-főtitkár közölte, hogy a hónap végén az atlanti tömb missziója Taskentbe látogat. A lekszander Lukasenko újonnan megválasztott belorusz elnök az Oroszországgal és a Független Államok Közösségének többi tagállamával való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, valamint a külföldi beruházók becsalogatását nevezte az ország legfontosabb külpolitikai feladatának. Közölte, hogy hamarosan tárgyalásokat kezdeményez Moszkvával a gazdasági partneri együttműködés alapjainak megteremtéséről. L eonyid Kravcsuknak nincs erkölcsi joga a elnökválasztás két fordulójának eredményei alapján arra, hogy visszavonuljon a politikai életből, nyilatkozta tegnap az ukrán exállamfő, aki alulmaradt a vasárnapi második fordulóban ellenfelével, Leonyid Kucsmával szemben. A távozó Kravcsuk az elnöki iroda dolgozói előtt beszélt, akiknek köszönetet mondott az eddigi együttműködésért, s reményét fejezte ki, hogy nem éreztetnek majd sértődöttséget az új elnök irányába. Kijevi megfigyelők szerint ez azonban csak puszta frázis, hiszen Kravcsuk a szavazócédulák meghamisításával vádolta ellenfelét, aki ugyanezt állította Kravcsukról. Gott 55 éves Jachton ünnepel Palesztinok kiutasítása Gázából Arafat nemkívánatos személyeket vitt magával (TA SR-jelentés) Izrael tegnapra virradó éjszaka 17 palesztint utasított ki Egyiptomba. Az aktivisták illegálisan érkeztek a Gázai övezetbe Jasszer Arafattal együtt. Izraeli katonai források szerint a 17 palesztin a PFSZ elnökét kísérő gépkocsikban tartózkodott, s kedden probléma nélkül jutottak át az Egyiptom és a Gázai övezet közötti Rafah határátkelőn. Néhány órával megérkezésük után az izraeli ügynökök felismerték őket, majd tájékoztatták Jicchak Rabin kormányfőt, védelmi minisztert. A Haaretz lap szerint Rabin azzal vádolta meg Arafatot, hogy „becsapta" az izraeli hatóságokat, amikor illegálisan magával hozott olyan palesztinokat, akik Izraelben nemkívánatos személyek. Guantanamo Már tízezer haiti menekült (TA SR-hír) Roberto Robaina kubai külügyminiszter tegnap Havannában bírálta az Egyesült Államokat, amiért a kubai területen levő amerikai Guantanamo támaszponton helyezi el a haiti menekülteket ahelyett, hogy saját területén fogadná be őket. Robaina sajtóértekezletén tisztességtelennek nevezte a haiti menekültekkel kapcsolatos amerikai politikát. A Guantanamo támaszponton, amelyet Bili Clinton elnök e hónapban nyitott meg a menekültek előtt, jelenleg mintegy 10 ezer haiti tartózkodik. A NATO kibővítését Keletre Kína nem ellenzi (TA SR-hír) Li Peng kínai kormányfőnek nincs kifogása az ellen, hogy a NATO keleti irányba bővítse tagországainak számát - jelentette a román rádió. A kínai vezető román újságíróknak nyilatkozott mielőtt Bukarestből visszautazott Pekingbe. A miniszterelnök kifejtette: nincs kifogása a NATO keleti irányba történő terjeszkedése ellen, amennyiben az hozzájárul a regionális fejlődéshez és a béke megszilárdításához. Li Peng szerint az összes államot egyenjogú partnerként kellene kezelni, tekintet nélkül nagyságára és gazdasági erejére. Li Peng romániai látogatásával zárta 16-napos európai körútját. Bukarestben politikai megállapodást, öt gazdasági, kereskedelmi és kulturális egyezményt írt alá. USA-KNDK Idopontegyeztetés (TA SR-hír) Észak-Korea tegnap közölte, a jövő héten megbeszéléseket folytat az amerikai képviselőkkel, hogy közösen állapodjanak meg a múlt héten Genfben megkezdett legfelsőbb szintű tárgyalások újrafelvételének időpontjában. A phenjani rádió szerint a felek már megegyeztek a találkozóban, amelyre immár vasárnap Kim Ir Szen temetése után New Yorkban sor kerül. Mint ismeretes, a KNDK és az USA közötti legfelsőbb szintű tárgyalások a múlt pénteken kezdődtek, ám az észak-koreai vezető hirtelen halála miatt félbeszakadtak. A rádió arról is tájékoztatott, hogy időközben hazatért a Genfben tárgyaló észak-koreai küldöttség vezetője, Kang Szok Ju külügyminiszter-helyettes, aki szintén részt vesz a vasárnapi temetésen. Szokatlan „legénység" (TA SR-hír) A múlt pénteken startolt amerikai Columbia űrrepülőgép fedélzetén szokatlan „legénység" tartózkodik - a Medaka japán kishalak négy fajtája. Az amerikai kutatók, akik az 1997-2002 évekre tervezett űrállomás építésével kapcsolatban végeznek kutatásokat, abban reménykednek, hogy ezek a mintegy 3 cm-es édesvízi halak segítenek választ adni a szaporodást és a táplálkozást érintő kérdésekre. A kísérlet legfőbb célja az űrbeli étkezés technológiájának a fejlesztése. A japán kishalak ugyanis az űrhajósok táplálékának fontos, magas proteintartalmú részét képezhetnék. Svéd—dán hídterv Szoros-vita A francia-brit csatorna-alagút után újabb kontinentális méretű építészeti programot készítenek elő: Malmö és Koppenhága között az ezredfordulóra készülhet el egy olyan hajópótló, közúti-vasúti kapcsolat, amely a Svédországot és Dániát elválasztó Öresund-szorost hidalná át. Kétségtelen, hogy a Svédországot Dániával összekötő híd-és alagútrendszer - műszaki és gazdasági értelemben egyaránt - ma Európa egyik legmerészebb építészeti programja. Szerepel azon a 11 futurista programot tartalmazó listán is, amelyet Jacques Delors ösztönzésére a minap Brüsszelben állítottak össze az Európai Unió szakértői a kontinens közlekedési és szállítási útvonalait korszerűsítő, összesen mintegy 70 milliárd ECU-re rúgó nagyberuházásokról. Valójában az Északi- és a Balti-tenger találkozásánál, a keskeny Öresund-szorosban a komphajókat helyettesítő, állandó összeköttetés ötlete már jó három évtizede felmerült. Az építésről szóló államközi egyezményt Koppenhága és Stockholm végül csak 1991-ben írta alá, ám főként környezetvédelmi aggályok miatt a hídépítés startját azóta is rendre elhalasztották. A program ellenzői azt hanHavel cáfolja a Rudé právo értesülését Nem volt szó bocsánatkérésrol (TA SR-jelentés) Václav Havel cseh köztársasági elnök jól informált, de kilétét fel nem fedő forrás szerint július 11-én az úgynevezett „koalíciós tizenegyes" titkos tárgyalásain állítólag felvetette a szudétanémet kérdést, pontosabban, szorgalmazta: folytatódjon az erkölcsi bocsánatkérés a szudétanémetek kitelepítése miatt. A Rudé právót tájékoztató forrás szerint a koalíció, amely foglalkozott a külügyminisztérium titkos anyagával, elvetette Havel javaslatát. Ugyanakkor megállapodott abban, hogy a kitelepítést összefüggéseiben kell értékelni, figyelembe véve a háború előtti, alatti és utáni helyzetet. A lap jól informált forrásra hivatkozva megemlíti még: a „tizenegyek" ülésén szó volt a szudétanémetekkel való esetleges párbeszédről is, ám ez már különböző szinteken folyik, s ezért nincs szükség „újpárbeszéd megkezdésére". A cseh kormány tegnapi ülésén az olajipar szerkezetváltásának és privatizálásának tervével foglakozott, s ugyancsak napirenden szerepelt a volt Szövetségi Gyűlés épületének bérbeadása a Szabad Európa Rádiónak. Az ülésen Havel elnök is részt vett. Az oldal zárásakor érkezett hír szerint Havel a kormány üléséről távozóban cáfolta, hogy hétfőn szorgalmazta volna a szudétanémetektől való bocsánatkérést, s a Rudé právo hírét zavarosnak, az információ nyújtóját pedig nagyon furcsának minősítette. goztatják, az Öresund-szoros oly sekély, hogy a tervezett híd masszív pillérei megakadályozhatják a sós víz ide-oda áramlását, és ez végképp felboríthatja a már így is súlyosan szennyezett Baltitenger érzékeny ökológiai egyensúlyát. A környezetvédők arra is felhívják a figyelmet, hogy ha egyszer netán megindulna a közlekedés az Öresund-szoros felett, a járművek kipufogógázai folyamatosan mérgezik majd a tiszta tengeri környezetet. Az aggályok ellenére úgy tűnik azonban, hogy a svéd kormány véglegesen zöld utat ad az építési munkálatoknak. Maga az alagút- és hídrendszer négy nagy létesítményből áll. A dán partoktól indul ki egy 3,7 km hosszúságú alagút, amely egy mesterséges félszigetet köt össze egy, a szorosban létrehozott ugyancsak mesterséges szigettel. Ez utóbbin 4,3 km-es vasúti-közúti pálya fut majd végig, s ez csatlakozik az 1,1 km hosszú hídszerkezethez, amelyen kétpályás autóutat és vasútvonalat vezetnek' át, egy vagy két szinten. Szakértők szerint ez a magasívű kábelhíd a legkritikusabb szakasz; úgy akarják megépíteni, hogy a nagy tengerjáró hajók is áthaladhassanak alatta. Az emelt híd két végéhez pedig alacsonyabb, fel- és elvezető hídpályák kapcsolódnak 6,3 km hosszúságban. Az összesen mintegy 16 km hosszú kombinált vasúti-közúti összeköttetés teljes beruházási értékét mai árakon 3 milliárd dollárra becsülik. Eltekintve a környezeti aggályoktól Svédországban minden lényegesebb társadalmi erő lelkesen támogatja az Öresund-programot. Mint mondják, a híd közelebb hozza Svédországot Európához, mintegy megtestesíti Stockholm tervbe vett és idén aláírt csatlakozását az Európai Unióhoz. Az építési előkészületek azonban egyelőre csupán a dán oldalon kezdődtek meg - a Nagy-Belt-szoros alatt, Zeeland és Funen szigete között építenek alagutat. (HVG-rövidítve) Orosz bázisok Afrikában? (TA SR-hír) Oroszországnak érdeke, hogy a volt Szovjetunió területén kívül is katonai támaszpontokat létesítsen - természetesen csak akkor, ha a vonatkozó állam erre felkéri. Az Interfax hírügynökség tegnapi jelentése szerint ezt hétfőn Moszkvában jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az afrikai országokban akkreditált orosz nagykövetekkel megtartott találkozóján. Az elmúlt hónapokban Oroszország a Független Államok Közösségének kaukázusi tagjaival kötött szerződést orosz katonák hosszú távú állomásoztatásáról ezeknek a független országoknak a területén. Szemmel láthatóan elégedetten tért haza tegnap a hajnali órákban Bili Clinton és felesége, Hillary egyhetes európai körútjáról. Az elnök azonban nem sokat időzött a Fehér Házban, jóformán csak inget váltott, és az árvizek sújtotta Georgia államba utazott.