Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-04 / 129. szám, szombat

TANÁCSADAS 'ÚJ SZÓ 1 1994. JÚNIUS 4. „Egy aggódó édesanya" jeligére ­A fiam 19 éves, kislánnyal még nem jár, s ezért aggaszt, hogy olyan folto­kat találok itt-ott a fehérneműjén, mintha - elnézést a kifejezésért, na­gyon restellem, de nem tudok mást ír­ni - „elélvezne". Nem tudom, hogy ilyen korban ez normális-e, vagy pe­dig - amitől nagyon félek - nem „bu­zi-e". Kérdeztem a féijemetis, de azt felelte, hogy ő ezt honnan tudja. Nem tudom mitévő legyek, rettenetesen ag­gódom, és senki ismerőstől sem me­rem megkérdezni, mert restellem, és nagyon szégyellem. A választ előre is nagyon köszönöm. - Szexuális kultúránk nívótlansá­gának minden jellemzője benne van a levélben, amiről levélírónk természe­tesen nem tehet, hiszen ahogy neki nem volt része kellő nevelésben és felvilágosításban, ő sem nevelhet e téren senkit, ugyanis nyilvánvalóan alapvető fogalmakkal és jelenségek­kel sincs tisztában. Annál dicséretre­méltóbb, hogy fia érdekében képes volt leküzdeni szégyenérzetét, s a ma­ga módján megfogalmazni a levelet. A- jelenség, amit észrevett, ilyen fejlődő korú kamaszfiúnál természe­tesnek vehető és magömlésnek ne­vezzük. Semmiképpen sem azt jelen­ti, hogy a fiú „buzi", vagy abnormális lenne. Arról van szó, hogy a fiú testi­leg már megérett, akár családot is ala­píthatna és utódokat nemezhetne, csakhát szellemileg még nem érett er­re a feladatra, hiszen saját testi érett­ségével sem tud jelenleg mit kezdeni, nem tudja azt még kordában tartani. A hormonok által hevített érzelmek­nek személyisége még nem tud min­dig parancsolni, aminek csak egyik ­bár árulkodó - külső jele, a leglehe­tetlenebb helyeken „elszenvedett" magömlés. Ajánlatos volna a fiúval elbeszél­getni, egyes dolgokra felhívni a fi­gyelmét, egyáltalán felvértezni őt olyan ismeretekkel, amelyek megóv­nák őt a felelőtlen és éretlen kapcsola­tok létesítéséből eredő, sokszor egy életre szóló kellemetlenségektől. Amennyiben a szülők nem érzik ma­gukat megfelelően tájékozottnak, be­széljék meg a problémájukat az isko­laorvossal, aki személyesen, vagy közvetítés útján segít a kérdés(ek) megválaszolásában. „Hóvirág" jeligére - Arra a kér­désre szeretnék választ kapni, hogy mitől van a bőrfestékhiány? Körülbe­lül egy éve észrevettem, hogy az egyik szemhéjamon és a kezemen apró fe­hér foltok vannak. Már nagyon sok­szor voltam orvosnál, vettek tőlem többször vért, és végeztek másfajta vizsgálatot is, de az eredmény nulla. Csak a vastartalom az, ami kívánni­valót hagy hátra. A körzeti orvosunk azt mondja, hogy a betegség okozóját, még a legfejlettebb orvostudomány sem ismeri. Ez igaz ? Kihez fordulha­tunk següségért? - A jelenség neve VITILIGO. Rendszerint egy folttal kezdődik, majd fokozatosan, szimmetrikusan terjed. A legtöbb esetben nincs kimutatható oka, bár vannak kutatók, akik arra es­küdnek, hogy pajzsmirigy-túltengés esetén az előfordulása gyakoribb. A foltok szélei néha sötétebbek, mintha valaki ecsettel meghúzta volna a kon­túrjait. A gyógymódot nem ismerjük. Amennyiben a betegnek strandolni tá­madna kedve, fokozottan kell a bőrét védenie, mert a pigmenthiányos he­lyek jóval érzékenyebbek a napsugár­zásra, mint a többi. A piacon már meg­jelentek olyan készítmények is, ame­lyek álcázni tudják ezeket a festékhiá­nyos helyeket, mivel megfestik a bőrt. Mindig óvatosan válogassunk ezekből a készítményekből, mert vegyi anya­gok érintkezése a bőrrel, előre nem lát­ható reakciók sorozatát válthatja ki. Ezért előnyben részesítjük azokat a készítményeket, amelyek csak termé­szetes anyagokat tartalmaznak. Ilyen napozási kollekció például Magyaror­szágon a Hawaian Tropic termékcsa­lád, melynek színezője ráadásul több napra biztosítja a kívánt hatást. „Vashiány"jeligére - Vérvizsgálat alkalmával súlyos vashiányt állapí­tottak meg nálam. Szeretném tudni, hogy ez mitől van? - Amennyiben a hölgyek nem fi­gyelnek oda a menzeszük milyenségé­re, esetleg rendellenességeire, a vashi­ány nagyon gyorsan kialakulhat. A vas nélkülözhetetlen a hemoglobin képződéséhez, de szükség van rá az anyagcsere más folyamatainál is. Ke­vesen tudják, hogy a szervezetbe jutott vas nem tud hasznosulni, amennyiben nincs elegendő réz, kobalt, mangán és C vitamin készenlétben. Egy felnőtt szervezetében mintegy 4 gramm van összesen, és a javasolt napi bevétel 10­18 mg, szoptatós anyák esetében 35­60 mg. Természetes forrásai a belsősé­gek, főleg a máj, szív, vese, egyes gyü­mölcsök (szárított őszibarack, dió) és egyes zöldségfélék: bab, spárga, zab­pehely, melasz. „Társra vágyom"jeligére - 20 éves koromban megszültem az első gyer­mekem, akit 5 hónapig szoptattam. Sajnos utána „elvesztek" a melleim. A nőgyógyásztól kaptam ugyan egy kenőcsöt, de ez nem segít semmit sem. Kérem írja meg, hogy lehet-e az ilyen problémán segíteni, vagy a küzdelem reménytelen. - A probléma gyakoribb, mint gon­dolnánk, amiről az is tanúskodik, hogy e rovatban legalább háromszor foglalkoztam már ezzel a témával. Ezért most csak nagyon röviden. Mi­vel sem hormonális, sem mechani­kus, sem más „tréningek" nem jártak tartós eredménnyel, a mellplasztikák világviszonylatban nagyüzletté vál­tak. A plasztikai műtét ugyanis az egyetlen olyan módszer, amellyel meg lehet változtatni az emlők alakját és nagyságát. A kérdés az, hogy mi­lyen tömítő anyagot használnak fel a műtét során. Az utóbbi években fele­más hírek érkeztek Amerikából, ahol a szilikonbetétes műtétek tíz, ha nem százezreit végezték már el, most mégis sok helyen betiltották. Amennyiben levélírónknak elviselhe­tetlen lelki problémát jelent testalka­ta, „külalakja", kérje meg körzeti or­vosát, hogy utalja őt be a plasztikai sebészetre konzultáció céljából. Pszi­chés indikáció esetében a műtétért nem kell fizetni. „Maja" jeligére - Két éve szültem, és azóta a nyakamon és a mellem alatt és között barna foltok jelentek meg. Segítségét előre is köszönöm. ' - A rövid levélből nem világos, mi­ben kéri levélírónk a segítségemet. Amennyiben nem tudja, hol kap ma­gyarázatottüneteire, kérje meg a kör­zeti orvosát, utalja be kivizsgálásra bőrszakorvoshoz. Ha viszont már volt bőrorvosi kivizsgáláson, és nem tud­tak segíteni, kérem, látogasson meg a rendelőben, kikérjük a bőrklinika véle­ményét. „Orgonavirág" jeligére - 67 éves vagyok, a jobb vesémben egy 35 mm nagyságú ciszta van. A bal vesémben pedig 7-8 db apró ciszta. A vizeletben majdnem mindig 2 keresztes a lelet, és gyakran kell éjjel mennem vizelni. Szúrásokat is érzek a csípőmben és az oldalamban. Az orvos javasolja a ciszta kiszívatását. Viszont én ettől fé­lek, hátha elrákosodik. Hogyan ke­rülhetném ezt el? Ha jobban kímél­ném magamat, diétáznék, vagy svéd cseppeket fogyasztanék? - A vesé(k)ben található ciszta gya­kori jelenség, sok embernek nem okoz semmiféle bosszúságot. Ezérf ezeket csak bizonyos időközökben ellenőriz­zük, és csak akkor javalljuk a műtétet, ha a ciszta rosszindulatúan viselkedik (ami viszont nem jelent rákot!), azaz elnyomja az ép veseszövetet. Az így elnyomott vese ugyanis nem tudja tel­jesíteni funkcióját, és veszélyes beteg­ségek, fertőzések, belső mérgezések forrásává válhat. Tehát mindenképpen meg kell ítélni, milyen a ciszta dinami­kája, azaz nő-e, változik-e a magatar­tása. A kímélő életmód és a diétázás ebben az esetben azt jelenti: a beteg­nek kínosan kell ügyelnie arra, nehogy megfázzon. Fontos, hogy maximáli­san betartsa a testi tisztálkodás szabá­lyait, valamint ne fogyasszon olyan ételeket, italokat, amelyek fölöslege­sen izgatják a veséket. A svéd csep­pekkel még senkinek sem sikerült a cisztás veséit kigyógyítania. Nem tu­dom, levélírónknak ki ajánlotta a cisz­ta „kiszívását", a körzeti orvosa vagy az urológus. Azt javaslom, tanácskoz­za meg tüneteit és a segítség módját urológussal és nefrológussal. „Akit egy életen át keserűséggel etetnek" jeligére - Nagyon sok min­dent le kellett inár nyelnem az élet­ben, abból egy regényt lehetne írni. Alig tudom elviselni azt, hogy az utóbbi időben a féljem féltékenység­gel gyötör. Mindig hajlamos volt rá, de most kimondottan azzal vádol, hogy szeretőim vannak, pedig ez soha még csak az eszembe sem jutott. Pe­dig lett volna rá okom, hiszen a fér­jem csak saját magát szereti, na, meg az italt. Soha nem tudta, mi az egy asszonyt boldoggá tenni. Soha nem volt nálunk sem elő- meg utójáték, csak mint a kakas felugrott, kész, és még örüljek is az ilyen életnek, mert durvaságot azt kapok esőstől, mert mindennek én vagyok az oka. Mit te­gyek, az idegeim már le vannak rob­banva, tablettázni nem szeretnék, és ha valamit szólok, a férjem azt mond­ja, hogy kezeltessem magam. - A levél két elrontott életről tanús­kodik. Nagy hiba volt kedves asszo­nyom egy olyan férfihez kötnie az éle­tét, aki már legénykorában többször tanújelét adta, hogy mennyire félté­keny. Ebben az esetben nem félté­kenységről van szó, hanem egy kie­gyensúlyozatlan személyiségről, aki­nek kisebbségi érzése, komplexusai vannak, ez szítja féltékenységét, ezt bújtatja a durvaság leple alá. Ráadásul még iszik is! Az italozás az egészséges szexuális funkciókat is aláássa a férfi­nél és a nőnél egyaránt. Ez azonban hamarabb nyilvánul meg a férfinél, impotencia formájában, ami még job­ban szítja a féltékenység lángját. Minden házasság felfogható komp­romisszumként, az Önöké is. Komp­romisszumos egyezséget viszont csak olyan emberek tudnak kötni, akik al­kalmasak a tárgyalópartner szerepé­nek a betöltésére is, akik képesek e megkötött egyezséget be is tartani. Az Önök esetében a jelen pillanatban a legnagyobb bajt a férje italozásában látom. Ha ezt fogja folytatni, a durva­sága és a féltékenysége csak fokozód­ni fog. Bármennyire is a család fejé­nek tudja magát, nincs joga tönkreten-. nie a család életét, Persze, Önnek kell eldöntenie, túlcsordult-e már az a bi­zonyos tűréspohár. Ha igen, mondja meg a férjének - józan pillanatában! ­hogyéz így nem mehet tovább, s hogy nem hajlandó többet tűrni. Vagy ab­bahagyja önszántából az ivást - való­színűleg szakmai segítség nélkül nem fog menni - vagy elveszti a családját. Mint írja, fiai az Ön nézetét osztják. Beszélje meg veltik, hogyan tudnának Önnek és apjuknak segíteni. A ren­delőben szerzett tapasztalat azt mutat­ja, hogy az iszákos embert elindítani a gyógyulás útján, csak határozott fellé­péssel lehetséges, akkor sem könnyen. • • • Várom és megválaszolom tisztelt ol­vasóinknak az Új Szó szerkesztőségé­be küldött leveleit. A nevet és a lakcí­met ezúttal nem szükséges feltüntetni. iJÜÜ I Rovatvezető: FEKETE MARIAN Kinek jár heti szabadság L. M.: Tavalyról még majdnem két heti szabadságom maradt. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, igaz-e, hogy ezt április végéig kel­lett volna kivennem. A másik kérdésem az lenne, 17 ledolgozott év után hány heti szabadság jár. A férjemnek ugyanis öt heti szabadságot adnak, és másokat is ismerek, akiknek öt hét jár. A Munka Törvénykönyve 108. íj­ának első bekezdése szerint a szabad­ság merítésének időpontját a munkál­tató jogosult meghatározni (az illeté­kes szakszervezeti szerv előzetes jó­váhagyásával elkészített szabadság­terv szerint), mégpedig úgy, hogy az alkalmazott lehetőleg az év végéig ki­vehesse az egész szabadságát. A törvény szerint tehát elsősorban a munkáltatón múlik, hogy az alkalma­zott kivegye a szabadságát. Éppen ezért rendelkezik a Munka Törvény­könyve úgy, hogy a munkáltató mun­kabérmegtérítést köteles fizetni a ki nem merített szabadságért, ha a dol­gozó a meghatározott időpontig, pon­tosabban a következő naptári évvégé­ig nem vette ki a szabadságát például azért mert a munkáltató nem határoz­ta meg, mikor mehet szabadságra vagy rövidebb szabadságot állapított meg számára, esetleg azért, mert a dolgozó beteg volt, vägy más akadá­lyok merültek fel az oldalán. Megje­gyezzük, hogy április végéről évekkel ezelőtt rendelkeztek a munkajogi sza­bályok, amelyek azóta már többször módosítva voltak. A ki nem merített szabadságért, illetve annak bizonyos részéért a dolgozónak az átlagkeresete összegében jár a megtérítés (lásd a Munka Törvénykönyve 110b parag­rafusának második és harmadik be­kezdéseit). Ami az öt heti szabadságot illeti, elsősorban azt kell leszögezni, hogy azoknak, akik a 18. életévük betölté­se után már legalább 15 munkavi­szonyként beszámítható évvel ren­delkeznek, alapvetően csak négy naptári hét jár üdülési szabadságként. Öt heti szabadság jár azoknak az al­kalmazottaknak, akik olyan szerve­zetben dolgoznak, amely nem folytat vállalkozást (például a hivatalok). A vállalkozó szervezetekben a kollek­tív szerződés határozhatja_meg, hogy az alkalmazottaknak a törvényes mértéken felül jár még egy heti sza­badság. Ezen felül a Munka Tör­vénykönyvét végrehajtó kormány­rendelet a 16. §-ában sorolja fel azo­kat a munkaköröket, illetve körülmé­nyeket, amelyek alapján úgynevezett pótszabadság jár (további egy hét), ha az alkalmazott az egész naptári évben ilyen körülmények között dol­gozik (például fertőző anyagokkal és közvetlenül ki van téve a fertőzés veszélyének, vagy elmebetegeket ápol, illetve gondoz stb.). A munkáltató kötelességei D. D.: A főnöknőm munkaviszonya április végén szűnt meg. Ezután felke­resett a vállalat igazgatója, hogy ad nekem ezerötszáz korona fizetésemelést, de végezzem el a főnöknőm munkáját is. Mivel erre nem voltam hajlandó, megállapodtunk abban, hogy május végével megszűnik a munkaviszonyom. Az utolsó napon ismét jött az igazgató, hogy adjak neki írásbeli igazolást ar­ról, hogy azon a részlegen, ahol dolgoztam, minden irat rendben van és el is van intézve. Ilyen igazolást a volt főnöknőmmel nem Írattak alá, és én termé­szetesen nem akarok felelősséget vállalni olyan dolgokért, amelyekről eset­leg csak a főnöknőm tudott. A következmény az lett, hogy nem kaptam meg a kilépési pecsétet, és az ilyenkor szokásos igazolást sem. Mit tehetek ilyen esetben? Megjegyzem, hogy az új munkahelyemre június 15-én kellene be­lépnem. Felvesznek, ha nincs kilépési pecsét a személyi igazolványomban? Az igazat megvallva kissé megha­ladottá váltak a Munka Törvény­könyvét végrehajtó kormányrendelet­nek a személyi igazolványokkal kap­csolatos rendelkezései. Formálisan még érvényben van ugyan az említett jogszabály 8. paragrafusa, amely sze­rint a munkaviszony létrejöttét és be­fejezését a személyi igazolványban feltüntetik, de az új, a tavaly óta kia­dott személyi igazolványokba, sze­mélyi kártyákba már nincs hova fel­tüntetni azt, hogy ez vagy az a sze­mély munkaviszonyba lépett, illetve megszüntette a munkaviszonyát. A kilépési pecsét problémája tehát meg­kerülhető lenne egyszerűen azzal, hogy új személyi igazolványt kér. Két olyan probléma merülhet fel viszont, amelyeket megkerülni már nem lehet. Az első az, hogy a Munka Törvénykönyvé 25. §-áoak első be­kezdése szerint a munkáltatók csak olyan alkalmazottat foglalkoztathat­nak munkaviszonyban, aki igazolja az előző munkaviszonyának a megszűnését. A másik, az ilyenkor szokásos igazolás, amelybe a mun­káltató a dolgozó szempontjából na­gyon fontos adatokat jegyez fel, Ez az igazolás, illetve ennek hiánya befo­lyásolhatja az esetleges új munkahe­lyén azt, hogy mennyi szabadság jár Kiszolgáltatottan K. F.: Egy magáncégnél dolgozok. Májusban nem kaptunk elszámolást az áprilisi hónapért, sem előleget a májusi keresetünkre. Úgy hallottam, most sem biztos az, hogy megkapjuk a fizetésünket, s ezért azonnal meg akartam szüntetni a munkaviszonyomat azzal, hogy másnap már nem megyek munká­ba. Megfenyegettek viszont, hogy bíróságra adnak engem. Megtehetik ezt? önnek, befolyásolhatja a betegségi biztosítási juttatások iránti jogigé­nyét, illetve, ha mégsem sikerülne munkába lépnie, akkor a munkanél­küli segély összegét stb. Sőt, a követ­kező munkáltatója esetleg éppen ezt fogja kérni öntől annak igazolása­ként, hogy a korábbi munkaviszonya már megszűnt, habár a korábbi mun­kaviszony megszűnését bizonyíthatja a munkaviszony megszüntetéséről kötött írásbeli megállapodással is. A feni említett igazolást a munkál­tató a munkaviszony befejezésekor ugyanúgy köteles kiállítani, mint ahogy a személyi igazolványba is (még) köteles bejegyezni a munkavi­szony megszűnését. Mivel itt jogi kö­telességekről van szó, ez egyrészt azt jelenti, hogy a teljesítésük perelhető a bíróságon, másrészt pedig azt, hogy ha önnek valamilyen kára származna a kilépési pecsét vagy az említett iga­zolás hiányából, akkor ennék a kár­nak a megtérítését is perelheti a Mun­ka Törvénykönyve 187. §-a alapján (ilyen, kára származhat például abból, hogy az új munkahelyén a bírósági per idejére csak határozott időre szóló munkaszerződést kötnek önnel, s ala­csonyabb fizetést adnak, esetleg egy­általán nem is lesznek hajlandóaTc foglalkoztatni önt). Alapjába véve valóban perelhetik önt a bíróságon, ha nem hajlandó ilyen körülmények között dolgozni, illetve munkába járni, de mondjuk kártérítésért munkajogi perben, és nem büntetőjogi eljárásban, mint azt tehették egyes vállalatok 1989 előtt. Az adott körülmények között önnek jogában áll felmondást adni, persze kéthavi felmondási idővel, amelyei ráadásul a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától számíta­nak (a júniusban adott felmondás te­hát augusztus végén jár le). A Munka Törvénykönyve viszont ilyen körül­mények között sem teszi lehetővé azt, hogy azonnali hatállyal meg­szüntesse munkaviszonyát, dr. P. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom