Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám, szerda

1994. JUNIUS 1. UJSZO' HIREK - VELEMENYEK Esterházy-ügyben Szót kérek 'Az Együttélés nemrégi sajtótájékoztatóján megkérdeztem, szerencsésnek találják-e, hogy a szlovákiai magyar közösség kiállásdíja összefonódik gróf Esterházy János nevével, aki annak ellenére, hogy nem szavazta meg az szlo­vákiai zsidók deportációját engedélyező törvényt, gyakran éles zsidóellenes­ségről tett tanúságot. Duka Zólyomi képviselő úr azt felelte, nem tudja, mire alapozom állításomat Esterházy János zsidóellenességéről. Szót kérek tehát, hogy kifejtsem, mire alapoztam véleményemet. Gróf Es­terházy az utolsó deportációs törvényen kívül minden zsidótörvényt megsza­vazott, illetve nem szavazott ellene, többek között azt a törvényt is, amely fel­hatalmazta a Tuka-Mach kormányt, hogy a parlament megkerülésével, saját hatáskörében hozzon zsidóellenes törvényeket és rendeleteket. A deportáci­ók ennek a folyamatnak a következményei voltak. Esterházy a szlovák parla­ment ülésein összesen tizenhétszer szólalt fel, e felszólalásai közül hatban emlékezett meg a zsidókérdésről, és 1940 októberében például üdvözölte a kormány radikális zsidóellenes intézkedéseit, majd hozzáfűzte: „A magyar tö­megek, a magyar parasztok, a magyar kisiparosok, a magyar kereskedők év­tizedek és évszázadok óta épp úgy szenvedtek a zsidóktól és a zsidó túlkapá­soktól, mini a szlovákok. Mi, magyarok, akik nemzeti és keresztény alapokon állunk, épp olyan távol vagyunk a zsidó ideológiától, mint a szlovákok." (A szlovák parlament 46. ülésének gyorsírásos jegyzőkönyve, 1940. október 8.) Esterházy csak azt nehezményezte, hogy a zsidóellenes intézkedések - ame­lyeket jogosaknak minősített - olykor a magyarokat is sújtják. Folytathatnám az ilyen szellemű idézeteket; és hozzáfűzhetném, hogy mit mondott és mit gondolt Esterházy a náci Németország és a fasiszta Olaszor­szág „gigantikus harcáról"; és Masaryk Csehszlovákiájáról; meg a magyar felsőbbrendűségről a Kárpát-medencében. Egyrészt viszont nem akarok el­térni a tárgytól, másrészt egy újságcikk keretei között szeretnék maradni. Egyébként, nem vonom kétségbe, hogy bátor és tiszteletre méltó (habár egy kissé elkésett) tett vo]t, hogy Esterházy mint egyedüli képviselő nem szavaz­ta meg a deportációs törvényt, éš birtokán zsidókat bújtatott, mentett. Nem fe­szegetem, hogy mindez elég-e, hogy egy embert jelképpé emeljenek - min­denki szíve-lelke szerint választhatja meg jelképeit. Ha azonban egy közös­ség nevében teszik azt, akkor a közösség tagjainak joguk van sokrétű és kime­rítő tájékoztatást kapniuk a jelképpé előléptetett személyről. Ezért is ajánlot­tam fel cikkemet az Új Szónak és nem valamelyik más szlovák vagy magyar­országi íapnak. Végezetül még annyit, hogy maga Esterházy a következőképpen indokolta szavazását a deportációs törvény ellen: „Legfiatalabb korom óta mindig zsi­dóellenes beállítottságú voltam, és az is fogok maradni, ami ellenben nem je­lenti azt, hogy szavazatommal hozzájáruljak egy olyan törvényhez, mely minden isteni és emberi jogot lábbal tipor." (Magyar Országos Levéltár - kö­zölte a História folyóirat, Budapest, 1994. május 9.) Ennek az önvallomásnak mindkét része egyformán jelzésértékű. Aki csak az egyik felét - bármelyik felét - hajlandó tudomásul venni, az féligazságot terjeszt. YEHUDA LAHAV (A szerző a Haaretz izraeli lap közép-európai tudósítója) Az elzászi Mulhouse-bcm tegnap fejeződött be a 63. francia-német csúcsta­lálkozó, melynek keretében Helmut Kohl kancellár találkozott Francois Mit­terrand elnökkel, valamint Edouard Balladur kormányfővel. Mindkét fél tá­mogatta az Európai Unió bővítését - hosszabb távon a közép-európai álla­mokkal is- , s országaik nevében hivatalos EU-kezdeményezésben szólítottak fel a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harcra. (Felvételünkön: Kohl és Mit­terrand Mulhouse városházának erkélyéről köszöntötte a helyi lakosságot.) Clinton Európába készül (TA SR-hír) Bili Clinton amerikai el­nök ma kezdi meg második európai körútját. Olaszországba, Nagy-Britan­niába és Franciaországba látogat el. Egyhetes útja a szövetségesek norman­diai partraszállásának 50. évfordulója jegyében fog zajlani. Washingtoni hí­rek szerint útját arra akarja felhasznál­ni, hogy népszerűsítse a demokratikus Európa biztonsági-politikai és gazda­sági integrációjának folytatását, s azt akarja hangsúlyozni, hogy a szövetsé­gesek győzelme a második világhábo­rúban a demokrácia győzelme volt. A normandiai ünnepségeken június 6-án beszédet fog mondani, s az USA második elnökeként felszólal a francia parlamentben is. Találkozik a francia elnökkel, a brit királynővel és a kor­mányfővel, az olasz miniszterelnökkel és államfővel, s rövid magánlátogatá­son fogadja őt a pápa is. Kambodzsa: háborús előrejelzések (TA SR-hír) Kambodzsai kormány­körök tegnap bejelentették: a múlt hét­végi tárgyalásokon az észak-koreai fővárosban a vörös khmerek kategori­kusan elutasították a javasolt tűzszü­netet. Ennek ellenére megegyeztek ab­ban, hogy június 15-én Phnompenh­ben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. A Phnompenhbe visszatérő Noro­dom Ranariddh herceg, Kambodzsa első miniszterelnöke (az országnak két kormányfője van) megerősítette a tár­gyalások kudarcát, és kijelentette: bár nem szívesen beszél háborúról, vilá­gos, hogy Pol Pot ezt az utat választot­ta. A kormánynak nincs más választá­sa, kénytelen lesz harcolni a vörös khmerek ellen. Az ország területének 10 százalékát ellenőrző militáns mao­ista szervezet az idén két nagy ütköze­tet nyert meg a kormánycsapatok el­len. S bár a khmerek azt állítják, hogy Pol Pot már visszavonult, Szihanuk ki­rály, Ranariddh kormányfő apja és más kambodzsai vezetők is meg van­nak győződve arról, hogy még mindig a véres kezű Pol Pot irányítja a felkelő vörös khmereket. Phenjan makacskodik A BT szankciókkal fenyegetőzik (TA STR-hír) Hétfői ülésén az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalko­zott az észak-koreai kommunista re­zsim és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közti ellentétekkel, az IAEA szakértőinek jelenlétével az ázsiai országban. Az Egyesült Álla­mok kezdeményezésére a 15 tagú tes­tület újra figyelmeztette Észak-Kore­át, és felszólította: működjön együtt a szakértőkkel, akiknek az a feladatuk, hogy megállapítsák, valósak-e a nyu­gati állítások, melyek szerint Phenjan atomfegyverek fejlesztésével fog­lakozik. A BT rendkívüli ülésén részt vett Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár is. A testület állasfoglalása kilátásba helyezi, hogy következő ülésén gaz­dasági szankciókat hirdet Észak-Ko­rea ellen, ha nem tesz eleget a felszó­lításnak. A BT ülésével egyidőben az észak­koreai katonai képviselők távoztak Panmindzsonból, ahol a katonai bi­zottság immár több mint 40 éve fel­ügyeli a tűzszünetet a demilitarizált övezetben. Ugyanakkor a dél-koreai hadsereget és a rendőrséget fokozott harckészültségbe helyezték. Melescanu-Markő találkozó (Új Szó-információ) A Románjai Magyar Demokrata Szövetség elnö­két, Markó Bélát saját kérésére Bu­karestben a hét elején fogadta Teo­dor Melescanu, román külügymi­niszter. A két politikus a párizsi sta­bilitási konferenciáról és az ott elfo­gadott dokumentumokról tárgyalt. Markó megismételte az RMDSZ ál­láspontját, amely szerint a stabilitási konferencián alapelvnek kell tekin­teni: ha a folyamat a kisebbségek kérdésének rendezését tűzte ki célul, akkor meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét is. A román külügyminisztérium álláspontja vi­szont továbbra is az, hogy a konfe­rencián államok vesznek részt, s a kisebbségek részvételét egy ilyen fo­lyamatban a nemzetközi diplomácia normái nem teszik lehetővé. Ugyan­akkor Markó és Melescanu meg­egyeztek abban, hogy egy előzetes konzultáció a román külügyminisz­térium, illetve a kormány és az RMDSZ közt szükségszerű. Meles­canu megígérte, hogy a jövőben konzultálni fog az RMDSZ-szel. Melescanu és Markó a romániai magyar kisebbség más gondjairól is tárgyalt. Markó ismét kifejtette, hogy a romániai magyarság számára az oktatási törvény tervezete jelenle­gi formájában elfogadhatatlan, s el­lentétben van az Európa Tanács ajánlásaival is. Hasonlóan sürgősnek nevezte'a kisebbségi törvénytervezet mielőbbi parlamenti megtárgyalását. Szóba került Antonescu, a volt ro­mán fasiszta diktátor szobrának ügye is, amelyet a román nacionalis­ta szélsőséges körök Marosvásárhe­lyen akarnak felállítani. Az RMDSZ vezetősége ez ügyben Ion Iliescu ro­mán államfőhöz fordult segítségért, aki korábban maga is többször fellé­pett Antonescu rehabilitálása ellen. Az elnök válasza egyelőre nem is­meretes. KOKES JÁNOS Szűnyogcsípés Gyönyörű hírt közölt tegnap a megszállt Cisz­jordániából a Reuter hírügynökség: Menahem Furman, Atniel zsidó település rabbija bejelentet­te, a szomszédos arab falvak lakóival együtt fog­nak tüntetni, hogy rákénysierítsék az izraeli hiva­talokat, adjanak már pénzt a szúnyogirtásra. Hát nem csodálatos? A rabbi, aki egyébként is szokat­lan módon jó viszonyban van a muzulmánokkal, az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában kijelen­tette, az elviselhetetlen szúnyoginvázió közös fel­lépésre kényszeríti őket, merthogy a kellemetlen rovarok nem válogatnak, a zsidók és az arabok életét egyaránt megkeserítik. Sokkal nagyobb gond azonban a megszállt terü­leteken, hogy a normális, egészséges élet feltételei sem biztosítottak. A zsidó települések egy-egy kis Kánaánnak tűnnek az arab falvak, s, főleg a túlzsú­folt menekülttáborok mellett. Itt nincsenek rendes iskolák, orvosi rendelők, kórházak, nincs csator­názás, egészséges ivóvíz. Ez a továbbra is izraeli fennhatóság alatt maradó részekre és az autónóm­má vált területekre egyaránt érvényes. Az utóbbi­ak helyzete remélhetőleg rövidesen javulni fog, bár egyelőre úgy fest a dolog, hogy a legfontosabb területre, a biztonság fenntartására sincs pénz - a palesztin rendőrök egyelőre nem kapnak fizetést, mert nincs miből. A frissen felállított hivatalok al­kalmazottai is ingyen dolgoznak, hiszen nincse­nek még bevételeik, nem számíthatnak a lakossági adókra sem. Egyrészt még nem működik áz új adórendszer, másrészt nem is számíthatnak ko­moly adókra a szegény parasztoktól, a kis szatócs­boltoktól. Van azonban némi remény arra, hogy rövidesen pénz áll a házhoz - ha nem is annyi, amennyire a palesztinok ígéretet kaptak. Még tavaly szeptem­berben, amikor Washingtonban aláírták a palesz­tin-izraeli megállapodást, az Európai Unió 120 millió dollárt ígért a gazdaság fejlesztésére. Az USA és> Szaúd-Arábia 100-100 milliót helyezett kilátásba, Japán 95, Norvégia pedig 35 millió dol­lárt. Ha minden ígéretből valóság lesz, az idén 614 millió dollárral gazdálkodhat az autonóm kor­mányzat, ennyit költhet víztározók, csatornák, utak, iskolák építésére, a palesztin dolgozók át­képzésére. Több segíteni kész ország ahhoz a fel­tételhez kötötte az összegek folyósítását, hogy alá kell írni a végleges palesztin-izraeli egyezményt. Ez közel egy hónapja meg is történt, de a segélyek valahogy késnek. Talán az a gond, hogy a világ még nem is tudja elhinni: valóban kikelt a palesztin önállóság első csírája. Talán Izrael is vétkes ebben, hiszen állan­dóan azt hangoztatja: a korlátozott autonómia a maximum, amit a palesztinok kaphatnak. S persze eszébe sem jut, hogy beálljon a segíteni készek so­rába, pedig - ha jól meggondoljuk - az elsőnek kellene lennie a sorban. Mert hiszen az a 614 mil­lió - ha be is fut - csak annyira fogja felrázni a pa­lesztin gazdaságot, mint az elefántot egy szúnyog­csípés. • • • Még nem tudni, mennyire volt sikeres a tegnapi demonstráció, adnak-e az izraeli hatóságok pénzt a szúnyogirtásra. Egy szempontból azonban biztos a siker: van már hely, ahol a zsidók és az arabok felismerték, együtt többre mennek, mint egymás ellen. Furman rabbi igazán tarthatna néhány szent­beszédet a knesszetben. GÖRFÖL ZSUZSA A CSEH SAJTÓBÓL 1 A Rudé právo tegnapi tájékoztatá­- sa szerint Jan Rumi cseh belügymi­niszter hétfőn annak a véleményének­adott hangot, hogy Augusto Pino­chetnek nem kellett volna vízumot kapnia. A továbbiakban elmondta, a belügyminisztérium nem gondosko­dik a volt chilei diktátor védelméről, mert Csehországban tett magánláto­gatásról van szó, s a külügyminiszté­rium nem is kért ilyen védelmet. A Cseh Köztársaság megnyitja ha­tárait mindenki előtt, aki érvényes úti okmányokkal rendelkezik, de Pino­chet látogatását Václav Havel egy­szerűen csak tudomásul veszi ­mondotta a cseh elnök szóvivője. Egyben tolmácsolta Havel nézetét, mely szerint Csehország és Chile számára az lenne az előnyös, ha olyan személyiségek fejlesztenék a kölcsönös kapcsolatokat, akiket fenntartások nélkül fogadnak a de­mokratikus országokban. A lap feltételezése szerint Pino­chet a tegnapra virradó éjszakát a prágai Fórum Szállóban töltötte, teg­nap pedig az Omnipol cég vezetésé­vel tárgyalt. A dohányzás elleni világnapon Aggasztó adatok (TA SR-hír) A dohányzás elleni világnap alkalmából tegnap Brüsszelben közzétett adatok szerint az Európai Unió 12 tagállamában évente 450 ezer ember halálát.okoz­za a dohányzás. Padraig Flynnek, az EU szociális ügyekben illetékes biz­tosának szavai szerint az idén a tag­országokban 1 millió ember fog tu­domást szerezni arról, hogy rákja van. Közülük kb. 850 ezer belehal a betegségbe. E halállal végződő rák­betegségek közel 250 ezer esetben a dohányzás rovására írhatóak. Ha eh­hez hozzáadjuk azt a 200 ezer elha­lálozást, amit ugyancsak a dohány­zás által kiváltott szív- és érrendsze­ri betegségek okoznak, akkor 450 ezer haláleset írható a dohányzás ro­vására. Az adatok ismeretében az Európai Bizottság intézkedéseket tett a do­hányzás korlátozására. Az Európa a rák ellen elnevezésű program kere­tében több kezdeményezés indult be, például betiltották a cigaretta-reklá­mokat a televízióban. NATO-csúcs Wörner nélkül (TA SR-hír) Manfred Wörner, a NATO főtitkára egészségi okokból nem vesz részt a szövetség június 9­én Isztambulban kezdődő csúcstalál­kozóján. Az 59 éves Wörner, aki im­már két éve küzd a vastagbélrákkal, erről levélben tájékoztatta a NATO 16 tagállamának brüsszeli nagyköve­teit. Wörner, aki NATO-körökben nagy tekintélyre tett szert, helyette­sét, Sergio Balanzinót bízta meg, hogy elnököljön az isztambuli csú­cson. Említett levelében pedig közöl­te: reméli, hogy a nyári szünet után ­az orvosok prognózisai szerint - is­mét el tudja majd látni hivatalát. Gorbacsov nem kíváncsi Gorbacsovra (TA SR-hír) A „Gorbacsov" ope­ra németországi premierjét való­színűleg a meghívott sztárvendég, vagyis Mihail Gorbacsov személyes részvétele nélkül mutatják be. Gian­Carlo del Monaco, a bonni opera in­tendánsa ugyanis tegnap közölte: a volt szovjet elnök „személyes okok" miatt mondta le részvételét. Aki az exelnökkel ellentétben kíváncsi len­ne Franz Hummel zeneszerző „Gor­bacsovjára" - nos, tessék, az opera pemierjét június 7-re tűzték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom