Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-21 / 143. szám, kedd

1994. JÚNIUS 21. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 Jemeni válság Az ENSZ-nagykövetre sem hallgattak Ä déli tüzérség Aden partvonaláról lövi a várost ostromló északiak állásait Koreai atomvita Clinton nem osztja Carter optimizmusát (TA SR-hír) A Jemenben szembenálló felek közötti közvetítési kísérleteit befejezetteknek nyilvánította az ENSZ-főtitkárnak a térségbe menesztett különleges megbízatású nagykövete. Ezzel Lachdar Brahimi gyakorlatilag beismerte missziójának kudarcát, Brahimi külön-külön találkozott az egymással hadat viselő Észak és Dél képviselőivel, akik nem hajlandók egy tárgyalóasztalhoz ülni. Az eredménytelen megbeszélések után az ENSZ-nagykövet csak annyit közölt, hogy a felek eltérő nézeteket vallanak a tűzszünet ellenőrzésének módját illetően. (TA SR-hír) Az angolai béketárgyalások szempontjából ez a hét döntő jelentőségű lesz. A zambiai fővárosban, Lusakában a zárószakaszukhoz érkeztek a szembenálló felek között hét hónapja folyó tárgyalások, amelyeken már áttekintették a tíz pontba foglalt legvitatottabb kérdések csaknem mindegyikét. Az angolai válságban közvetítő ENSZ-nagykövet az afrikai országban járt, s találkozott Joncts Savimbivel, az UNITA haderejének főpaA világszervezet diplomatája azonban még a térségben maradt. Tegnap a jemeni háború által érintett országok vezetőivel tárgyalt, valamint Iszmat Abdul Madzsiddal, az Arab Liga főtitkárával. Közben Aden lakossága tegnap hajnalban újabb heves észak-jemeni tüzérségi támadást élt át, legkevesebb 18 személy életét vesztette. Még kora reggel is robbanások hallatszottak. A jelentések szerint a hetedik hete tartó konfliktus kirobbanása óta első ízben fordult elő, hogy mind az öt adeni műtő megszakítás nélkül látta el a sebesülteket. rancsnokával és Jósé Eduardo dos Santos államfővel. Az elnököt tájékoztatta a Savimbivel folytatott tárgyalásainak eredményeiről, ezeket azonban a nyilvánosság előtt nem részletezte. Az Angolán belüli megbékélés részeként az UNITA képviselői is helyet kapnának a kormányban. Hírügynökségi jelentések szerint a luandai kormánykörök a felkelő mozgalomnak négy miniszteri és három tartományi kormányzói posztot ajánlottak fel. (TA SR-hír) Az atomvita kapcsán csak akkor beszélhetünk fordulatról az észak-koreai álláspontban, ha a phenjani vezetés hajlandóságot mutat nukleáris programjának befagyasztására - jelentette ki Bili Clinton azután, hogy Jimmy Carter exelnök hazatért a KNDK-ból, és tájékoztatta Clintont Kim Ir Szénnél folytatott tárgyalásairól. Carter szerint elhárult a gyanús észak-koreai nukleáris program kapcsán felizott feszültség fokozódásának a veszélye. Clinton azoban óvatosabban fogalmazott, hangsúlyozva: remény van a helyzet javulására, ez azonban attól függ, hogy Észak befagyasztja-e atomkutatásail a diplomáciai tárgyalások idejére. A pozitív észak-koreai válasz jó előjel'lehetne a tárgyalások megkezdéséhez. Az elnök szerint kormányzata azonban először meg akar győződni arról, hogy komolyan göndoltae Kim Ir Szen, amit (Jarternak ígért. A Koreai Köztársaság tegnap egyébként munkatalálkozót javasolt az északi országrésznek, amelyen előkészítenék a két Korea elnökeinek június 28-ra javasolt találkozóját. Az államfői találkozót Carter javasolta phenjani látogatása idején. Ha sor kerülne rá, akkor a kéttéosztott félsziget északi és déli felének elnökei először találkoznának 1945 óla. Ruanda Késik a mentőakció (TA SR-hír) Kigaliban, Ruanda fővárosában tegnap is folytatódtak a súlyos összecsapások a harcoló felek között. A kormánycsapatok és a felkelők közötti legsúlyosabb harcokra a főváros központjában került sor. Közben az ENSZ Ruandába küldött megfigyelői missziójának tagjai a tűzszünet betartására próbálják rávenni a harcoló feleket, hogy megkezdődhessen az összecsapások által veszélyeztetett lakosság kimenekítése, amit vasárnap a kiújult heves harcok miatt leállítottak. Az ENSZmisszió arra számított, hogy tegnap sikerül újra megnyitni a kigali repülőteret, azonban a kormánytól nem kaptak írásos garanciát a biztonságos légiközlekedés szavatolására. Kozirev elismerte A sajtó hatalom (TA SR-hír) Andrej Kozirev a tegnap Moszkvában megnyílt fórumon a sajtó felelősségére apellált. A nemzetközi konferencián azt vitatják meg, hogy a médiák milyen szerepet töltenek be a demokratikus folyamatok elmélyítésében és a tolerancia megteremtésében. Az orosz külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi orosz parlamenti választások idején egy politikai bohóc, egy szánalmas egyéniség néhány sikeres tévészereplésének köszönhetően miként vált egy parlamenti párt sikeres vezérévé. Nyilvánvalóan Zsirinovszkij ra célzott, habár nevet nem említett. Kozirev szerint Oroszországban változatlanul kísért a nacionalizmus felerősödésének veszélye. Ez a lapok hasábjairól is lerí, mivel még a legdemokratikusabbnak tűnő újságokból is visszaköszön a soviniszta ihletésű nacionalizmus. ŇÉHÁNY SORBAN I M

ilan Hanzel, Szlovákia igazságügyi minisztere tegnap egynapos hivatalos látogatáson Ausztriában járt. Kollégájával, Nikolaus Michalekkel aláírták a kiegészítő szerződéseket ahhoz az európai egyezményhez, amely a kiadatásról és a jogsegélyről ren-* delkezik a büntetőügyek tekintetében. H

enri Emmanuelli, a parlament egykori elnöke lett a francia Szocialista Párt új vezetője Michel Rocard lemondása után. A tervezett kongresszusig, de lehet, hogy egészen az évi közgyűlésig fogja betölteni ezt a tisztséget, C

sieri Csi-csen kínai külügyminiszter két hét múlva látogatást tesz Oroszországban, Belorussziában, Litvániában és Észtországban. Moszkvai megbeszélésein a legfontosabb témák között fog szerepelni Észak-Korea nukleáris programja. Mint ismeretes, Oroszország és Kína egyaránt vétójoggal bíró állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, s az atomprogram ügyében enyhébb az álláspontjuk, mint az Egyesült Államoknak. I

rán déli részén tegnap erős, a Richter-skála szerinti 6,1 fokos földrengés pusztított. A rengés földcsuszamlásokat okozott. Az első jelentések szerint két személy életét vesztette, és ötven megsebesült. I

zraeli repülőgépek tegnap rakétákkal lőtték Dél-Libanonban a Hezbollah nevű Irán-barát militáns mozgalom bázisait. Az idén ez volt a 17. izraeli légitámadás a térség ellen. A két repülőgép két rakétát lőtt ki a Bejrúttól 40 kilométerre délre fekvő állások ellen, melyekből a Hezbollah harcosai az Izrael által megszállva tartott határövezet ellen indítanak támadásokat. Angolai megbékélés Napokon belül minden eldől Drogpusztítás Bangkokban (TA SR-hír) Bangkokban tegnap több mint egy tonna lefoglalt kábítószert, egyebek között hasist, heroint, kokaint, ópiumot és morfiumot semmisítettek meg. Mindez a thaiföldi kormány drogellenes akciójának a keretében történt.. Ennek során eddig együttvéve mintegy harminc tonna kábítószer jutott ugyanerre a sorsra. A Reuter híre szerint Thaiföld már nem tekinthető a világ első számú kábítószer-termelő államának, de továbbra is a drogcsempészet egyik központja. Göncz szerint A pártok konszenzusra törekednek (Budapesti tudósítás) Göncz Árpád magyar államfő tegnap megerősítette, hogy az új országgyűlés alakuló ülését június 28-ra tervezi összehívni. Az államelnök tegnap délelőtt találkozott a parlamentbe bejutott hat politikai párt vezető képviselőivel. A mintegy háromnegyéd órás megbeszélés után Göncz újságíróknak elmondta: a pártok képviselői tájékoztatták őt arról, hogy várhatóan kedden, tehát ma születik végleges döntés az alelnökök, jegyzők számát, személyét, az állandó és különbizottságok számát, összetételét és vezetőit illetően. Az elnöki hivatal erről írásban kap majd tájékoztatást. Göncz kérdésekre válaszolva összegezte a pártelnökökkel az utóbbi napokban lezajlott találkozók, négyszemközti megbeszélések tapasztalatait. Külön kiemelte az ország sorsa iránt érzett felelősséget és a konszenzusra való törekvést, amelyet beszélgetőpartnereinél tapasztalt. Hozzátette: érezhető, hogy az új politizálási stílus meghonosításában mindenki érdekelt, ehhez azonban • nyilvánvalóan idő és - a választók részéről - türelem kell. (Kokes) Veszteglő tevekaraván az Alföldön Bár elég sokat beszélnek manapság a magyar Alföld elsivatagosodásáról, arra legmerészebb álmaikban sem számíthattak a környezettel foglalkozó szakemberek, hogy ezen a vidéken megjelennek a sivatag hajói, a tevék. Pedig ez történt: több mint két hónapja vesztegel egy tevekaraván Bács-Kiskun megyében, a bócsai Kismolnár-tanya melletti területen. A Kiskunsági Nemzeti Park bócsai körzetében a Kismolnár-tanya néven ismert területet egy kft. vásárolta meg három éve a Kiskőrösi Állami Gazdaságtól. A területre azonban egy német vállalkozó telepedett le, nem kis gondot okozva a nemzeti park szakembereinek. Az autóroncsok mellé hetekkel 'ezelőtt megérkezett ide 56 teve. Kényszerűségből, miután Kazahsztánból útnak indulva nem érkezhettek meg Németországba. A derék kétpúpúaknak ugyanis nem volt rendben az Európai Unióba való szállításukhoz szükséges állategészségügyi okmányuk. A német vállalkozó Bócsára irányította a veszteglésre ítélt tevekaravánt, s azt állítja, hogy egy német cirkusznak akarta eladni az állatokat. A probléma csak az, hogy a szállítmány egészségügyi okmányain Magyarország szerepel célállomásként. Ami tény: a tevék vígan legelésznek Bócsán, sőt szaporodnak, hiszen két kistévé született már az Alföldön - igaz, csak az egyik maradt életben. A magyar hatóságok szerint a héten megoldás várható: az Alföldön veszteglő tevék várhatóan elhagyják az országot. (Népszabadság) Az orosz stratégia Orosz csapatokat telepítenek Grúziába, a grúz-abház frontvonalra. Az akció a múlt hét végén kezdődött, és vasárnapra tervezik a befejezést. Sevardnadze államfő örül, hiszen a grúz kormánycsapatok egyedül képtelenek megoldani az abháziai konfliktust. A paradoxon az, hogy egykét éve még Sevardnadze követelte a legvehemensebben az orosz csapatok kivonását a független Grúziából. Most meg ő hálálkodik, sőt abba is belement, hogy Oroszország katonai támaszpontokat létesítsen grúz földön. Röviden ennyi a történet, amely nemzetközi szempontból s különösen Kelet-Közép-Európa számára is rengeteg tanulsággal szolgál. A legfontosabb: Moszkva - a nacionalisták egy maroknyi csoportját leszámítva - nem törekszik ugyan a Szovjetunió visszaállítására, de at unió romjain alakult köztársaságokat továbbra is a maga kizárólagos befolyási övezetének tekinti. S mindent elkövet azért, hogy sem politikai, sem gazdasági, sem katonai szempontból ne kelljen ezekből az államokból kivonulnia. Mert Grúzia esetében is benne volt Moszkva keze abban, végül olyan helyzet alakult ki, hogy Sevardnadze hálás lehetett az orosz békefenntartók odaküldéséért. Ez is egy különbség a szovjet-utódokbeli meg egy más régióbeli, mondjuk balkáni válság, fegyveres konfliktus kezelése között. Moszkva az első esetben nem kéri ki nemzetközi szervezetek mondjuk az ENSZ vagy a NÁTO - véleményét, kizárólag a saját kompetenciájának tekinti, a szebb hangzás érdekében maximum arra hajlandó, hogy FÁK-belügynek nyilvánítsa. Ezt a Nyugat jóváhagyólag tudomásul veszi - hiszen ereje meg módja sincs arra, hogy közbeszóljon. Egész más a helyzet a világ egyéb térségeiben. Ha Oroszország jóváhagyása nélkül kezd pl. a NATO vagy a másik nagyhatalom valamibe, a Kreml máris felszisszen (NÁTO-légicsapások Boszniában, amerikai embargó-terv Koreában stb.) Persze a most felsorakoztatott példák nem egyenértékűek, de a jelenség mögött egy általános orosz külpolitikai koncepció húzódik meg, amely szélsőséges esetben egész Kelet-Közép-Éurópára is kivetíthető; ilyen helyzeteket pedig az ingatag politikai-gazdasági helyzetek teremthetnek. Figyelmeztető példáért nem kell messzire menni:, Oroszország nyíltan beavatkozott a NATO és a visegrádi négyek ügyébe, amikor fellépett az utóbbiak NATO-tagsága ellen. Tekintélyes amerikai szakírók már régóta figyelmeztetnek, milyen veszélyekkel jár, hogy a washingtoni külpolitika a volt szocialista tömb országai közül Oroszországot favorizálja minden tekintetben, és sorozatos engedményeket tesz a moszkvai nyomásnak. Jó példa erre a Békepartnerség. Az erről szóló keretmegállapodást Kozirev külügyminiszter holnap kezdődő brüsszeli látogatása során írják majd alá. Tudjuk, Oroszország különleges státust igényelt magának. A NATO ismét csak nagyon tétován állt a sarkára. A minap Isztambulban az úgynevezett különleges státusigényt elutasította, mondván, hogy de azért egy 16+1-es formula alapján Moszkva mégiscsak részt vehet az észak-atlantiak rendszeres konzultációin. A partnerséget eddig aláírt többi 20 ország viszont nem. Tehát Moszkvának csak azokat a feltételeit utasította el, amelyek egészen nyilvánvalóan korlátozták volna a NATO tevékenységét, szakértők szerint talán egy vétójoggal is felértek volna. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének május végi összefoglaló jelentésére, amely - a Népszabadság elemzése szerint - megállapítja a visegrádi négyekről: a régió országait irányítók biztonsági vákuumot éreznek maguk körül, és úgy látják, ki vannak téve külső államok hatalmi politikájának... túsznak érzik magukat a Nyugat és Oroszország között. A Békepartnerség kapcsán pedig leszögezi: az a látszat keletkezett, mintha a Nyugat tartana Moszkva neheztelésétől. A helytelen benyomás keltésével a Nyugat bátorította azokat a moszkvai nacionalista köröket, amelyek azt hiszik, ebben és más kérdésben is vétót emelhetnek a nyugati döntésekkel szemben. A dokumentum végkicsengése: aggasztónak tartja az orosz külpolitikai fejleményeket. De más dolog egy tanulmány, ha mégoly reálisan is látja a hosszabb távú tendenciákat, és más a napi külpolitikai gyakorlat. Úgy tűnik, a Nyugat nemcsak a válságok kezelésében nem tud egységes koncepciót felmutatni, hanem a szuperhatalmi státusának visszaszerzésére törekvő Oroszországgal szemben sem. MALINÁK ISTVÁN