Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-18 / 141. szám, szombat

4 hAzAi körkép ÚJ SZÓ 1994. JÚNIUS 17. „Egy aggódó nagymama" jeligére - Az unokám már 5 éves, és 9 hóna­pos korától tudjuk, hogy lisztérzé­keny. Minden fél évben jár orvosi el­lenőrzésre. Az •utolsón - sajnos - me­gint semmilyen konkrét választ nem kaptunk arra, vajon milyen stádium­ban van a betegsége, gyógyul-e, vagy változatlan az állapota. így kifelé egy­általán semmiféle tünetet nem ve­szünk észre rajta, korához képest fej­lett, általában vidám természetű. Mi­vel eddig semmilyen gyógyszert nem kapott a diétán kívül, nem merem megszakítani azt, nehogy valami bajt okozzak. Nem tudna ajánlani valami­lyen gyógyszert, ami segítene a gyó­gyulásban? - Kedves aggódó nagymama! Áz unokája érdekében kérem, ne foglal­kozzék a diéta megszegésének a gon­dolatával, mert nagyon nagy bajt okozhat neki. Ugyanis csak a megsza­kítás nélküli, szigorú diéta hatásos, amit mintegy 10 esztendős korig kell folytatni. Csak így lehet biztosítani, hogy a gyermek intelligenciája ne szenvedjen kárt. Ezt két okból is ne­héz. Egyrészt a lisztet helyettesítő ki­vonatok íze nem a legjobb, sem a ma­mák, sem a gyermekek nem tudják mindig gond nélkül elfogadni. Más­részt a teljes tünetmentesség felkelti a kíváncsiságot, a kísérletezés vágyát. Természetesen a diéta első, de még so­kadik megszegése sem mutatkozik meg azonnal, s ez a felállított diagnó­zis kétségbe vonását eredményezi. Csak akkor tudatosítják, hogy baj van, amikor a gyermek figyelme egyszer csak lankadni kezd, érdeklődése kör­nyezete iránt megcsappan, szellemi fejlődése megtorpan, csökken izomza­tának tónusa és ereje, és vizelete „fur­csa szagot" kezd árasztani. Sajnos, későn. Az egyszer kialakult károsodás VISSZAFORDÍTHATATLAN. A betegség lényege, hogy a pici egy ge­netikai hibával jön a világra, melynek következtében hiányossá válik az en­zimrendszere, Az emésztőrendszerből hiányzik egy vagy több nedv, mely a fehérjék lebontásához szükséges, s emiatt az anyagcsere egyik terméke magas szintet ér el a vérben. A vese nem tudja ettől a „bőségtől" megtisz­títani, és ez a fölösleg kicsapódik - eb­ben az esetben mindig a fejlődésben levő idegsejtekbe, idegrendszerbe, sú­lyosan megkárosítva azokat. Ezért van az, hogy eltart egy ideig, amíg - a dié­ta megszegése, meg nem tartása után ­az első tünet jelentkezik. Mivel azon­ban az egyszer lerakódott salakot nem tudjuk eltávolítani, a károsodás mara­dandó, és az áldozat - kezelés nélkül ­intézetbe kerül. Az orvosok nem mondhattak mást, mint azt, hogy a gye­rek tünetmentes, a laboratóriumi ered­mények rendben vannak, a diétát jól megtartják. A betegségnek tehát, ked­ves nagymama, semmilyen stádiuma nem alakult ki, és ennek nagyon örül­jön! S még egyszer kérem, ne próbál­kozzon még csak egy „icipicit" sem megszegni a diétát!!! „Segítsen rajtam!" jeligére - 21 éves vagyok, és nagyon elkeseredett az állapotom miatt. A bőrszakorvos azt írta a papíromra, hogy Dermatitis seborrhoica capillitis. S kaptam tőle Triamcinolon foam nevű gyógyszert. Ezt már 6 éve használom. Az ered­mény hullámzó, először javul az álla­potom, aztán vörös foltok jelennek meg az arcomon. A bőröm már na­gyon ki van száradva, eldurvult és csúnya. Az orvosom azt mondogatja, majd elmúlik egyszer. Viszont semmi­lyen kivizsgálásra nem küldött. Igaz, nem szeretnék kórházban sem tartóz­kodni. Kérem, írja meg, hogy milyen betegség ez, mitől lehet, és igazán el­múlik-e? - Ennek a betegségnek a pontos okát még nem ismerjük. Azt viszont tudjuk, hogy az áldozatok bőre és a rajta természetesen jelen levő mikro­flóra (bacilusok, szennyezőanyagok, egyéb mikroorganizmusok) között na­gyon labilis az egyensúly, és a legvá­ratlanabb helyzetekben, sokszor kiszá­míthatatlanul felbomlik. Ilyenkor a bőr erős faggyútermeléssel védekezik. A faggyú eltömi a tüszőnyílásokat, be­szárad, ami mechanikusan is ingerli a tüszőket és gyulladást okoz, amit még az is fokoz, hogy a pangó faggyúban más baktériumok is tanyáznak elősze­retettel, s ezek gennyes váladék meg­jelenését okozhatják. A kezelés min­dig helyi, kiegészítve diétás progra­mokkal, életmódjavítással és -irányí­tással, néha kiegészítve gyógyszerek szedésével. Csak hormonális készít­mény alkalmazását, akár szedését, akár helyi alkalmazását, 6 évig meg­szakítás nélkül, irtó felelőtlenségnek tartom. A gyulladás tetőfokán igen, de akkor is kiegészítve alapos higiéniá­val, a beteg terület gyakori tisztításá­val, kénes szappan használatával, al­koholos letörléssel, úgynevezett rázó­keverékek alkalmazásával, diétával, vitaminkészítmények szedésével. Ke­vesen tudják például, hogy ennél a be­tegségnél csak olyan vitaminkeveréket vásárolunk, amely alacsony jódtartal­mú! Kérem levélírónkat, látogasson meg a rendelőben! „Szomorú lány" jeligére - Már egy éve erős alhasi fájdalmaim van­nak. Járok női orvoshoz. Mondták már, hogy hüvelygyulladásom, hó­lyaggyulladásom van, szedtem már mindenféle gyógyszert, de a fájdal­maim megmaradtak. Kaptam Keta­zon injekciót is, de azt hallottam, hogy ez reumára van, ezért nem tu­dom miért adták? - A Ketazon nevű gyógyszer kitűnő fájdalomcsillapító és gyulladásgátló. Mivel mindkét folyamat erősen nehe­zíti a reumás betegek életét, leggyak­rabban ők kapják, de adható más be­tegségek esetében is. A fő problémát másban látom. Ugye, elfogadja, ked­ves szomorú lány, hogy egy fiatal lánynak inkább randevúra kellene jár­nia, mint urológushoz, nőgyógyász­hoz. Ne értsen félre, nem feltétlenül a szexre gondolok, de a kialakult helyzet úgy tűnik föl, mintha attól is félne tu­dat alatt, mintha valahová menekülne, és ebben az esetben a nőgyógyász di­agnózisa a legjobb pajzs. Lehet, hogy csak fél, lehet, hogy nem volt szeren­cséje vagy csak egyszerűen nem ka­pott személyiségének, vérmérsékleté­nek és intelligenciájának megfelelő felvilágosítást. A gyógyszerek, ame­lyeket szed - mint tapasztalja -, önma­gukban nem tudják megoldani a prob­lémát, azonkívül terhelik a máját, anyagcseréjét. Azt ajánlom, keressen fel egy jónevű pszichológust. Megtör­ténhet, hogy sokszor kell majd vele el­beszélgetnie, míg teljesen feltárják a konfliktus (probléma) lényegét. S az igazi munka csak akkor kezdődik. El kell majd kezdenie önmagán dolgozni. Nincs kizárva az sem, hogy egy eny­hébb depresszió kerülgeti, ami korra, nemre való tekintet nélkül bárkinél előfordulhat. Ebben az esetben pszi­chiáter segítségére is szüksége lesz, amiben a pszichológus biztosan köz­vetít majd. „Van remény?" jeligére - A hú­gom tavaly érettségizett. Mindig csen­des, visszahúzódó volt. Az utóbbi időben elkezdett mélyebben foglal­kozni a vallással, bibliával. Minden lehetőséget megragad, és részt vesz olyan összejöveteleken, ahol ilyen té­mával foglalkoznak. Ezenkívül más nem érdekli. Nem szereti a közössé­get, nem érzi jól magát az emberek között. Újabban figyelmetlen, a leg­több dologra nem emlékszik, feledé­keny. Voltak vele pszichológusnál is,, aki gyógyszereket írt fel neki, de sze­désük óta sem tapasztalható nála ja­vulás. Volna-e segítség, mi a megol­dás, tudnánk-e rajta segíteni? A szü­leim már teljesen kikészültek a szün­telen aggódás miatt. - A válasz a kérdésre azért nem egyszerű,, mert az emberi szabadság, emberi jogok és a család, valamint a közösség elvárásai közötti érdekazo­nosság, illetve különbségek konflik­tustartományából való. Hogy húga mindig csendes és visszahúzódó ter­mészetű volt, az lehetett betegség (hosszantartó, lappangó betegség) kö­vetkezménye, de annak is, hogy vala­hogy nem találta helyét abban a világ­ban, amelyikben élt, ahová született. A történelem során sok olyan esetről tu­dunk, amikor valaki felnőtt korban ta­lálja meg a helyét, küldetésének értel­mét. Ez ugyan konfliktushoz is vezet­het, s lehet, hogy az illető meg sem tudja „értelmesen" magyarázni, ám a döntés jogosságát a későbbi eredmény igazolja (például Csontváry élete, dön­tése). Ha viszont olyan tünetek is meg­jelennek, amelyek súlyos betegségre utalhatnak, az orvosi vizsgálat mindig helyénvaló, mert senkinek sem lehet érdeke egy beteg embert sorsára hagy­ni, azzal, hogy „ezt választotta"! A le­vélben felsorolt tünetek (feledékeny­ség, koncentrációhiány stb.) lehetnek az agy betegségei, de depresszió oko­zatai is. Levélírónk valószínűleg té­ved, mikor pszichológusról ír a levél­ben, mert a pszichológus nem jogosult gyógyszer felírására (ezt csak orvos te­heti !!!), de hajó szakemberről van szó, az ő elsődleges érdekének megfe­lelően is - ilyen tünetek esetében ­nem szabad elmulasztania a szakszerű ideggyógyászati kivizsgálás biztosítá­sát. Amennyiben ez nem történt meg, kérjék ezt tőle, mért az eredmény sors­döntő lehet. „Egy ifjú házaspár" jeligére ­Egy éve vagyunk házasok, és nagyon szeretnénk már egy kisbabát. Sajnos, valamennyi eddigi próbálkozásunk sikertelen voü. Én már nagyon el va­gyok keseredve, mert nagyon szeret­nék gyereket, a férjem nyugtatgat, hogy egyszer majd csak sikerül. Az orvos szerint minden rendben van, de én érzem, hogy a közösülés után, minden kifolyik belőlem. Kérem „sürgős" segítségét! - A szakmai felfogás szerint a gyer­meket akaró és azzal próbálkozó min­den pár esetében egy év nagyon rövid idő ahhoz, hogy a termékenység vala­milyen zavaráról, esetleg meddőségről gondolkozzunk. Ezért azt ajánlom le­vélírónknak, próbálkozzanak csak nyugodtan tovább. Azért nem árt egy kis rendszert vinni ebbe a próbálko­zásba. Amennyiben még eddig nem tették, fel kell térképezni, melyek a legtermékenyebb napjai. Menstruáci­ós naptár és nőgyógyásza segítségével ez egyszerűen és gyorsan megoldható, s a reggeli testhőmérsékletnek a hü­velyben való mérése pontosan tájé­koztat. Sokszor segít második lépés­ként aztán 7-10 napig várni a legter­mékenyebb napok előtt a mindennapi próbálkozások helyett. A szexuális technikáknak a szakorvosok szerint jó­val kisebb a szerepe a fogamzásban, mint ahogy azt az átlagember elképze­li, ennek ellenére e témában is készül­tek már különféle felmérések. Az eredmények azt mutatják, hogy a fo­gamzás valószínűsége altkor a legna­gyobb, amikor a közösülés az úgyne­vezett a-la-vache pozícióban történik. Az erre vonatkozó irodalom ezt állati vagy animális pozíciónak is jelöli. A természet szereti a célravezető megol­dásokat alkalmazni, úgy látszik, ezért vált ez uralkodóvá az állatvilágban. Tehát négykézláb, „hátulról". Ez megoldja levélírónk másik problémá­ját is, amit a levelében említ, ha ebben a pozícióban marad még legalább egy félóráig az aktus után. Férje biztosan tesz róla, hogy ez ne váljon fárasztóvá, esetleg kellemetlenné, hiszen egy kis fantáziával gazdagítani tudják az utó-, játékot. -:•:­Várom és megválaszolom tisztelt ol­vasóinknak az Új Szó szerkesztőségé­be küldött leveleit. A nevet és a lakcí­met ezúttal nem szükséges feltüntetni. 1JÜJ JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Maszek a szakszervezetben? K. K.: Egy tizenöt embert foglalkoztató korlátolt felelősségű tár­saságnak vagyok az egyik társtulajdonosa. Azt szeretném tudni, hogyan léphetek be a szakszervezetbe, mennyi lenne a tagsági ille­ték, amit fizetnem kellene és hogyan részesedhetnék a szociális alapból. Gondolok itt arra, hogy ha a vállalatom dolgozói üdülés­re mennek, az én és a családom üdüléséhez is hozzájárul-e majd a szakszervezet. Ezekkel a kérdésekkel talán in­kább a szakszervezethez kellene for­dulnia. 1989-ben (remélhetőleg) le­zárult egy korszak. Hogy pontosab­bak legyünk: mi legalábbis azt re­méljük, hogy lezárult az a korszak, amikor a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom még jogintézményként szerepelt a jogrendben, és még szin­te törvényszintű normák szabályoz­ták azt, hogy ki lehet e szervezet tag­ja (illetve kinek kötelessége e szer­vezetbe belépni). Emlékszünk olyan jogvitákra is, amikor valaki csak azért kapott azonnali hatályú fel­mondást, mert nem volt hajlandó eb­be az állami szakszervezetbe belép­ni, és a felmondás indoklásában az szerepelt, hogy a szocialista dolgo­zók előtt rossz példát mutatott. Ma már szerencsére nem igazán jogi kérdés a szakszervezeti tagság. Ha ön munkáltatóként be akar lépni a szakszervezetbe (ami azért ugye, roppantul szokatlan), állapodjon meg a szakszervezettel, olvassa el az alapszabályát, hogy ki lehet a szakszervezet tagja, milyen összegű tagsági illetéket kellene fi­zetnie stb. A második, hasonlóan szokatlan kérdésére (vállalkozóként részesed­het-e a szakszervezet szociális alap­jából, ha a családjával üdülni megy) megint csak a szakszervezeti belső normákban kell megtalálnia a vá­laszt, mivel ezt jogszabály nem ren­dezi (a kulturális és szociális alapról szóló 165/1980. Tt. számú rendelet már rég a hatályát vesztette). Diáklány anyasági segélye P. F.: A lányom ősszel lesz 18 éves, és egy érettségi vizsgával végződő magániskolában tanul. Most nyáron fog szülni, de nem megy férjhez. Kértük ugyan bíróságtól a házasság engedélyezését, de a tárgyaláson kiderült, hogy a fiú ellen büntetőeljárás folyik. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy egy leányanyának, aki még középiskolába jár, és szeretné azt befejezni, jár-e anyasági se­gély vagy valami hasonló juttatás. Az elképzelésünk ugyanis az, hogy a nyári szülés után a lányunk szeptembertőlfolytatja az isko­lát, megkezdi az érettségi vizsgával végződő negyedik évfolyamot. Akárhová fordultunk is, úgy beszéltek velünk, mintha bűnözők lennénk, és mindenütt azt mondták, hogy akkor menjünk majd is­mét, ha a gyermek már megszületett. Én ezen nagyon csodálko­zom, mert azt hittem, hogy az anyasági segély már a szülés előtt is jár. Mi természetesen segítünk a lányunknak, de hát azt egy­szerűen nem tudom elképzelni, hogy ne járjon valamiféle segély, hiszen nem minden szülő tud valamicskét segíteni az ilyen esetek­ben. Mi lesz a lányommal, ha nem tudnánk őt támogatni? Igazán nem tudjuk, hol jártak ed­dig érdeklődni, kik mondták azt, hogy jöjjenek vissza a gyermek megszületése után. Azt viszont el kell mondanunk, hogy nem igazán volna jó, ha az eddig kapott tájékoz­tatáshoz tartanák magukat. A vonat­kozó jogszabály (lásd a 165/1979. Tt. számú rendelet hatályos szöve­gét) szerint ugyanis a középiskolás, főiskolás és főiskolát végzett diáklá­nyoknak is jár anyasági segély. A fent említett rendelet szerint a betegségi biztosításon részt vesznek (azaz biztosítva vannak) az egyetemi és főiskolai hallgatók, a középisko­lák és szakmunkásképzők diákjai stb. Ez a jogszabály nem tesz különb­séget az állami és magánkézben levő középiskolák között, következés­képpen vonatkoznia kell az ön 17 éves lányára is (aki majd ősszel tölti be 18 életévét). Az említett jogszabály mondja ki az 51. §-ában, hogy az anyasági se­gély gyakorlatilag csak annak a di­áklánynak jár, aki megszakította, esetle-g , befejezte tanulmányait. Emellett teljesítenie kell az anyasági segély megítélésének általános felté­teleit (azaz a 88/1968. Tt. számú tör­vény 6. §-ában meghatározott felté­teleket). Ebben az esetben igazán csak egyetlen feltétel teljesítéséről van szó; mégpedig arról, hogy a lá­nya a legutóbbi két évben legalább 270 napi betegségi biztosítással ren­delkezik (ezt a feltételt feltehetőleg teljesíti). Külön említést érdemel az, hogy ha az anyasági segély megítéléséről van szó, szinte minden más esetben megkívánják a jövedelemkiesés vagy keresetkiesés feltételének a tel­jesítését, ebben az egy esetben vi­szont ez nem feltétele az anyasági segély megítélésének. Az anyasági segélyt az általános szabályozás szerint 28 hétig folyó­sítják. A diáklányokra vonatkozó szabályozás szerint az anyasági se­gélyt a tanulmányok felfüggesztésé­nek vagy megszüntetésének napjától, de leghamarább a szülésnek az or­vos által megjelölt és várható időpontját megelőző hatodik hét első napjától folyósítják. Az ön jogérzéke ebben az esetben jobban működött, mint a tanácsadó (vagy a tanácsadást megtagadó) hi­vatalnokok szakmai hozzáértése. Igen, a lányának még a szülés előtt joga van az anyasági segélyre! Sőt minél hamarább el kell kezdeni en­nek az intézését. Kérelmezni kell a tanulmányok megszakítását (hiszen az anyasági segély megítélésének és folyósításának ez alapvető feltétele), mégpedig feltehetőleg egy évre. Sajnos, azt is el kell mondani, hogy a diákok betegségi biztosításá­nak jelenlegi jogi szabályozása na­gyon mostoha módon kezeli a diáko­kat, a diákokként szülő lányokat (tel­jesen függetlenül attól, hogy férjhez mentek-e vagy sem). Mert ugye, igaz az, hogy az anyasági segélyt naptári napokra fizetik ki (azaz nem munkanapokra). Igaz viszont az is, hogy a lánya esetében ez az anyasági segély naponként mindössze 36 ko­rona (holott már 1988-ban 30 korona volt!). Ebből az összegből naponta vásárolhat mondjuk két liter tejet meg egy kenyeret. Még egy fontos rendelkezésről kell említést tennünk: a diákok be­tegségi biztosításával kapcsolatos te­endőket azok a szervek végzik, ame­lyek az illetékes iskola alkalmazotta­inak betegségi biztosításával kap­csolatos teendőket látják el. Vagyis ezzel az állami juttatással kapcsolat­ban a középiskolához kell majd for­dulniuk. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom