Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám, csütörtök

1994. JÚNIUS 14. •K/SZO'ÚJSZÓ' sPORT 11 Véget ért a szlovák labdarúgóliga első idénye A nyitraiak búcsúznak az élvonaltól A bajnokság végeredménye: A-csoport 1. Slova

n 32 20 10. 2 63:28 50 2. Inter 32 18 4 10 65:45 40 3. DAC 32 13 10 9 62:47 36 4. Prešov 32 10 14 8 47:43 34 5. Žilina 32 11 11 10 50:42 33 6. FC Košice 32 8 1.1 13 35:54 27 B-csoport: 7. Lokomotíva 32 7 14 11 30:47 28 8. Trnava 32 8 12 12 25:32 28 9. B. Bystrica 32 9 9 14 31:43 27 10. Humenné 32 7 13 12 31:43 27 11. Prievidza 32 10 7 15 34:42 27 12.. Nitra 32 12 3 17 39:46 27 (r-zsi) Csak az utolsó, 32. fordulóban dóit el, hogy a nyitraiak búcsúznak az I. labdarúgóligától (egyenlő pontszám esetén az egymás elleni meccsek döntöttek). A Slovan már hetekkel a zárófelvonás előtt megnyerte a bajnokságot, az Inter lett a második, a DAC pedig a bronzérmes. Az A-csoportban pontosztozkodással végződött a pozsonyi derbi és a Žilina-Prešov találkozó, a dunaszerdahelyiek könnyedén nyertek a kassai FC ellen. A Bcsoportban minden a várakozásnak megfelelőenC?) alakult: Kassán és Besztercebányán is a kiesőjelölt nyeit. Slovan Bratislava-Inter Bratislava 1:1 (0:0) (Új Szó-tudósítás) Ideális időben a vártnál kevesebben látogattak ki a pozsonyi rangadóra. A első félidőben a bajnok Slovan játszott fölényben, ám az Inter támadásai jóval veszélyesebbek voltak. Sluka bombáját Vencel kitűnő érzékkel háfította,, majd az első negyedóra, végén Obšitník 25 méteres szabadrúgása a jobb kapufán csattant. Nem sokkal később Solár bombáját a kékek portása szögletre ütötte. Pár perccel a fordulást követően Vašík Vencel hibája után a hálóba lőtt. És ahogyan ilyenkor lenni szokott, éppen az ellenkezője történt: a 73. percben a csereként beállt Gostič egyenlített. A gól után alaposan eldurvult a játék és Velický játékvezető Kindert és Plavníkot leküldte a pályáról. Tíz perccel a befejezés előtt Gostič is mehetett idő előtt zuhanyozni. Góllövők: Gostič (73. p), ill. Vašík (53.

p). Játékvezető: Velický, 10 000 néző. Kiállítva: Kinder. Gostič, ill. Plavník. SZABÓ ZOLTÁN Jégkorong Stanley Kupa-döntő Ötvennégy év után DAC-l. FC Košice 4:1 (1:0) (t-zsi) Hét felvonásból állt az idei jégkorong NHL Stanley Kupadöntője. Pedig a negyedik találkozót követően a New York Rangers már 3:l-re vezetett. A Vancouver azonban nem adta fel, s ledolgozta hátrányát. A sorsdöntő, hetedik összecsapást a Madison Square Gardenben (a Cseh Televízió élőben közvetítette a döntő valamennyi mérkőzését!) a házigazda Rangers nyerte 3:2 (2:0, 1:1,0:1) arányban, s 54(!) év után elhódította a trófeát. A 19 000 néző nagy örömére a vendéglátók a 15. percben már 2:0ra vezettek (Leetch, Graves), a vancouveriek ugyan a 26. percben szépítettek (Linden), ám nyolc perc múlva ismét kétgólos előnyre (Messier) tett szert az NY Rangers. Az utolsó húsz percben, Linden révén, csak egy gólt ütöttek a vendégek... A meccs után hatalmas utcabál kezdődött New York terein, több ezer hokirajongó ünnepelte a Rangers negyedik (1928, 1933, 1940, 1994) Stanley Kupa-győzelmét. A vesztes csapat hívei Vancouverben kirakatokat törtek be, autókat forgattak fel, s a város különböző pontjain tüzet raktak. A réndőrség több randalírozót letartóztatott, két egyenruhást kisebb-sérüléssel kórházba szállítottak. Az összetűzések során egy fiatalember méghalt (leesett az autóbusz tetejéről!), 150-en megsebesültek, hatan súlyosan. (Új Szó-tudósítás) Végigtámadta az egész mérkőzést ä DAC, és már a 45. perc után több góllal vezethetett volna. Az első percben Diňa lövése az oldalhálóban kötött ki, utána az agilis Ürgének akadtak helyzetei. Erős fejesét védte Filip, aztán a kapusba rúgta a labdát, majd a 15. percben jó kiugrás után Hornyák elakasztotta a 16-oson belül. A megítélt büntetőt Diňa bombaerősen a felső lécre küldte. Jól, nagy kedvvel, könnyedén futballozott a DAC, állandóan ellenfele térfelén tanyázott. Igaz, a kassaiak eléggé gyenge ellenállást tanúsítottak. Szünetig mindössze kétszer kerültek Santa kapuja elé (egyszer lesről), de a hazai portás jól időzített kifutással mentett. A félidő közepén Klempa erős, távoli lövését az elmozduló Filip lábbal hárította, Ürge azonban a hálóba küldte a labdát. Súkenník lövését védte a kassai kapus, Radványiét nem, de a kapufa besegített neki.Szünet után sem változott a játék képe és csakhamar két gólt lőtt a DAC. Előbb Fieber elhúzott a bal oldalon, a védők beadási vártak, de a középpályás éles szögből „kilőtte" a hosszú sarkot. Alig telt el egy perc, mikor Klempa labdáját csak kiütni tudta a vendégkapus, és Radványi a föld alól vagy a lelátóról előbukkanva a hálóba kotorta a bőrt. Nem sok esélyük volt a kassaiaknak, bár 3:0 után többször előremerészkedtek. A hazai csapatból kitűnt az elegánsan játszó Weiss, az őszi formájára emlékeztető Zsákovics és a mozgékony Ürge. Szinte hibátlanul futballozott Klempa, Pinté és Végh is. A helyzetek alapján akár 5-6 gólt is rúghatott volna a hazai csapat. Játékvezető: Gádoši. 2300 néző; góllövők: Ürge (22. p); Fieber (51.), Radványi (52.), Radványi (80.), Chytil (81.)., Sárga lap: Filip, Daňko, Chytil. TOMI VINCE Žilina-Tatran Prešov 3:3 (2:0) Jól kezdtek a házigazdák, állandó fölényben futballoztak az első játékrészben. Fordulás után azonban nagyot változott a játék képe: feljöttek az eperjesiek és fordítottak. A zsolnaiak öt perccel a befejezés előtt egyenlítettek. Góllövők: Kopás (20.), Šefčík (44.), Mahút (85.), ill. Matta (47.), Varga (63,), Zvara (81.). Játékvezető: Csabay, 3000 néző. Chemlon Humenné-Spartak Trnava 1:1 (1:1) Mindkét csapatnak megfelelt a döntetlen, éppen ezért nem csoda, hogy megosztoztak a pontokon. A vendégek egyenlítő gólja után csapnivaló meccset láthatott a közönség. Góllövők: Ljubarszkij (24.), ill. McNeil (43.). Játékvezető: Hriňák, 3500 néző. Lokomotíva Košice-Prievidza 0:1 (0:0) Kezdettől fogva ötletesebben, jobban futballoztak a privigyeiek. Az első 45 percben négy ziccert is elpuskáztak, nem sokkal a szünet után megszerezték a vezető gólt, s megnyugodtak. A házigazdák kritikán aluli teljesítményt nyújtottak: Góllövő: Kraus (51.). Játékvezető: Hiring, 1000 néző. Dukla B, Bystrica-Nitra 0:1 (0:1) Unalmas, csapkodó játékot láthatott a közönség, s gyakran csendült fel a füttykoncert. Úgy tűnt, a házigazdáknak teljesen mindegy, milyen eredménnyel végződik a találkozó. A két pont sorsát egy szerencsés gól döntötte el. Góllövő: Demo (45.). Játékvezető: Fašung, 1500 néző. Magyar Kupa-döntő Tizenhetedszer a Fradi Kispest-FTC 1:2 (0:1) {t-zsi) Nyugodtan játszhatott a Ferencváros a labdarúgó Magyar Kupadöntő visszavágóján, hiszen az első mérkőzésen, az Üllői úton 3:0 arányban legyőzte a Kispest-Honvédot. A 11. percben vezetést szerezhetett volna az FTC, ám Wukovics közeli lövését nagy bravúrral hárította Brockhauser. Két perccel később is jó érzékkel védte Szekeres közeli fejesét. A másik oldalon Szeiler kapus bátor előrevetődései érdemelnek említést. A 30. percben második ziccerét is kihagyta a Fradi: . Christiansen futtából centiméterekkel mellé durrantott. Hat perccel a szünet előtt Albert szögletét Christiansen előrevetődve a bal alsó sarokba fejelte. A 45. percben Wukovics négy méterről a kapu fölé perdített. Honvéd-góllal indult a második félidő; Vincze 16 méteres lövése megpattant Telek lábán, és a jobb alsó sarokban kötött ki. A 69."percben Szekeres és Hamar kakaskodását piros lappal „honorálta" a bíró. Mindkét csapat 10 emberrel folytatta... Hat perccel a befejezés előtt Wukovics megszerezte a Fradi győztes gólját. Sallóit is kiállította a bíró a 87. percben. Nyilasi Tibor kupagyőzelemmel (ez volt a zöld-fehérek tizenhetedik diadala) búcsúzott a Ferencvárostól... A rohamrendőrök a hármas sípszót követően teljesen érthetetlenül megtámadták a pályán ünneplő FTC-szurkolókat! Labdarúgó BEK (Új Szó-hír) A szlovák és a magyar bajnok, a Slovan, valamint a Vác is indulhat jövőre a labdarúgó BEK küzdelmeiben. A Slovan a 19., a Vác pedig a 21. helyen áll a FIFA ranglistáján. Az első 24 jogosult a BEK-ben való szereplésre, a többi nemzeti bajnok az UEFA Kupában próbálhat szerencsét. Az új lebonyolítási rend szerint a BEK-ben nyolc csapatot (Milan, Ajax, Manchester U., Bayern, Barcelona, Benfica, Szpartak Moszkva, Anderlecht) kiemelnek. A további 16 együttes selejtezőtjátszik. A továbbjutókat és a kiemelteket négy négyes csoportba sorolják. 1990 Olaszország A kivárásos futball fesztiválja Mindenki más-más élményt őriz a négy esztendővel ezelőtti Mondialéről. Kamerun, tizenegyesrúgások, oktondi bírói tévedések, sárga és piros lapok, óvatos játék, unalom, szerencsés továbbjutások és balszerencsés kiesések. Á bohóc kapus, Higuita, a fogatlan oroszlán, Milla, a zseniális Maradona, a gályarab kinézésű Schillaci... Látvány? Akadt. Színvonal? Fehér holló. Meglepetés? Bőven. Túl közeli a 14. vb, hogy ne lehessen róla sokat beszélni. Már a nyitómérkőzésen robbant a bomba: a Szelídíthetetlen Oroszlánok eltáncolták az argentin tangót, és legyőzték a címvédőt. Szerencséjük volt a kameruniaknak - mondták. Makanakyék azonnal cáfolnak, és meg sem állnak a negyeddöntőig. Nyolc perc választja el őket az elődöntőtől. Éremért játszhatnának. De mintha fejükbe szállt volna a sok dicséret, fölényeskedni kezdenek, cifrázzák a játékot. Kulturáltan teszik-veszik a labdát, és amikor már csaknem „felfalták" az angolokat, elfáradtak, és színre lép Lineker. Az idomár. Angija egyenlít. A hosszabbításban már nincs erejük az afrikaiaknak. Hiába volt ott Milla, a 38 éves fogatlan oroszlán. Korábban kétszer becserélték, és négy gólt lőtt. Most csak kettőt - készített elő. A kameruniak belopták magukat a nézők szívébe. Emberi volt a játékuk, s emberi benne minden hibájuk. Ettől voltak jók. Ezt azonban nehéz megtanulni. Csak elfelejteni lehet. Ha Kamerun nyeri a világbajnokságot, az egyenlő lett volna egy forradalommal. És injekciót ad az egész labdarúgásnak. Ügyanis amíg az európai egy helyben topog, addig az ún. fejlődő országok nagy léptekkel haladnak előre. Mit láttunk még négy esztendővel ezelőtt? Azt, hogy a csapatok nem a látványért játszottak. Hanem az eredményért. (Milyen naivak is vagyunk, igaz?) Az eredmény szüli a pénzt, az eredményességek a zsíros szerződéseket. Hogy a nézők unatkoztak? Hógy bosszankodtak, az öklüket rázták, vagy jobb esetben hullámozva légzőgyakorlatokat végeztek? Az élet fontosabb területein sincs ez másképpen. Az ember vagy a közönségnek játszik, vagy a bukszájának. Csak kevesen tudják egyszerre a kettőt. A Mondialén mindenki megszállta a középpályát, és azon fáradozott, hogy ne kapjon gólt. A látványos futballra törekvő csapatok (Brazília, Anglia) pedig ráfizettek a szándékukra. Itáliában; a szakvezetők a játék taktikai elemeinek tökéletesítésére mozgósították az erőket, valósággal bilincset raktak még azokra a nagyobb tudású futballistákra is, akik színt, szépséget, látványt vihettek volna a játékba. Ilyen távlatból is nyugodtan elmondhatjuk: ezen a vb-n megrekedt a futball fejlődése. Sőt. A kivárásos labdarúgás előretörése, már-már hivatalos tudomásvétele következtében, a céifutball minden áron való praktizálásával tulajdonképpen hanyatlás volt észlelhető a világbajnokságon. Úgy tűnt. mintha az erőnlét és a gyorsaság következtében rövid és keskeny lenne a pálya, kis területre szorultak az események. No és ott lehetett szabálytalankodni. Ki mennyit bírt és akart. Ha a csatár átlépte a felezővonalat, már kapott is egyet. Ha ez nem volt elég, még hármat vagy ötöt. Lásd az „egymegmozdulások" hősét, Maradonát. Lehetett gorombáskodni, mert a játék fekete ruhás Őrangyalai a Mondiale ördögei voltak, szégyenletesen bíráskodtak. Állítólag felsőbb utasításra tették. Ennek és ennek a válogatottnak ezen és ezen a helyen kell továbbjutnia csoportjából, hogy itt és itt játszhassa meccseit, mert oda özönlenek majd a szurkolók. És hozzák a pénzt. A döntő gyenge volt és kevésbé látványos. A jó játékhoz két csapat szükséges. Rómában csak egy volt. A nyugatnémet. Ő akart futballozni, az ellenfél nem. Győzött az igazság, bár a gól vitatható 11-esből született. A németeket nem bénította meg az erősen tartalékos argentinok „égi helytartója", a földön, nem kötöttek Maradona cipőjéhez embert. Viszonylag hagyták lélegezni. Tudták, a vb első meccsétől sérült a bokája, speciálisan készített cipőben játszott. Játszott? Ez túlzás. Éppen az a momentum (is) a 24-es mezőny tagjai fölé emelte a Beckenbauer-legénységet, hogy Maradona még meg sem tudott villanni ellenük. Előtte például felgombolyította a brazil védelmet, mint nagyanyó az orsóra a fonalat, a kétségbeesés szélére kergette az olaszokat. A fináléban érezni lehetett és látszott is: nélküle az argentin válogatott „súlytalan". Ugyan remekül védekezett, de mást nem igen tudott. Az agyonkoptatott és elavult 4-5-l-es altatófutballt játszotta, gólt nem kapni'és bízzunk Maradonában - gopdolták Brazília dél-amerikai „tartalékai". De hiába. A zseniális Diego elfáradt, túlságosan magára maradt, csak küszködött. A németek? Minden szempontból a legegységesebb válogatott volt. Beckenbauer csak muszájból változtatott, míg a legnagyobb ellenfelek szakmai bizonytalanságból. Erő, egyéni improvizáció, lendület, gyors és pontos összjáték, váratlan ritmusváltás. Ezek a momentumok jellemezték Matthäusékat. Nem kivárásra futballoztak, egyértelműen a győzelemre. Iramot diktáltak. Korábban fizikai felkészültségüknek Lothar Matthüus köszönhették sikereiket, Itáliában technikailag is felvették a versenyt bármelyik vetélytársukkal. De csak ők voltak képesek lendületből alkalmazni a technikát, ezért szolgálhattak látványos megoldásokkal is. Egyszóval némileg megmutatták az európai labdarúgás jövőjét. .Hogy annak milyen a jelene, az elkövetkező 31 nap során kiderül. A XIV, világbajnoki döntő: Német Szövetségi Köztársaság-Argentína 1:0 (0:0). Róma, 75 ezer néző. Góllövő: Brehme (85. - büntetőből). Kiállítva: Dezotti (86). NSZK: II Igner-Augenthaler-Kohler, Buchwlad-Berthold (Reuter), Hässler, Matthäus, Littbarski, Brehme-Klinsmann, Völler. Argentína: Goycoechea-Simon-Ruggeri (Monzon), Serrizuela-Sensini, Troglio, Burruchaga (Calderon), Basualdo, Lorenzo-Dezotti, Maradona, TÖMI VINCE