Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám, csütörtök

Az oldal anyagait írták: Sidó H. Zoltán čs T. Szilvássy László A felvételeket Méry Gábor készítette CSALLÓKÖZ - A VILÁGKIÁLLÍTÁS VONZÁSÁBAN Vajon sikerül-e betörni a szlovákiai piacra ? - elmélkedik Kémeri György, a nagykőrösi konzervgyár képviselője. Alvállalkozóként az EXPO-ra A dunaszerdahelyi kiállításhoz és vásárhoz, szervesen kötődnek a szakmai előadások. A szakértőkkel beszélgetve arra voltunk kí­váncsiak, hol tartanak az 1996-os EXPO előkészületei, hogyan kapcsolódhatnak be a hazai vállalkozók e nagyszabású rendez­vény megvalósításába. Magyarország világkiállítást rendez 1996-ban. A főváros, Budapest 44 hek­táros területén május M. és október 4. között mutatkozik be a világ. Az EXPO jelmondata: Kommunikáció egy jobb világért. A cél - hirdetni és támogatni azokat a kommunikációval kapcsolatos emberi és technikai értékeket, amelyek minden ország számára egyaránt kívá­natosak egy jobb jövő megteremtésé­hez, és amelyek alkalmat teremtenek valamennyi résztvevőnek, hogy bemu­tathassák ezen a területen nemzeti kul­túrájuk vagy technikai vívmányaik leg­javát. A Világkiállítási Programiroda pá­lyázatot hirdetett a rendezvénnyel összefüggő elő-, utó- és párhuzamos akciókra, amelyek révén Magyaror­szág számos területi egysége bekapcso­lódhat az EXPO-ba. A nagyobb projek­tek benyújtásának határideje már lejárt. Különben is, az igazán jelentős terüle­teket olyan tőkeerős cégek szerezték meg, mint a Coca-Cola vagy a h'unga­rocamion. A kisebb cégek alvállalko­zókként jöhetnek számításba. Emellett az EXPO társrendezvényei kínálnak bemutatkozási, befektetési lehetősége­ket. Ennek egyik konkrét megnyilvá­nulása a gödöllői agrárkiállításon terve­zett dunaszerdahelyi részvétel. Kapcsolatépítés és terepszemle Érdekes, hogy akár közismert nagy­vállalatról, akár viszonylag új kisvál­lalkozásról van szó, szinte ugyanazok a céljaik a vásáron. E célokat két szóban lehet megfogalmazni: kapcsolatépítés és terepszemle. A tardoskeddi Izabella & Csaba harisnya- és cipő-nagykeres­kedés például újsághirdetésből szerzett tudomást a Duna EXPO-ról. Mivel a Csallóköz közel van Tardoskeddhez, úgy gondolták, a kiállítás révén viszont­eladókkal építhetnek ki kapcsolatokat, valamint felmérik a helyi piac igényeit. A párkányi papírgyár (JCP), amely elsősorban sjma- és hullámkartonokkal van jelen a kiállításon, már ismert a he­lyi cégek körében. Ennek ellenére még bővíthetik piacukat, hiszen számos kis­kereskedő és kisvállalkozó, praktikus csomagolóeszközeiket látva, ér­deklődve megállt standjuknál, és előzetes megbeszéléseket folytatott a JCP képviselőivel. Persze a magyaror­szági cégek részvételét sem hagyják ki­aknázatlanul. A Duna EXPO nyeresé­ge, hogy az itt lebonyolított tapogatózó megbeszélések némelyike komoly üz­letkötést is eredményezhet. Kapcsolatteremtési lehetőségek Nyilvánvaló, hogy a szakosodó nemzetközi kiállításokon való részvétel az egyéni kis- és középvállalkozók számára egyre elérhe­tetlenebbé válik, miután e seregszemléken rendkívül magas rész­vételi díjat, helypénzeket és egyéb szolgáltatási díjakat kell fizetni, így a részvétel költségei nincsenek arányban a ráfordításból vár­ható előnyökkel. Ezért aztán a nagy nemzetközi vásárokon a kis­vállalkozók általában labdába sem rúghatnak a nagy cégek mel­lett, amelyek jelentős összegeket tudnak e célra áldozni. Ebben a helyzetben nagy je­lentőségük van a regionális vállalko­zói seregszemléknek, találkozóknak. Ezeken u'gyanis többnyire reális ára­kon, hasonló nagyságrendű vagy profilú partnerekkel van lehetőségük az ismerkedésre, kapcsolatfelvételre. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyan ezek a regionális kiállítások témájukat tekintve általában kissé eklektikusak, a „minden szinten, szinte minden" elv jellemző rájuk, azonban az-egyes régiók közötti vál­lalkozói kapcsolatok kiépítésében pótolhatatlan szerepük van. A régiók közötti gazdasági együttműködés kapcsolatfelvételi lehetőségeinek istápolásában Duna­szerdahely városi önkormányzata már számtalan kezdeményező lé­pést tett. Ézek közé tartozik a váro­si sportcsarnokban Duna EXPO '94 néven megszervezett nemzetközi kiállítás és vásár, amelyen elsősor­ban a szlovákiai és magyarországi vállalkozók számára teremtett kap­csolatfelvételi és üzletkötési le­hetőséget. A közelgő 1996-os buda­pesti EXPO kapcsán ugyanis egyre határozottabb törekvések mutatnak abba az irányba, hogy az itteni vál­lalkozások számára is megnyíljanak a világkiállítás előkészületeiben és lebonyolításában való részvétel le­hetőségei. S noha ebben a kérdés­ben még a szervezők is nagyon óva­tosan nyilatkoztak, amint azt Szabó Lászlótól, a kiállítást szervező In­no-Info Bt. ügyvezetőjétől megtud­tuk, hogy a dunaszerdahelyi kiállí­tást a szervezők benevezték az EX­PO hivatalos kísérőrendezvényeit válogató pályázatra, s az első pró­bán már sikeresen túl is vannak. Az ugyanis kétségtelen, hogy már az EXPO előkészületeiben való rész­vétel is jelentős húzóerőt jelenthet­ne a térség gazdasága számára. Öllős Árpád, a város polgármestere megnyitó beszédében is hangsú­lyozta, a világkiállításon való jelen­lét a régió vállalkozói számára a testvérvárossal, Gödöllővel való együttműködés révén is elérhetőnek tűnik. A Duna EXPO '94-en részt vevő cégek széles körű kínálatából a tel­jesség igénye nélkül válogattunk. Időben váltottak Ismeretes, hogy 1 a szlovákiai építőipar évek óta „gödörben" várja a gazdasági fellendülés által beígért kapaszkodókat. Az is köztudott, hogy a legnagyobb leépítés ' a mezőgazdasági építővál lalatokat érintette. Az egykori Agrostavok zö­mét már fel is számolták. E nehéz gazdasági helyzet buktatóit sikerüli elkerülnie az egykori dunaszerdahe­lyi Agrostavnak, amely időben vál­tott, s napjainkban AGS-Dunstav né­ven benzintöltő-állomások kivite­lezőjeként vált ismertté az ország­ban. Lelkes Györgytől, a cég képvi­selőjétől megtudtuk, e tevékenysé­gen kívül járdaburkolatot, és -szegé­lyeket,valamint keramzit falazóele­meket is gyártanak. Másik fő tevé­kenységi körük az izraeli Netafim csöpögtető öntözőrendszer forgal­mazása, amely kiskertekben és nagyüzemi gazdálkodásban is siker­• rel alkalmazható. Adatátvitel magas fokon Napjainkban a vállalkozások már elképzelhetetlenek hatékony adatát­viteli és telekommunikációs rend­szer nélkül. A dunaszerdahelyi Ne­vite] Kft. ezen a téren a legmoder­nebb berendezéseket kínálja. A vi­lághírű Ericsson-Schrack digitális * telefonközpontjai és a hozzá kap­csolható készülékek nyújtotta szol­gáltatások komplexen megoldják egy-egy cég adatátviteli és kommu­nikációs rendszerét. Ezek a telefon­készülékek ún. hang-kártya segítsé­gével nemcsak üzenetrögzítésre, ha­nem ezek hang- vagy írásos formá­ban való közvetítésére is alkalma­sak. Másik újdonságuk a lézerfax, amely csaknem nyomdai minőséget biztosít a felhasználó számára. Olyan faxot is kínálnak, amelyhez már nem kell faxpapír, a közönséges irodai papírra is kinyomtatja a szö­veget. Homologizált telekommuni­kációs készülékeik között rádiótele­fonok és vezeték nélküli telefonké­szülékek is találhatók. Cél: a szlovákiai piac A Nagykőrösi Konzervgyár kife­jezetten a bemutatkozás és kapcso­latteremtés szándékával jött Duna­szerdahelyre. A vállalat markáns ar­culatváltás előtt áll, s rövidesen új; márkanévvel, új csomagolással pró­bál betörni a szlovákiai piacra. Ké­meri György, a cég képviselője sze­rint tudatában vannak, hogy a Csal­lóköz Szlovákia éléskamrája, s itt nagyon nehéz lesz megvetniük a lá­bukat, de bíznak abban, hogy alaku­ló partnerkapcsolataik révén Szlová­kia más területeire is eljutnak zöld­ség-, gyümölcs-, hús- és készétel­konzervjeik. Irodabútor papírból A jelenlegi bútorárak ismeretében figyelmet érdemlő a skalicai Arteká kínálata, amely papíralapanyagból készült elemes irodabútorokat mutat be a kiállításon. A párkányi és a ró­zsahegyi papírgyár kartonjaiból saját szabadalom alapján készítenek ele­mes, gazdagon variálható irodabú­tort. Vedd és edd! Ezzel a jelszóval kínálja termékeit a székesfehérvári Cerbona Rt. szlo­vákiai kéviselete. A gyerekek köré­ben közkedvelt müzliszeletből im­már 6 fajta szerepel kínálatukban. Cséfai Tibor, a cég szlovákiai képvi­selője azonban felhívta a figyelmet a cég másik nagy termékcsoportjára, a tésztafélékre is, amelyek közül a Du­rilló termékcsalád koleszterinmen­tes, az Alba Regia tészta pedig 2 és 4 tojásos változatban készül. Nem egyszeri rendezvény A kiállításon részt vevő csaknem száz cég számára ez a kiállítás is le­hetőséget kínált arra, hogy megbizo­nyosodjanak termékeik versenyké­pességéről, s kölcsönösen felmérjék a piaci lehetőségeket. A szervezők a Duna EXPO idei első évfolyamát egy rendezvénysorozat első állomá­sának tekintik, amelyet jövőre is szeretnének folytatni. Szabó László szerint várakozásaikat meghaladta a rendezvény iránti érdeklődés, s a részvevők számára minden adott a kölcsönösen előnyös üzleti kapcso­latok létrehozásához. Jótékony hatás A dunaszerdahelyi Duna EXPO megnyitására egyenesen a Győrben zajló, hasonló rendezvényről érkezett Németh Ferenc, a budapesti Világkiállítási Programiroda munkatársa, aki a kí­sérőrendezvények igazgatója. • Milyen szerepet töltött be a Világ­kiállítási Programiroda a dunaszerda­helyi kiállítás és vásár megszervezésé­ben? - Gyakorlatilag semmilyen tevőle­ges szerepünk nem volt a Duna EXPO életrehívásában, csupán az elképzelést támogattuk. A Duna EXPO teljes mér­tékben - s ezt különösen fontosnak tar­tom - vállalkozási alapon jött létre. • Ez azt jelenti, hogy Magyarorszá­gon kívül a programiroda nem szervez rendezvényeket? - Azt szeretnénk elérni, hogy a bu­dapesti központú EXPO Magyaror­szág Fesztivállá alakuljon, tehát az egész országot behálózza a világkiállí­tást kísérő programok sorozata. Ennek érdekében már számos lépést tettünk, elképzeléseink szerint mintegy 1200 . kísérőrendezvény gazdagítja az 1996­os EXPO-t. Persze, jó lenne, ha e nagy­szabású vállalkozás kisugározna a ha­tárokon túlra; ennek egyik megnyilvá­nulása a mostani Duna EXPO. Ám ahogy már leszögeztem, szervezésé­ben közvetlenül nem vettünk részt. • Mi dunaszerdahelyi látogatásá­. mik a célja ? - Először is megtekinteni az első fecskének számító kiállítást és vásárt. Szerintem ahhoz képest, hogy ez az első ilyen próbálkozás, jó benyomást kelt. Különösen fontosnak találom, hogy a nagyszámú magyarországi részvevő révén szorosabb szlovák-ma­gyar gazdasági kapcsolatok alakulnak ki. Hiszen az EXPO egyik célja, hogy kezdő lökést, érezhető impulzust adjon Magyarország és tágabb értelemben egész térségünk fellendülésének, ami­be beleértem a gazdagabb nemzetközi kapcsolatokat, az idegenforgalom, a kereskedelem és a gazdasági kooperá­ció növekedését is. Természetesen tár­gyalásokat folytattam a Csallóközi Ré­gió és a szlovák gazdasági minisztéri­um vezetőivel, szakembereivel az együttműködés, elsősorban a budapes­ti EXPO lehetőségeiről. E megbeszélé­sek ugyan nem öltöttek hivatalos jelle­get, ám információcserére jók voltak. Visszatérve a Duna EXPO-hoz: most jöttem a győri EXPO-kiállításról, így közvetlen összehasonlítási alappal ren­delkezem. A győri rendezvény négy éve kezdődött, s mára komoly vásárrá fejlődött. Minden esély megvan arra, hogy a dunaszerdahelyi is nagyszabású szakmai vásárrá nője ki magát. Ha ez így lesz, akkor az 1996-os EXPO jóté­kony hatásának újabb sikereként köny­velhetjük el. Boros Jenő nagykövet (jobbról) Szabó László társaságában a pápai hús­gyár termékkínálatát szemléli. 1994. JUNIUS 16. GAZDASÁG 7 ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom