Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-02 / 127. szám, csütörtök

1994. JÚNIUS 2. 'ÚJSZÓ' HÍREK - VÉLEMÉNYEK Phenjani „üzenet" A KNDK azt tesz, amit akar (TA SR-hír) Néhány órával a Biztonsági Tanács figyelmeztetése után Észak-Korea nukleáris robbanófej nélküli rakétával kísérletet hajtott végre, s a rakéta kedden a Japán-tengerbe csapódott. A tokiói kabinet feltételezése szerint nem ballisztikus rakétáról volt szó - tájékoztatott Kumagai Hirosi japán kormányszóAz amerikai tévétársaságok sem tájékoztattak részletesebben az esetről, az ABC állomás csupán kommentárszerűen jegyezte meg: a rakétakísérlet „üzenet" volt, améllyel a KNDK demonstrálni kívánta, hogy a nukleáris program keretében azt tesz, amit akar. Közben Kim Jong Szam, a.Koreai Köztársaság elnöke Szöulból Moszkvába utazott. Onnan Üzbegisztánba látogat, hogy mind az orosz, mind az üzbég vezetőkkel az Észak-Koreával folytatott nukleáris vitáról tárgyaljon. Walesa indul (TA SR-hír) Lech Walesa lengyel elnök tegnap először erősítette meg a nyilvánosság előtt, hogy indulni kíván az elnökválasztáson. Kijelentése szerint elsősorban a kommunisták és mindazok, akik támadták, késztették arra, hogy még egyszer harcba Szálljon. A lengyel elnök kizárta annak a lehetőségét, hogy a júniusi helyhatósági választásokon bármelyik csoportosulást támogassa. „Egy ilyen támogatásnak nincs értelme - mondotta —mert az emberek úgy döntenek, ahogy jónak látják." Az Új Szónak nyilatkozik Pető iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke Nem leszünk dísz az MSZP kalapján - Elnök úr, Arató Andrásnak a Magyar Narancsban megjelent szellemes megállapítása szerint az SZDSZ-nek a választások második fordulójában meg kellett vernie az MSZP-t ahhoz, hogy később együttműködhessen vele. Az SZDSZ ugyan a második legerősebb párt lett, de a szerző által áhított győzelem nagyon is elmaradt. Nem lesz tehát koalíció? - Az MSZP több mint 140 képviselői helyet szerzett, mi 18-at, nekik 54 százalékuk lesz a parlamentben, nekünk 18 körül. így hát a parlamenti számtan alapján a koalíció esélyei a második forduló után rosszabbak, mint korábban. Ugyanis az abszolút többséget szerzett párt meljé nem szokásos koalíciós partnerként beállni, főleg akkor nem, ha ezeknek a pártoknak másmás a politikai értékrendje. Mindezek ellenére a koalíció megkötése leheť politikai szándék, habár az SZDSZ számára nagyon sok kockázattal jár ez a lépés. Ugyanakkor nincsenek illúzióink, az ellenzékben maradásban sem kevés a kockázati tényező. - Sokan úgy látják most is, hogy a két párt programjában vannak azonos vagy összeilleszthető elemek, többek között a gazdasági szférában. Ez nem jelenthet kellő tárgyalási alapot? - A kérdés számunkra úgy merül föl, hogy az írott gazdasági program megvalósításához milyen garanciákat lehet találni. Szerintünk a garanciák kérdésében van a legnagyobb bizonytalanság, mert hát milyen biztosítékokat lehet fölmutani ahhoz, hogy a kisebbik párt akarata érvényesüljön? Erre ebben a pillanatban megnyugtató válaszunk nincs. - Milyen garanciákra gondol konkrétan, elnök úr? - Ilyenek az állandó érdekegyeztetések módozatai, a szakszervezetek helyzete, szerepe a parlamenti demokráciában, alkotmányjogi kérdések, elsősorban a köztársasági elnök megválasztásának módja, a miniszterelnök és a miniszterek státusza, a kormány struktúrája, szereposztása, hatásköre. Ezek a legfontosabb pontok. Újra hangsúlyozom azonban, hogy számunkra mindennél fontosabb a garancia, vagyis olyan biztosíték kimunkálása, amely kizárná, hogy mi valamiféle dísz legyünk az MSZP kalapján, vagyis lehetővé tenné, hogy az SZDSZ akarata is érvényesüljön. - Véleményem szerint ezek a feltételek teljesíthetőek már csak azért is, mert a magyar társadalom döntő többsége óhajtja a szocialista-liberális koalíciót, amely külföldön is pozitív visszajelzést kapna. - A második forduló választási eredményei éppenséggel nem mutatnak a koalíció irányába. Mi a két forduló között többször elmondtuk, hogy akkor leszünk kedvező tárgyalási pozícióban, ha az MSZP nem kap abszolút többséget. A választók másként döntöttek, s így új politikai helyzet állt elő. Ezekben a napokban nem hivatalos tárgyalásra kerül sor Horn Gyula és köztem, a hét végén döntő jelentőségű tanácskozást tart az SZDSZ és az MSZP is. Itt kapunk, kapnak felhatalmazást a további lépésekhez. Ekkor dől el, hogy mi a továbbiakban kormányzó tényezőként vagy ellenzéki pártként tudjuk-e jobban érvényesíteni elképzeléseinket. - Várható-e változás a határon túli magyar pártokhoz fűződő kapcsolataikban? - Semmiképpen. Mi ezt a kapcsolatot állandónak, elvszerűnek tartjuk, amely nemzeti elkötelezettségre és ezen belül eszmei alapokon nyugvó együttműködésre épül. Szlovákiában ennek megfelelően számunkra is a révkomáromi nagygyűlés dokumentuma és a Magyar Polgári Párt közigazgatási autonómia-programja a mértékadó. Természetesnek tartjuk a határon túli magyar közösségek politikai identitásának többszínűségét, éppen ezért. Magyarországon nem kívánjuk megfogalmazni programjaikat. Nem kívánunk kliensi rendszert kiépíteni, és nem tartjuk szerencsésnek az elmúlt négy évben alkalmazott áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen finanszírozási rendszert. Ilyen vonatkozásban lényeges változásokat kívánunk, s valóra is váltunk, akár a kormányban, akár a parlamentben. - Az SZDSZ meglehetősen vissza" fogott politikai viszonyban volt az Együttéléssel, Duray Miklós hetekkel ezelőtt konfliktusba került Kuncze Gáborral. Az új helyzetben ezek a tények mennyire befolyásolják a kapcsolatokat? - Duray Miklós egykori társai az ellenállásban, akkori és mai barátai jórészt az SZDSZ-ben tevékenykednek. Mi politikai értelemben sem büntetni, sem jutalmazni nem kívánjuk eddigi politizálását, mi az Együttélést továbbra is egy szlovákiai magyar politikai irányultságnak tekintjük a több közül. Tudomásul vesszük, hogy kiemelt politikai kapcsolat létezik az Együttélés és az MDF között, amelynek jelentősége azáltal csökken, hogy ez a magyarországi politikai erő kis párttá zsugorodik a leendő parlamentben. SZILVÁSSY JÓZSEF Iliescunál az RMDSZ vezetői Ne nyirbálják meg az oktatási lehetőségeket Ion Iliescu román államfő személyes közbenjárását kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az új oktatásügyi tervezet megváltoztatása érdekében. A szövetség vezetőit, élükön Markó Béla elnökkel kedden fogadta Iliescu. Mint már közöltük, az RMDSZ teljesen elfogadhatatlannak tekinti az új törvény javaslatát, mert parlamenti megszavazása és életbe lépése után komolyan megnyirbálná a kisebbségi oktatás eddigi lehetőségeit is. Markó a találkozón hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz, elfogadása visszalépést jelentene a jelenleg érvényes állapotokhoz képest is. Az RMDSZ vezetősége ezért árra kérte Iliescut, akinek alkotmányos jogkörénél fogva a különböző politikai pártok közti közvetítő szerepét is be kell töltenie, és aki jelentős kérdésekben véleményt, nyilváníthat, hogy foglaljon nyíltan állást az ügyben. A küldöttség azt a választ kapta, hogy az elnöki hivatal módosító javaslataikat még egyszer megvizsgálja, és az államfő hajlandó lesz valamilyen módon a politikai pártok, a parlament tudomására hozni ez ügyben kialakított véleményét. A már két éve tartó huzavona után a tervek szerint a jövő hétfőn kezdi meg a román parlament tárgyalni ezt a problémát. (K. J.) Delhiben a riksatulajdonosok árnyékban töltik a délutánjaikat. Ki is bírna fuvarozni 44-45fokos melegekben, amelyek az elmúlt napokban köszöntöttek Indiára. Azóta mintegy 100-an haltak meg az országban és a szomszédos Pakisztánban a kibírhatatlan hőség következtében. Helyzet van... Miután a múlt hét végén sikertelenül értek véget a kambodzsai kormány és a vörös khmerek közötti békéltető tárgyalások, Norodom Ranariddh első kormányfő a háború kiújulásának veszélyére hívta fel a figyelmet. De pontosítsunk: a polgárháború itt az utóbbi egy-két évben sem szünetelt, legfeljebb csendesebb lett. Miért érdekes ez itt és most? Miért nem érdektelen a téma a közép-európai ember számára sem? Megfigyelhettük, napjaink háborús tűzfészkeinek oltásában egyre nagyobb szerepet vállal az ENSZ, akár Afrikáról, Ázsiáról vagy a Balkánról van szó. A különböző békemissziók, békekontingensek állomásoztatása mindinkább megterheli az anyagi gondokkal küszködő világszervezet költségvetését, ami óhatatlanul magával vonja a „tagdíjak" emelését. Tehát egy háborús válság közvetve a mi zsebünkre is megy. Ha Ranariddh herceg jóslata beteljesedik, akkor fölöslegesek voltak az eddigi erőfeszítések. Ugyanis az ENSZ Kambodzsában hajtotta végre eddigi legnagyobb békeakcióját, húszezernyi kéksisakossal és közel hárommilliárd dolláros költségvetéssel. Mint ismeretes, a népirtó polpotista vörös khmerek rémuralmát megdöntő vietnami csapatok 89-e,s kivonulását követő nemzetközi tárgyalások eredményeként 91 őszén írták alá Párizsban a békeszerződést a phnompenhi kommunista kormány és a három ellenzéki frak-, ció között. A tavalyi májusi választásokig lényegében az ENSZ szakértői igazgatták-kormányozták az országot. A vörös khmerek, a világ és a kambodzsai nép tiltakozása ellenére szerelték volna elfoglalni az új hatalmi kulcspozíciókat. Bojkottálták a választásokat, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a demokratikus szavazás során teljesen esélytelenek, most mégis e demokratikusán választott kormány lemondását követelik tűzszüneti feltételként. Alkotmányos monarchia lett a kommunista Kambodzsából, királya ismét az egykori uralkodóház ország legtekintélyesebb nemzetközi politikai személyisége: Norodom Szihanuk. Fiának, Norodom Ranariddhnak a pártja, a FUNCIPÉC nem szerzett abszolút többséget, ezért koalícióra lépett a volt kommunista kormányfő, Hun Sen Néppártjával. Ez a politikai alku eredményezte a furcsa hatalommegosztást: van egy „első" és egy „ második " kormányfő. Tényleg nagyon rossz a,helyzet. Az az általános vélemény, hogy Szihanuk király az egyetlen ember, akinek talán sikerülhetne békét teremteni. Csakhogy ő bejelentette: már nincs sok ideje hátra, gyógyíthatatlan rákbetegségben szenved. Most is Pekingben kezelik. A kambodzsai válságban a térség sok állama érdekelt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy az USA, Franciaország, Ausztrália és néhány ázsiai ország fontolóra veszi, ne nyújtsanak-e katonai segítséget á kormánynak a vörös khmerek elleni harchoz. Ez ellen a szomszédos Thaiföld azonnal tiltakozott. És állítólag már létezik egy olyan megállapodás, amely szerint az észak-koreai kommunista rezsim vállalta: kiképeznék a kambodzsai kormány számára egy 10 000 fős elitalakulatot, s ezt állítólag Kína fegyverezné fel. Ahogy mondani szokták: Kambodzsában ismét helyzet van, amit egyedül nem tud megoldani. Jöhet megint az ENSZ... " MALINÁK ISTVÁN Klaus Pinochetről Sok szót vesztegetnek rá (Új Szó-információ) Václav Klaus a cseh rádiónak adott nyilatkozatában Pinochet látogatásával kapcsolatban arra panaszkodott, hogy Prágában '„sokkal nagyobb hűhót csapnak körülötte, mint megérdemli". A cseh kormányfő egyúttal említést tett arról, hogy Csehországban akkreditált 28 újságírótól furcsa levelet kapott. Ennek tartalmát ugyan nem részletezte, de margójára megjegyezte: minden ország maga dönti el, hogyan vet számot a múlttal. A cseh kormánynak egyáltalán nincs semmi köze a chilei tábornok látogatásához. Csehországi források szerint a chilei fegyveres erők főparancsnoka tegnap az olmüci járásban töltötte a napot, látogatást tett a šternberki katonai javítóüzemben. A szlovák sajtóiroda úgy tudja, hogy a tábornok a hét végéig Morvaországban marad, bár a prágai Fórum Szállodában továbbra is fenntartják szobáját. A vendéglátó Omnipol cég képviselői szerint a haditechnika vásárlásának lehetőségét tanulmányozó chilei katonai delegáció tagjai egyelőre semmilyen megállapodást nem írtak alá. Költözködcí oroszok (TA SR-hír) Az orosz kormány tanácsadói hosszú távú tervet készítettek elő a volt Szovjetunió területén élő oroszok egy részének átköltöztetésére. Erről Szergej Afanaszjev, a tanácsadói testület helyettes vezetője tájékoztatta a Reuter hírügynökséget, hozzáfűzve, hogy az etnikai oroszok tervezett áttelepítése mint- • egy 11 millió személyt érintene. Az etnikai oroszokat, akik egyre nagyobb számban hagyják el a közép-ázsiai országokat és a balti államokat, a tervek szerint KözépOroszország és Szibéria kijelölt területeire telepítenék. Ezek az újonnan létesített tartományok, amelyek az áttelepülteket befogadják, kevesebb adót fizetnek majd, s a lakásépítést, valamint a vállalkozói szférátaz állam fogja támogatni. Módosul a KRESZ (Budapesti tudósítás) Magyarországon tegnap életbe lépett az új KRESZ, melynek alapján némileg módosultak a közlekedési szabályok. Mindenekelőtt szükséges tudni, hogy június elsejétől a gépjárművek tompított fényszóróját kötelező bekapcsolni lakott területen kívüli minden útvonalon. Ugyancsak fontos tudni, hogy változtak a gyermekszállítás szabályai is. Ezentúl a jobb első ülésen az a gyerek ülhet, aki 150 centiméternél magasabb, függetlenül korától. Ennél kisebb gyermek csak akkor utazhat ezen az ülésen, ha biztonsági gyerekülést használ. Elsősorban a tehergépkocsik vezetőit érinti, hogy ezentúl ..a városokban a tehergépkocsik folyamatos haladásra csak a jobb szélső sávot használhatják, míg a belső sávokban folyamatosan csak személykocsik, illetve motorkerékpárok haladhatnak. Változott a tilosban parkoló kocsik elvontatásának a lehetősége is, amelyre főként a budapesti utaknál kell ügyelni, ahol sokszor igen nehéz' megfelelő parkolóhelyet szerezni, s ezért városszerte a kocsik a tilosban is parkoltak. Az új szabályok rögzítik: ha a „megállni tilos" és a „várakozni tilos" jelzések mellett egy darus szállítókocsit ábrázoló táblát is látunk, az azt jelenti, hogy innen a kocsikat elszállíthatják. KOKES JÁNOS