Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám, szerda

1994. JÚNIUS 15. ÚJSZÓ POLITIKAI HIRDETÉS 7 BALOLDAL Tisztelt olvasóink! A „Baloldal" fizetett hirdetésként jelenik meg. Tartalmáért a Demokratikus Baloldal Pártja felel, amely felvállalta a munkavállalók érdekeinek védelmét. Ezen áz oldalon az elkövetkezendő időben minden szerdán szeretnénk jelentkezni. Fő célunk a baloldali értékek, a DBP politikájának és tevékenységének ismertetése, a gazdasági és különböző szociális problémák és azok megoldási módszereinek elemzése. Emellett szeretnénk teret adni olvasóinknak is. Bár honoráriumot anyagi okokból nem tudunk fizetni, szívesen fogadjuk, és a lehetőségektől függően szeretnénk megjelentetni az. Önök cikkeit is. Ezeket kérjük vagy az alábbi címre beküldeni: Borza Erzsébet, a DBP alelnöke, Gunduličova 12, 816 10 Bratislava, vagy pedig a DBP járási bizottságain leadni. Mivel a rendelkezésünkre álló pénzösszeg nem elég arra, hogy hosszú távon fedezni tudjuk a fizetett hirdetést, kérjük Önöket, hogy anyagilag támogassák a „Baloldalt". Esetleges adományaikat az alábbi számlára utalhatják át: VÚB Bratislava-mesto, VÚB - 48631-012/0200. A csekkre írják rá: „Baloldal". Előre is köszönjük. Dr. Vincent Máčovský A baloldal és a vallás Az elmúlt negyven év nem egy leegyszerűsített, eltorzított nézetet hagyott polgáraink tudatában, amely a politikai és politológiai kérdések megítélésében ma is meghatározza gondolkodásmódjukat. Ezen kérdések csoportjába tartozik a hívők és nem hívők (ateista) közötti kapcsolat értelmezése s ennek alapján viszonyuk az egyes politikai erőkhöz. Némely polgár még ma is abban a tévhitben él, hogy ha valaki ateista, akkor az eleve csak baloldali lehet, ha pedig hívő, akkor a helye a jobboldalon van. Ez a téves hozzáállás az egykori kormány ateista ideológiájának, valamint a háború ideológiai harcának közvetlen öröksége, s mélyen az ember tudatában még egyszerűbb formát ölt: a hívő és a vallás egyenlő a jóval, a hitetlen a rosszal azonos. Az értelmetlen, szélsőséges és vulgáris materializmusnak és ateizmusnak, mely az elmúlt rendszert jellemezte, nagyon bonyolult gyökerei vannak, s e cikkeknek behatárolt terjedelme nem teszi lehetővé okainak aprólékos és kimerítő elemzését. Tudatosítva azt, hogy minden leegyszerűsítés félrevezető és megtévesztő, mégis megkockáztatom és kísérletet teszek arra, hogy megnevezzem e problematika fő okait és lehetséges lényegét. Ma kevesen vitatják, hogy a tudomány lényegében materialista, mert kísérletezik, és egzakt (egyértelmű) bizonyítékokkal dolgozik. Ennek ellenére a tudomány nem képes egyértelmű választ adni a lét és a tudat valamennyi kérdésé- , re. Nem képes kialakítani egy mindenki számára elfogadható, megbízható „tudományos" világnézet. Az említett probléma fő okozója azonbán nem a tudományos világnézet volt. A világnézetek közötti ellentéteket és a „harcoló" ateizmust a vallások, ideológiák, majd a Kelet és Nyugat közötti politikai ellentétek szülték. Az évszázados^ ellentétek a római katolikus és a pravoszláv egyház között a sztálini időszakban politikai síkra terelődtek. A második világháború idején ez a politikai szakadék még tovább mélyült, s a vallási kérdés szélsőséges, sztálinista értelmezése 1948 februárja után átterjedt hazánkba is. Fokozatosan egy értelmetlen és éles határvonal keletkezett a hívők és ateisták között, mely helyenként bizarr formákat öltött. Például a pártba való belépéshez feltétel volt a jelölt ateista megnyilatkozása. A történelem ma ezt a problémát áthidalta. A ' demokratikus baloldal vallási meggyőződésre való tekintet nélkül tömöríti a polgárokat. Nem a vallási hovatartozás az összekötő kapocs a tagok között,, hanem a szolidaritás, együttérzés a gyengébbekkel, a „kivetettekkel". A munkából élő emberre és szociális biztonságára összpontosítja a figyelmét. Garantálja a vallási és demokratikus szabadságjogokat és a szociális piacgazdaságot. Országunk jövőjét a demokratikus szocializmusban látja, s ebben a jövőben méltó helyet kíván biztosítani a hívőknek és nem hívőknek egyaránt. TANÁCSKOZTAK A BALOLDALI POLGÁRMESTEREK A múlt héten szerdán, csütörtökön és pénteken került sor Trencsénben, Zólyomban és Kassán a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai régiók polgármestereinek a találkozóira, melyeken mintegy négyszáz, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt, valamint a Mezőgazdasági Mozgalom színeit képviselő polgármester, illetve főpolgármester vett részt. A jelenlévők megtárgyalták a közelgő helyi választások szervezési és társadalmi kérdéseit, valamint az önkormányzatok jogkörének bővítésével összefüggő alapvető jogi és anyagi problémákat, A Demokratikus Baloldal Pártja vitára bocsátotta Regionális és Kommunális Programját is, mélyet nemrégen hagyott jóvá a DBP Országos Tanácsa. A vitában felszólalt az imelyi, sárkányi és a helembai polgármester is. A többségben szlovák nemzetiségű polgármestert felkérték, tájékoztassák a lakosokat arról, hogy a helységnevek feltüntetése a nemzetiségek nyelvén nincs ellentében a szlovákság érdekeivel. Olyan intézkedésről van szó, amely ma már Európában széles körben elfogadott, és - mint a nemzetközi tapasztalat is mutatja - egyáltalán nem veszélyezteti az ország integritását. Dél-Szlovákiában a különböző nemzetiségű lakosság békében él egymással, s ha a szélsőséges politikai erők nem élezik a problémákat, hanem keresik az általánosán elfogadható megoldásokat, akkor így lesz ez a jövőben is. A bánovcei polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságunkon és a lakosság szociális helyzetén úgy ís segíthetünk, hogy nem külföldön, hanem Szlovákiában gyártott árut vásárolunk. . (pa) HETI KÉRDÉSÜNK Miben látja a környezetvédelem legfőbb problémáit? JURAJ HRAŠKO akadémikus, az SZK környezetvédelmi minisztere válaszol: Környezetünk jelenlegi állapota elgondolkodásra késztet bennünket arról a s?ornorú, de végre felismert igazságról, hogy az emberiség léte forog kockán. A környezetvédelem korunk követelménye, enélkül sem az embernek, sem más élőlénynek nincs esélye a túlélésre. Ezt már a múlt rendszerben is hangsúlyoztuk, különböző környezetvédelmi elképzelések születtek, az állam támogatást nyújtott a kutatásokhoz, és nem egy, a környezetvédelemmel foglalkozó intézmény alakult. A környezetvédőknek minden a rendelkezésükre állt, mindent tudtak, csak éppen a gyakorlati lépések maradtak el. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy egy központi irányító és koordináló állami szervre és körzeti, regionális hivatalokra van szükség, amelyek fő feladata a környezetvédelem lesz. Ez meg is történt. Hivatalaink azonban, melyek alapjait lelkes és következetes természetvédők rakták le, rövid időn belül az állampolgárok és vállalkozók ellenérzését váltották ki, mivel a törvények megszegéséért kérlelhetetlenül és következetesen kiszabták a büntetéseket. Maga a környezetvédelmi minisztérium is visszás helyzetbe került. Az úgynevezett „felépítményi" minisztériumok közé sorolták be, s lassan a gazdasági transzformáció és fellendülés fékezője megjelöléssel, bélyegezték meg. Ebben az időszakban nem egy hibát követtünk el a propaganda terén is, amikor is abszolutizáltuk Szlovákia ökológiai örökségét, és Szlovákiát a világ legszennyezettebb zugaként, szeméttelepként és romhalmazok országaként tüntettük fel. Ennek a következménye az is, hogy oszágunkat kevesen látogatják, s lassan áramlik a külföldi tőke is. Azt is meg kell említenünk, hogy a külföldi segítség jelentős részét az oktatóprogramokra, a tervek és elképzelések kidolgozására, a hozzánk érkező külföldi szakemberek és saját szákembereink külföldi tanulmányútjainak biztosítására fordították, Ezen a téren újra a múlt rendszer hibájába estünk - hangsúlyoztuk a megoldások szükségességét, kopíroztuk az idegen példákat, és' siránkoztunk, hogy másutt jobban alakulnak a dolgok. A mai koalíciós kormány becsületére legyen mondva, hogy ezt az irányvonalat meg akarja változtatni. Kiindulva abból, hogy a környezetvédelmet mint globális gazdasági és ökológiai problémát értelmezi, a környezetvédelmi miniszter részt vesz a gazdasági miniszterek ülésein. Ez lehetővé teszi azt, hogy a minisztérium ne csak a bíráló szerepét töltse be, hanem befolyásolja a gazdasági döntéseket. Ügy látjuk, hogy csak így teremthetők meg a környezetszennyezés megelőzésére irányuló aktivitások feltételei. Ezen kívül sor került a környezetvédelem tevékenységét szabályozó törvény elfogadására, amely törvényi kereteket biztosít az ilyen jellegű tevékenységeknek. Tudjuk azonban, hogy gyors minőségi javulás nem várható. Ha azonban a törvény alapelveit a következő kormányok is betartják, akkor már érdemlegesjavulásról is lehet beszélni. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy míg a környezetvédelem terén globálisan kell gondolkodni, a szükséges lépéseket helyi szinten kell megvalósítani. Már meggyőződhettünk arról, hogy egyetlen kormány, egyetlen bank sem ad pénzt, és más kormányok sem küldenek munkásokat Szlovákiába csak azért, hogy a. szemetet városainkból és falvainkból eltakarítsák. Úgy tűnik, a múlt rendszer szennyes vizével kiöntöttük a gyereket is - elítéltük és lebecsültük a falu- és városszépítő polgári kezdeményezéseket. Úgy látjuk, hogy ennek a gondolatnak a felélesztése nem irreális. Tény az, hogy környezetvédelmi hivatalaink is aktívabbak lehetnének. Ki kell alakítani a feltételeit annak, hogy mindenki „söpörje ki, tartsa rendbe a háza táját", hogy a szemét a szemétkosárba kerüljön, s ne dobáljuk szét. Csak így érhetjük el azt, hogy nem fogunk irigykedve kacsingatni a külföld felé, s örülni fogunk falvaink és városaink tisztaságának. Mivel nagyon sok és nem egyszerű problémát kell megoldanunk, amelyek nem kis pénzbe kerülnek, folytatni kívánjuk elődeink jó kezdeményezéseit. Bízunk b.énne, hogy a megvalósított terveinket utódaink nem fogják politikai okokból elvetni, s az érdemekből kiindulva tovább fognak lépni ezejn a téren is. Ennek egyik alapféltétele az ökológiai nevelés megvalósítása nemcsak a szakemberek körében, hanem az efísz társadalom keretében is. BULGÁRIA IS VÁLTOZIK A múlt hét folyamán Borza Erzsébet, a DBP alelnöke Bulgáriában járt. Ezzel az országgal a múltban nagyon szoros gazdasági, kulturális és politikai kapcsolataink voltak, de az utóbbi időben nagyon keveset hallani róla. Éppen ezért kihasználtuk az alkalmat, hogy friss információkat szerezzünk. • Elsősorban az érdekel minket, s gondolom, az olvasókat is, hogy miért került sor erre a látogatásra. A Bolgár Szocialista Párt Történelmi és Politikai Központja nemzetközi tudományos konferenciát rendezett Európa és a Balkán címen. A konferencia résztvevői három kérdésre összpontosították figyelmüket. Elemezték Európa és Bulgária szociális és gazdasági problémáit, az új báloldal lehetőségeit, valamint a balkáni nemzetek közötti kapcsolatok alakulását. Ez utóbbi kérdésben elsősorban a volt Jugoszláviában kialakult konfliktusról volt szó és annak lehetséges megoldási módjairól. Érdekes volt számomra a makedón-bolgár viszony elemzése is. E konferencián főleg azért vettem részt, hogy megismerve a helyzetet a jövőben állást tudjunk foglalni nemzetközi szinten is azokban a kérdésekben, amelyek ezt a régiót érintik. • Hogyan alakul a politikai helyzet Bulgáriában, s milyen a Bolgár Szocialista Párt szerepe a társadalomban? Ma, a volt győztes koalíció szétesése után a BSZP a legerősebb parlamenti párt Bulgáriában. Ebben a helyzetben egy új, szakemberekből álló kormány alakult, amely, sajnos, nem élvezi a parlamenti pártok egyértelmű támogatását és bizalmát. Űgy tűnik, hogy rövid időn belül új választásokra lenne szükség, ahol a lakosság kifejezhetné véleményét és elvárásait a társadalmi és gazdasági átalakulásról. Mivel azonban a szocialista pártot ebben a kérdésben nem támogatja a többi párt, előbb-utóbb kormányválságra kerülhet sor, melynek következményeit ma nehéz felmérni. • A DBP ma nemzetközileg is elismert, modern, európai szintű, szociáldemokrata értékeket valló párt. Milyen a BSZP irányvonala? A Bolgár Szocialista Párt keretében a 40. kongresszus után vitát kezdeményeztek a párt programjáról. Ma a párton belül három platform alakul ki, amelyek között egyelőre folyik az eszmecsere. Lényegi kérdésekben azonban sikerült közös nevezőre jutniuk. Egyértelműen kimondják, hogy a BSZP baloldali párt, melynek célja a demokratikus szocializmus kiépítése, s ezt parlamentáris úton kívánja megvalósítani. A dolgozók érdekeit, védi és elismeri a Szocialista Internacionálé által vallott értékeket. A többi közép- és kelet-európai baloldali párttól eltérően a BSZP tömegpártként kíván működni. A 41. kongresszuson Zsan Vigyenov, a párt elnöke beszámolójában arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a BSZP a legnagyobb párt ma Bulgáriában. Közel 380 ezer tagja és körülbelül 10 ezer alapszervezete van az ország minden városában és falvában. Összehasonlításképpen elmondom, hogy ma a DBP-nek körülbelül 45 000 tagja van, s hasonló a helyzet az MSZP-ben is. Mi a tagok mellett a szimpatizánsok széles tömegének az együttműködésével és támogatásával is számolunk. (pa) A FELELMETES BAL —-L -Minek a bunda, anyuka? Húsz fok van; vagy maga Szibériába készül, mint a Csurkáék?