Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-24 / 119. szám, kedd

1994. MÁJUS .1159. úJ szó HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 Megkezdődtek az érettségik Tételek bűvkörében Van, akinek évtizedek múltán is vissza-visszatérő rémálma az érettségi. Édesapám nyolcvanéves, de ha rosszat álmodik, érettségizik, és nem tud semmit. Pedig kitűnő tanuló volt, nem volt oka a félelemre. No persze - mondhatná erre valaki -, régen még mindent szigorúbban vettek az iskolában, nem csoda, hogy annyira rettegtek a diákok. Lehet, hogy mára enyhült a szigor, de a tét most sem kisebb. A követelmények pedig egyre nagyobbak, az egyetemre, főiskolára jelentkezőknek a középiskolán tanultakon kívül valami pluszt is fel kell mutatniuk a felvételin ahhoz, hogy bekerüljenek. Akadnak, nem is' kevesen, akik az érettségit felesleges stressznek tartják, és legszívesebben eltörölnék. Az érettségi mellett kardoskodók azzal érvelnek, hogy az élet is egy nagy vizsga, szokják meg a gyerekek. Nem tudom, igazuk van-e az utóbbiaknak, tény azonban, hogy mindnyájan ismerünk olyanokat, akik kitűnően vizsgáztak az érettségin és kevésbé jól az életben, no megfordítva. Korántsem az érettségin dől el minden. Érettségizni azért, persze, kell, majdnem olyan szükséges rossz ez, mint a házasság intézménye. Rengetegen szidják, de jobbat még senki sem tudott kitalálni. Érettségiző diákokat látva az ember mindig régi önmagával szembesül. Úgy sajnálom ezeket a szépen felöltözött gyerekeket, ahogy egykor engem sajnálhattak hozzátartozóim, látva, mennyire izgulok. A pozsonyi Duna utcai gimnázium diákjai azonban aligha szorulnak rá a részvétemre. Ügy tűnik, nem izgulnak annyira, vagy ha mégis, fegyelmezetten palástolják. Két osztály összesen hatvannégy tanulója érettségizik az idén. „Nincs semmi baj, á gyerekek jól felkészültek, szépen, folyékonyan felelnek" - mosolyog Morvay Gábor tanár úr, aki érettségi biztosként érkezett a galántai gimnáziumból. Az egyik kislány mégis keservesen sír a folyosón, társai körülállva vigasztalják. Kiderül, hogy az osztály.egyik legjobb tanulója, valami apró szépséghiba csúszott a feleletébe, ami, persze, csak a lámpaláznak tudható be. „Drukkolsz'.'" - tudakolom Szúnyogh Norberttól,,Még nem, én csak csütörtökön kerülök sorra, van időm egy kicsit átismételni az anyagot" mondja. Norbert természettudományi tantárgyakból vizsgázik, mert orvosira készül. Tirinda Márián sem látszik az izgalom, ő öt társával együtt választható tantárgyként németből vizsgázik, s azt állítja, a különfoglalkozásokon alaposan felkészítették őket. „És látod majd a jövőben valami gyakorlati hasznát?" - kérdezem Icsó Judittól, aki szintén a németet választotta. „Biztosan. Pszichológiára jelentkeztem, ott szükségem lesz rá." A párhuzamos osztályban angolt tanultak, ott nyolcan választották ezt a nyelvet. A Komáromi Ipari Középiskolában az elkövetkező két hét alatt a négy magyar nyelvű és három szlovák nyelvű negyedikes osztály diákjai állnak az érettségiztető bizottság elé - tudtuk meg Zámbó Istvántól, az iskola igazgatóhelyettesétől. A negyedikesek kötelezően három tantárgyból és részben a főiskolai követelmények miatt további nem kötelező tantárgyakból vizsgáznak. . ' Elek Tamás: - A kötelező tantárgyakon kívül angolból teszek majd vizsgát. Hogy miért? Talán csak azért, mert úgy érzem, hogy ennyivel tartozom az angol szakos tanárnőmnek. Álmaim netovábbja a győri Széchenyi István Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Kara, de ha az nem jön be, akkor megelégszem a szlovákiai egyetemekkel is. Virág Csaba: - Ügy érzem, hogy elviselhető feleletet adtam. Jó érzés volt tapasztalni, hogy az érettségiztető bizottság inkább segíteni, mint kiforgatni akart. Továbbtanulási terveim ugyan nincsenek, de azért a nyáron még nem szeretnék munkába állni. Elvégre életem utolsó szabad nyara vár rám. (kosár) A rozsnyó gimnázium magyar tannyelvű osztálya is hétfőn kezdte az érettségi vizsgákat. Négy diáklányt kérdeztem terveikről. Máté Viktória: - Három helyre küldtem el felvételi kérelmemet, valószínűleg mind a három felvételi vizsgára elmegyek. Az egyik a Nyitrai Pedagógiai Főiskola, ahová német-szlovák szakra jelentkeztem; Pozsonyban magyar-szlovák szakra és Kassára a Sárospataki Tanítóképző Főiskola ottani kihelyezett képzésére. Ez utóbbi levelezői képzés, s az igazat megvallva legjobban ide szeretnék menni, hogy közelebb lehessek szülővárosomhoz, Rozsnyóhoz. Ügy tudom, így a tanulás mellett már taníthatnék is, mert alsó tagozatos magyar pedagógusokból most nagy a hiány. A leginkább azonban a zene érdekel, ha tehetném, inkább csak azzal foglalkoznék. Tisza Katalin: Az orvosi karra jelentkeztem volna, de részben anyagi, részben más okok miatt ezt mégsem tettem meg. Ügyhogy egyelőre kinéztem magamnak egy kassai nyelviskolát, amelynek elvégzése után - ha találok magamnak megfelelő állást - tolmácsként vagy fordítóként szeretnék dolgozni. Rozsnyón vagy környékén szeretnék letelepedni, így nem tudom, találok-e majd itt állást magamnak. Gyenes Ildikó: Éppen a napokban kaptam a hitt, hogy felvételi vizsga nélkül felvettek a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyészeti Karára. Én mégis jobban szeretnék a lakóhelyemhez közelebb tanulni, ezért a kassai vegyi karra is elmegyek felvételizni. Ha ez a felvételi nem sikerülne, lehet, hogy akkor sem megyek Pozsonyba, hanem - ismerőseim lévén Ausztriában - egy évet baby-sitterként ott töltenék, hogy tökéletesítsem németnyelv-tudásomat. /klinko/ A rimaszombati gimnáziumban Hegedűs Lászlót akkor kértem rövid beszélgetésre, amikor a szlovák nyelv és irodalom után a kémia kérdéseit is sikeresen megválaszolta. Menedzser akarok lenni - mondta -, a kassai vagy a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szeretnék tanulni. A Kereskedelmi Akadémián, mint azt Anna Zákalická mémöknőtől, a középiskola igazgatónőjétől megtudtuk, tegnap 39 szlovák és 34 magyar diák számára kezdődtek el az érettségik. Varga Gabriellával, a IV. B. osztályelnökével arról beszélgettünk, hogyan készül fel az osztály az érettségire. Mint elmondta, egy-két rosszabb jegy becsúszhat, de szerinte osztálytársai közül mindenki leérettségizik. (farkas) Hudina Zsolt, Szepsi Mezőgazdasági Technikum: -Ügy érzem, jól felkészültem, tehát problémamentesen túljutok a záróvizsgán. Magyar és szlovák nyelv mellett a mezőgazdasági műszaki szaktantárgyakból érettségizek. Egyiktől sem tartok, míg legjobban talán a magyar nyelv és irodalomnak örülök. Lehet, hogy Tóth, majd Gyüre tanároknak is köszönhetően az egyik legkedvesebb tantárgyam volt. Hogy mi lesz az érettségi után, azt nem tudom. Tanáraim az eddigi tanulmányi eredményeim alapján ajánlották nekem, hogy jelentkezzek főiskolára. Mi tagadás, volna hozzá kedvem, ám az az anyagiak tekintetében nagy tehertétel lenne a családnak, ezért a továbbtanulást talán csak később, munka mellett, levelező tagozaton vállalhatom... Rimaszombati vagyok, valahol otthonközeiben szeretnék most munkát találni, munkába állni. Nem lesz könnyű, de azért reménykedek. Tudniillik ez az iskola olyan sokrétű és alapos szakképesítést nyújt, adott nekem is, amellyel az élet sok területén érvényesülhet az ember. Csonka Tamás, Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium: - Remélem, az önismeretem nem csal, így aránylag nyugodtan várom a nagy pillanatot, nyugodt lehetek a vizsgán. Áz akadémiai héten még átismételtem az anyagot, annak is főleg a „nehezebb" tételeit. Úgy gondolom, tananyagismeretben eljutottam arra a szintre, amelyet négy évvel ezelőtt magam elé tűztem. A mondás, hogy az érettségi egy olyan kerítés, amelyen nem mászol át önerődből, hanem csak mások segítségével, beigazolódni látszik. Legalábbis olyan értelemben, hogy a kellő segítséget tanáraimtól, az iskolától megkaptam. Bizakodva várom a megmérettetést, meg a közeljövőben esedékes felvételi vizsgát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre... (gazdag) Emlékezteti legnagyobb szerelmére, Margarétára, a filmrendezőírónőre, akivel öt esztendőn át élt lángoló szerelemben. A szerelem elmúlt, a barátság megmaradt. De most előtte áll a fiatalabb, s a fotók tanúsága szerint jóval izgalmasabb kiadásban a nagy érzelem. Köberlt azonban lenyűgözi a lány egzotikus szépsége, kihívó miniruhája, s rögvest lángra lobbantja érzelmeit; úgy érzi, a kedvesen mosolygó szépség védtelen, az ő védelmére szorul. Biza megérzi, mekkora hatást váltott ki Fritzből, s magában csodálattal állapítja meg, hogy Helmut Frodl tökéletesen számította ki a találkozást. A 47 esztendős filmrendező, jólle

T het van benne félénkség, visszahúzódás, nagyon is sikeres a nőknél, nagy szerelmek és futó kalandok váltogatják egymást az életében. „Fritz képes volt arra - írja róla könyvében a barátja, Herbert Gnedt televíziós újságíró -, hogy vadidegen nőkhöz menjen oda az utcán, és közölje velük, hogy tetszenek neki. Sok nőt így ismert meg, s nem egy közülük a barátnője lett." Köberlnek, Frodllal ellentétben, sok, nagyon jó barátja van, akikhez igazi emberi kapcsolatok fűzik őt. Gyakran találkoznak, s megosztják egymással életük ügyes-bajos dolgait, kicserélik véleményüket művészetről, politikáról, nőkről, az életről. Az erotikus sugárzású Biljána felbukkanásáról is mindnyájan tudnak. A Köberl-vállalkozás hangstúdiójának vezetője, Peter Janda néhányszór látja a lányt, s egyből meg tudja érteni a barátját, akit a józansága mindaddig visszatart a romantikus hevülettől. Köberl és Biza első találkozása tehát rendkívül sikeres. Az üzleti ügyeket, az esetleges közös munkát illetően ugyan semmiben sem maradnak, azonban a rendező kezdeményezésére megegyeznek abban, hogy újra találkoznak, elmennek együtt vacsorázni. A siker hallatán Frodl elégedetten dörzsöli a kezét, s betáplálja ügyes barátnőjébe, hogy pontosan miket kérdezzen Fritztől. Köberl talán ötször-hatszor találkozik a lánnyal kapcsolatuk néhány hónapja alatt, majdnem mindig napközben. Biza elmagyarázza neki, hogy nagyon szigorú családból származik, az apja nem veszi jó néven, ha este kimarad. Köberl nem erőszakoskodik, tudomásul veszi a lány korlátozott mozgásterét, mint ahogyan azt is elhiszi, hogy Biza Belgrádban él, s nincs állandóan Bécsben. A lány betegségéről nem esik szó. A napközbeni találkozók után azonban azt a bizonyos vacsorameghívást sikerül kieszközölni. Novakov utólagos elbeszélése szerint ez az együttlét igazán meghitt volf. Köberl elmeséli a lánynak az életét, s azt is elmondja neki, hogy eddig azért nem nősült még meg, mert nem találta meg az igazit. Bármilyen hihetetlen, hogy a kevéske találkozás erre elegendő, mindenesetre Biza későbbi elbeszélése szerint a rendező nem titkolja, úgy érzi, hogy fordulat következett be az életében. Feltárja érzelmeit Biljána előtt, s házassági ajánlatot tesz neki. A titokzatos szépség hallgat, s ezt a hallgatást mindketten a maguk módján értelmezik. Biza úgy, hogy elutasította az ajánlatot, Fritz pedig, hogy nem kapott kosarat. Köberl és Novakov mindig nyilvános helyen találkoznak, a lány titokzatos eltűnései és felbukkanásai, zavart csöndjei, távolságtartása szerfelett izgatják a rendező fantáziáját. Elmeséli barátainak, hogy bár remekül megértik egymást a lánnyal, a kapcsolat egy ponton makacsul megáll, nem jutnak tovább. - Mintha egy falba ütköznék - magyarázza Fritz -, s nem tudom, mi van a fal másik oldalán. Biljána mindössze annyit árul el az udvarlójának, hogy színésznőként kivándorolt Montenegróból, bátyja pedig a légierőnél szolgál pilótáként. A szicíliai klánként összetartó család a saját törvényeit követi, a népes família élén a szigorú apa áll. A máiemlített Herbert Gnedt leírja könyvében, hogy Köberl egy alkalommal felemelte a székről új barátnője retiküljét, hogy odaadja neki, s a táskát feltűnően nehéznek találta. A kérdezősködésre Novakov könnyedén azt válaszolta, hogy azóta hord magánál pisztolyt, amióta egyszer rablótámadás érte. Az értesüléstől Köberlnek nem lett könnyebb a lelke. . (Folytatjuk) AZ UJ SZ0 >rta | 45 éve Csütörtökön az Új Szó kiadóhivatalának alkalmazottai arra lettek figyelmesek, hogy egy elhanyagolt külsejű fiatal gyerekember ott áll a hivatal bejárata közelében és elmerülten olvassa az Üj Szót. A gyerekember néha be-bepislantott bátortalanul az irodába, majd tovább olvasott, végül komoly küzdelem és alapos megfontolás után mégis döntött. Habozó léptekkel bemerészkedett az irodába és zavart tétovázással adta elő kérését. Kérése nyomán egy megdöbbentő és megrendítő ártatlan gyermeksors bontakozott ki, amely a fasiszták embertelen kegyetlenségét tárta fel maradéktalanul és egyben betekintést engedett a németországi amerikai zónában történő különös és érthetetlen eseményekről. Kiderült, hogy a gyerekembert 13 éves korában, 1944-ben a nyilasok Németországba hurcolták és ott a mai napig, tehát négy évig tartották fogva egy fogolytáborban, és arra sem adtak neki lehetőséget, hogy szüleinek hírt adhasson létezéséről. Szinte megdöbbentő, hogy ezt a gyerekembert és elhurcolt ártatlan gyerektársait a szó legszorosabb értelmében a külvilágtól teljesen elzártan fogva tartottak, mint közönséges bűnözőket. 30 éve A falu alszik. Néha kósza szellő simogatja a fák leveleit, egyébként nem mozdul semmi. Ma még a kutyák sem ugatnak és az állatok is kevesebbet neszeznek az istállókban. Babusgatja, ölelgeti, pihenteti a falut az éjszaka. Az ablakok sötétek, csak az Új-sor egyik házából permetezi a lámpa a kerítésnek mondott fakarókra a fényt. Néhány éjjeli lepke fürdik a kiszűrendő világosságban. A szobában viaszkos vászonnal letakart asztal mellett egy férfi ül. Előtte könyvek, papírlapok, nyitott dohányos szelence, öngyújtó és cigarettapapír. Néha két kézzel kap a lábaihoz. „Fáj! Nagyon fáj!" Nem hangos szóval mondja, csak suttogva. És nézi a papírlapokat. „Most menjek Pőstyénbe? Éppen most?" Pedig pokolian fáj a reuma, úgy fáj, hogy üvölteni tudna, de még az üvöltésre sincs ideje. Most jelentést kell írni a kerületnek. (...) A párttitkár ül az asztal mellett és írja a számokat. És amikor a hajnal már fényt szitál a tavasz virágszőnyegére, botra támaszkodva, reumától lázas testtel elindul az állomás felé. Dolga van a városban: el kell intézni Hidas Bálint öregségi járadékát. A falu még alszik. 20 éve A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új, szocialista ember formálása á marxista-leninista párt aktív hatásának eredményeitől, az egész társadalom ideológiai nevelői, politikai, irányító és szervező munkájától függ. Tudatosítanunk kell, hogy a tudományos - műszaki forradalommal csakis akkor birkózhatunk meg, és gyümölcseit csakis akkor használhatjuk ki, ha ideológiailag szilárd, a szocializmushoz hű, szakmailag képzett, tapasztalt határozott és lelkes emberek vannak, akik teljes mértékben elsajátítják a mai tudomány valamennyi vívmányát. 5 éve Amikor a kánikula leparancsolja az emberekről a hosszú ujjú ingeket, a fedetlen karokon nem ritkán láthatunk tetovált szövegeket, ábrákat. Ezek a legkülönfélébbek lehetnek - az illetőnek vagy imádottjának a neve, nevének kezdőbetűi, dátumok és helységnevek, stb. Tegnap egy negyven év körüli férfi jobb alkarján egy jókora söröskorsó rajza éktelenkedett. A korsóból magasan kidomborodott a sör habja. A rajz fölé, illetve alá ezeket a szavakat pingálták: példás sörivó. (...) Azon törtem a fejem, vajon milyen előnyöket biztosít viselőjének a „cím"? Netán hamarabb kiszolgálják, mint mást? Vagy jobban megmérik számára az italt? Bevallom, nem fejtettem meg a titkot. Még azt sem, egyáltalán miért tetováltatta karjára a férfi, hogy példás sörivó, hiszen hordónyi pocakja alapján ez úgyis sejthető.