Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-26 / 121. szám, csütörtök

1994. MÁJUS 25. •Ói SZÓ­KALEIDOSZKÓP Egy jól menő-vállalkozás Saját portán kecskefarm Me-e-eée! Me-e-eee! Nem, nem csúfolódni akarok, csupán megpróbá­lom leírni, miként üdvözöltek, akikről - amikről? - írni szeretnék. De tulajdonképpen nem is „sze­mély " szerint róluk, a kecskékről, ha­nem gazdájukról, Štefan Rimovskýról akarok szólni, aki körülbelül két éve kimondottan azzal a céllal vásárolt vállalkozói hitelre kertes családi há­zat a Pozsony melletti Miloslavov Er­zsébetmajor nevű részében, hogy ott megvalósítsa álmát: kecskefarmot a saját portáján. Egy németországi családi farmról szóló újságcikkből vette az ötletet a ma harmincöt éves fiatalamber. An­nak ellenére, hogy állattenyésztői végzettséggel rendelkezik, s azelőtt a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, majd a nagyszombati nemesítőállo­más alkalmazottjaként nagyon sok ta­pasztalatot szerzett, magángazdaként még rengeteget kellett tanulnia,, míg felküzdötte magát. Mára a farm törzs­állománya ötvenhat tenyészállatból áll, s a családi ház mögött elhelyez­kedő, ízlésesen átalakított istállóban hancúrozó harminc-negyven kisgida bizonyítja, hogy a szaporodással sin­csenek gondok. Fűszeresen és olajban Rimovský úr kizárólag száraz ta­karmányon tartja kedvenceit, legelőre nem engedi őket. Ez azért fontos, mert így az igénytelen állatok nem falhatnak fel minden útjukba eső gazt, ami a tej minőségét rontaná. Ezt a gazda nem is engedhetné meg ma­gának, hiszen a családi vállalkozás fő terméke a kecskesajt. ízletes sajt pe­dig csak finom tejből készíthető. A kecskesajt nem olcsó csemege - aki házhoz megy érte, százhatvan koro­náért kapja kilóját, az üzletben pedig kettőszázat is elkérnek érte -, Ri­movskýéknak mégsincs bajuk az ér­tékesítéssel. Sőt inkább az a gondjuk, hogy egyre kevésbé bírnak eleget ten­ni a megrendeléseknek. Naponta hordja az árut a gazda a pozsonypüs­pöki és belvárosi élelmiszerüzletek­be, valamint néhány vendéglátóipari létesítménybe. Nagy a választék a házi sajtgyár­ban: negyedkilóstól háromkilósig, gusztus szerint kívül vagy belül kü­lönféle fűszerekkel ízesítve, olíva­vagy napraforgóolajban áztatva ­ahogyan a megrendelő parancsolja. Lehet, hogy drágának tűnik ez a cse­mege, ám külföldön, például Len­gyelországban sem olcsó. A kecsketej gyógyszer? A kínálat azonban nemcsak sajtból áll. A tejet hétdecis befőttesüvegek­ben szállítják. Már amennyit szállíta­nak, mert túlnyomó részéért házhoz jönnek a vásárlók. Legfőképpen fővárosi gyermekes családok. Mert, amint azt a házigazda -i aki pedig nemcsak a tej termeléséről, hanem egészségügyi tulajdonságairól is tud egyet s mást - elmondta, egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, melyek szerint a kecske­tej vérszegénységet vagy tuberkuló­zist idéz elő. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy mivel a kecske annyi­ra igénytelen, hogy szinte a semmin is megél, és emellett még tejelni is ké­pes, a régi szegény világban a kecske­tej sokszór a gyermekek egyetlen ele­dele volt. S igaz, hogy különféle be­tegségeket kaptak, de ennek nem a tej, hanem a többi tápanyag hiánya volt az oka. Ezzel szemben ma már bizonyított a kecsketej jótékony hatása. Ri­movský úr - vásárlókörének gazdag tapasztalataira hivatkozva - állítja, hogy az egészségtelen városi környe­zetre érzékeny, különféle allergiában szenvedő gyermekekre rendkívül jó hatással van. Sokan arra is esküsznek, hogy a rák ellen is hatásos gyógyszer. Ez ugyan tudományosan nem bizo­nyított, az azonban tény, hogy a kecs­ke azon kevés állatok egyike, ame­lyek nem kaphatnak rákot. A kecske jól fizet Rimovskýék házi tejüzeme - ame­lyet a szigorú közegészségügyi előírások miatt csak az ajtónyílásból vehettem szemügyre - napi négyszáz liter tej feldolgozására méretezett, je­lenleg azonban ennek csupán egyne­gyedét termelik. Törzsállományukat a jelenlegi épületkapacitás keretein belül nyolcvan darabra növelhetnék, ennyit azonban a két kiskorú gyerrne-. ket nevelő-fiatal házaspár - mégha szüleik besegítenek is - már nem tud ellátni. Sok más termelővel ellentét­ben a családi sajtgyárban kizárólag hazai piacra termelnek. - Nem szeret­nénk abba a hibába esni, amelybe a múltban már sok hegyvidéki juhte­nyésztő beleesett— magyarázza a gaz­da. - Zsolna környékén olcsón felvá­sárolták tőlük a juhtúrót, azután exk­luzív üzletekben ekgáns csomagolá­sú és borsos árú magyar vagy oszt­rák áruként láthatták viszont termé­küket. Nemzetközileg elismert tény, hogy a szlovákiai tejtermékek elérik, Sőt a legtöbb esetben meg is haladják a nyugati termékek színvonalát, de megvan az a nagyon nagy hibánk, hogy nálunk a csomagolástechnika még mindig gyerekcipőben jár. Ha lemond is a külföldi piac maga­sabb árairól, a hazai kecsketenyésztő akkor is magas haszonnal termelhet. A kecske ugyanis jól fizető állat, Ha azt számítjuk, hogy egy hektár jó termőtalaj tizenöt állatot is eltart, és egy laktációs időszakban darabon­ként megadják a nyolcszáz litert, amit literenként húsz koronáért tudnak ér­tékesíteni, ebből a laikus is láthatja: érdemes kecskét tartani. Élősúlyra számítva huszonkétszer magasabb á ternielékenysége, mint a tehéné. Nemcsak pénzforrás ­turistaattrakció is A kecskefarm gazdája nem csupán pézszerzési lehetőséget lát a tenyé­szetben. Már azt is tervezgeti, hogyan^ kapcsolódik be - kecskéstől - az ide­genforgalomba. A kecsketenyésztés általában hegyvidéki foglalatosság­ként ismert, éppen ezért itt, a Csalló­közben látványosságnak számít. A házigazda lelki szemei előtt már látja a tágas udvaron, a diófa alatt stíluso­san nádfedéllel védett kecskelábú asztalokat, ahol majdan vendégsereg kóstolgatja a friss sajtot. Nemrég az Európa Tanácsból égy idegenforgalmi bizottság járt a far­mon. Amikor megtudták, hogy a fejőnővé és sajtgyárossá lett házi­asszony eredeti foglalkozása taní­tónő, mindjárt egy franciaországi példát említettek. Ott nem ritkaság, hogy a hasonló farmokon amolyan természetiskolák működnek: rendes tanítás folyik, s amellett a gyerekek észrevétlenül magukba szívják az állatbarátságot és a természetszere­tetet. Ez utóbbi példa eléggé távolinak tűnik, a Rimovský család vállalkozá­sáról azonban sokan vehetnek példát. A konkurrenciától pedig nem fél az erzsébetmajori vállalkozó, sőt biztat másokat is, hogy vágjanak bele, hi­szen a kecske nem tartható túl nagy számú állományban, s ezért a szűkebb régió piacán is vígan megél­hetnek egymás mellett. GAÁI. LÁSZLÓ A Rimovský család törzsállománya (A szerző felvétele) Földvári Zsuzsa 15. rész Biza fölveti Köberlnek a budapes­ti „meghívás" ötletét, aki örömmel fogadja a lány ajánlatát. Már csak azért is, mert azt reméli, hogy a nagybácsi segítségével végre többet megtud Biljána titokzatos életkörül­ményeiről. Pesti, követve Frodl ren­delkezését, a megadott számon föl­hívja a filmstúdiót, s Benes, néven, Biljána nagybátyjaként mutatkozik be. Köberl éppen nem tartózkodik a stúdióban, s á munkatársai - miköz­ben egymás között összesúgnak, hogy igencsak fiatal a nagybácsi hangja - megadják Pestinek a ren­dező mobiltelefonjának számát. Ezen Pesti el is éri Köberlt, akivel igen kedélyesen elbeszélget. Köberl szerfelett udvarias, elvégre egy csa­ládi klán fejével tárgyal, akin sok minden múlik, Pesti pedig, ráérezve a helyzetre, megengedően kedves. Megegyeznek, hogy hamarosan ta­lálkoznak Budapesten. Pesti hama­rosan újra telefonál, s május l4-ére beszélik meg ä raiidevút, helyszín­nek pedig a Hyatt Szálló hallját. Azonban ezzel még nem értek Frodl utasításainak végére. Arra is megkéri a Budapesten otthonos, ma­gyar származású Pestit, hogy szerez­zen Budapesten egy villát. Áz ügyé­szi vádirat szerint ez lett volna a gyilkosság színhelyé, Pesti magya­rázata szerint Frodl filmet forgatni indult a magyar fővárosba, noha arra is fel akarta használni az alkalmat, hogy egyúttal megleckéztesse áruló­ját. A valóban kiterjedt kapcsolatok­kal rendelkező Pesti Gábor felhívja egy magyarbarátját és üzlettársát, N. Sándor filmproducert, beajánlva ne­ki Frodl t. N.-nek, akkor még Pesti társtulajdonosságával, olyan cége működik, amely Magyarországon forgató külföldi filmes érdekeltsé­gek számára szerez az igényeknek megfelelő helyszínt, kellékeket, technikai berendezéseket, filmszak­embereket, ha kell, színészeket. Frodl kapcsolatba is lép N.-nel, ele­gáns villát rendel tőle, nyitott kan­dallóval. Szó van egy maszkmester „kibérléséről" is, aki egy köze­lebbről meg nem magyarázott maszk felöltését magyarázná majd el neki. Frodl megtekinti a felkínált hely­színt N. két munkatársával, elégedett is lenne vele, ám megtudja: a villa tulajdonosa ragaszkodik ahhoz, hogy a forgatás ideje alatt ő is végig jelen lehessen. Amikor erről tudo­mást szerez, pánikszerűen lemondja a helyszínt, állítólag Bécsig szalad. N. sajnálkozva hívja fel Pestit, s felajánlja, hogy a visszautasított vil­la helyett keres Frodlnak egy mási­kat. - Ne fáradj - mondja neki az adó­tanácsadó a telefonba -, majd ha időszerű lesz a forgatás, jelentke­zünk. - Milyen indokkal kért Frodl kan­dallót a villához? - faggatta a bíró a tárgyaláson a tanúként beidézett ma­gyar producert. Sokra nem ment a válasszal: . - Nem szoktam kérdezni, á szám­lát szoktam benyújtani. . Az ügyész ennél messzebb gon­dolt, Szerinte Frodlnak az volt az eredeti elképzelése, hogy, a kandalló­ban elégeti Köberlt, Marhaság, hangzik Frodl válasza, az amerikai kebelkirálynővel, Betty Plentyvel akart forgatni, az ő hatalmas bájai­hoz lett volna megfelelő háttér a kandalló: Bécsben Frodl panaszosan mond­ja el barátjának, hogy a villa nem jött össze. Erre ajánlja neki Pesti a Visegrádi utca 5-ös számú házban lévő harmadik emeleti lakást, ahol ő, budapesti üzlettársa, B. Miklós jóvoltából ingyen megalhat, amikor Magyarországon jár. Kulcsa is van a lakáshoz, s rögtön részletes hely­színrajzot is készít, elmagyarázza a lakás beosztását, berendezését. Pes­ti akkurátus ember, a bűnperben a bíró egy „intézkedési listát" is kere­sett rajta, amelyen a budapesti uta­zással kapcsolatos teendők voltak feljegyezve. Vagy ahogyan az ügyész magyarázta, azok az előre felmérhető biztosítékok, amelyek a lebukás kockázatát minimalizálták. Pesti minderről semmit sem tudott. A Visegrádi utcai lakás, jobb híján, megfelel Frodl elképzeléseinek. így hát Pesti értesíti magyar üzleti part­nerét, B. Miklóst, hogy másodma­gával érkezik, és több napra kíván­nak megszállni. Utóbb Pesti han­goztatja, hogy vaz ő ártatlanságát bi­zonyítja a Visegrádi utcai lakás fel­ajánlása. Ha ugyanis előre megfon­toltan készült volna a gyilkosságra, akkor nem egy. olyan helyszínt vá­laszt a vérengzésre, ahol mindenki ismeri őt. (Folytatjuk) Az UJ SZU írta j 45 éve Krisztus a dolgozók között cím­mel tartott előadást vasárnap reggel a prágai rádióban Plojhár atya, egészségügyi miniszter. Beszédének bevezetőjében Krisztussal, mint em­berrel foglalkozott, aki ifjú korában ugyanúgy dolgozott, mint a többi ak- 1 kori munkás. Az anyjának segített, a nevelőjétől pedig, az ácsmesterséget sajátította el. Krisztus élete semmi­ben sem különbözött a munkások életétől. Barátai munkások, halá­szok, iparosok és földművesek vol­tak, akik keserves munkával keres­ték mindennapi kenyerüket. A gaz­dagok számára csak kemény szavai vannak, semmit sem ítél el oly erősen, mint a felgyülemlett gazdag­ságot, azt, amit mi kapitalizmusnak nevezünk. (...) A keresztény hit, a szociális igazságosság hite mindenek­előtt a dolgozók pártját fogja, akik Krisztus után mennek és életükét a krisztusi tanok megvalósítására szentelik. Krisztus származásával, életéve], tanításával, példájával, a nép soraiban való szereplésével pél­dát mutat minden hívőnek és lel­késznek. Megmutatja, hogy hogyan kell közelednünk a dolgozókhoz, ho­gyan kell őket megérteni és velük együttműködve hogyan kell. teljesí­tenünk Krisztus példaadását, 30 éve Hétfőre virradó éjjel tömegőrület tört ki a limai stadionban, amikor az uruguayi bíró nem ítélte meg az ar­gentin csapattal olimpiai selejtező baj­nokságot játszó perui csapat kiegyen­lítő gólját. Rendőri jelentés szerint a tömegcsődületben 350 személyt ha­lálra tapostak. A rendőrség könnyfa­kasztó gázt alkalmazott a felbőszült tömegekkel szemben. A pánikban egymás testén át tolakodtak az embe­rek a kijáratok felé. A sajtóirodák vé­leménye szerint a szurkolás történeté­ben még nem volt példa ilyen tömeg­hisztériára. A vandalizmus a városban is folytatódott. Letartóztattak olyan tetten ért személyeket, akik elvették a halottak értéktárgyait, és zsebükben kutattak. A tomboló tömeg rengeteg autót, több lakóházat és egy gyárat is felgyújtott. A játékosok és a bíró épen úszták meg a nagy felfordulást. 20 éve Mi tagadás, hazánk egyik legif­jabb városának, Gútának már nagyon keliett ez a művelődési ház. Igazán korszerű, impozáns létesítmény, ér­demes megtekinteni. Végigjártuk,a klubhelyiségeket, a könyvtárat, a 350 férőhelyes, korszerű színpadtechni­kával és vetítőgépekkel félszerelt nagytermet, amelynek kitűnő . az akusztikája is. Megcsodáltuk az üvegrotundát, ahol 400 ember szóra­kozhat és táncolhat a csillogó már­ványfelületen. Nem győzzük eleget dicsérni ezt a kultúrpalotát. - Az épü­let körülbelül nyolc és fél millióba került - tájékoztat tovább a vnb elnö­ke. - A berendezések pedig mintegy hétszázezer koronát érnek. Amikor befejezzük a nézelődést, elgondol­kozva teszi hozzá: - Sok-sok tartal­mas, színvonalas rendezvény kell ah­hoz, hogy ez az épület sohasem kongjon az ürességtől, hanem ellen­kezőleg, érdeklődő emberekkel tel­jen rneg egy-egy műsor során. 5 éve Van számos más következménye is az iskolák körzetesítésének, a kis­és alsó tagozatos iskolák megszünte­tésének, olyanok, melyek nyomán hamarosan, tehát már a hetvenes években, vagy csak később, több esz­tendő múlván vált teljesen nyilván­valóvá, hogy nem mindenütt mérle­gelték megfontoltan, az előnyök mel­lett a várható negatívumokra is gon­dolva, amikor egy-egy kisiskola fel­számolásáról, tanulóinak „áthelyezé­séről" döntöttek. Pedig egyet s mást előre lehetett volna látni, amiként lát­tak is sokan a gyakorló pedagógusok közül. Például, hogy felduzzadnak a központi iskolák, megnövekszik az osztálylétszám, oly mértékben, hogy nemcsak a nevelő-oktató munka vá­lik nehéz, természetellenes folyamat­tá, de az alapvető higiéniai előírások­nak sem lehet megfelelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom