Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-26 / 121. szám, csütörtök

MOZAIK 'ÚJSZÓ

1 1994. MÁJUS 26. MEGKÉRDEZTÜK Fröhlich Gusztáv gimnáziumi tanártól: Mit nyújt a továbbtanulásra felkészítő szolgálat ? - Nem kevesebbet, mint azt, hogy a jövő évben érettségiző diákokat úgy készíti fel az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgákra, hogy simán vehessék az akadályokat. A felkészítés augusztus l-jén kezdődik egy hatnapos, napi 8 tanórás összpontosítással, majd szeptembertől folytatódik egészen májusig, amikor havonta egyszer, szombaton tartunk egy 8 tanórás foglalkozást. A tanfolyam résztvevői megkapják az előadott anyag leírt szövegét és mindazokat a segédeszközöket, amelyek az adott témakör elsajátításához nélkülözhetetlenek. Az oktatók minden alkalommal tesztek segítségével ellenőrzik, milyen mértékben sajátították el a diákok az anyagot. A tanfolyam biológiából, fizikából és kémiából készíti fel a gyerekeket. Az előadások két nyelven, magyarul és szlovákul folynak, miközben nagy súlyt fektetünk a szlovák terminológia elsajátítására. Egyelőre csak a nyugat-szlovákiai régióban rendezzük ezeket a tanfolyamokat, de jövőre szeretnénk kiterjeszteni az ország egész magyarlakta területére. A tanfolyam díja 4000 korona. Talán soknak tűnik, de megéri, a felvételi -vizsgákon ugyanis egyre magasabbak a követelmények. Hasonló felkészítést kínálunk levelező szeminárium keretében. Lényege, hogy a gimnázium első osztályától az utolsóig rendszeresen készüljenek a továbbtanulni szándékozó diákok az egyetemi-főiskolai felvételire. A résztvevők havonta postán megkapják a teszteket, amelyeket megoldva ugyancsak postán küldenek vissza a címünkre. Mi kijavítjuk, értékeljük, és így küldjük vissza az újabb kérdésekkel együtt. A levelező tanfolyam résztvevői is megkapják mindazokat az írásos anyagokat és segédeszközöket, amelyek az ismeretanyag elsajátításához szükségesek. A részvételi díj egész évre 480 korona. A tanfolyamra május 31-éig (a május 31 -én feladott jelentkezések is érvényesek), a levelező szemináriumra június 15-éig lehet jelentkezni a következő címen: ERUDITIO, 930 30 Bác 11. Telefon: 07/838684. -vkTegnap OLVASTUK I A KOVQ szakszervezet bejelentette, eláll a szociális alap képzésének követelésétől, ha a családi pótlékról szóló törvénytervezetbe a kormány belefoglalja a szakszervezetek kéréseit is. Röviden: a családi pótlék több családot érintene és emelkedne. Bár e javaslatnak a szociális alaptól eltérően megvan a racionalitása, az állami költségvetést 1 milliárd koronával terhelné. A háromoldalú érdekegyeztető tanács hétfői ülésén azonban a kormány és a szakszervezeti konföderáció között kompromisszum született a szociális alap képzését illetően. E kompromisszum csak 100 millió koronával terheli meg a költségvetést (...). Lesz tehát szociális alap, s e tény azt a látszatot kelti, hogy a szakszervezetek a családi pótlékkal szemben előnyben részesítették a szociális alapot, a kabinet pedig a 100 millió koronát részesítette elôňyben az I milliárd helyett. A látszat csal, mivel Alojz Engliš szakszervezeti elnök kijelentette, a fémipariak javaslatával a szakszervezeti konföderáció is azonosul, és felkérte a képviselőket, a családi pótlékról történő szavazás során vegyék figyelembe kéréseiket. Más szóval, további I milliárd korona kiadással terheljék a költségvetést. Ha tehát sikerült megoldani az egyik problémát, máris itt a másik. Emellett a konföderáció egyrészt a kormány gazdaságpolitikájától a gazdaságot élénkítő impulzusókat vár el, másrészt szüntelenül a lakosság szociális bevételeinek a növeléséért száll síkra. (...) (Ivan Siulajter, Sine) Szlovákiai magyarság: Legalább 10 százalékot Interjú Tóth Károllyal, a Magyar Polgári Párt alelnökével Közeledik május vége, még mindig semmi nem történt a hármas magyar koalíció ügyében. Igaz, hogy az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tárgyal egymással, de ezek a megbeszélések a nyilvánosság kizárásával zajlanak. Tóth Károlyt, a Magyar Polgári Párt alelnökét arról kérdeztük, hogyan értékeli a mai helyzetet. - Meglehetősen nyugtalanítónak tartom a mai helyzetet. Három hónapja szorgalmazzuk, hogy üljünk le végre egy asztalhoz, legalább előzetes koalíciós megbeszélésekre, de eddig semmi sem történt ebben az ügyben. Hovatovább minden szlovák koalíciót megkötnek, a szerződések végleges formát öltenek, csak a magyar koalíció kérdése nem tisztázott még. • Köztudott, hogy a Magyar Polgári Párt egy olyan hármas koalíció híve, amely a választások utáni időszakra is fennmaradna. Ez az elképzelése az MKDM-nek is. Eközben megjelent az unió létrehozását szorgalmazófelhívás. A politika nyelvén mit jelentenek ezek a lépések? - Abból indulnék ki, hogy a szlovákiai magyarság egyértelműen támogatja a magyar pártok koalícióját, egységes fellépését. Most már a közvélemény-kutatások is ezt bizonyítják. Ugyanakkor azt tapasztalom, mintha bizonyos politikusok úgy állítanák be a kérdést, hogy választani kell: unió vagy hármas koalíció. Mintha ezek a megoldások egymást kizárnák. Szerintem minden megoldási lehetőséget mérlegelni kell, nem szabad egyiket sem elvetni, s azt kell választani, amelyik a szlovákiai magyarság érdekeinek és a mai helyzetnek leginkább megfelel. Mindenképpen el kellene kerülni, hogy újra megosszuk a magyarságot, például unió -pártiakra és koalíciópártiakra. Az egyes nyilatkozatok ugyanis ezt sugallják, választásra kényszerítik az embereket. Legyen a tárgyalások kérdése, hogy - milyen formát öltsön majd az együttműködés. Ez egyébként egy jogi és formai probléma. Az együttműködés tartalma és szabályrendszere ennél sokkal fontosabb. • Mire gondol konkrétan ? - Egész egyszerűen arra, hogy nagyon gyorsan egy közös programot kellene kidolgoznunk a kisebbségi kérdés megoldására. Ebben tisztáznánk, mi az, amit a jogalkotás, illetve a kisebbségi társadalom önszerveződése terén az elkövetkező időben el kell végeznünk. A másik fontos feladat abból adódik, hogy a magyar pártok eleve Dél-Szlovákiában működnek, itt van a bázisuk. Ebből következően nagyon konkrét válaszokat kell adniuk ennek a régiónak a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb kérdéseire, az itt élő emberek mindennapi gondjaira. Növekszik a munkanélküliség, leépül az ipar Dél-Szlovákiában, a mezőgazdaság a tönk szélére került, rohamosan szegényedik ez a régió, s eddig a kormányzat semmilyen alternatívát nem mutatott fel a temérdek gond orvoslására. A magyar pártoknak, ha komolyan veszik magukat, nagyon határozott lépésekre kell elszánniuk magukat ezen a téren, s ehhez is szükséges az elképzelések egyeztetése. Ami pedig a szabályrendszert illeti, pontosan megfogalmazott és kellő garanciákat nyújtó szerződésben kell rögzíteni a parlamenten belüli együttműködés, a közös fellépés szabályait. Alapelvként fogadhatnánk el, hogy a magyar pártok csak egymás tudtával és beleegyezésével kezdeményeznek politikai lépéseket a parlamentben és másutt. De ez nemcsak az MPP-re, hanem az Együttélésre és az MKDMre is érvényes lenne. A szerződést pedig nyilvánosságra kell hozni, hogy az emberek lássák, miben egyeztünk meg, és ki mennyire tartja magát a megállapodáshoz. • Eljutott már az unióval kapcsolatos elképzelés a Magyar Polgári Párthoz? - Nem, hivatalos értesítést, elképzelést eddig nem kaptunk. Csak a sajtóból ismerjük a felhívást, s ez, meg kell mondjam, nagyon kevés ahhoz, hogy kvalifikált véleményt mondjunk az elképzelésükről. Éppen azért szorgalmazzuk a tárgyalások elkezdését, hogy végre első kézből ismerkedhessünk meg a tervezettel. Mi már közzétettük és hivatalosan is megküldtük az Együttélésnek és az MKDM-nek a hármas koalícióra vonatkozó elképzeléseinket, egyelőre nem kaptunk választ. • Egyes politikusok érvelése szerint önálló politikai szubjektumot kell létrehozni, mert annak csak 5 százalékot kellene elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe kerüljön. Megítélésem szerint ez nagyon komoly érv, - Két évvel ezelőtt negyedik magyar pártként megalakult a Magyar Néppárt azért, hogy az első három magyar pártot egyesítse. Most egy ötödik van alakulóban, hogy az első négyet egyesítse. Ha így folytatjuk, két év múlva hat vagy nyolc magyar párt lesz Szlovákiában. Emellett pedig, s ez bánt engem leginkább, képtelenek vagyunk a minimális párbeszédre is. Nem furcsa ez? Ami pedig az öt százalékot illeti: az öt százalék emlegetése kétélű fegyver. A magyar pártoknak minimum 10 százalékra kell törekedniük, nem pedig öt százalékra. Nekünk egységesen a 11-12 százalék lehet csak a cél, hiszen ha megköttetik a szerződés, minden magyar a koalícióra szavazhat, s azt kell elérnünk, hogy arra is szavazzon, ezért kellene minél hamarabb megkötni az egyezséget. • Befejezésül fel kell tenni a kérdést, az MPP miként éli meg azt a bizalmatlanságot és vádakat, amelyek egyes szlovákiai magyar politikusok és pártaktivisták részéről oly gyakran megfogalmazódnak vele szemben? - Néha az az érzésem ezen nyilatkozatok alapján, mintha mi lennénk itt az első számú közellenség, és nem Mečiar vagy mások. Mi nem viszonozzuk ezt a hangnemet és a vádaskodást, nem mozgósítunk levelezőket. A múltat nem nekünk kell tisztáznunk, hanem a történészeknek. Furcsa dolog, ha egy politikus azt a múltat magyarázza, aminek ő maga is részese volt, és ítéleteket fogalmaz meg politikai partneréről. Ne bántsuk már egymást. Az értékeket keressük egymásban, mert erre lesz szükség a jövőben. Ha komolyan gondoljuk az együttműködést, a jövőt kellene szem előtt tartanunk. Egyébként minden kérdés tisztázható, ha leülünk egymással tárgyalni, és nem a sajtóban szórjuk a másik fejére kampányszerűen a vádakat. Mi ehhez szeretnénk tartani magunkat a jövőben. HORVÁTH GABRIELLA Vihar utáni csend Befejeződött az ellenőrzés a komáromi cipőgyárban A Komáromi Járási Munkahivatal ellenőrzési osztálya befejezte az Euro-Obuv Kft.-ben folytatott vizsgálatot. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a cég munkájában több hiányosság észlelhető. Mint ismeretes, az említett kft. komáromi cipőgyárának dolgozói a május 10-i fizetésnap után beszüntették a munkát, s azt csak a dolgozók szakszervezete és a munkaadó közti megegyezést követően vették fel. Ezen megegyezés alapján az Euró-Obuv Kft. semmisnek minősítette azt az azonnali felmondást, amelyet a sztrájk alatt a társaság 413 alkalmazottjának adtak. Ugyanakkor az ötnapos termeléskiesést igazolt hiányzásnak tekinti, amit a dolgozóknak június 30-áig, túlórák formájában kell bepótolniuk. Berta Jánost, a munkahivatal vezetőjét az Euro-Obuv Kft. által működtetett cipőgyárban folytatott ellenőrzés eredményeiről kérdeztük. - Tekintettel arra, hogy az .ellenőrzés ugyan befejeződött, de a zárójelentés még nem készült el, csak a legszembetűnőbb hiányosságok ismertetésére szorítkoznék. Annak ellenére, hogy a munkaadó és a munkavállalók megegyeztek a sztrájk ideje alatt kikézbesített azonnali felmondások semmissé nyilvánításában, fontosnak tartom elmondani, hogy az Euro-Obúv Kft. a felmondások megírásakor törvényszegést követett el, mivel az azonnali elbocsátás okát nem tüntette fel. Továbbá a munkaszerződések a dolgozók beosztását csupán általánosságokban jelölte meg - lehetőséget adva a gyakori műhely-, illetve munkaváltásra. • A cipőgyári alkalmazottak sztrájkjukkal elsősorban az átlagosnál alacsonyabb munkabérekre szerettek volna figyelmeztetni. A fizetésekkel kapcsolatban milyen megállapítások születtek az ellenőrzés során ? - Ami a dolgozók fizetését illeti, a mi hatáskörünk csupán addig terjed, hogy á minimálbér megtartását ellenőrizzük, hiszen a fizetések minimálbér feletti résžé a dolgozó és a munkaadó közti megegyezés tárgya. E téren a munkaadó mulasztást nem követett el, abban azonban igen, bogy a munkaszerződésekben vagy a függelékekben pontosan nem tüntette fel a fizetési feltételeket, így a bérek nagyságát sem. Továbbá a végzős diákokkal meghatározott időtartamra kötött szerződést annak ellenére, hogy a törvény ebben az esetben csak határozatlan időtartamú szerződések megkötését teszi lehetővé. • Önök milyen eszközökkel kényszeríthetik a munkaadót az észlelt hi' ányosságok eltávolítására ? - A szabálysértések mértékétől függően, mivel első ellenőrzésről van szó, 100 ezer koronáig terjedő pénzbírságot róhatunk ki a munkaadóra. Ha a következő ellenőrzés során ismét hiányosságokat észlelünk, akkor már 500 ezer koronáig terjedő bírságot szabhatunk ki. Mivel, mint mondottam, az ellenőrzésről szóló jelentés még nem készült el, így a bírság összegéről nem áll módomban beszámolni. KOSÁR DEZSŐ LAKÓ - HÁZ-ÜGY L. E.: Négyen vagyunk testvérek. Mivel a legfiatalabb testvérünk nősült utoljára, ők maradtak a szülőkkel a családi házban. A mai napig is ott laknak, de külön háztartásban. így tizenöt évvel ezelőtt a szüleink közölték velünk, hogy a családi házat az öcsénknek adják. Néhány hónappal később fejenként negyvenezer koronát adtak nekünk minden papír vagy aláírás nélkül. Ebből gondoljuk, hogy az öcsénk a szüléinktől megvette a házat, esetleg ajándékba megkapta (ezt máig sem tudjuk). Azt szeretnénk tudni, hogy a szülők eladhatják-e a házat a beleegyezésünk nélkül az öcsénknek. A családi ház építésében ugyanis minden családtag részt vett, munkával és pénzzel egyaránt. A szüleinknek a mai napig sem volt okuk arra, hogy bármelyikünketkitagadják. A napokban meghalt az édesapánk (az édesanyánk kórházban voll és van). Az öcsénk rögtön megtalálta otthon a betétkönyveket, no meg a megközelítőleg 10 ezer korona készpénzt. Két nappal az apánk halála után 105 ezer koronát vett fel a betétkönyvekről, és azóta nem hajlandó velünk szóba állni, mondván, ő nekünk nem tartozik elszámolással sem a pénzről, sem a házról (amely egyébként ma a melléképítményekkel együtt egy-másfél millió koronát ér), sem szüleink egyéb vagyontárgyairól. Kérem, adjanak tanácsot, mire számíthatunk, mit intézhetünk a hagyatéki tárgyaláson! > •••'•''••_• Elsősorban azzal, hogy végre megtudják, tulajdonjogi szempontból kit is illet meg a családi ház. Mert ugye, a levelükből kiderül, hogy máig sem tudják, ki a tulajdonosa ennek a családi háznak, és ha az öccsiik lenne a tulajdonos, akkor megvette a házat, vagy ajándékba kapta. A központi téma érzésünk szerint éppen az a családi ház, amelynek építésébe mindenki beszállt (munkával és pénzzel is). Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy ez a családi ház mégis az építkező(k) tulajdonában maradt. A tulajdonjogi viszonyokon az egykori csehszlovák joggyakorlat szerint egyáltalán semmit sem változtatott az, hogy több személy járult hozzá a családi ház felépítéséhez. AzaZ a családi ház építését elősegítő személyek nem lettek az ilyen ház társtulajdonosai, s így nem is szólhattak (szólhatnak) bele, "mi legyen ezzel a családi házzal, kinek lehet eladni, odaajándékozni. Az eladás, ajándékozás kérdéseibe a törvény értelmében nem szólhatnak bele a legközelebbi rokonok, így például az öröklésre, sőt kölelesrészre jogosult gyermekek sem. Végül is a tulajdonjog a klasszikus jogfelfogás szerint szinte korlátlan hatalmat jelent a tulajdon tárgya fölött. Másrészt az öröklési jog ismeri az úgynevezett osztályrabocsátás (vagy beszámítás) fogalmát. E szerint a leszármazó (a gyermek vagy unoka) örökrészébe be kell számítani a szokásos ajándékozást meghaladó juttatás értékét is. A családi ház ajándékozása nem tartozik a szokásos ajándékozás körébe (hiszen még a megajándékozottak sem kapnak minden egyes névnap, születésnap, esetleg másjinnep alkalmából családi házat). Az értékét éppen ezért be kellene számítani a legfiatalabb gyermek örökrészébe - ha valóban ajándékozásról, nem adásvételről volt szó. Egý további kérdést megelőzve mondjuk el rögvest azt is, hogy ha különbözet merül fel az ajándékozás, és a hagyatéki tárgyalás idején érvényes árak között, akkor rendszerint az ajándékozás idején érvényes árat (értéket) veszik figyelembe.. Ez ugye azért fontos, mert tizenöt évvel ezelőtt az ingatlanárak messze alacsonyabbak voltak a jelenlegi áraknál. Dr.P.D.