Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)
1994-05-25 / 120. szám, szerda
1994. MÁJUS 28. • Ú / SZÓ 1 HÍREK - VeLEMÉNYEK A kisebbségek véleményét is ki kellene kérni Duray Miklós az Európai Stabilitási Egyezményről Párizsban holnap kezdődik az a magas szintű tanácskozás, amelyen jóváhagyják az eredetileg Balladur-terv néven ismert, átdolgozott formájában pedig az Európai Stabilitási Egyezmény nevet viselő paktumot.. A dokumentum két fő témát érint: a földrészünkön élő kisebbségek helyzetét és az államhatárokét. Az elmúlt napokban a magyar koalíció két képviselője, Duray Miklós és Bugár Béla a szlovák külügyminiszterrel tárgyalt az egyezményről. Az Együttélés elnökét kérdeztük az Eduard Kukannal folytatott megbeszélésekről és egyáltalán arról, hogy mozgalma hogyan értékeli a nagy horderejű egyezményt. • Ha önök nem kezdeményezik a találkozót, akkor a magyar koalíciót a kabinet „kihagyja a játékból"? - Teljesen egyértelmű, külön kellett kérnünk, hogy egyáltalán beszélhessünk a kormánnyal az Európai Stabilitási Egyezményről. Hozzá kell tenni: mi erről az egyezményről már hónapok óta tárgyalunk különböző kormányokkal és szervezetekkel. Tekintettel arra, hogy a Mečiar-kormánnyal nem lehetett tárgyalni róla, ezért mi a magyar kormánnyal kezdtük el a konzultációkat, s tolmácsoltuk többek között arra vonatkozó elképzelésünket, hogyan szeretnénk részt venni az egyezmény megalkotásában. • Tehát önök az egyezményről korábban csak külföldön tárgyaltak? -Valóban így van, pedig már a Mečiar-kormány megbuktatása előtti pártközi tárgyalásokon felvetettük, hogy Szlovákiának, illetve a hivatalba lépő kormánynak fel kell készülnie az egyezményre, ennek ellenére a Moravčík-kormány sem mutatott hajlandóságot arra, hogy magától kezdjen tárgyalásokat. Külön kellett kérni kihallgatást a kormányfőnél, s ott egyeztünk meg abban, hogy a külügyminiszterrel fogunk tárgyalni ez ügyben. H De ez jóformán a huszonnegyedik órában történt, hiszen a dokumentum gyakorlatilag elkészült, s azzal, hogy önök a múlt héten Eduard Kukannak elmondhatták véleményüket, már nem sokat változtathattak a dolgokon. - Igen, ez voltaképpen későn történt, s a külügyminiszterrel folytatott megbeszélés, mondhatnám azt is, nem volt eredményes, mert csak párhuzamosan elmondtuk a véleményünket anélkül, hogy annak valamilyen következménye lett volna. • Eduard Kukán nem vállalta fel, hogy a koalíció képviselői által tolmácsoltakat Párizsban továbbadja? - Egyáltalán nem vállalt fel ilyen kötelezvényt. Azt viszont tudni kell, hogy a mostani szlovák kormány az egyezményt illetően ugyanazon a véleményen van, mint az előző kabinet, tehát: elutasítják a kétoldalú tárgyalásokat a szomszédos államokkal az egyezményen belül, továbbá a kétoldalú szerződéseket is, amelyek kimondottan a magyar közösségek helyzetének a rendezésére vonatkoznak és a paktum részévé válnának. A szlovák kormányzat kizárólag regionális kerekasztalokon való részvételre hajlandó, s elutasítja azt is, hogy az esetleges kétoldalú kapcsolatrendszerben valamilyen európai állam közvetítsen. • Az említett dokumentum gyakorlatilag elkészült, de pontos tartalmáról. meglehetősen keveset tudni. A kisebbségekről mit rögzít? - Az a tervezet, amelyet május 9éh Athénban hagytak jóvá, s amelyről még a párizsi fórumot megelőző napokban jelenleg is konzultációk folynak, csak nagy általánosságban foglalkozik a kisebbségi kérdéssel. Noha központi témaként van feltüntetve, mégsem határozza meg azt, hogy e téren milyen lépéseket kellene tenni. Tulajdonképpen a kérdést átutalja a regionális kerékasztalok témakörébe, és nem vázol fel olyan menetrendet, amelyből ki lehetne indulni. Mind a magyar, mind pedig a szlovák kormánnyal közöltük ezzel kapcsolatos véleményünket, amely a következő: a magyar közösség legitim képviselői révén kíván részt venni az egyezmény kimunkálásában. Elutasítunk minden olyan lépést, amely kizárná közvetlen részvételünket a paktum formálásában, és elutasítjuk valamilyen ország közvetítő szerepét, vagyis azt, hogy ne egy harmadik fél által objektumként legyünk jelen a stabilitási paktumban, hanem szubjektumként. Két alternatívát tudunk elképzelni: az egyik, hogy kétoldalú tárgyalásoknak legyünk részesei, s ez esetben, természetesen elfogadjuk a harmadik közvetítő fél moderátori szerepét. Másik megoldásként fontosabbnak és szükségszerűbbnek véljük, hogy az adott országon bellii jöjjön létre egyezményrendszer, a mi esetünkben a magyar kisebbség és a kormányzat között... • Például égy alkotmánytörvény formájában ? - Legyen ennek kodifikált formája, akár egy alkotmánytörvény is. Erre kapcsolódva jöhetne' létre a kétoldalú szerződés a két szomszédos ország, Szlovákia és Magyarország között. Ez válna az Európai Stabilitási Egyezmény részévé, amit az európai országok államfői vagy kormányfői aláírásukkal hitelesítenének. • A magyar koalíció szemszögéből teljes mértékben elfogadható a paktum ? - A jelenlegi formájában csak akkor fogadható el, ha ezeket a szempontokat is sikerül benne érvényesíteni. • Van erre esély? - Kaptunk olyan ígéretet a magyar kormánytól, hogy értelmező állásfoglalást nyújt be Párizsban, amelynek lényege: csäk olyan megállapodás eredményezhet tartós stabilitást, amely a kisebbség számára is elfogadható. ü Már volt szó arról, hogy az egyezmény két központi témája a kisebbségek és a határok kérdése. - Igen, ez szerepel a mostani dokumentumtervezetben, de e körül merültek fel fenntartások. A határkérdés oly módon szerepel a paktumban, hogy összhangban van a helsinki Záróokmánnyal, vagyis leszögezi, hogy a határok erőszakkal nem változtathatók meg. H Ez azt jelenti, hogy jelenlegi formájában lehetőséget nyújt a határok békés úton, megállapodással történő módosítására ? - Igen, ha a helsinki folyamathoz akarunk továbbra is igazodni, ezt az elvet mindenképpen meg kell tartani. Amennyiben felmerül az igény, hogy a helsinki Záróokmányt nem lehet elfogadni és felülbírálják, akkor az egész azóta elért értékrend a nemzetközi kapcsolatrendszerben összeomolhat. • Az egyezmény jelenlegi formájában a szlovákiai magyarság számára élfogadhatóbb-e mint az eredeti Balladur-terv volt?Lehetségese egyáltalán ilyen összehasonlítás? - Tulajdonképpen nem nagyon lehet az eredetit a mostani tervezethez hasonlítani, mert a Balladur által vázoltban csak néhány alapelv volt rögzítve, a mostani tervezetben pedig már döntési javaslatok is szerepelnek. A leginkább észrevehető különbség az,- habár a francia politikusok is tagadják, de az erre vonatkozó dokumentumok a kezünkben vannak-, hogy az eredetiben szerepelt a kisebbségek kollektív jogainak elismertetése azzal a megállapítással: a nemzetközi kapcsolatrendszerben, a gondolkodásmód oda fejlődött már, hogy többé-kevésbé ezt elfogadják. Ez tulajdonképpen igaz is, csak éppen a volt' kommunista országok kormányai részéről - Magyarország kivételével - ez ellen kifogást emelnek, s a szlovák kormány sem hajlandó ezt elfogadni. • A mostani tervezetben csak az egyéni jogok szerepelnek? - Sajnos, a kollektív jogok kikerültek belőle, de ha mégis elfogadnák, hogy részeseivé váljunk a paktumnak, akkor ez is pótolható. • Az Európai Stabilitási Egyezmény elfogadása után lát-e esélyt arra, hogy lényegsen javuljon a szlovák-magyar viszony? - Ha gyors ütemben elkezdődnének a kétoldalú tárgyalások az előbb említettek szerint, akkor meggyőződésein, hogy igen. Ez most már részben kiesik a mi befolyásolásunk alól, mivel a hamarosan hivatalba lépő új magyar kormány részéről nincs semmilyen , ígérvényünk arra vonatkozóan, hogy a Boross Péter kormánya által nekünk adott ígéreteket, az új kormány átveszi-e. P. VON YIK ERZSÉBET Cannes pálmákat osztott Európa legrangosabb filmfesztiválja, a cannes-i mustra ünnepélyes díjkiosztással ért véget. Clint Eastwood, a nemzetközi zsűri elnöke az amerikai Quentin Tarantinónak adta át az Arany Pálmát Pulp Fiction című filmjéért. A legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamerát Pascal Ferran francia rendezőnő kapta, a zsűri nagydíját pedig - megosztva - Az élet című munkájáért a kínai Zsang Ji-muo, Ha perzsel a nap című új opuszáért pedig áz orosz Nyikita Mihalkov. Rendezői díjjal jutalmazták az olasz Nanni MorettH Drága naplóm című alkotásáért. A legjobb színészi alakítás díját a kínai Ge You és a neves olasz színésznő, Virna Lisi kapta a Margit királyné című filmben nyújtott játékáért: " (sz-ó) Catherine Deneuve, a fesztivál zsűrijének alelnöke a díjazottakkal együtt pózol. A francia színésznő jobbján a frissen átvett Aranypálmát tartó Quentin Tarantinóval, és a zsűri nagydíjasával, Nyikita Mihalkov orosz rendezővel, balján pedig a legjobb férfialakítás díját kapott kínai Ce Y oval, a legjobb rendezésért járó díjjal dicsekedhető olasz Nanni Morettivel, valamint Gong Li kínai színésznővel, aki Csang Ji-mou nevében vette át a zsűri nagydíját. A szabadidőt tekintve Németek az élen (TA SR-hír) A németek szeretnek ünnepelni, van is elég alkalmuk rá, hiszen összesen évi 15 munkaszüneti nap áll rendelkezésükre. Munkahetük 37,5 órás, szabadságon pedig 30 napot tölthetnek. Ami tehát a szabadidőt illeti, a fejlett ipari országok között Németország az éllovas. A Mladá fronta Dnes tudomása szerint a németek az 1667 órás átlagos munkaidőalappal kerültek az első helyre. Japánban például az émberek évi 2080 órát töltenek a munkahelyen, Ausztriában "1722, Norvégiában pedig 1746 órát. Első Szlovák Befektetési Társaság Ki íj HMM py (eladási ár) Általános'' ^ Befektetési Alap. . ; i Sporofoírd 1.44 korona Érvényes: 1994. május 23-álól Bratislava, Ondavská 3, 07/2048 205. 2048 217 • Banská Bystrica, Partizánska 5, 088/742 602, • Trenčín, Rozmarinová 1, 0831/345 83, • Prešov, Konštantínova 6, 091/235 96 • Košice, Štúrova 7, 095/6225 292 • Žilina, A, Rudnaya 23, 089/323 43 • Nitra, Piaristická 2, 087/225 39 • Dunajská Streda, bis. Kondého 10,0709/279 74 o Spišská N. Ves, Štefánikovo nám. 5,0965/222 09 • Poprad, Mnohefova 1 0,092/652 23. VK-802 A megalománia szüleménye (Folytatás az 1. oldalról) amikor - finoman fogalmazva - nem igazán becsülték meg a történelmi múlt maradványait. Amikor városnegyedeket, zsinagógát döntöttek le (a történelmi Zsidó utca nagy része is áldozatul esett), hogy megépítsék a Duna-hidat. Amikor szinte szabályszerűen legyalulták a pozsonyi vár melletti Vízhegyet, hogy méltó helyre kerüljön a pozsonyi törvényhozás monumentális épülete. Merthogy a város több helyszínt is felajánlott, ám az illetékesek csak a vár melletti hegyet tartották alkalmasnak. (Volt olyan elképzelés is, hogy a pozsonyi vár falain belül épül majd a parlament.) A rendszer döntött - illetve nevében olyanok, akik soha nem érezték magukénak a várost az építészek pedig megtervezték az új székházat. Az olyan „részletkérdés", hogy a modern építmény elrontja a városképet, csak keveseket érdekelt. A kotrógépek és buldózerek 1986-ban kezdték meg a munkát a hegyen, A rendszerváltás után 1989 novembere új fejezet a parlament épületének életében is. Ebben az időszakban különböző csoportok emelték fel hangjukat az akkor már félig kész építkezés ellen. A székházavató előtti sajtótájékoztatón az írásban adott alapinformációk szerint akkor azért fordult paradox módon a közvélemény nagy része az építkezés ellen, mert sokan tévesen csak a távozó rendszer szimbólumát, a totalitárius államhatalom megtestesítőjét látták benne. Egyes csoportok szélsőséges nézeteket vallottak, szerintük az épületet le kellett volna bontani, ám ennek költségei 30 millióra rúgtak volna. Abban az időben vetődött föl, hogy az épületet megkaphatná a Soros György-féle Közép-európai EgyeteTBr-Arz-Metet— talán még emlékeznek rá olvasóink keményen elutasították. 1990 májusában az építészek és a tervezők belekezdtek az átalakításba. A központi ülésterem mellett néhány kisebb tanácstermet is létrehoztak, ahol a parlamenti bizottságok tárgyalnak majd. Sajnos, számuk nem elegendő, olyannyira, hogy a parlamenti frakciók irodáit már nem tudták itt elhelyezni - ezek továbbra is a „régi parlamentben" maradnak. Előnyök és hátrányok Az építők 1993 júliusában fejezték be a munkálatokat, áip a 350 millió koronás beruházással épült székház átvételére csak ez év februárjában került sor. Az új épületben kapott helyet a parlamenti könyvtár és olvasóterem, a levéltár,' valamint a számítástechnikai központ (a rendszert az amerikai Kongresszus ajándékozta), továbbá két étterem, büfé és egy hangulatos bár is. A sajtóközpont telefonokkal és faxokkal van felszerelve, hátránya „mindössze" annyi, hogy csak tizennyolc tudósítói hely van benne. Van viszont tágas folyosó, impozáns feljáró és sok olyan terület, amely nem igazán hasznosítható. A képviselők örülhetnek, hogy új, Philips márkájú szavazóberendezést kaptak. Előnye, hogy más helyett nem lehet majd szavazni, illetve hibás gomb megnyomása esetén a szavazást harminc másodpercen belül javítani lehet. (A berendezés kezelését tegnap tanulták a képviselők.) Sok bosszúság okozója lesz viszont a parkolási lehetőségek hiánya - a föld alatti garázsokban csupán az alkalmazottak járművei férnek el. Az erős dohányosok számára az új parlament tartogat még egy meglepetést - az egész házban tilos a dohányzás. A fehér palota mellett épül m?g egy építmény - ez lesz a 95 fér< ;helyes képviselői szálló, amely elő eláthatólag júliusban készül el. Bár a környezetvédők nyomására fehér kővel rakták ki, sokak szerint inkább gabonasilóra vagy katonai bunkerre emlékeztet: GÁGYOR ALiZ
