Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-21 / 117. szám, szombat

1142 HIRD

ET

ÉS ÚJ SZÓ 1994. MÁJUS 20. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA ,

Agnes asszony" jeligére - Még nem vagyok húszéves, s bár fiúnak születtem, mégis ez a jelige a legjellemzőbb rám, mert a problémámat és a vek kapcsolatos tüneteket Ágnes asszony-kórnak neveztem el. A környezetem mindig tudta, hogy sokat adok a tisztaságra, de én ezt egyre inkább fokoztam, annyira, hogy ma már megszámlálhatatlan sokszor mosok kezet. Este nem bírok úgy lefeküdni, hogy le ne zuhanyozzak, hajat ne mossak. A sok kézmosástól a bőröm fényes, a hajmosástól a hajam száraz és fénytelen lett. A legrosszabb az egészben az, hogy tudatosítom, mennyire nevetségesek és ostobák ezek a rigolyák, mégis eleget kell tennem a kísértéseknek, különben nagyon rosszul érzem magam, semmi másra nem tudok odafigyelni. A gyomrom egyre jobban összeszorul, félek, hogy gyomorfekélyt kapok. Kérem, segítsen, ha módjában áU! - A főbiáról már az időszámítás előtti első századból származó irodalomban olvashatunk. Azóta több száz formáját ismeri a szakirodalom, köztük a mizofóbiát, a piszoktól, a fertőzéstől, - esetleg a mikrobáktól való kóros félelmet. Az orvosi rendelőbe csak azok az esetek kerülnek, amikor már a beteg számára teljesen elviselhetetlenné válik az élet. Tudok olyan betegről, akit majdnem elitéltek, mivel hihetetlen -adósságot halmozott fel azzal, hogy havonta többszörösét költötte tisztító szerekre, mint amit képes volt megkeresni. A tünetek mögött mint már említettem, kóros félelem van, ami összekapcsolódhat különféle tárgyakkal, személyekkel vagy helyzetekkel, amelyeket sem ésszerű magyarázatokkal, sem gondolatokkal nem lehet feloldani. Súlyos esetekben Odáig fajulhat, hogy a beteg - ha csak nem klausztrofóbiája van - ki sem mer mozdulni a lakásból, inkább éhezik, esetleg más módon szenved. A kezelés nem könnyű, akár évekig is eltarthat. Gyógyszeres kezelés mellett próbálkozunk egyéni és csoportterápiával, de sokszor segít az arteterápia és a pozitív tréning. A helyzetet bonyolítja, hogy az ilyen súlyos tünetekkel jelentkező beteg gyakran depressziós, és nem ritka, amikor különféle kényszerképzetei is vannak. Nem elhanyagolható az időtényező sem,- minél hamarabb kezdik el a kezelést, annál jobb. Kérem a levélírót, jelentkezzen a rendelőben. „Rosszaságok" jeligére - Két hároméves kisgyermekem van. Pici koruk óta különlakásban élünk, messze a nagyszülőktől A féljem mindig úton van, ezért gyakorlatilag egyedül nevelem őket. Ami bizony nagyon kimerítő, és néha már idegtépő, mivel az egyik nagyon erőszakos és ideges típus. Ha valami nem a kedve szerint történik, akkor 15-20 percig is torkaszakadtából képes ordítani. S ez vele minden nap háromszor, négyszer előfordul. Sőt mostanában éjjel is, 2-3 óra körül, pár óra alvás után. Legalább 15-20 percig visü, rugdal, hiába csinálok vele akármit! Érdekes, ha egyedül vannak a szüleimnél, ott nagyon jók, de amint én is megjelenek, csak lógnak rajtam. Ezért már sokszor úgy érzem, az idegeim felmondják a szolgálatot. Sokszor magamba fojtom bánatom, bosszúságom, s úgy érzem, már nem bírom sokáig. - Nem tehetek róla, de ha egy édesanyának kínszenvedést okoznak életrevaló gyermekei, ott először gyorsan a mamát kell megvizsgálni. Lehet, hogy csak éretlen a mama szerepére, a nevelésre, de az is lehet, hogy neurózissal, esetleg depresszióval állunk szemben. Ezeket minden esetben kezelni kell. Amennyiben a férj semmiképp sem tudja tehermentesíteni a mamát a gyermekek egész napos felügyeletétől, be kell szervezni a távolabb lakó nagyszülőket. Az apukának azonban tudatosítania kellene: lehet, hogy az ő hiányzó jelenlété miaitt „tiltakoznak'' így a gyermekei. Amennyiben nem tudja megváltoztatni időbeosztását, el fogja veszíteni családját, gyermekeit... A tünetek leírásából az is valószínűnek látszik, hogy a mama valóságos kis zsarnokokat nevelt gyermekeiből. Ha a gyermekek megszokják, hogy minden kívánságuk teljesül, ha minden szeszélyükre ugrik valaki, nagyon hamar a leírt eszközökkel fognak mindent követelni. S éjjel a gyermeknek amennyiben nem beteg - egyértelműen aludnia kell, nem cirkuszolni. Kérem a mamát, vegye fel gyorsan a kapcsolatot a körzeti gyermekpszichológussal, aki alaposan elemezni fogja kapcsolatát a kicsikkel, és testre szabott megoldást ajánl majd neki. , Aggódó öreg" feligére - 65 éves vagyok, orvosnál már régen nem voltam. A rovat olvasása közben kaptam magyarázatot én is a tüneteimre. Körülbelül 4 éve nehezebben tudok vizelni, a vizelet nehezen indul el, megáll, majd újra elindul. A dülmirigy megnőtt, különösen baloldalon (??). Fájdalmat nem érzek, ezért azt kérdezem, fog-e tovább növekedni. Szükséges-e a műtét, vagy maradhatok így, élhetek mint eddig? - Azt tanácsolom kedves levélírónknak, sürgősen kéljen a körzeti orvosától egy beutalót az urológiai vizsgálatra. Valószínűleg heresérve van baloldalt, de az is lehet, hogy sokkal komolyabb a diagnózis. Dülmirigye az embernek csak egy van, és nem látható, tapintani is csak orvosi vizsgálat alatt lehetséges. Ami nem jelenti azt, hogy nincs megnagyobbodva, mert a vizelés megváltozása erre utal. Orvosi vizsgálat nélkül azonban nem lehet érdemibb tanácsot adni, ráadásul az életét mentheti meg. Még egyszer kérem, vizsgáltassa meg magát az urológussal! )

V4 legdrágább kincsem" jeligére 54 éves vagyok, s egy aranyos kis unokát kaptam a jó Istentől ajándékba. Sajnos, gyógyíthatatlan beteg. Legalábbis azt mondják az orvosok. S én ebbe nem tudok belenyugodni Ha ma már olyan nagy az orvosi tudomány, miért nem lehet egy üyen betegséget gyógyítani. Én ebbe fogok belebetegedni, miért nem lehet gyógyítani? Sehol a világon? Nehéz elhinni! - A betegség Neurofibromatosis Recklinghausen, ismertebb nevén a Recklinghausen-betegség, melynek az a lényege, hogy az idegsejtek borítását (hüvelyét) képező réteg genetikus károsodást szenved, és deformálódik. Ezt sajnos valóban sehol a világon nem tudják okilag kezelni, csak a tüneti kezelésre szorítkozhatunk, amennyiben az elváltozások olyan jellegűek, hogy az esztétikai problémákon kívül funkciózavarokat is kiváltanak. Sajnos, levélírónknak bele kell nyugodnia a megváltoztathatatlanba, bármennyire is fájó ez. Leveléből ítélve hfvő emberről van szó. Gondpljon hát arra, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek. „M... Csallóköz" jeligére - Hét éve mentem féijhez, ágy éreztem, szerelmi házasság volt a mienk. Az ágyban is megértettük egymást. Sajnos, a fiunk megszületése után a férjem megváltozott, és egyáltalán nem igényli többé a házastársi kapcsolatot. Eleinte nem értettem, aztán rájöttem, hogy önkielégüést szokott végezni a fürdőszobában, és ezt elég sokszor megteszi. S most kiderült, férfikapcsolata van, sőt mint megtudtam, voltak neki ilyenek már legénykorában is. Mindig a pornóújságokat vesd és nézi, és most már naponta végzi az önkielégüést. Már kértem, hogy váljunk el, de ő csak mindenen nevet. Félek, hogy a fiamból is homoszexuális lesz. Mit tegyek? - Először is hagyjon fel az önváddal, félje esete eléggé tipikus, nem tehet róla, hogy nem ismerte őt meg alaposan, még a házasság előtt. Figyelembe kell venni, hogy sok ember nemi orientációja egy ideig bizonytalan, késik. Ezek az emberek tartva - legtöbbször joggal - környezetük elutasító magatartásától, igyekeznek gyorsan egy elfogadható státust teremteni, egy társadalmilag elfogadott modell megteremtésével, melynek leple alatt időt nyernek dönteni, tisztázni magukban, melyik is az igazi énjük. Igaz, valahol ez a másik becsapása, de az vesse rájuk az első követ, aid mindig egyértelműen szembe tud helyezkedni a környezetével, a falu szájával, ha olyat tesz, ami kiváltja az elutasítást. S itt van valahol a megoldás. Egy felnőtt férfi legyen annyira érett, hogy ha már tudja, tévedett, ne értetlenül nevetgéljen, mikor a megoldás közreműködésében kérik önmaga vállalására. Levélírónk már régebben rájött aiTa, hogy ennek a házastársi kapcsolatnak számára nincs értelme. Hogy kisfiából homoszexuális lesz-e mire felnő, arra ugyanannyi az esély, mint minden más fiú esetében. Valóban fontosak a környezeti benyomások, hatások, de végső „beállítottság" csak a serdülőkor után fog kiderülni. A homoszexualitást ma már társadalmilag sem betegségnek fogjuk fel, de joggal elváijuk, hogy megnyilvánulási formái ne zavarják a társadalom többség által kívánt menetét. A kisfiúnak szüksége van a férfipéldára, ennek lehetőségeit beszélje meg a körzeti gyermekpszichológussal. Sz. I. Marcelháza - Szeretném, ha hosszabban írna a köszvényről. Mi ez a betegség, és milyen diétát kell betartani, mert eddig az orvosok nekem ellentmondásos tanácsokat adtak. A húgysavértékem a vérben nagyon ugrál, kell-e diétáznom akkor is, amikor normális? Néha fejfájásaim is vannak, meg forróságokat érzek a nyakam körül. Reggelenként teljesen át van izzadva a hálóingem és a lepedőm. - A köszvény az anyagcsere zavara. Pontosabban a nukleinsav anyagcseréjének a zavara. A szervezet nem tudja a fehéijékben található nukleinsavat teljesen lebontani, ezért a húgysav szintje állandóan nő. Először a vérben, de mivel a húgysav vízben rosszul oldódó anyag, hamarosan kicsapódik, és gyülemlik az egyes szövetekben. Elsősorban olt, ahol rosszabb a vérellátás, tehát a kötőszövetekben (ízületek, inak, fül," ín, hüvelyek). A húgysav koncentrációja természetszerűleg a vizeletben is megnő, ezért kicsapódik a vesében is, vesekövet" és veseszövet-károsodást idézve elő. Egyértelmű tehát, milyen óriási szerepe van a diétának, mely igyekszik kiküszöbölni azon ételek fogyasztását, melyekben nukleinsavak vannak. Abszolút tilos a belső szervek fogyasztása (máj, vese, lép, velő, mirigyek), s a legnagyobb mértékben kell tartózkodni a húsok (halak is!) és a hentesáru fogyasztásától. Tilos továbbá a kávé, tea, kakaó, a téli hüvelyesek, a paraj, gomba. Fontos a bő folyadékfelvétel, és nem szabad túlsúlyosnak lenni. Az étrendnek gazdagnak kell lennie gyümölcsben, főzelékbén, a fehéijeszükségletet meg lehet oldani tojással, tejjel, sajttal. A diétázás, sajnos, életre szóló (tehát a húgysav normalizálódása nem vonhatja maga után a diéta megszüntetését, mivel erre a betegség újabb fellángolása a felelet). Csakúgy, mint az ajánlott életmód be nem tartása. Kerülni kell a nagyobb fizikai megterhelést, a szeszfogyasztást, az étkezés legyen kis mennyiségű, inkább gyakori. Az esetek egy részében nem lehet kikerülni a tartós gyógyszerfogyasztást sem. A fejfájások, forróságérzetek s valószínűleg az izzadás is a másodlagos ideggyengeség jele, de hajnali súlyos izzadások esetében mindig gondolnunk kell a tuberkulózis-fertőzés lehetőségére is! * # * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Visszakövetelt segély K. E.: Tavaly szeptembertől vagyok munkanélküli-segélyen. Nemrég beidéztek a munkaügyi hivatalba, és közölték velem, hogy vissza kell fizetni mindent, amit szeptembertől kaptam, mert néhány napig dolgoztam. Megközelítőleg harmincezer koronát kellene visszafizetnem, de nincs miből, mert munkám pedig nincs. Milyen jogaim vannak ilyen esetben? gélyt köteles visszafizetni, mégpedig attól a naptól, amikortól a segély már nem járt, esetleg alacsonyabb összegben járt. Az idézett rendelkezésből tehát az következne, hogy attól a naptól köteles a segélyt visszafizetni, amikor dolgozni kezdett. Ilyen értelemben fellebbezhet a segély visszafizetéséről szóló határozat ellen. A Foglalkoztatási törvény 18. §ának első bekezdése szerint ha a munkanélküli vétkessége folytán került sor arra, hogy a munkanélküli-segélyt jogtalanul megítélték, vagy jogtalanul folyósították például azért, mert elhallgatott valamilyen fontos tényt, vagy nem teljesítette bejelentési kötelezettségét, a jogtalanul átvett seKi örököl? Sz. E.: 1975-ben mentem férjhez másodszor, a férjem magyar állampolgár. A szüleim után örököltem egy családi házat. Szeretném, ha a halálom esetén is használhatná a házat, hogy a fiam ne tudja őt onnan kitenni. Megoldható ez? Azt is szeretném tudni, hogy a fiam egyáltalán örökölhet-e, mivel cseh állampolgár. Esetleg a féljem felveheti a magyar állampolgársága mellé a szlovák állampolgárságot? Még egy kérdésem lenne. Van egy nénikém, aki 83 éves. Gyermeke nincs, a férje meghalt. Végrendeletről hallani sem akar. A kérdésem tehát az lenne, hogy ha végrendelet nélkül hal meg, ki örököl utána. Igen, van lehetőség arra, hogy a férje számára biztosítsa a használati jogot a házhoz. A Polgári Törvénykönyv 151o §-ának első bekezdése szerint ilyen használati jog, pontosabban dologi teher végrendelet alapján is keletkezhet, és az ingatlan tulajdonosát arra kötelezi, hogy valamit eltűrjön (például azt, hogy az ön félje az ön halálát követően is lakhassa a családi házat), valamilyen tevékenységtől tartózkodjon vagy valamit megtegyen. Ajánljuk, a végrendeletével kapcsolatban keressen fel egy ügyvédet, esetleg közjegyzőt. Ami a ház öröklését illeti, a devizakülföldiek ugyan rendszerint nem szerezhetnek ingatlantulajdont Szlovákia területén, de az 50/1994. Tt. számú devizátörvény 25 paragrafusa itt gyakorlatilag kivételt állapít meg, amikor kimondja, hogy ingatlanhoz a devizakülföldi is tulajdonjogot szerezhet örökléssel. Persze, különbséget kell tenni a devizakülföldi és az idegen (külföldi) állampolgár között. Az említett törvény azt a magánszemélyt tekinti devizakülföldinek, akinek belföldön nincs állandó lakóhelye. Egyáltalán nem szükséges tehát az sem, hogy a félje felvegye a szlovák állampolgárságot. Ez egyébként tudomásunk szerint nem is lehetséges, mivel a Magyaroszág és Csehszlovákia közötti nemzetközi szerződés (a Szlovák Köztársaság ennek a szerződésnek jogutódként a részese) ezt a lehetőséget kizárja. Ami a további kérdését illeti, végrendelet hiányában az öröklés törvényes rendje érvényesül. E szerint ha az örökhagyónak nincs házastársa, és nincsenek gyermekei, úgy az örökhagyó testvérei örökölhetnek, esetleg azok, akik az örökhagyóval annak halálát megelőzően legalább egy évig éltek közös háztartásban, és ebből az indokból gondoskodtak a közös háztartásról, vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. Viszonylag új rendelkezés az, hogy ha az örökhagyó testvérei közül valamelyik nem örököl, úgy az ő örökrészét egyforma aránybah a gyermekei szerzik meg. Egyébként a jelenlegi (1992. január 1-től hatályos) szabályok szerint már nagyon ritkán kerül csak sor arra, hogy az állam „örököljön". A Polgári Törvénykönyv az előbb említett rendelkezés mellett az örökösök újabb csoportját is bevezette; ha a fent említett személyek közül senki sem örököl, úgy az örökhagyó nagyszülei jogosultak az öröklésre, illetve ha ezek a nagyszülők már nem élnek, akkor egyforma arányban a gyermekeik (vagyis az örökhagyó unokatestvérei) örökölnek. Özvegyi nyugdíjra keletkezik joga, mégpedig annak ellenére, hogy az alapvető szabály szerint erre az özvegyi nyugdíjra valóban csak az özvegyek jogosultak, az elvált házastársak nem. Kivétel az említett szabály alól a Társadalombiztosítási törvény 46. paragrafusának hatodik bekezdése, miszerint az elvált aszonynak is jogi igénye keletkezik az özvegyi nyugdíjra, ha a volt félje halála idején „megélhetéshez való hozzájárulásra" (így nevezi a hivatalos jogi nyelv az elvált házastársnak járó tartásdíjat) volt ráutalva, s ezt a volt féije köteles volt neki fizetni. Mivel ebben az esetben egyfajta kivételes nyugdíjról van szó, a nyugdíj összegére vonatkozó rendelkezés is eltér az általános szabálytól (amely szerint az özvegyi nyugdíj annak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjnak hatvan százaléka, amelyre az elhunyt féijnek a halála idején jogosult volt). Ilyen esetben ugyanis „az özvegyi nyugdíj nem haladhatja meg a tartásdíj (megélhetéshez való hozzájárulás) összegét, és az a rendelkezés sem érvényesülhet az ilyen nyugdíjak esetében, amely szerint az özvegyi nyugdíj havonta legalább 450 korona. Munkavállalói jogok átszállása D. K. : Egy magántársaság tulajdonában levő étteremben dolgozunk. A tulajdonosok most el akarják adni ezt az éttermet (legalábbis úgy hallottuk). Mi lesz velünk ebben a helyzetben ? Fel kell mondaniuk, vagy felmondás nélkül is megszűnhet a munkaviszonyunk? Ilyen esetben is jár a végkielégítés? A munkajogi viszonyokból származó jogok és kötelességek átszállásáról a Munka Törvénykönyve 249251. paragrafusai tartalmaznak részletesebb rendelkezéseket. A munkajogi viszonyból származó jogok és kötelességek körébe tartoznak gyakorlatilag a munkaszerződések is. Az említett rendelkezések szerint, ha az éttermet a vállalat részeként és nem épületként adják el egy másik vállalkozónak, illetve kereskedelmi társaságnak (például korlátolt felelősségű társaságnak), úgy a munkajogi kötelezettségek (a munkaszerződés szerinti foglalkoztatás kötelezettsége) is átszáll az új tulajdonosra. Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy felmondást kapnak. A Munka Törvénykönyve 46. §-a első bekezdésének b/ pontja szerint ugyanis a munkáltató felmondhatja a munkaviszonyt, ha a szervezet egy részét más szervezetbe viszik át, és az átvevő szervezetnek nincs lehetősége arra, hogy az alkalmazottat a munkaszerződés szerint foglalkoztassa. Ilyen esetben viszont a dolgozónak perelhető joga keletkezik végkielégítés, mégpedig legalább a havi átlagkeresete kétszeresének összegében (lásd a 195/1991. Tt. számú törvényt). dr. P. D. Özvegyi nyugdíj K. E. : Négy évvel ezelőtt váltunk el, 56 éves vagyok. Semmiféle nyugdíjat sem kapok. A bíróság a férjemet kötelezte tartásdíjra, de ff most meghalt. Van egy fiam, de ő munkanélküli, a lányom pedig háztartásbeli. Ők nem tudnak nekem segíteni. Jogosult leszek valamilyen szociális segélyre?