Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-12 / 83. szám, kedd

1994. ÁPRILIS 795. ÚJ SZÓ RIPORT 7 Lámpásoltás előtt? Helyzetkép két járás kisiskoláiról A falusi közösségek kovásza és szellemi vezetője,- Gárdonyitól vett hasonlattal élve - lámpása a pap mellett a községi tanító volt. A szocialista körz.etesítők szorgalmasan oltogatták ezeket a lámpásokat. Igyekezetük gyakran járt sikerrel, akadtak azonban helyek, ahol a pislákoló fény mégis égve maradt. Úgy tűnik, mára mind a kanóc, mind a petróleum fogytán van még ezeken a helyeken is. És bár a tanügy illetékesei az ellenkezőjét hangsúlyozzák, még az sem kizárt, hogy egy újabb lámpásoltogatási hullám előtt állunk, amely mögött valamiféle koncepció is fölsejlik. Az óvodák bezárása vagy fennmaradása, amiről ma annyi szó esik, véleményem szerint szintén nem csak gazdasági kérdés. És az óvodáktól a kisiskolák már csak egy lépésnyire vannak. Merjük remélni: nem következő lépésnyire. Az állam segítségére már nem számít senki Míg az óvodák fenntartására az alkotmány nem kötelezi az államot, az iskolák működtetésére igen. Azt azonban már nem írja elő, hogy ez milyen formában történjék: központosított nagy iskolákban vagy kisiskolákban is. Tény: az ország leromlott gazdasági helyzetéből kifolyólag a tanügynek is kevesebb pénz jut. Az erre hivatkozó takarékossági intézkedések némiképpen már a kisiskolákat is érintették. Az idei tanévtől sok helyütt megszűnt iskolákat a közeli nagy iskolák igazgatósága alá vonták. így történt ez a Kassa-vidéki járásban is. A Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolához páldául három kisiskolát csatoltak. Mihályi Molnár Lászlótól, a szepsi magyar alapiskola és gimnázium igazgatójától azt kérdeztem, mit jelent ez a változás, illetve hogyan látja a hozzájuk tartozó kisiskolák jövőjét. - Az igazgatói értekezleten a tanügy illetékesei elmondták nekünk, erre az évre a tavalyi költségvetésnek csak 74 százalékát kapták meg. Ami azt jelenti, hogy a múlt évhez képest kb. 20 millió korona hiányzik. Holott az árak emelkedése miatt a tavalyinál 20 százalékkal többre lett volna szükség. Ez azt jelenti, hogy csak úgy tudnak kijönni ebből Iáját. Ez szerintem egy anomália, mert az iskola hivatalosan ugyan nem szűnt meg, azonban csak egy közös igazgató van. Nekünk ez egyébként csak gondot jelent, az adminisztrálás gondját anélkül, hogy ezen iskolák jövője anyagilag biztosítva lenne. A felsorolt három faluban a magyar gyermekek általában magyar iskolába járnak, a létszámok mégsem magasak, mivel éppen demográfiai hullámvölgyben vagyunk. Ezen iskolák léte tehát bizonytalan, s nekem úgy tűnik, az állam olyan kényszerhelyzetet kíván teremteni, mellyel az önkormányzatokat megpróbálja rábírni arra, hogy vállalják magukra az iskolák fenntartási költségeit. Mire vonatkoznak a korlátozó intézkedések? Tornán a magyar és a szlovák tan* nyelvű alapiskola egy udvarban s mindkettő meglehetősen mostoha körülmények között működik. Pogány Istvántól, a magyar iskola igazgatójától megtudtam, hogy amikor 1989-ben átvette az intézmény irányítását, még az alapvető dolgok is hiányoztak. Olyanok, mint a tantestületi vagy az igazgatói szoba. Ezek azóta ugyan már megvannak, de tornaterem, iskolai étkezde, szaktantermek továbbra sincsenek. És bár azóta elkezdték egy új iskolai Önfeledt játék a kecsó'i iskolaudvaron (A szerző'felvételei) a költségvetésből, ha megszüntetnek néhány, a tanügy kezelésében levő intézményt. Körülbelül 15 óvoda és legalább ennyi kisiskola megszűnésének veszélye áll fenn. - Ez nem mind magyar tannyelvű? - Nem sorolták fel pontosan, hogy konkrétan mely kisiskolákról lehet szó, de természetesen nem csak a magyar tannyelvűeket érintheti az ilyen intézkedés. Megszüntetnek viszont magyar napközis osztályokat, a járásban csak Szepsiben hagyják ezt meg, itt is csökkentetten. Legalábbis ez a terv. Az iskolák, s különösen a kisiskolák, tehát veszélyben vannak, és úgy tűnik, csak azok tudnak megmaradni, amelyek más forrásból is szereznek támogatást. Az állam segítségére, jóindulatára már senki nem számít. - Mely kisiskolákat csatolták Szepsihez? - Debrőd, Péder és Bodolló iskoobjektum építését is, melyet a szlovák iskolával közösen használnak majd, az még nem készült el. Ha már meglenne, akkor is nehezen képzelhető el az, hogy az igazgatásilag hozzájuk csatolt zsarnói és tornaújfalusi kisiskolák esetleges megszűnése után az ottani gyerekek Tornára járjanak. Az elhelyezésük még ez esetben is elég körülményes lenne. - Még nem szoktuk meg teljesen ezt a „felállást", vagyis azt, hogy e két kisiskola a mi irányításunk alá tartozik - állítja Pogány István. Mindenesetre ebben a jövő szempontjából nem látok különösebb problémát. Éppen a minap jártam óralátogatáson mindkét iskolában, s tapasztaltam, hogy nagyon jó kezekben vannak a gyerekek. Tény viszont, hogy a zsamói kolléga közvetlenül nyugdíj előtt áll, s félő, hogy ha nem sikerül a helyébe tapasztalt és hozzáértő utódot találni, akkor azt mind az iskola, mind a gyerekek megsínylik majd. Ami a kisiskolák létét illeti: a tanügyről már jelezték, hogy pénzügyi gondok miatt szükség lesz bizonyos korlátozó intézkedésekre, azt azonban még nem tudni, ez pontosan mit jelent. Éppen most készülök Kassára egy igazgatói értekezletre, melynek talán legfontosabb témája e megszorító intézkedések megvitatása lesz. Az tény, ha megszűnnek is a kisiskolák, erre csak szeptember 1-től kerül majd sor. Addig föl kell készíteni rá a gyerekeket, szülőket, a község közvéleményét. A szlovákiai átlagosztálylétszám 25, várható, hogy az ennél alacsonyabb létszámú kisiskolák esetében fölmerül majd a megszüntetés lehetősége. Az Iskolát nem hagyjuk Bár a Tornához közeli Zsarnón jelenleg a községháza épületében, egy helyiségben szorítottak helyet az iskolának, készül az új épület, melyben óvoda és tanítólakások is lesznek. A nyugdíj előtt álló Gajdács Endre jelenleg 19 zsarnói nebulót oktat, elsőstől negyedikesig. - Azért zsúfolódtunk ebbe a kis helyiségbe, mert Zsarnón a 7Ö-es évek óta már másodszor épül új iskola - meséli a tanító úr. - A 60-as években még a régi épületben tanítottunk. A 70-es évek elején préselt faanyagból épült egy összeszerelhető iskolaépület. Ezt azonban 15 éves működés után higiéniai okokból bezárták, s az alapjaira új iskolát építenek. - A szülők hogyan fogadnák azt, ha fölmerülne az iskola megszüntetésének kérdése? - Nem örülnének neki, szerintem azonban az iskola jövőre is működni fog Zsarnón. Egyelőre a tanügytől se jelezték azt, hogy ez nem így lenne, s a szülők sem enegednék ezt meg. A szülők a mai helyzethez képest viszonylag jól szituáltak, mindenkinek van munkahelye, s biztosan mindent megtennének az iskola megmentéséért. Konkoly Máriától, az alig 400 lakosú Zsarnó polgármesterétől azt kérdeztem, ha az iskolát a falunak kellene fenntartania, magukra tudnák-e ezt vállalni, s ha igen, milyen föltételekkel. - A tanerő fizetésén kívül a többi költséget biztosan vállalni tudnánk. S ez érvényes az óvodára is, hiszen az új épület elkészülte után egy fedél alatt lesznek. Az új iskolának augusztus végére el kellene készülnie, s bár akadnak problémák a befejezésével, remélem, ez így is lesz. Ezt az iskolát állami támogatással építjük, s az átadásig még további támogatásra is szükségünk lesz. Meg természetesen később is, mert a működtetését se tudjuk teljesen magunkra vállalni. Az építkezés a falu hozzájárulásával folyik, így az épület községi tulajdonban van. És mindenáron szeretnénk megtartani annak. - Lesz-e elegendő tanuló az új épületben? - Majd igyekezni fogunk, hogy legyen! - Úgy hallottam, a tanító úr nyugdíjba készült. Neki lesz utódja? - Mi már kiszemeltük az utódot. Valamikor Csécsből járt ide egy tanítónő, őt szeretnénk visszahozni. Mert törődött a kultúrával is, és még sok minden mással a faluban. Ügy nyilatkozott, hogy elvállalja ezt az állást. * Ha egyszer megszűnik, nehéz újraindítani A szomszédos Tornaújfalu még Zsarnónál is kisebb, mintegy 350 lakosa van. Földműves-szövetkezete azonban régóta jól működik, és a tágas, nem is olyan régi iskolaépületben két nagy tanterem van. Az óvoda is itt működik, az iskolai konyha meg a polgármesteri iroda is. Szabó Mária 1973 óta tanít itt, jelenleg egy osztályá van. Az iskolába nem csak tomaújfalusi gyerekek járnak, hanem a közeli bódvavendégi és horváti kisdiákjai is. Ehhez hasonlóan az itteni óvodába is, mely szintén magyar tannyelvű, e három falu adja gyermekeit. - Eddig soha nem volt problémánk az osztálylétszámmal - mondvölgykatlanjában fekvő Kecső kisiskolájában három évfolyamban 22 gyermek tanul. Ide járnak a szomszédos Hosszúszóról is, ahol nem is olyan régen megszűnt a magyar iskola, s csak a szlovák kisiskola maradt. Negyediktől már a kecsőiek is Pelsőcön tanulnak. Ilyen rossz anyagi helyzetben még nem voltunk - Sajnos, nincs lehetőség a gyermekek elhelyezésére, azért járnak ide csak harmadikig. Új iskola pedig minden bizonnyal jó ideig nem épülhet Kecsőben - panaszkodik Az épülő zsarnói iskola ja Szabó Mária. Jelenleg 31 gyerekem van négy évfolyamban, s egy tanítóra ez talán már sok is. A tanítással viszont nincs probléma, mert 1960 óta, mióta tanítani kezdtem, mindig egyszerre négy, sőt öt évfolyammal foglalkoztam. - Úgy tudom, az iskolában napközi is működik, s úgy hírlik, ez nem maradhat fenn. Hogyan vélekedik erről? - Már mi is hallottuk, hogy a napközit megszüntetnék. Nálunk azonban ez nagyon nagy gondot okozna, elsősorban a bejáró gyerekek miatt, mert nekik szükségük van a napközi otthonra. Ha viszont bezárnák, talán az iskola konyhája is megszűnne, ez pedig már az óvoda létét is fenyegetné, hiszen nekik ugyancsak e konyhában főznek. És ha a gyerekeknek már elsőtől Tornára kellene járniuk, egyáltalán nem biztos, hogy mind magyar iskolába járnának. Mint itt, Tornaújfaluban. Az iskola működését a helyi önkormányzat már eddig is segítette, elsősorban a karbantartás terén. Hasonlóképpen a helyi szövetkezettől is kaptak segítséget, a falu polgármestere főállásban éppen itt dolgozik. A képviselő-testületben az iskola támogatása egyértelműen pozitív elbírálást nyert. Ezt állítja dr. Mázik Mihály alpolgármester, a testület tagja, aki egészségügyi okokból történt idő előtti nyugdíjaztatásáig ugyancsak az újfalusi iskolában tanított. - Ügy néz ki, hogy elsőként az iskolai étkezdét szeretnék likvidálni meséli Mázik Mihály. - Éppen most tárgyaltunk a konyha vezetőjével arról, miként lehetne megmenteni. Abból indultunk ki, hogy ha itt egyszer ez a konyha megszűnik, többé talán soha újra nem indul. Ez viszont arra kényszerítheti az édesanyákat, hogy otthagyva munkahelyüket maradjanak a gyerekekkel. Ézáltal fokozatosan megszűnik az óvoda, majd utánpótlás híján az iskola is. És nagy a veszélye annak, hogy a Tornára iskolába íratott gyerek már nem magyar iskolába kerül. Az önkormányzat úgy döntött, hozzájárulunk a gyerekek étkeztetési költségeihez, évente mintegy 15 ezer koronával. Az is előfordulhat, hogy az egész konyha működtetését magunkra kell vállalnunk, de az ügy érdekében erre is hajlandók vagyunk. Tudjuk, hogy a két másik község, ahonnan a gyermekek szintén ide járnak, anyagilag nálunk rosszabbul áll, de bízunk benne, hogy meg tudunk egyezni a költségek méltányos elosztásában is. A Szilicei-fennsík gyönyörű Szcsuka József tanító, aki évtizedek óta okítja a kecsői csemetéket. Hozzáfűzi azt is, nem emlékszik arra, hogy pályafutása alatt az iskola valaha is ilyen rossz anyagi helyzetben lett volna. Idén például „apró kiadásokra" összesen csak 100 koronát kapott, ami ma már a levelezésre sem elég. Tanszerek, segédeszközök vásárlásáról már nem is álmodhatnak. Pedig valaha kétosztályos iskola is működött a mintegy 500 lakosú községben. - Itt, Kecsőben azonban mindig lesz 20-22 gyerek, s ez szerintem elég egy osztályra. Bízom benne, hogy az iskola nem szűnik meg, hiszen az államnak nem lenne szabad elhanyagolnia a jövő nemzedék nevelését. Ez ugyanis évek múlva megbosszulja magát - állítja Szcsuka József. A kecsőitől eltérően Körtvélyesen a hetvenes évek közepéig működött az iskola, akkor azonban csaknem két évtizedre bezárták kapuit. 1990ben a falu, a szülők elhatározták, felújítják az iskolát. Nagy lelkesedéssel fogva a munkához, elérték, hogy 1992 szeptemberében 11 gyerekkel elkezdődhetett a tanítás. Az iskola a szádalmási nyolcosztályos alapiskola igazgatójának irányítása alatt működik már 1992 óta, s most ismét ott tart, hogy talán megszűnik. Kovács Zoltán, a szádalmási iskola igazgatója erről a következőket mondja: - Körtvélyesen jelenleg két évfolyam van, 9 gyerekkel. Most az a helyzet, hogy ha jövőre nem jönnek hozzánk körtvélyesi elsősök, csak a jabloncaiak, akkor a mi iskolánk első két évfolyamát is egy osztályba kell összevonni. Mérlegelnünk kell hát, mi az előnyösebb. Persze, ebbe minden bizonnyal a körtvélyesi szülők is beleszólnak majd. Kérdésemre mind Ján Leško rozsnyói tanügyi igazgató, mind Szabó István, a Kassa-vidéki Járási Tanügyi Igazgatóság dolgozója elmondta, a kisiskolák létét a most bevezetett és bevezetendő takarékossági intézkedések nem fenyegetik, mert ezek működését az állam tudja finanszírozni. Ami nagy gondot jelent, az a pedagógushiány. A nyitrai főiskolán nem nevelődött ki a magyar alsó tagozatos tanítók utánpótlása, így e két járásban ha valami, akkor most ez inkább érinti a magyar kisiskolák létét, mintsem a pénztelenség. Reméljük, a tanügy illetékesei a szeptemberi tanévkezdés előtt is legalább így nyilatkoznak majd! KLINKO RÓBERT