Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-12 / 83. szám, kedd

KALEIDOSZKÓP 1994. ÁPRILIS 12. Tárgyaljunk - mielőbb A magyar koalíció szükségességéről A. Nagy László, a Magyar Polgári párt elnöke levélben fordult az MKDM és az Együttélés elnökéhez azzal a javaslattal, hogy te­kintettel a politikai helyzet alakulására, kezdődjenek el az előké­szítő tárgyalások az MKDM-Együttélés-MPP választási koalíció megkötéséről. Érdemi tárgyalások eddig ebben a témában még nem kezdődtek el, ami részben érthető, hiszen mozgalmas időket éltünk az elmúlt hetekben. Végre sikerült megbuktatni a Mečiar­kormányt, az új bal-jobb kormány elkezdte működését, kiírták az előrehozott választások időpontját. Ez utóbbi tény talán arra sarkall­hatná a pártokat, hogy most már valóban kezdjék el a tárgyalásokat az MKDM-Együttélés-MPP koa­líció megkötéséről, mert a szűk hat hónap, ami még hátravan a válasz­tások napjáig, nem olyan hosszú idő, mint amilyennek tűnik. A tör­vény értelmében ugyanis július vé­géig le kell adni a választási listá­kat, közben jön a nyári időszak, úgyhogy az érdemi döntéseknek már a nyár elejére meg kéne szü­letniük. Figyelemre méltó, hogy eddig csak az MKDM tiszteletbeli elnö­kétől, Janics Kálmántól érkezett egyértelmű visszajelzés az MPP kez­deményezésére. Janics Kálmán az MKDM közgyűlésén, valamint az Új Szóban március 22-én megjelent írá­sában (A hármas koalíció történelmi szükségesség) is meggyőzően érvel áz MKDM-Együttélés-MPP válasz­tási szövetség megkötése mellett, mégpedig úgy, hogy az egyenrangú partnerek szövetsége legyen. Feltéte­lezhető, hogy az MKDM döntésho­zatali szerveinek álláspontja nem tér el lényegesen a tiszteletbeli elnök ál­láspontjától. Az Együttélés eddig tartózkodóbb a kérdésben. A mozgalom intéző bi­zottsága úgy foglalt állást a Magyar Polgári Párt kezdeményezésével kapcsolatban, hogy javasolta a koa­líciós tárgyalások elhalasztását az új választási törvény elfogadása után­ra, valamint javasolta a tárgyalások­ba bevonni a Popély Gyula vezette Magyar Néppártot is. Szeretném most ennek kapcsán néhány gondolattal kibővíteni Janics Kálmán fent említett fejtegetését. Az új választási törvény és a koalíció Kétségtelen, hogy az új választási törvényt (tehát azt a törvényt, amely szabályozza a választások gyakorlati lebonyolítását - ez nem azonos az előrehozott választások időpontját meghatározó alkotmánytörvénnyel) el kell fogadni. A jelenleg érvény­ben lévő ugyanis még a szövetségi államban készült, és a volt Szlovák Nemzeti Tanácsba való választáso­kat rendezi. Most, mint tudjuk, Szlo­vákiában élünk, és majd a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába vá­lasztunk képviselőket. A kérdés itt csak az, hogy az új ál­lamjogi helyzetből következő módo­sításokon kívül várható-e a törvény­ben olyan lényeges változás, amely döntően befolyásolhatná az MKDM-Együttélés-MPP koalíciós tárgyalások menetét. Nos, nézzük, melyek a választási törvény ebből a szempontból legfon­tosabb mozzanatai. 1. Szlovákiában arányos, pártlis­tás választási rendszer van érvény­ben. Itt változást az jelentene, ha ún. többségi, egyéni választókörzetes rendszer bevezetésére, vagy a kettő kombinációjára kerülne sor. Ennek előkészítésére és elfogadására azon­ban sem elegendő idő, sem pedig megfelelő politikai akarat nincs. Marad tehát az arányos rendszer, magyarán, a választópolgár egyetlen cédulát fog bedobni az urnába, ame­lyen szerepelni fog a párt, ill. koalí­ció neve, választási száma, valamint a képviselőjelöltek listája. A parla­menti helyek a megszerzett szavaza­tok százalékos arányában fognak megoszlani a pártok, ill. választási koalíciók között. 2. A második fontos mozzanat a választási küszöbök meghatározása. Ez tudvalevőleg egy párt esetében 5, két vagy három párt esetében 7, négy vagy több párt esetében 10 szá­zalék. Mečiar komolyan mérlegelte, hogy elfogadtatja a parlamenttel a küszöbök megemelését 7, ill. 11 szá­zalékra, ami komoly fenyegetést je­lentett volna a magyar kisebbség számára, de a szlovák polgári pártok számára is. Mečiar bukásával ez a veszély megszűnt. Ana sincs esély, hogy a küszöböket esetleg lejjebb vinnék 3, ill. 5 százalékra, hiszen ez nem érdeke sem a HZDS-SNS koa­líciónak, sem az SDE-nek, de talán más pártoknak sem. Itt is marad te­hát minden a régiben. 3. A választási törvény értelmé­ben csak olyan politikai szervezet indulhat a választásokon, amely az SZK Belügyminisztériuma által ren­desen be van jegyezve, és amely vagy rendelkezik parlamenti képvi­selettel, vagy pedig legalább 10 000 szavazatot szerzett a legutóbbi vá­lasztásokon. Ha ennek a két utóbbi feltételnek nem felel meg, akkor 10 000 támogató aláírást kell gyűjtenie a listák leadásának napjáig. Nem va­lószínű, hogy ezeken a kritériumo­kon a parlament változtatna. Az MKDM, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt is megfelel az első há­rom kritériumnak, sőt, másoknak is, melyek nemzetközi rangú pártokká teszik őket. Ezért minden további nélkül indulhatnak a választásokon. A Magyar Néppárt a fenti feltételek­nek nem felel meg, ezért először is 10 000 aláírást kéne gyűjtenie, hogy egyáltalán elindulhasson. Ezt 1992­ben sem tudta megtenni, ezért nem is indult a Szlovák Nemzeti Tanács­ba való választásokon, és ezért ott csak kettes, MKDM-Együttélés ko­alíció alakulhatott. A Szövetségi Gyűlésbe azért indulhatott az MKDM-Együttélés-MNP koalíció harmadik tagjaként (amelynek végül is nem lett egyetlen képviselője sem), mert ott voltak képviselői, akik előtte az MKDM-klubból vál­tak ki. Mindezt mérlegelve, egy kicsit hazárdjátéknak tartom az Együttélés részéről, hogy most megint előveszi a tarsolyból a Magyar Néppártot. Korrektnek tartanám viszont a Nép­párttal szemben, ha az elnökének a leendő koalíció méltányos helyet biztosítana a listán. Összegezve az eddigieket, nem tartom tehát indo­koltnak a koalíciót előkészítő tár­gyalások elodázását azzal a hivatko­zással, hogy meg kell vámi az új vá­lasztási törvényt. Egyenrangú partnerek koalíciója Janics Kálmán fenntebb említett megnyilvánulásaiban síkraszáll az egyenrangú partnerek koalíciója mellett. Valóban nem lenne szeren­csés, ha a kisebbségen belül is vala­miféle küszöböket állítanának egy­másnak, ha az erőpolitika lenne a mérvadó és nem az egyenrangú fe­lek szabad véleménycseréje, a poli­tikai lépések egyeztetése, a leg­messzemenőbb együttműködés aiiélkül, hogy a pártok saját identitá­suk feladására kényszerülnének. Természetesen, a választók vélemé­nyét figyelembe kell venni. Azon­ban itt a pártok tényleges politikai súlyának megítélésénél az egyedüli objektív mércét az 1992-es parla­menti választások eredményei je­lenthetik, és nem másféle kalkuláci­ók. Ebből a szempontból tehát nem elhanyagolható, hogy az MPP-re a magyar választók kb. 25 százaléka adta le voksát. Az MKDM-Együttélés-MPP vá­lasztási koalíció megkötése a szlo­vákiai magyarság érdeke. De nyu­godtan mondhatom, országunk szempontjából is rendkívül fontos, hogy minél több demokratikus, ha­ladó gondolkodású képviselője le­gyen a parlamentben. Annak a plusz 4-5 magyar képviselőnek fontos sze­repe lenne. Gondoljunk csak arra, hogy ha ez az öt képviselő már most ott ült volna, Mečiar valószínűleg már jóval előbb megbukik. Hiszem, hogy ha a három szlová­kiai magyar párt leül tárgyalni, ak­kor megegyezik a választási koalíci­óban. Azt is hiszem, hogy ezen belül az Együttélés és a Magyar Polgári Párt megegyezik. Duray Miklós 1993. november 13-án úgy köszöntötte az MPP közgyűlését, mint a legna­gyobb szlovákiai liberális párt elnö­ke. Nos, valóban abszurd lenne, ha a két legnagyobb szlovákiai liberális párt, amely ráadásul magyar (szlo­vák liberális párt ugyanis jelenleg nincs) nem tudna megegyezni. Végezetül, mindezen logikai ér­velések után hadd sorakoztassam föl legfőbb érvemet az MKDM-Együtt­élés-MPP hármas koalícióért: a szlovákiai magyarok túlnyomó többsége ezt akarja. PETŐCZ KÁLMÁN Szakértelem és erkölcsi feddhetetlenség (Új Szó-tudósítás) A Demokrati­kus Baloldal Pártjának frakcióve­zetője, Milan Ftáčnik nem tart attól, hogy a Moravčík-kormány program­nyilatkozata nem lel kellő támogatás­ra a szlovák törvényhozásban. Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalíció a magyar pártok szavazataira is számít­hat-e, Peter Weiss azt felelte: A do­kumentum tartalmát az MKDM és az Együttélés képviselőivel is megvitat­ták, s nincsenek információi arról, hogy a magyar frakciók nem akarják megszavazni a programnyilatkozatot. Rudolf Janáč, a Nemzeti Vagyon­alap elnöke a jövő feladatairól szólva rámutatott: Ki kell dolgozni a Nem­zeti Vagyonalap statútumát, melynek tartalmaznia kell az alap szervezési elosztását, és meg kell határoznia a privatizációban részt vevő szervek pontos hatáskörét. Fontosnak tartja azt is, hogy átértékeljék a vagyonalap jelenlegi végrehajtó bizottságának munkáját. „Azt tartjuk szem előtt, hogy ebben a testületben olyan em­berek dolgozzanak, akik: nemcsak jó szakértők, hanem erkölcsi magatartás tekintetében is feddhetetlenek" - je­lentette ki. A DBP tegnapi sajtóértekezletén részt vett Juraj Hraško környezetvé­delmi miniszter is, aki egyebek kö­zött beszámolt arról, hogy április 13­án tárgyalást folytat magyar kollégá­jával, Gyurkó János környezetvédel­mi miniszterrel. Hraško elismerte, a magyar fél kiváló diplomáciájának köszönhetően az Európai Unió Bős ügyét az Európa Tanács és Szlovákia közti nézeteltérésként értékeli. A megoldást, nézete szerint, az jelente­né, ha a továbbiakban a magyar és a szlovák fél közvetítők nélkül tárgyal­na. A szerdai megbeszélésre négy­szemközt, szakértők bevonása nélkül kerül sor. (horváth) TEGNAP OLVASTUK Övön aluli ütések A DSZM parlamenti kubjából tá­vozott több küldött beismerte, hogy e kérdésben a kormánymozgalom Hor­né Plachtince-i ülését követően jutot­tak végső elhatározásra. Az utóbbi napokban ismét sok szó esik énről a „rejtélyes" ülésről. A Pravda munka­társa éppen ezért beszélgetést készí­tett Vladimír Bajanna\, a DSZM kép­viselői klubjának akkori alelnökével, és először is arra kérdezett rá, igaz-e, hogy Plachtincében rendkívüli lélek­tani nyomást gyakoroltak a képvi­selőkre a kormánymozgalomhoz való hűségnyilatkozat kikényszerítésével kapcsolatban. - Sohasem tagadtam, hogy becsü­letbeli nyilatkozatot írtam alá arról, hogy ha elmegyek a DSZM-ből, visszaadom a mandátumomat. A sza­vamat megtartottam, nem mentem el a DSZM-ből. Kizártak. • Törölte az említett szöveg egy ré­szét? - Igen. A „ha megváltoztatom po­litikai nézeteimet" szavakat. Politikai véleményemet nem módosítom. A politika nemcsak estébés módszerek­kel művelhető, jóllehet az előbb em­lített módszer a DSZM mai vezetésé­nek sajátja. A mozgalom elnöke Plachtincében becsapott bennünket. A tanácskozáson egész nap a biza­lomról beszélgettünk, este pedig előhúzták a nyilatkozatokat, amelye­ket már reggel készen hoztak Po­zsonyból. Övön aluli ütésként fogad­tuk ezt. Először huszonegyen elutasí­tották aláírását. Köztük a parlament elnöke is. Teljesen normális dolognak tartottuk ezt. Ivan Gašparovič jogász, tudja, hogy szörnyűségről volt szó. Ezután a volt kormányelnök kijelen­tette, hogy lemond tisztségéről, és ve­le együtt az egész kormány lemond. Kijelentette, hogy kezdeményezni fogja, az emberek vonuljanak ki az utcára, és tüntessenek a képviselők ellen. • Plachtincében tavaly állítólag meghurcoltatásokat és akasztófákat is emlegettek... - Valóban különböző támadások következtek éppen azok részéről, akik a kormányfő fenyegetéseit nem tartották egyértelmű jelzésnek arra, hogy a demokratikus elvek megsze­géséről van szó. Az ilyen nyomás­gyakorlás után a parlament elnöke megkért bennünket, hogy ne hülyés­kedjünk, ez a nyilatkozat nem jog­erős. Ha ez lecsillapítja a kedélyeket a DSZM-ben, alá kell írni. Így is tör­tént. Majd ki-ki gondolta a magáét. Amikor a klubvezetés egy későbbi ülésén megkérdeztem Cabaj elnököt, hogy mi lett a további sorsa nyilatko­zatainknak, azt válaszolta, hogy lera­gasztva vannak a parlament elnöké­nél. Szívesen megkérdezném ezért Gašparovič urat, hogy valaki betört-e az irodájába... • Kozlík volt kormányalelnök a múlt csütörtöki rögtönzött sajtótájé­koztatón nem zárta ki annak a le­hetőségét, hogy a DSZM-klubból to­vábbi képviselők távoznak. Ebben az esetben is érvényes, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja? - Minél kétségbeesettebben alkal­maz a DSZM vezetősége ilyen mód­szereket, annál hamarabb rájönnek még az utolsó képviselők is, hogy ez a mozgalom nem ad teret számukra a politikai munkához. Ismét rájuk akar­nak ijeszteni. Talán ez is az oka, hogy a sajtóban miért tették közzé a képvi­selők személyi adatait. Hiszem, ez ar­ra ösztökéli őket, hogy megértsék: be kell bizonyítaniuk, nem értenek egyet a rajtuk kipróbált módszerekkel... (Martin Zemko, Pravda) 45 éve A tojásfelvásárlással kapcsolat­ban dr. Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy márciusban olyan eredménye­ket értünk el, amelyek nemcsak ör­vendetesek, hanem bebizonyítják a földműves lakosság megértését és hajlandóságát, hogy a nép élelme­zéséhez feladata pontos teljesítésé­vel hozzájáruljon. Márciusban az előirányzott 10 millió tojás helyett 13 551 799 darabot vásároltunk fel, és így a terv 135 százálékban való­sult meg. Már az eddigi első ne­gyedévi felvásárlás annyit tett ki, mint tavaly a teljes évi. A felvásár­lásban, a raktározásban és szállítás­ban mutatkozó szervezeti és műsza­ki nehézségeket, amelyek néhol elég rossz vért szültek, gyorsan és eredményesen küszöböljük ki. 30 éve Ha a tanulók szeretettel, lelkese­déssel, kellő érdeklődéssel vesznek részt a munkában, akkor nevelésük jó úton halad, de ha kizárólag a kényszer hatására kapcsolódnak be valamelyik kör munkájába, már ke­vesebb vagy pedig negatív ered­ményt tapasztalunk. Kevés nevelési eredményt érünk el akkor is, ha a tervezett kör semminemű konkrét nevelést nem ad a tanulónak. Példá­ul a nagymegyeri pionírházban, a múlt év szeptemberében több mint 30 kört hirdettek, a legtöbb tanuló mégis az íjász-körbe jelentkezett. Miért? Mert a tanulók a szórakozást keresték, romantikus hajlamaikat és elképzeléseiket próbálták kielégíte­ni. S mit nyújtott ez a kör nevelési, értelemcsiszolási szempontból? Bi­zony vajmi keveset. 20 éve Propagandakampányt indítottak a szocialista országok, a haladás, a béke erői ellen. Mindent megtesz­nek a szovjet-amerikai kapcsola­tok fejlődésének megakadályozá­sára, az európai biztonsági tárgya­lások előrehaladásának fékezésére. Miközben hazug híreket terjeszte­nek a szocialista országok nemlé­tező csapatösszevonásairól, provo­kálnak Dél-Vietnamban, akadá­lyozzák az igazságos rendezést a Közel-Keleten. Lábbal tiporják a legelemibb emberi jogokat, halom­ra gyilkolják a hazafiakat Chilé­ben. Sajnos, a szocializmus, a hala­dás, az enyhülés ellenségeinek ke­zére játszik a maoista vezetés is, sajátos nagyhatalmi törekvéseinek bűvöletében. 5 éve Olyan időszakban találkozunk, amikor megemlékezünk a CSKP KB 1969 áprilisában megtartott ülé­séről, amelyen megválasztották a párt új vezetőségét, Gustáv Husák elvtárssal az élen. Az áprilisi ta­nácskozás fontos mérföldkő volt a konszolidációs folyamatban. Jelen­leg társadalmunk fejlődésének új szakaszába, a gazdasági, szociális fejlődés meggyorsításának, a nép­gazdaság intenzifikálásának és kor­szerűsítésének útjára lépünk. Alapítójukra emlékeznek (Új Szó-hír) Konkoly-Thege Miklós 1871-ben alapította meg az ógyallai csillagvizsgálót, így az intézmény, amely - immár Szlovák Központi Csil­lagvizsgálóként - ma is Közép-Európa egyik legnagyobb asztrofizikai ob­szervatóriuma, két év múlva ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A csil­lagvizsgáló munkatársai ezzel kapcsolatban rendezvénysorozatot terveznek, amely fő célja Konkoly-Thege munkásságának és életművének bemutatása lesz. Ennek keretében az intézmény parkjában szeretnék felállítani a tudós szobrát. Erre a célra gyűjtést szerveznek, amely 1994 végéig tart. A támoga­tást a következő számlaszámra várják: 15537-142/0200, VÚB Hurbanovo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom