Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)
1994-04-12 / 83. szám, kedd
2 __HÍREK_VÉLEMÉNYE^^ ^ FFL Ű ^ IIIIIMŽŽMMHWIMÍŽ Problémák a Csallóközi Régióban Nem válás, (csak) személycserék? (Új Szó-hír) A minap olyan szóbeszéd jutott el a szerkesztőségünkbe, hogy a Csallóközi Régió állítólag ketté akar válni, egy komáromi és egy dunaszerdahelyi részre. Mi igaz ebből? - kérdeztük Kvarda Józseftől, Csenke polgármesterétől, a régió tanácsának tagjától? - Csütörtökre, április tizennegyedikére Dunaszerdahelyre összehívtuk a Dunaszerdahelyi járásban működő polgármestereket. Erre azért van szükség, mert a régió közgyűlésének határozata értelmében a társulás tanácsának szerdahelyi része hiányos. Ebbe akarunk választani néhány tanácstagot azok helyett, akik nem vesznek részt aktívan a tánács munkájában, nem járnak el annak üléseire. Tény, hogy a komáromi nagygyűlés miatt egyes polgármesterek részéről nézeteltérések és sértődések is előfordultak. Úgy gondolták, talán szándékosan kihagytuk őket a munkából. Igaz, hogy történtek adminisztratív mulasztások, például a meghívók kézbesítése és az információk átadása terén, de ez csakis annak tudható be, hogy az irodát egyetlen hölgy vezeti, aki az utóbbi időben sokat betegeskedett. Bízom abban, hogy a félreértések tisztázása után a régiót kettészakítani akaró erők véleménye megváltozik, és megoldódik ez a probléma. - Ki hívta össze a csütörtöki gyűlést? - A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának múlt hét végi közgyűlése előtt a Csallóközi Régió elnöke összehívta az országos nagygyűlésre delegált küldötteket. A megbeszélésen azonban sem az elnök, sem az alelnökök nem vettek részt, így a küldöttek engem bíztak meg, hogy a tanács nevében írjam alá a csütörtöki ülésre szóló meghívókat. Erre gzért volt szükség, mert a régió közgyűlésének határozata szerint a társulás dunaszerdahelyi részében április tizenötödikéig tiszázni kell a tanácstagsággal kapcsolatos problémákat. - A csütörtöki ülésre a komáromi járásból nem is hívtak képviselőket? - Az alapszabály szerint a járás tanácstagjaira csak a járás polgármesterei szavazhatnak. A komáromiak részéről a tanácstagság rendben van, ezért csak a Dunaszerdahelyi járás képviselőit hívjuk meg. - Tehát nem a különválásról fognak tárgyalni? - Nem ezzel a céllal hívtuk össze a megbeszélést, de azért szeretnénk azt is tisztázni. Ha vannak ilyen erők, akkor mutatkozzanak meg. Ne bomlasztólag hassanak a társuláson belül, hanem mondják ki nyíltan, ha külön régiót akarnak. (gaál) A gordiuszi csőmét nekünk keli kibogoznunk (Folytatás az 1• oldalról) nem kis szerepe volt a kiváló lobbysta tevékenységet folytató Habsburg Ottónak. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a magyar parlament közelmúltban hozott határozata nem kompatíbilis az ET ajánlásaival. Konkrétan arról van szó, hogy a küszöbgátak létesítése helyett a víz szivattyúval történő átemelésével kívánják megoldani a Szigetköz ideiglenes vízellátását. Erre szintén rá lehetne mutatni. Én azonban nem vagyok híve a hibák kölcsönös felhánytorgatásának. Szerintem az lenne a helyes megoldás, ha a magyar szakemberekkel nem az Európa Tanácson vagy a politikusokon keresztül tárgyalnánk, hiszen nem kérdéses: technikai és ökológiai problémáról van szó. Nem szabadna tehát olyan síkra terelnünk a tárgyalásokat, ahol az az elv érvényesül, hogy akkor engedek, ha te is engedsz. Szem előtt kell tartanunk: ezt a művet együtt kezdtük el építeni, ezért a hibák elhárításán is közösen kell gondolkodnunk. Ennek érdekében foglaltuk bele a kormány programnyilatkozatába, hogy a kabinet egyik prioritása Bős ügyében megegyezésre törekedni a Magyar Köztársasággal. • Milyen esélyét látja a megegyezésnek? - A politikusok sajnos meglehetősen összekuszálták a dolgot, minek következtében most főhet a fejünk amiatt, hogy miként bogozzuk ki ezt a gordiuszi csomót. Az ET szakértői, mint ismeretes, négy megoldási forgatókönyvet dolgoztak ki. Mi ezeket elbíráltuk, s most azon vagyunk, hogy valamilyen módosított változatot alkalmazhassunk. A félreértés elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, magyar kollégámmal nem egyezséget akarunk kötni - hiszen nem technikai tárgyalásokat folytatunk egymással -, hanem azt szeretnénk megtudni, milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Én mindenesetre úgy vélem, hogy kár minden köbméternyi vízért, ami feleslegesen folyik el, hiszen a villanyenergiát ki kell termelni. Az sem vitás, hogy a mellékágrendszert annyi vízzel kell ellátni, amennyi az erdők újraéledéséhez szükséges. Az csupán technikai kérdés, hogy erre a Mosoni-Dunán, avagy az Öreg-Dunán keresztül, keresztgátak segítségével kerüljön sor. Kollégámmal ezeket a kérdéseket szeretnénk megvitatni, hogy ezután teret adhassunk a műszaki szakértők tárgyalásainak. 0 Ön azt mondta, hogy Bős kérdését kétoldalú tárgyalásokkal, külföldi részvétel nélkül kellene megoldani. De vajon a magyar fél egyetért-e ezzel a javaslattal? - Nem tudom. Erre csak a miniszter úrral való tárgyalás után tudok válaszolni. Mi ezzel a javaslattal mindenesetre élni fogunk, mivel úgy véljük, hogy ez lenne a helyes eljárás. HORVÁTH GABRIELLA Budapest és Varsó nem akarja lekésni az EU-vonatot A NATO CtorazscienáS bombázta a szerb hadállásokat Kormányprogram Szavazás előtt... (TA SR-hír) - Az SZK Nemzeti Tanácsában ma vitatják meg a Moravčíkkabinet kormányprogramját. A törvényhozás egyes bizottságai már korábban megismerkedtek a fontos dokumentummal. Ám a bizottságokban nem aratott nagy tetszést. Például a peticiós, jogvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság annak ellenére sem fogadta el a programot, hogy Ladislav Pittner belügyminiszter a képviselők előtt kijelentette, a rendőrséggel erősítik meg az államhatár védelmét, és néhány ország polgáraival szemben bevezetik a vízumkötelezettséget. Tegnap az alkotmányjogi, valamint az államigazgatási, önkormányzati és nemzetiségi bizottság sem fogadta el a dokumentumot, pedig a képviselőknek a kormány négy tagja: Ivan Šimko és Roman Kováč miniszterelnök-helyettesek, valamint Mikuláš Dzurinda és Milan Hanzel miniszterek magyarázták el a kabinet koncepciójának lényegét. „Ez a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt elképzelései szerinti együttműködés eredménye. A két politikai szubjektum, pontosabban annak képviselői a dokumentumról szóló vita során gyakorlatilag egyetlen érdemi ellenvetést sem tettek, ennek ellenére nem fogadták el" - nyilatkozta Ľudovít Černák, a parlament alelnöke. Černák a kormányprogramban elsősorban a gazdasági részt értékelte nagyra, mivel világosan deklarálja a gazdasági átalakítás folytatását. Szerinte a vita során a programot úgy módosítják, hogy abból világosabban kitűnjön a vagyonjegyes privatizáció támogatása. Ľudovít Cérnák közölte, a kormányprogram ugyanolyan törvényhozási folyamatnak lesz alávetve, mint az egyéb dokumetumok. Csökken a mezőgazdaság támogatása (TA SR-hír) „A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének átnyújtottuk a kormányprogram gazdaságpolitikai részét és az 1994-es évre szóló költségvetési kockázatok elemzését. A gazdasági miniszterek mai ülésükön összevetették az IMF álláspontját a kormányéval, s mint kiderült, a két dokumentum között nincsenek számottevő ellentétek" - nyilatkozta Brigita Schmögnerová miniszterelnök-helyettes a kabinet gazdasági minisztereinek tegnapi ülésén. „Az IMF küldöttsége tudomásul veszi a szlovák fél által javasolt intézkedéseket" - tette hozzá. Ilyen in" tézkedés például, hogy a bevételi oldalon szigorítani fogják az adófegyelmet és növelni az adóbehajtások hatékonyságát, míg a kiadások terén a mezőgazdaság, a hőenergia és a villamosenergia dotálásának enyhe csökkentésével számolnak. Brutális rablógyilkosság Pozsonyban (Folytatás az 1. oldalról) • A gyilkosság oka már ismert? - Minden bizonnyal rablógyilkosságról, tehát nyereségvágyból elkövetett hidegvérű emberölésről van szó. A vizsgálat a legjobb szakértőink bevonásával teljes gőzzel folyik. • Feltételezhető, hogy az elkövetők az áldozatok honfitársai voltak? - Ezt egyelőre sem kizárni, sem megerősíteni nem tudom. Lehet, hogy a boncolási jegyzőkönyv áttanulmányozása után már valamivel többet fogunk tudni. • Hogy viszonyul a lakosság a rendőrség felhívásához? - Már érkezett néhány bejelentés. Ezeket fokozatosan értékeljük. Amint kézzelfogható eredményről tudunk majd beszámolni, sajtótájékoztatón ismertetjük a történteket. (ordódy) Lapzárta: 22.10 (Új Szó-tudósítás) „Nem hiszem, hogy a magyar csatlakozási kérelem benyújtása az Európai Unióhoz a visegrádi négyek együttműködésének léfékeződéséhez vezetne. Ha netán ez mégis bekövetkezne, akkor azt nem a magyar lépés okozza majd" jelentette ki Boros Jenő magyar nagykövet tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. A magyar diplomata kitért arra, hogy Magyarország és Lengyelország a hónap elején egy hét különbséggel nyújtotta át Athénban a hivatalos csatlakozási kérelmet, s ezt a két fővárosban természetesen előzetesen egyeztették. Boros Jenő és a jelen lévő pozsonyi lengyel nagykövet is nyomatékosan hangsúlyozta: a kérelem beadása előtt konzultáltak az Európai Unió és a V4 tagországaival - így szlovákiai politikusokkal is -, de elutastó magatartást egyetlen állam részéről sem tapasztaltak. Budapest nem titkolt stratégiai célja az, hogy az ezredfordulóra az ország már az EU teljes jogú tagja legyen. Ez azt követően vált lehetségessé, hogy február elsején érvénybe lépett a magyar társulási szerződés. A magyar nagykövet szerint eleve fel sem vetődhetett az a lehetőség, hogy a négy visegrádi tagország együtt nyújtsa be a teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmet, hiszen Szlovákia esetében például nem lépett hatályba a társult tagságra vonatkozó szerződés sem, így Pozsony addig nem is kérelmezheti a teljes jogú tagságot. Mindkét nagykövet úgy vélte, ha Budapest és Varsó várt volna a kérés előterjesztésével, több kedvező dátumot lekésett volna. Két év múlva lesz az EU reformjáról döntő magas szintű tanácskozás, s magyar részről bíznak abban, utána már megkezdődhetnek a felvételi tárgyalások. Kedvező esetben három éven belül lezárulhatnak, és 2000-re megvalósulhat az áhított tagság. Boros Jenő és lengyel kollégája egyaránt hangsúlyozta: az EU-ba való integrálódásnak nincs alternatívája, nem helyettesítheti a V4-en belüli együttműködés. Boros Jenő végezetül hangsúlyozta, a magyar EU csatlakozás senki ellen sem irányul, sőt Budapest azon lesz, hogy egyengesse a szomszédos országok tagságának útját is. (p. vonyik) (Folytatás az 1. oldalról) beavatkozását, miután egy szerb harckocsi közvetlenül a várost kezdte lőni. Rose szerint vasárnap veszélyes méreteket öltött a város elleni tüzérségi támadás, s az sem segített, hogy a délután folyamán három ízben is figyelmeztette a szerb főparancsnokságot, hagyják abba, vagy számíthatnak a megtorlásra. Rose elmondta, a bombázás után, este hét óra tájban a szerb tüzérség abbahagyta a tüzelést, s az éjszaka csendben telt el. Nyugati diplomáciai körök szerint a támadást az UNPROFOR segélykérésére hajtották végre, válaszként a Gorazsde elleni támadásra. Butrosz Ghali szóvivője bejelentette, az ENSZ-főtitkár nem riadt vissza attól, hogy jóváhagyja a légi beavatkozást, s attól sem riad vissza, hogy a támadást megismételje, ha nem lesz más mód a védett övezet biztonságának garantálására. A szerb főparancsnokság még az éjszaka folyamán közleményt adott ki a támadásról. Eszerint az ENSZ ezzel a bombázással nyíltan a szerbek ellen fordult, a NATO pedig nyílt agressziót hajtott végre a szerb nép ellen. Karadzsics szerb vezető rögtön lemondta a tegnapra tervezeti találkozóját Charles Redmannel, az amerikai különmegbízottal, s bejelentette: a szerbek megszakítanak minden kapcsolatot az UNPROFORHarach-Boros találkozó (TA SR-tudósítás) - Ľubomír Harach szlovák oktatásügyi miniszter tegnap fogadta Boros Jenőt, a Magyar Köztársaság nagykövetét. Mindketten megerősítették, szükséges a kölcsönös együttműködés, ezért rövid időn belül a két ország szakértői csoportja vitatja meg a részleteket, és készíti elő a tárcaközi együttműködés protokollját. Boros Jenő megkérte a minisztert, hogy a szlovák fél küldjön szlovák pedagógusokat Magyarországra, javítandó a magyarországi szlovák diákok nyelvismeretét. Boros továbbá figyelmeztetett, ugyanilyen misszió szükséges a vallás területén is. Ľubomír Harach hangsúlyozta, tárcája nagy figyelmet szentel a nemzetiségi iskolák problémájának. Ezzel kapcsolatban szakértők kerekasztal-megbeszélését javasolta, amelynek azonban nem lehet politikai színezete. Ľubomír Harach tegnap Mihai Dinucut, Románia Pozsonyban akkreditált nagykövetét is fogadta, vele szintén az oktatásügyről, valamint a két ország közötti diák- és pedagóguscseréről tárgyalt. ral. Gvero tábornok, szerb vezérkari tiszt vasárnap közvetlenül a beavatkozás előtt cáfolta azokat a híreket, hogy a szerb csapatok bevonultak Gorazsdeba, sőt azt is tagadta, hogy lövik a várost. Gvero később közölte, hogy a NATO gépei négy rakétát lőttek ki polgári célpontokra. Tegnap még nem lehetett pontosan tudni, vannak-e áldozatok, szerb hírforrások azonban közölték, hogy a támadásban több polgári személy életét vesztette. Nyugati hírügynökségek biztosra veszik, hogy a Phantomok legalább két szerb harckocsit megsemmisítettek. A Pentagon szóvivője közölte, a két amerikai repülőgép három Mark-82 típusú, egyenként 227 kilogrammos bombát dobott le a szerb hadállásokra. A fegyveres beavatkozás hírére még vasárnap este Belgrádba érkezett Vitalij Csurkin, Jelcin orosz elnök különmegbízottja. Tegnap Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Paleba utazott, Karadzsics szerb vezetőhöz. Moszkva álláspontja szerint a bombázás veszélyezteti a békefolyamatot. Jelcin első reagálásában - a Tanjug hírügynökség szerint - azt közölte, hogy az olyan kérdéseket, mint a boszniai szerb hadállások bombázása, nem lehet megoldani az USA és Oroszország közötti konzultációk nélkül. GYARMATI JÓZSEF Meg kell állítani a kivándorlást (Folytatás az 1. oldalról) Levelében, melyet a Magyar Nemzet tegnapi száma hozott nyilvánosságra, Tőkés püspök megelégedéssel nyugtázta, hogy a mostani kormány is „az új, demokratikus Magyarország Antall József neve által fémjelzett politikájának folytonossága jegyében, az európai integráció stratégiai célkitűzéseivel azonos szinten érvényesíti az egyetemes magyar nemzetpolitika követelményeit, ez utóbbiaknak rendelve alá az ország külpolitikáját". A püspök elsősorban azt kéri a magyar vezetőktől, hogy segítsenek megállítani az erdélyi magyarok kivándorlását Magyarországra, „megfelelő politikai és gazdasági eszközökkel segítsenek megteremteni az ittmaradás esélyeit - hogy ne pusztuljunk ki Erdélyből, miként a zsidók, a szászok és a svábok". Tőkés figyelmeztet arra, hogy a nagy magyarországi elvándorlás miatt a romániai magyarság folyamatosan elveszti lényeges értelmiségi rétegeit, a tanulóifjúság egy részét stb. Megemlíti, hogy az utóbbi években mintegy 3000 orvos települt át, akik szülőföldjükön nagyon hiányoznak. Hangsúlyozza, hogy a kisebbségi népközösségeknek az európai fórumokon politikai szubjektivitást kellene kapniuk, továbbá, hogy „romániai magyar népközösségünk fennmaradásának nélkülözhetetlen alapfeltétele az országunk épségét és plurális - egységét tiszteletben tartó korlátozott szuverenitás". Nagyra értékeli a Balladur-tervet, szerinte Budapestnek szorgalmaznia kell az eredeti változat megvalósítását. Mint ismeretes, ez a változat még bizonyos békés határkiigazításokat is elképzelhetőnek tartott, ami a későbbi változatból már kimaradt. A püspök úgy véli, hogy a Balladurterv „az elhibázott világháborús békekötési rendszerek bizonyos fokú korrekciója jegyében kivételes lehetőséget nyújt a kollektív kisebbségi jogok nemzetközi kodifikációja " számára. Magyarország és a romániai magyarság kapcsolatait Tőkés szerint szintén kétoldalú egyezményben kellene szabályozni. Ennek lenne egyik része az az intézkedéscsomag, amely a romániai magyarság magyarországi kivándorlását volna hivatott megállítani. KOKES JÁNOS
