Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-08 / 80. szám, péntek

1994. ÁPRILIS 12. ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK Magyarország Módosul a beutazás szabályozása (Budapesti tudósítónktól) Ötezer forintnak megfelelő konvertibilis fizetőeszközzel kell május l-jétől rendelkeznie a Magyarországra érkező külföldinek minden egyes beutazásakor a jelenlegi napi ezer forint helyett. Az MTI jelentése szerint a pénzügyminisztérium döntése összefüggésben van a május 1-én hatályba lépő új idegénrendészeti törvénnyel. A határőrség helyettes szóvivője Kőműves József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy hetente átlagosan mintegy 10 ezer külföldi állampolgárt utasítanak vissza a magyar határállomásokról, mert nem teljesítik a beutazáshoz szükséges feltételeket, legtöbbször nem rendelkeznek a szükséges napi ezer forinttal. A hatóságok véleménye szerint az elutasítottak száma május elseje után valószínűleg tovább fog növekedni, bár a korábbi tapasztalatok alapján a beutazók többsége előbb-utóbb nyilván alkalmazkodni fog az új rendelkezéshez. (Kokes) Izrael A holocaust áldozataira emlékeztek NÉHÁNY SORBAN | A CSEH SAJTÓBÓL J A szlovák-morva határon uralkodó helyzet és az állandósult problémák azt jelzik, a határ kiépítése nem lesz olyan egyszerű, mint ahogyan az kezdetben tűnt - állapította meg tegnapi jegyzetében a Lidová demokrace. Ezúttal a határ morva oldalán merült fel egy megoldatlan kérdés: nincs elég határőr, több száz állás még mindig betöltetlen. (TA SR-hír) Juvenal Habyarimana rwandai és Cyprien Ntaryamira burundi államfő tegnap életét vesztette. Rwanda fővárosának, Kigalinak a repülőterén közvetlenül a leszállás után robbant fel a gépük, amelyen egynapos látogatásukról tértek vissza a tanzániai fővárosból. Dar es-Salaamban arról tárgyaltak, milyen segítséget nyújthat Tanzánia a két szomszédos ország közti etnikai feszültség megszüntetéséhez. Rwanda ENSZ-képviselője bejeA cseh belügyminisztérium vezetése a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, hogy a határrezsim normalizalása nélkül, a szlovák-morva határ viszonylag szabad átjárhatósága miatt Csehországnak rövidesen komoly menekültproblémával kell szembenéznie. Míg Németország visszaküldi a menekülteket Csehországba, Szlovákiából gyakorlatilag szabadon átjöhetnek a Cseh Köztársaság területére. lentette, nem szerencsétlenségről, hanem kitervelt gyilkosságról van szó: egy ismeretlen támadó rakétavetővel lőtte a gépet. Néhány órával a tragédia után Kigaliban súlyos harcok robbantak ki az elnöki palota körül, a várost robbánosok rázták meg. A helyi lakosság nem tudta megállapítani a harcokat kirobbantó fegyveresek hovatartozását. A délutáni jelentések szerint az elnöki gárda tagjai elraboltak három minisztert és elhurcolták az ENSZ háron megfigyelőjét is. (TA SR-jelentés) Izraelben tegnap, a hősiesség napján kétperces néma csenddel tisztelegtek a második világháború idején elpusztított 6 millió zsidó emléke előtt. Helyi idő szerint 10 órakor két percre megállt az élet, a televízió és a rádió is megszakította adását. Megszólaltak a szirénák, az emlékhelyeken és a közterületeken megkezdték az áldozatok neveinek felolvasását. Jicchak Rabin kormányfő szerda este, az emléknap kezdetekor mondott beszédében arra mutatott rá, hogy világszerte ismét terjed az antiszemitizmus. „A holocaust valamennyiünk életrajzának része" mondotta Rabin és hozzáfűzte: „Azok, akik szenvedtek, túlélték és tanúskodhatnak, lassan eltávoznak." Az ENSZ főtitkára és a Biztonsági Tanács közös nyilatkozatban ítélte el a szerdai afulai öngyilkos bombamerényletet, melynek következtében 8 ember életét vesztette és kb. 50 megsebesült. Felszólítottak annak megakadályozására, hogy a me(TA SR-jelentés) Leonyid Kravcsuk ukrán elnök Kijevben, a piaci viszonyokkal foglalkozó sajtótalálkozón a Moszkva-barát Krím félsziget és Ukrajna feszült viszonyára utalva azt mondta, csak vérontáshoz vezető alkotmányellenes eljárás esetében hirdetik ki a rendkívüli állapotot. Szerinte a Krímmel szemben rugalmas politikát kell folytatni. Kifejtette, Kijev semmilyen kifogást sem emelne az ellen, ha á félsziget összhangban az ukrán törvényekkel - a gazdasági önállóságra törekedne. Jurij Meskov krími elnök azonban rénylet lefékezze a közel-keleti békefolyamatot. Az autóbusz elleni támadásért a militáns iszlám Hamasz mozgalom vállalta a felelősséget, mondván, megtorlás volt ez a hebroni merényletért. A Hamasz katonai szárnya bejelentette: fokozni fogja támadásait. Egyben felszólította a palesztinokat, készüljenek a háborúra a megszállt területeken élő zsidó telepesek ellen. Az iráni rádió tegnap üdvözölte az afulai merényletet. Az ország iszlám vezetése egyébként leplezetlenül támogatja a Hamaszt, amelynek végső célja Izrael megsemmisítése. Tegnap újabb merényletek történtek. Asdod dél-izraeli város közelében egy palesztin a buszmegállóban lelőtt egy izraelit, s többeket megsebesített, majd maga is egy polgári személy vagy egy katona áldozata lett. Röviddel ezt megelőzően a Gáza-övezet és Izrael közti határátkelőhelyen két pálesztin késsel súlyosan megsebesített egy zsidó telepest. még egyetlen gazdasági jellegű rendeletet sem hozott. így kénytelen lesz tudatosítani, hogy az óramutató átállításával nem valósítható meg a reform - utalt ironikusan Kravcsuk arra, hogy a Krím áttért a moszkvai időre. Ukrajna elnöke azt állította, hogy Meskov mind a krími, mind az ukrán törvényeket megsérti, az elve: elnök, nemzetisten. Ez veszélyes politika - mondotta Kravcsuk és hozzáfűzte: Moszkva állandóan Ukrajna ellen uszítja a Krím félszigetet. E

douard Balladur személyében 16 év után tegnap ismét francia miniszterelnök látogatott Kínába. Kíséretének tagja Alain Juppé külügyminiszter, Gérard Longuet ipari, postaügyi és külkereskedelmi miniszter, valamint tíz parlamenti képviselő. A kínai külügyi szóvivő szerint a látogatásnak mindenekelőtt politikai jellege van, célja pedig a kétoldalú viszonyjavítása, a széles körű gazdasági együttműködés megalapozása. Párizs és Peking az idén január 12-én írta alá azt a megállapodást, amely a közel két évig tartó ellentétek után megteremtette a lehetőséget arra, hogy a francia vállalatok ismét megjelenjenek Kínában. A szóvivő azonban nem volt hajlandó konkretizálni, hogy a közeljövőben milyen tervezetek megvalósításában vehetnének részt francia cégek. B

ejrúti parlamenti források tegnapi tájékoztatása szerint a Vatikán le akaija mondani II. János Pál pápa májusra tervezett libanoni látogatását, de az is lehetséges, hogy két vagy három hónappal elhalasztja. Ennek a döntésnek több oka lehet: számos libanoni muzulmán politikai és vallási vezető bírálta a látogatás tényét. Sőt, néhány keresztény politikus is tiltakozott ellene, attól tartva, hogy a látogatást sokan a jelenlegi libanoni állapotok pápai áldásaként könyvelnék el. Ám az is elképzelhető, hogy az egyik libanoni templomban február végén végrehajtott és több áldozatot követelt támadás után a Vatikánban aggódnak a pápa bizonságáért. A

usztriában június 12-én tartják meg a népszavazást az ország csatlakozásáról az Európai Unióhoz - közölte tegnap Heinz Fischer osztrák parlamenti elnök a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A közvélemény-kutatások szerint az osztrákok 50 százaléka szorgalmazza a belépést az EU-ba. L

engyelország 2000 körül válhatna az Európai Unió tagjává, ám az oda vezető út hosszú, nehéz és bizonytalan lesz - fejtette ki véleményét a szejmben Andrzej Olechowski. A lengyel külügyminiszternek ma Athénban kellene átnyújtania a felvételi kérelmet Theodorosz Pangalosznak, az európai ügyekért felelős görög miniszternek, az EU-tanács soros elnökének. K

ína idén sem vesz részt azokon a nagyszabású ünnepségeken, amelyet április 15-én rendeznek meg Észak-Koreában Kim Ir Szen legfelsőbb vezető 82. születésnapja alkalmából. Mint ahogy a pekingi külügyminisztérium szóvivője közölte, Kína és a KNDK közt jók a kapcsolatok, s a távolmaradásnak nincs különösebb politikai jelentősége. Hozzáfűzte még: Peking ellenzi mindazt, ami növeli a feszültséget a Koreai-félszigeten, beleértve a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot, az amerikai Patriot rakéták elhelyezését Dél-Koreában. Véleménye szerint a KNDK nukleáris objektumai körüli vitát tárgyalások úján kellene megoldani. T

örök és amerikai diplomaták szerda óta Ankarában tárgyalnak a kétoldalú gazdasági és katonai együttműködésről szóló szerződés meghosszabbításáról - tájékoztatott a török külügyminisztérium. Az Egyesült Államoknak idén 125 millió dolláros gazdasági és 405 millió dolláros katonai segélyt kellene nyújtania Törökországnak. S

ilvio Berlusconi, az olaszországi parlmenti választások győztese és a Fininvest kereskedelmi szövetség elnöke megismételte ajánlatát: eladja az általa ellenőrzött társaságokat, hajlandó alkalmazkodni a kereskedelem és a politika közötti kapcsolatokban megszabott amerikai normákhoz. Leszámítva a Fininvestet, Berlusconi három tévéállomás, szupermarket-hálózat, több lap, folyóirat, kiadó és mozi tulajdonosa, s ugyancsak az övé az AC Milano futballklub. Kihangsúlyozta: a klubelnökségről akkor sem lenne hajlandó lemondani, ha az olasz államfő miniszterelnökké nevezné ki. A rwandai és a burundi államfő halála Kitervelt gyilkosság volt Főszakácscsere Bili Clinton kénytelen volt újabb komoly határozatot hozni, mivel úgy tűnik, hiábavaló volt a több mint egy, évi próbálkozás és igyekezet. Legalábbis erre lehet következtetni a Fehér Házból érkezett legújabb jelentésből, mely szerint az amerikaiak elnöke ismét rendkívül fontos poszton rendelt el változtatást. Ezúttal azonban nem politikai, hanem, úgymond, teljesen prózai okokból. Egyszerűen nem tudta megszokni a fennséges francia ízeket, amelyekkel Pierre Chammbrin fehérházi főszakács kényeztette (volna) az elnöki házaspárt. Clinton - mint ahogy arról a New York Times részletesen beszámolt — valamiféle pályázatot írt ki, s a csaknem egy hónapig tartó, kóstolással egybekötött verseny után végleg eldöntötte: meneszti francia főszakdesát, hogy a jövőben immár vérbeli amerikai állítsa össze napi menüjét. Clinton már a választási kampány idején is azzal dicsekedett, hogy a hagyományos amerikai ételeket szereti, főként a gyorsbüfék és utcai „szakácsok" által kínált hamburgert, hot dogot... Most azonban - nyilván a vonalaira is ügyelő Hillary sugallatára - kikötötte: a Fehér Házban tálalt ételek egészségesek és kalóriaszegények legyenek. De a hivatalos fogadás, az más lapra tartozzon, ne sajnálják a vendégeket - roskadozzon ám az asztal.:. (ug) Az afulai mentőosztag tagjai az öngyikos bombatámadás áldozatait szállítják el a merénylet helyszínéről Elnök, nemzet, isten... Kravcsuk Meskovot bírálja Elefánt a küszöbön Kelet-Európában vihart okozott a szerdán közzé tett orosz elnöki rendelet, amely - jóváhagyva a védelmi és a külügyminisztérium ajánlásait - 30 katonai támaszpont létrehozásának tervét jelenti be Oroszország határain kívül, nevezetesen a Független Államok Közösségének és Lettországnak a területén. A politikai bomba, érthető módon, először Rigában robbant. Még az éjszaka rendkívüli ülést tartott a kormány, és arra a következtetésre jutott, hogy Jelcin rendelete lehetetlenné teszi a megállapodást az orosz csapatok kivonásáról és ezzel összefüggésben a Skrundában lévő radarállomásról is. Pedig március közepén Moszkvában parafálták azt a megegyezést, amelynek értelmében augusztus 31-ig távoztak volna Lettországból a volt szovjet katonák, viszont öt és fél éven át az orosz fél még használhatta volna a radarállomást, mint polgári irányítás alatt álló létesítményt. És itt jön a bökkenő. A parafált dokumentummal ellentétben az elnöki rendelet katonai támaszpontról beszél az Orosz Föderáció és az érintett országok biztonságának garantálására, az új fegyverzet és haditechnika kipróbálására. Az Interfax tegnapi, jól tájékozódott, ám meg nem nevezett forrásokra való hivatkozása, hogy „nem megfelelő szóhasználatról", illetve egyszerű „technikai hibáról" van csak szó - nem más, mint eső után köpönyeg. Rigát aligha nyugtatja meg, főleg olyan körülmények között nem, hogy ugyancsak szerdán közölte Moszkva Észtországgal: augusztus végéig nem áll módjában kivonni katonáit. Ezek után senki sem lepődne meg, ha Riga hasonló üzenetet kapna, tehát a nyugtalanság és az aggodalom valóban megalapozott. Megfigyelők szerint ez legalább egyéves halasztást jelent. Úgy tűnik, Oroszország mindenképpen meg akarja kapni az észtektől azt a 23 millió dollárt, amiből allítólag házakat építene a hazaszállított katonáknak. Az sem kizárt, hogy felveri a csapatkivonás árát. Sőt, nem valószínű, hogy lemond követeléséről, miszerint a nyugalmazott orosz katonatisztek és családtagjaik Lettországban, illetve Észtországban maradjanak, s még rendes nyugdíjat is kapjanak. Márpedig a baltiaknak meggyőződésük, ha ebbe beleegyeznének, egy csomó orosz kémet szabadítanának magukra. A maximum, amire hajlandóak, hogy a maradni szándékozó katonatisztek kérelmeit egyénenként bírálják el. Amit nem szabad szem elől téveszteni: sokkal többről van szó, mint a baltiak és Oroszország ellentéteiről. A FÁK-tagországok többsége is csak azért egyezik bele - egyelőre! - az orosz katonai jelenlétbe, mert nincs más választása, hiszen nemzeti hadseregeik még gyerekcipőben járnak, s csak az oroszoktól „levetett',' fegyverekkel vannak télszerelve. Vagyis ami most még biztonsági érdekük, az néhány év múlva a baltikumihoz hasonló feszültség forrása lehet. Továbbá teljesen nyilvánvaló, hogy az orosz katonai vezetés képtelen belenyugodni mozgásterének alapos összezsugorodásába, képtelen tudomásul venni,-hogy immár nem dirigálhat fél Európának és Ázsiának. Ennek tudható be az is, Oroszország a békepartnerség keretében kivételezett kapcsolatokra tart igényt a NATO-val, hangsúlyozva az ország nemzetközi politikai és katonai súlyát, s nem utolsósorban azt a tényt, hogy atomhatalom. Kétségtelen, hogy erről sem a NATO, sem friss békepartnerei, de a többi ország sem akar s nem is tud megfeledkezni. Ez azonban aligha jogosítja fel az állítólag szintén Európába tartó Oroszországot arra, hogy már a küszöbön erőmutatványokkal döbbentse meg a bentlévőket. Merthogy Európa olyan, mint egy porcelánbolt: elefántra semmi szüksége. GÖRFÖL ZSUZSA