Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-29 / 98. szám, péntek

8 MINDENNApI BŰNÜGYEINK TŰJSZÓ* 1994. ÁPRILIS 4. A miniszter orvosol Az egészségügy dolgozói még jól emlékezrtek arra, hogy voll miniszterük miként szabadult meg a kórházak igazgatóitól. Emlékeznek arra is, 1 hogy míg eleinte tiltakozni próbáltak az igazságtalan és indokolatlan leváltások miatt, később, tartva az új főnök esetleges bosszújától, csak egymás között háborogtak. Tibor Sagát egészségügyi minisz. ler rendel kíván teremteni, orvosolni akarja a múlt igazságtalanságait. Mégpedig úgy, hogy - azokban a kórházakban, ahol a miniszter az igazgatói tisztségekbe nem pályázat útján, hanem mozgalmi, baráti alapon helyezte embereit - az érdeklődőknek újból meg kell pályázniuk a vezető posztot. S hogy a miniszter és a tárca tisztségviselői valóban komolyan gondolják-e azt, hogy a legrátermettebbek kerüljenek az egészségügyi intézetek élére, új játékszabályokat, pályázati rendet dolgoztak ki. A múlt szokásaitól eltekintve, amikor az indoklás nélkül leváltott igazgatók papírforma szerint igen, ám a valóságban nem vehettek részt a pályázaton, a jelenlegiek megkapják a lehetőséget: megmérettethetik szakértelmüket, bebizonyíthatják rátermettségüket! • A napokban eldől, vajon merik-e? (péterfi) Közgazdász nagykövetek kellenek (Üj Szó-tudósítás) Szerdán tartotta közgyűlését a 1 ^ ezer tagot számláló Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara (SOPK), melyen megvitatták és elfogadták a kamara tavalyi tevékenységéről szóló jelentést. Felhívták a jelen lévő kormánytagok figyelmét, milyen gazdasági területeken kell sürgősen előbbre lépni. Peter Mihók a SOPK elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján ismertette a közgyűlésen elfogadott határozatokat valamint a kamara idei célkitűzéseit. A SOPK közleménye leszögezi: 1994 első negyedében tovább tart a szlovák gazdaság stagflációja (a termelés stagnál az infláció növekedik), és a jelenlegi feltételek cseppet sem nevezhetők vállalkozásbarát közegnek. Peter Mihók négy területet emelt ki, amelyek alapvetően befolyásolhatják az ország gazdasági talpraállását. Először is, elegendő hitellehetőséget kell a vállalkozóknak teremteni. Ennek megvalósítása megköveteli az államháztartás deficitjének csökkentését, ugyanis a költségvetés hiányának fedezése óriási pénzforrásokat szív el a gazdaságtól. Másodszor, a gyors ütemű privatizáció beindítása; a kamara tehát üdvözli a vagyonjegyes privatizáció második hullámának előkészítését. Harmadszor, valamennyi tulajdonformát egyenrangúnak kell tekinteni. A nagy állami vállalatokra is ugyanolyan jogok kell, hogy vonatkozzanak, mint a kis magán részvénytársaságokra,.- szögezte le Mihók. Végezetül a kormány exporttámogató politikájának fontosságát emelte ki. Szlovákia vállalatainak gyártókapacitását a volt szövetségi köztársaság illetve a KGST piacához méretezték, s nem a jelenlegi 5,3 millió hazai fogyasztóhoz. Ezért a termékek külpiaci elhelyezése égető fontosságú. Peter Mihók szerint az ország nagyköveteinek egy kicsit közgazdászoknak is kell lenniük; a külképviseletek ne csak politikai síkon képviseljék Szlovákiát hanem gazdasági területen is. A SOPK a külkereskedelmi vállalatokkal karöltve kereskedelmiinformációs hálózat kiépítését tervezi a nagyvilágban. Mint megtudtuk, ennek részleteit Mihók a jövő héten vitatja meg Peter Magvaši gazdasági és Eduard Kukán külügyminiszterrel. (sidó) Jó folytatást, Csengettyű! Jubilál a sokak szerint legszebben szóló kassai csengettyű, azaz a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium Csengettyű énekkara. Huszonöt esztendó's. Születésnapját vasárnap délután a művészetek házának koncerttermében ünnepli. S mivel mással, mint énekléssel! A műsorán szereplő dalok színes csokrával áll újból, sokadszor a közönség elé. Tulajdonképpen mindig ünnep, mindig felemelő érzés a hallgatóságnak a gyermeksereg sajátos éneke. Csengő hangjával elbűvöli és megszépíti környezetét, mint általában a művészi produkciók, művészi alkotások, illetve az igazi közértékek. Szinte biztos, hogý a vasárnapi jubileumi hangversenye is élménydús születésnapi ünnepség lesz. Ünnep nemcsak neki, hanem a vendégkórusoknak (a pécsi Leöwey Klára Gimnázium énekkara, a Kassai Gyermekkórus és az anyaiskola gimnáziumi leánykara) és a hallgatóságnak is. A Csengettyűt kezdettől fogva Homolya Éva tanító néni vezeti. - Iskolánknak már előttünk, tehát az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején is volt énekkara, ám hatvankilenc előtt évekig nem. Én a hatvanas évek végén jöttem ide tanítani, s hatvankilencben megalakítottuk az azóta folyamatosan „dolgozó" Csengettyűt - válaszolt első kérdésünkre a minap. - Mi adta az impulzust a kórusszervezéshez, kórusalapításhoz ? - A zeneimádat, az éneklés szeretete. Valahonnan innen jött az indíték, innen indult az egész. Meg az is igaz, hogy az iskola akkori igazgatósága is fontosnak tartotta egy ilyen csoport létrehozását. - Mit jeleni egy iskola éleiében egy énekkar létezése ? - Sokat. Szerintem nagyon sokat. Segíl kialakítani a gyermekekben a művészetszeretetet, hat a szépérzék fejlődésére. Tapasztalataim alapján állítom, hogy az énekkaros fiatalok közelebb kerülnek a komolyzenéhez, mint általában a többiek, nem kapcsolják ki a rádiói, ha az komolyzenét sugároz. Ugyanakkor van egy sajátos összetartó varázsa, közösségformáló szerepe is. A mi esetünkben pedig mindezek mellett megfigyelhető, hogy a gyermekek magyarságtudatát is erősíti. Arról nem is beszélve, hogy a sikerélmény is fontos, mert önbizalmat atl, meg új célok elérésére serkenti a gyereket és felnőttet egyaránt. - Úgy tudom, a Csengettyű „ vitrinjében " ott díszeleg szinte minden nálunk elérhető díj... - A szlovákiai magyar gyermek- és iljúsági énekkarok országos seregszemléin, versenyein értékeléskor, „éremosztáskor" többször állhattunk fel a dobogó legmagasabb fokára. Felléptünk néhányszor Pécsett, részt vettünk a Kodály Zoltán centenáriumon Oroszlányban, vendégszerepeltünk a németországi Cottbusban, szép sikerrel tértünk haza a debreceni kórustalálkozóról, jártunk, énekeltünk Erdélyben is. Kilencvenegyben pedig magyar énekkar létünkre megnyertük a szlovákiai gyermekénekkarok Zsolnán rendezett országos versenyét. - A sikerélmények nyilván örök életűek. Voltak esetleg az énekkiir vezetőjének olyan pillanatai is, amikor azt mondta magában, elég, abbahagyom? - Előfordultak, de azok valóban csak pillanatok voltak. Aztán amikor a gyerekek összejöttek a próbára, felsorakoztak előttem félkörben, akkor nem tudtam ellenállni. Amit az ember szeretetből csinál, azt nem lehet abbahagyni. Olyan ez, mint az ének, a dal. Most is műsorunkon szerepel egy nehéz mű, Kodály Lengyel Lászlója, amit a nehézségi foka ellenére, vagy talán éppen azért (?!) rendkívüli szorgalommal tanultunk be és csiszolgatunk. Szerencsére ehhez a rendszeres munkához az iskola vezetősége mindig megteremtette a legszükségesebb feltételeket. Ugyanúgy a Csemadok is besegít néha, meg aztán legújabban a vállalkozó szülők és a különböző alapítványok is. - Hány gyerek és hány énekkari szám cserélődött már ki a Csengettyűben egy negyedszázad akiit? - Hmm. Erről nincs pontos adatom. Évente közel tíz. új dalt, éneket tanulunk be, s kevés köztük a visszatérő mű. Hogy hány gyerek? A mostaniakat is beszámítva alighanem valahol a nyolcszáznál tartunk. Az ezredfordulóra bizonyára elérjük az ezret... - Ahol terveket szőnek, otl a jövőt komolyan veszik. Jó folytatást, Csengettyű! GAZDAG JÓZSEF (A rchívumifelvételek) Vasárnap Izsán: a római birodalom napja Leányvár kövei Az idén április 26-tól május I-jéig megrendezésre kerülő Komáromi Napok keretében kissé rendhagyó módon ezúttal nemcsak a Duna-parti város, hanem Izsa község is otthont ad. Az eseménysorozat zárónapjára az izsai Leányvár dűlőben feltárt egykori római erődítmény környékén kerül sor. A Római Birodalom északi határát az i. u. 1-4. században egy kiterjedt erődítményrendszerrel, a limes romanussal térségünkben a Duna alkotta. A rendszer egy részét képezte az izsai katonai tábor. Hosszú időn át nagyon fontos stratégiai feladatokat töltött be, de a 4. század vége felé tűzvész áldozata lett, s az 5. század közepére teljesen elnéptelenedett. A leányvári római tábor feltárását az izsai származású budapesti tanár, Tóth-Kurucz János kezdte el 1906ban. A Bős-Nagymaros vízlépcsővel kapcsolatban az eredeti tervek szerint az erőd déli része víz alá került volna. Később azonban módosították a terveket, s ennek köszönhetően a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézete, Rajtár úr vezetésével további tizenöt éven át folytathatta az európai mércével is jelentősnek mondható műemlék feltárási munkálatait. Az ásatások során felszínre került gazdag leletanyag értékes darabjai jelenleg Szlovákia több múzeumában tekinthetők meg. Az Izsai Községi Hivatalban Tóth Kuruc Mária polgármesternőtől megtudtam, hogy 1990-ben Rajtár úr megkereste őt, és elmondta, hogy a Nyitrai Régészeti Intézet több pénzt nem kap a leányvári erőd feltárására, ezért a községnek kellene előteremtenie azt a nem kis pénzösszeget, amely legalább a tábor részleges helyreállításához kell. Ha erre a község nem hajlandó, akkor az állami műemlékké nyilvánított erőd az enyészetté lesz, ugyanakkor a községi hivatal vét azon törvény ellen, amely a községek területén található műemlékek kötelező gondozásáról szól. - Szerencsére hagyománytisztelő emberek alkotják a falu képviselő-testületét, így csakis az ásatások folytatása jöhetett szóba - mondja Tóth Kuruc Mária. - Természetesen a mi lelkesedésünk még kevés lenne a helyreállítási munkálatok folytatásához - veszi át a szót Dittel Tibor hivatalvezető. Óriási segítséget és főleg erkölcsi támaszt jelent számunkra a már említett Rajtár úr és Dénes Éva, a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal komáromi irodájának vezetője, valamint Ratimorský Piroska, aki diákjaival is rendszeresen kijár a leányvári erődhöz. - Akik a Komáromi Napok során ellátogatnak Izsára, milyen állapotban találják a római tábort? - A 172x172 méter alapterületű erőd déli fala I méter magasságig lesz helyreállítva - válaszolja a polgármesternő. - Továbbá az erőd közepén, a fórumon állni fog az a római mérföldkövek mintájára elkészített négy információs tábla, amelyekről a látogatók a Icányvári erőd történetével ismerkedhetnek meg, négy nyelven. A későbbiekben az erőd falain kívül szeretnénk felépíteni vályogból egy olyan romboid alaprajzú nádfedeles kaszárnyát, amely az ókorban otl állt. Az épületet múzeumként kívánjuk üzemeltetni. Lehetőségeinkhez mérten mi is szeretnénk bekapcsolódni a 96-os EXPO-ba úgy, hogy Leányváron egy római kort idéző üdülőt létesítünk. A Komáromi Napok résztvevői május l-jén gazdag program keretében ismerkedhetnek meg Izsán a római erőddel. A népes szervezőcsoportból Zsók Gizellái, a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal komáromi irodájának munkatársát kértem egy rövid ismertetésre. - A Komáromi Napok zárónapi programja a már hagyományos izsai lovasnapokhoz kötődik. Ennek megfelelően a vasárnapi rendezvények egyik fő részét az Izsai Lovasegylet által szervezett lovasversenyek alkotják. A versenyt ünnepélyes felvonulás előzi meg. A lovasversenyek fél tízkor kezdődnek. A színpadon közben folklóregyüttesek váltják egymást. Tizenegy órakor római szokások szerint felszentelik az erődöt. A délután ötig tartó rendezvényen fellép a vádi gladiátorcsoport, amely korabeli harci játékokat mutat be. A gyerekeket egy a számukra kialakított játszótér várja, de részt vehetnek a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség foglalkozásain is. De lesz még népművészeti kirakodóvásár, veterán kocsik bemutatója, vándorcirkusz és rajzkiállítás, illetve portrékészítés. A római tábor Komárom felől Harcsáson keresztül csak gyalogosan, míg autóval az izsai leányvári elágazás felől közelíthető meg. KOSÁR DEZSŐ Idegenforgalom ET-segítséggel Az idegenforgalom fejlesztésével foglalkozó ET-bizottság érkezett tegnap Szlovákiába. A szakemberek, akik már több ízben végezlek felméréseket országunkban, jelenlegi, háromnapos itt-tartózkodásuk során a Duna Menti Régió polgármestereivel és szakembereivel találkoznak, hogy a térség idegenforgalmi adottságainak kihasználásáról tárgyaljanak. Többek között Pozsonyivánkára, Cseklészre, Misérdre és Csöllére is ellátogatnak, de a bősi vízmű idegenforgalmi kihasználásáról is folytatnak tárgyalásokat. A bizottság szombaton fejezi be munkáját, és az. ET számára összegezést készít szlovákiai tapasztalatairól. (gaál) TEGNAP OLVASTUK J Litomyšli jelek Már az elnökök összejövetelének lénye, valamint az, amit az összejövetelen mondtak, világosan kifejezi, hogy a közép-európaiak gondolkodásában még mindig él Közép-Európa jelensége, és a részt vevő országok közép-európai mivoltukat nem tagadják. A litomyšli találkozó erre a jelenségre úgy világított rá, mint ami távolról sem tartozik csak a kultúrtörténettel foglalkozók olvasótermébe, hanem ami ma is élő, ráadásul napjainkban megerősödő jelenség, mivel olyan korban élünk, amelyben drámai módon megváltozik a világ nagy részének politikai elrendeződése, amikor számos ország és nemzet érthető módon keresi autentikus önazonosságát és így hovatartozását is. Bár Közép-Európát nem lehet pontosan földrajzilag körülhatárolni, és nem rendelkezik önálló politikai entitással, bár mint önálló térséget összekötik a rokonságot mutató kulturális, történelmi és társadalmi tradíciók, geopolitikai szempontból újra nem elhanyagolható szerepet játszik. Ismét mintha arról döntenének, hová fog tartozni, és milyen szerepet fog játszani. (...) Fontos jelzést látok Németország jelenlétének módjában. Úgy gondolom, a találkozó világosan tudtul adta, hogy NyugatEurópához való csatlakozási szándékunk nem jelent jelentkezést egyfajta német érdekövezetbe, és Németország érdekeltsége keleti szomszédjainak stabilitásában, biztonságában és fejlődésében nem jelenti semmiféle titkos német hatalmi övezet kialakítását a régi „Mitteleuropa" elképzelései alapján. (Václav Havel, Lidové noviny) Szalámitaktika DSZM és SZNP módra Úgy látszik, a kormánykoalíciót meglehetősen meglepte a 35 ellenzéki képviselő javaslata Roman Kováč miniszterelnök-helyettes leváltására. Pedig Dušan Mäsiar (DSZM) kezdeményezése, amelyet Ivan Gašparovič házelnök olvasott fel, teljesen természetes és előrelátható dolog. Várható voll, hogy a jelenlegi ellenzék minden alkalmat kihasznál a bomlasztó tevékenységre, így azt is, amikor a tanácsteremben hiányozni fognak a koalíciós képviselők(...) Az ún. szalámitaktika, vagyis a kormánytagok fokozatos megkérdőjelezése nem újdonság a szlovák parlament működésében. Végső soron mintegy fél évvel ezelőtt a jelenlegi koalíció Soboňa exminiszter esetében is élt e módszerrel, és addig használta, míg Soboňát sikerüli végre leváltani. Ez szokványos húzás a parlamenti többség egyensúlyának megingása idején - akkor is, ha a konkrél Okok hiányoznak. Hiszen valakit a korrupció gyanújával megvádolni, mint azt Roman Kováč esetében Dušan Mäsiar helyett Ivan Gašparovič tette, a lehető legegyszerűbb. Ezzel számolhatna a kormánykoalíció, és a parlament rendkívüli ülésére, amit Roman Kováč ügyének szentelnek majd, már ma fel kell készülni. A szokásos 100 napos „fegyverszünetre" most nincs idő.

(Jana Pankovčinová, Sme)