Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-20 / 90. szám, szerda

VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* 1994. ÁPRILIS 20. Az MSZP bizalomerősítő lépéseket kíván tenni Boszniai válság Mindenki másként oldaná meg 2 HÍREK Zöld-botrány (TA SR-hír) A Szlovákiai Zöldek Pártjának titkárságán a párt néhány elnökségi tagja rajtakapta az egyik tisztségviselőt, amint a politikai szervezet regisztrációs lapjainak fénymásolatait akarta ellopni. Jozef Pokorný, a párt elnöke közölte, a tettes a zöldek koordinációs bizottságának tagja, és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szimpatizánsa. Az üggyel a zöldek pénteki elnökségi ülésén foglalkoznak majd részletesen. Ondrej Hanko, a DSZM szóvivője tegnap azt mondta, cseppet sem véletlen, hogy éppen a szlovák hírügynökség igazgatójának, Dušan Kleimannak a leváltása előtt akarták kompromittálni a mozgalmat, s egyben leszögezte, a DSZM nem tartja a Szlovákiai Zöldek Pártja belügyének a botrányt. Szakszervezeti ellenkezések (TA SR-hír) A Szakszervezetek Szövetsége Konföderációjának (KOZ) tegnapi rendkívüli tanácskozásán az 1994-re szóló általános egyezménynek a kormány által javasolt módosítását vitatták meg. A kabinet átmenetileg a szociális alapot 0,1 százalék erejéig a bérköltségből és 0,9 százalék erejéig a nyereségből kívánja képezni, s ezt az összeget a szociálisan legsebezhetőbbek támogatására óhajtja fordítani. Alojz Engliš, a KOZ elnöke kijelentette, a kabinet javaslata nem átgondolt, és 1995. január elsejei bevezetése elfogadhatatlan. Az. alap a szakszervezet szerint más célt szolgál, a munkaviszonyban lévők szociális helyzetén kell javítania. RÖVIDEN J Vojtech Bacho, szlovák főügyész információi szerint 1989-ben az ügyészségeken összesen 41 ezer bűnesetet regisztráltak, ebből 51 volt a gyilkosság. Egy évvel később 56 ezerre növekedett a bűnesetek, míg 78-ra a gyilkosságok száma. A növekedés azóta sem állt meg, 1993-ban már 141 500-ra nőtt, ebből 137 a gyilkosság (111-et felderítettek). Beperelte Szlovákia elnökét, a parlamentet, a kormányt, a legfelső bíróságot, az államügyészséget és még további négy országos intézményt Milan Mojš-Kováč. A pozsonyi illetőségű lakos azzal vádolja az államfőt, valamint a többi intézményt, hogy tudatosan tönkreteszik és elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. Vádemelés gyilkosságért A Pozsonyi Városi Bíróság a napokban megkapta a vádiratot M. M. 32 éves ukrán állampolgár ügyében, akit azzal vádolnak, hogy megölte terhes feleségét. A vádirat szerint 1993. november 16-án, néhány perccel éjfél előtt Pozsonyban, a Kopčianska utcai munkásszálláson M. M. veszekedni kezdett 25 éves, szintén ukrán feleségével, és késsel fenyegette meg őt. Az asszony félelmében a szomszédokhoz futott, akik nem nyújtottak neki segítséget. Ezután az erkélyre menekült, ahol egyik lábát átvetette a korláton, hogy megijessze férjét. M. M. azonban a nő másik lábát is átvetette a korláton, majd addig ütötte felesége kezét, amíg az elengedte a keresztvasat és a nyolcadik emeletről lezuhant. Rendkívül súlyos belső sérüléseket szenvedett, amelyek következtében 1993. december 30-án meghalt. A nyomozás során kiderült, a tettes a gyilkosság elkövetésekor alkoholos befolyás alatt állt. A pszichiáterek szerint M. M. szellemileg egészséges és felelős tettéért. (TA SR) Lup/.űrla: 22.10 (Folytatás az L oldalról) relmeket. A szlovák miniszterelnökkel közölte azt is, hogy az MSZP a szlovák-magyar kapcsolatok javítása érdekében bizalomerősítő lépéseket kíván tenni. Ennek gyakorlatban való érvényesítését szolgálja az a javaslat, hogy a félreérthető kijelentéseket tisztázzák, és ellenőrizzék, mennyiben tekinthetőek hivatalos véleménynek. A szlovák-magyar alapszerződés megkötéséről is szó volt. „Amennyiben az MSZP május után kormánytényezővé válna, mindenképpen megkötné ezt a szerződést" - jelentette ki. Elmondta azt is, hogy Jozef Moravčík szerint ebben feltétlenül ki kellene mondani a határok sérthetetlenségét, mivel a szlovákság körében jelentős a határrevíziótól való félelem. Horn Gyula úgy véli, hogy az alapszerződés eloszlathatná az effajta aggodalmakat, ugyanakkor a dokumentumban a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is ki kellene mondani bizonyos dolgokat. „Elmondtam a miniszterelnök úrnak, nincs semmi csodálkozni való azon, ha a magyar nemzet szolidáris a határon túl élő magyarsággal, és érthető az is, hogy Magyarország egy európai kisebbségvédelmi rendszer kialakítására törekszik" - tette hozzá. Horn leszögezte: az MSZP elő szeretné segíteni a Szlovákiában élő magyarság gazdasági fellendülé(

F oly tatás az /. oldalról) hamarosan privatizálják a jelenleg a TA SR által kiadott Republika című napilapot. Állami megrendelés címen újra kap költségvetési pénzt a Szlovák Rádió is. Mikuláš Dzurinda távközlési miniszter ehhez hozátette, hogy újra vissza szeretenék hozni az országba a CD Internacionál adót, amely évente 55 millió koronás bérletet fizetett a rádiónak. Az ilyen bevételek növelése céljából fontolgatják a lakossági előfizetési díj felemelését is. Az operatív döntések közül Roman Kováč kiemelte, az egészségügyi minisztérium megkezdte a hozzá tartozó intézmények tavalyi, 1,8 milliárd koronás tartozásának törlesztését. Az első 500 milliót már átutalták, a második hasonló összeget pedig a hónap végén folyósítják. Ennek köszönhetően várhatóan újra folyamatossá válik a gyógyszerellátás. Több környezetvédelmi törvényjavaslat is napirendre került. A kormány egyetértett a levegőszen nyezettségi törvény tervezett módósításával. Ľubomíra Zimanová környezetvédelmi államtitkár szerint ez lehetővé tenné a szennyezők számára műszaki változtatások elvégzésének előírását. Tudomásul vette a Duna vízgyűjtő területének environmentális helyzetéről készült felmérést. Ez a külföldi pénzintézetek tájékoztatására készült, és Szlovákiában a Vág, Nyitra, Garam, Hernád és a Bodrog Arafat javaslata sét, ezért támogatni kívánja a vegyes vállalatok létrehozását, közös bankok alakítását és a menedzserképzést, ami nemcsak a magyar kisebbség, hanem Szlovákia és Magyarország érdekeit is szolgálná. A megbeszélésen az MSZP vezetője rámutatott a kulturális, köz

: igazgatási és tájegységi autonómia fontosságára is. Hozzátette ugyanakkor, ezek kialakításánál figyelembe kell venni azokat a realitásokat, melyekben meg lehet állapodni a szlovák féllel. A szlovák miniszterelnökkel való találkozón Horn Gyula Bős kérdését is felvetette, minek kapcsán egyértelművé tette: Döntő fontosságú Magyarország számára, hogy a vízgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban Szlovákia fogadja el az Európai Közösség szakértőinek javaslatát. Jozef Moravčík ígéretet tett arra, hogy a szlovák kormány felgyorsítja az erre vonatkozó szakértői tárgyalásokat. Az MSZP elnöke fontosnak ítéli a még nyitott egyezmények megkötését is, így például a kettős adózás eltörléséről szólót és a toloncegyezményt. Végezetül hangsúlyozta, az MSZP azt szeretné, ha szorosabbá válna a politika főszereplői közti kapcsolat, ezért üdvözölnék Michal Kováč köztársasági elnök hivatalos budapesti látogatását a magyarországi választások után. (horváth) vízgyűjtő területén található legnagyobb szennyezőforrásokat elemzi, valamint rangsorolja azokat a környezetvédelmi jellegű beruházások gazdaságossága szempontjából. Átdolgozásra viszaadták viszont az ózonréteget károsító anyagok felhasználását tiltó koppenhágai egyezményre vonatkozó javaslatot. Ľubomíra Zimanová szerint ez az évtized végéig a költségvetést évente 250 millió koronával terhelné meg, ezért még pontosítani kell, miként osztódna el az egyes ágazatok közt. Megjegyezte, a halasztás miatt egyelőre nem kell tartani szankcióktól, mivel a szerződés csak akkor lép érvénybe, ha azt legalább húsz ország ratifikálja. A kormány érvénytelenítette a galántai TOS privatizációs döntését. Ezt még a Mečiar-kormány hagyta jóvá, de az akkori pályázat nyertese nem fizette be a vételár első részletét. A bősi baleset következményeinek felszámolására is jóváhagytak 250 millió koronás gyorssegélyt. A beruházó ebből fizeti ki az új kapukat és egyben vállalta, hogy az összeget június végéig visszajuttatja az állami költségvetésbe. Tovább folyik a vita a kommunista párt egykori vagyonának visszaszolgáltatásáról. Az ingatlanokat már visszaadták, az ingóságok körül azonban törvényértelmezési vita tört ki, így az ügy végére a Legfelsőbb Bíróság tesz pontot. (tuba) (Újvidéki munkatársunk jelentése) Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője az Amerika Hangja rádióállomásnak adott nyilatkozatában megvádolta a nemzetközi közösséget, hogy eltérő módon viszonyul a hadban álló felekhez: pártfogolja és támogatja a muzulmánokat, ugyanakkor mindenért a szerbeket hibáztatja és bünteti. Karadzsics szerint amíg a muzulmánok számos fronton támadják állásaikat, a szerbeknek jogukban áll az ellentámadás, mindaddig, amíg alá nem írják a tartós békét. Hasonlóképpen harciasan nyilatkozott Alija Izetbegovics bosnyák vezető is, aki bejelentette: mindent vagy semmit alapon tovább küzdenek. A szerbek vezetőjét nyilván nem ez ijeszthette meg, inkább az orosz diplomaták rendkívül hűvös magatartása gondolkodtatta cl és késztette visszakozásra, amikor elrendelte, a szerb erők három kilométerre maradjanak kívül a gorazsdei védett övezeten, s elfogadta, hogy ezen a területen az UNPROFOR csapatai álljanak fel. Ismeretes, Kozirev orosz külügyminiszter kijelentette: „Üzenem a boszniai szerbeknek, többé ne tegyék próbára a nemzetközi közösség türelmét". Csurkin közvetítő pedig azt mondta: „Végső ideje befejezni minden dialógust a boszniai szerbekkel". Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár időközben felkérte a NATO Taná(TA SR-információ) A szlovák és a magyar honvédelmi minisztérium delegációinak tegnapi pozsonyi megbeszélésén a kölcsönös információcserén kívül a katonaság kötelékén belüli egyházi tevékenység volt napirenden. Kelemen József altábornagy, helyettes államtitkár közölte: májustól 30 lábori lelkész kezdi meg működését a hadseregben. A legutóbbi felmérések szerint a hadsereg hivatásos tisztjeinek 17, a tényleges katonai szolgálatot teljesítőknek pedig 40 százaléka vallásos. Magyarországon 17 vallást regisztrálnak, és két évi munkába kecsát, sürgősen véleményezze az újabb légi akciók eshetőségét. A kérdésről a BT is vitát folytat, ennek kiindulópontja az a francia javaslat, hogy Gorazsde körül azonnal tüzet kell szüntetni, szétválasztani a feleket, s ebben a zónában a kéksisakosok felügyelnének a békére és a rendre. Ha valamelyik fél megszegi a megállapodást, azt szigorú büntetés követi. Másoknak más az elképzelése. Alois Mock osztrák külügyminiszter átfogó katonai akciót sürget, míg angol diplomaták szerint ez azzal a veszéllyel jár, hogy az ENSZ is belesodródik a háborúba. Az USA egyelőre óvatos, mint ismeretes, a Pentagonban többségben vannak azok, akik ellenzik a nagyobb méretű katonai intervenciót. A jugoszláv hírügynökség továbbra is szinte hírzárlat alatt tartja a gorazsdei történéseket, s igyekszik a muzulmánokra hárítani a felelősséget a harcok kiújulásáért. Belgrád érezhetően még nem döntötte el, milyen taktikát választ Karadzsicsék gorazsdei hadjárata után. SINKOVITS PÉTER (TA SR-hír) A hírügynökségek tegnap az esti órákban jelentették: Borisz Jelcin orosz elnök nyomatékosan felszólította a boszniai szerbeket: azonnal tegyenek eleget Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségeiknek és vonják vissza csapataikat Gorazsdeból. rült, míg a legnagyobb gyülekezetek számára biztosították a lelkészeket. A tábori lelkészek egyenruhát hordanak majd, ám nem adhatnak ki parancsokat. Szlovákiában jóval később kezdődött el az egyház bevonása a hadseregbe. Jelenleg három modellt tanulmányoznak, és a védelmi minisztérium tárgyalásokat folytat a szlovákiai egyházi vezetőkkel a tábori lelkészi poszt újrahonosítása ügyében. A tárca vezetői szerint őszre elkészül a végleges koncepció, bár néhány legiszlatív kérdési még meg kell oldani a parlamentnek és a kormánynak. Személycserék futószalagon Moszkva legyen aktívabb (TA SR-hír) Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabdítási Szervezet vezetője, aki tegnap Moszkvában tárgyalt Borisz Jelcinnel és más orosz vezető politikusokkal, minden jel szerint a maga oldalára állította őket, ugyanúgy, mint egykoron a szovjet vezetést. Kijelentette, Oroszországnak aktív szerepet kell játszania a közel-keleti rendezésben, amivel tárgyalópartnerei egyetértettek. Abból a célból, hogy elérje, Oroszország is csatlakozzék a békeerőkhöz a megszállt területeken, Arafat beleegyezett a második madridi rendezési konferencia összehívásába is. Közben Kairóban folytatódtak a palesztin-izraeli tárgyalások. A PFSZ azzal vádolta Izraelt, hogy megváltoztatta véleményét a múlt héten kötött, az 5 ezer palesztin bebörtönzött elengedésére vonatkozó egyezséggel kapcsolatban. Nem közölte ugyanis mineddig azt a pontos dátumot, amikor kiszabadul az első ezer fogoly. Izraeli részről nem kommentálták a vádat. A fundamentalista iszlám Hamasz mozgalom tegnap vállalta a felelősséget azért a hétfői kelet-jeruzsálemi merényletért, melynek során egy palesztin fejszével agyonvert két zsidót. A Hamasz azt közölte, ez is megtorlás volt a hebroni merényletért. Az erőszakos cselekmények sorozatával kapcsolatosan az izraeli biztonsági erők tegnap reggel letartóztatták a Hamasz több mint 100 hívét. A letartóztatásokra a megszállt területek különböző városaiban került sor. A SZER egy lábbal már Prágában van (Prágai tudósítás) Ügy tűnik, hogy Prága központjában, az Állami Operaház és a Nemzeti Múzeum közt emelkedő parlament épületébe több mint egy évig tartó szünet után ismét beköltözik a politizálás. Csakhogy ezúttal a korszerűen berendezett beton- és üvegpalota nem a pártcsaták, remekbe szabott és félresikerült szónoklatok, képviselői lobbizás színhelye lesz. A volt szövetségi parlament épületébe előreláthatólag a Szabad Európa Rádió költözne át Münchenből. A cseh kormány már hónapokkal ezelőtt kinyilvánította, hajlandó az épületet jelképes összegért bérbe adni a SZER-nek. A múll héten pedig a SZER, illetve a Szabadság Rádió igazgató tanácsa határozta el, hogy ez az intézmény a bajor fővárosból Prágába költözik. A döntés egyik oka, hogy az amerikai kormány takarékossági okokból csökkentelte a külföldi rádióállomások költségvetését. A másik oka a határozat szerint az, hogy „a SZER áthelyezése abba a térségbe amely számára sugároz, a volt kommunista országokban végbemenő demokratikus folyamathoz való amerikai hozzájárulás és bizalom jelképe." A javaslatot még jóvá kell hagynia az amerikai kormánynak és a kongresszusnak. Prágai lapértesülések szerint a SZER átköltöztetésének van egy bökkenője. A Szabad Európa vezetése ugyanis mindeddig ragaszkodik ahhoz, hogy az intézmény értékes háttér-létesítményének, azaz a rádió kutatóintézetének és archívumának munkáját Soros Gyögy magyar származású multimilliomos finanszírozza. Igor Nemec, a cseh kormány tagja szerint elképzelhetetlen, hogy a cseh állam magántőkével finanszírozott intézményt támogasson. Egyes források szerint ez az akadály is elhárítható, ha a SZER a kutatóintézetet teljes mértékben átadja Sorosnak. Ezzel a létesítményből a rádiótól teljesen független intézmény válna. Ha valamilyen oknál fogva a cseh kormány és a SZER vezetése nem lenne képes nyélbe ütni az egyezséget, akkor a kormány versenytárgyalást hirdet az épület kibérléséért, azaz a parlament épületébe az az intézmény költözhetne, amely a legmagasabb bérleti díjat ajánlja fel. A SZER cseh szerkesztőségének már van hajléka Prágában. A Cseh Rádió székházában kapott helyet, s a szerkesztőség június 30-áig beköltözik. Pavel Pecháček, a SZER csch szerkesztőségének igazgatója szerint a SZER átköltözése Prágába lényegesen javítaná a cseh adás belpolitikai műsorainak minőségét. Hangoztatta, hogy a kelet- és közép-európai országok fejlődésének elemzése és a politikai hírszolgálat, amint azt a SZER végzi, szükségessé teszi újságíróinak fizikai jelenlétét a térségben. SOMOGYI MÁTYÁS Tábori lelkészek a hadseregben