Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)
1994-04-16 / 87. szám, szombat
TANÁCSADÁS 1994. ÁPRILIS 16. k. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA „Reménytelen gyógyulás jeligére - Szeretném tudni, mit jelent a marker szó? _ Ha valamilyen kóros folyamat kialakulása a szervezetben olyan anyag megjelenésével jár, bármilyen elérhető és hozzáférhető helyen, amely csak azzal az egy kóros folyamattal függ össze, ezt fel lehet használni bizonyos betegségek kórismézésében, a kezelés eredményességének az értékelésében, főleg akkor, ha klinikai, sőt szubjektív tünetek sem alakultak még ki. Ha a megindított kezelés következtében csökken a markerek szintje, ez a kezelés eredményességeként is felfogható. „Remény" jeligére: Le szeretnék szokni a dohányzásról, mert komoly egészségügyi problémáim vannak. Még csak 36 éves vagyok, de az orvosok már tüdőtágulást és idült hörgőgyulladást fedeztek fel nálam. Egyszer már abbahagytam 4 hónapra, de a munkahelyemen mindenki dohányzik, így újra rászoktam, és már megint napi 20 cigarettánál tartok. Olvastam az újságban, hogy létezik valami rágógumi. Kérem següsen! - Amennyiben az észérvek eddig nem győzték meg arról, hogy a dohányzás árt az egészségnek, azt kell eldöntenie, mitől fél jobban. Attól-e, kigúnyolják a munkatársai, hogy abbahagyta a dohányzást, vagy attól, hogy élete hátralevő éveit görcsösen fuldokolva, szenvedve fogja leélni, emberi roncsként. Reális esélye van arra is, hogy kinevel a szervezetében egy tüdőrákot is, agy- és csontáttételekkel. Valamint az ezekhez tartozó tünetekkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a káros szenvedélyek elhagyása akkor szokott eredményes lenni, ha az erős elhatározás, meggyőződés következménye. Az absztinens (elvonási) tünetek leküzdésében ilyenkor hathatós gyógyszeres és pszichoterápiás segítséget tudunk nyújtani. A nikotinos rágó nem ezt a célt szolgálja, hanem a szervezet nikotinszintjének csökkenését hátráltatja, és valamiféle „kiskapuk" biztosításával aláássa az akaratot. Pedig az ellenkező folyamatot, a személyiség erősítését kell megcélozni. „Mosoly"jeligére: 28 éves nő vagyok. A felső fogsorom 2 foga nagyon előreáll. Azt szeretném kérdezni, hogy ebben a korban is lehet-e őket egyenesíteni, és hogy végeznek-e nálunk fogbeültetést ? Kérem, jelentkezzen a legközelebbi ortodonciai rendelőben és vizsgáltassa meg a fogsorát. Amennyiben az Önt kivizsgáló szakember a fogbeültetést fogja javasolni, írja meg a címét, javasolni fogom a megfelelő szájsebészeti klinikát. „Bodza" jeligére: Minden ősszel sok bodzabogyószörpöt szoktam főzni, mert úgy tudom, a vérszegénység ellen jó. A szomszédok viszont azt mondták a férjemnek, hogy arzénmérgezést okozhat. Igaz ez? Amennyiben a bodzabogyókat nem üveggyár, festékgyár, bőrcserzőüzem területéről gyűjtik, nyugodtan fogyaszthatják. Szóba jöhet még olyan terület, ahol arzéntartalmú szerrel végeztek permetezést a kártevők ellen. Magában a bodzában, sem a bogyókban, sem a virágban arzén nincs. E tévhit elterjedéséhez az járulhatott hozzá, hogy a múltban a bodzalekvárt esetenként tudatlanságból rézedényben főzték, és a felszabaduló rézvegyületek bizony mérgezést okoztak. A levél egy másik tévhitről is tanúskodik. Bármennyire is szép piros az érett bodzabogyó nedve, a vérszegénységet nem gyógyítja, mint ahogy a vörösbor, a paradicsomlé, vagy akár a görögdinnye leve sem. Kitűnően használható viszont a bodzavirág-tea mint lázcsillapító és izzasztó, a szárított bodzabogyó mint enyhe hashajtó. Kevesen tudják, hogy nagyon jó fájdalomcsillapító hatása van neuralgikus fájdalmak (isiász, derék- és hátfájdalmak) esetén, de felfúvódás és emésztési zavarok mérséklésére is használják. "Érsekújvár" jeligére: Két évvel ezelőtt műtötték prosztatára. A műtét sikerült, de csorba esett a nemi életemen, mert azóta erekciám nincs. Szeretném tudni, van-e valamilyen orvosság, gyógymód ennek a kiküszöbölésére, hiszen mindössze 50 éves vagyok? A szakirodalom szerint a prosztataműtétek kb. 25 százalékának a következménye az impotencia. Nem tudjuk a pontos magyarázatát, valószínűlég a vegetatív idegrendszer egyensúlyának műtéti megbontásáról van szó. Az esetek egy részében sikeres a gyógyszeres kezelés, ami történhet injekciók és tabletták formájában, minden esetben pszichoterápiával összekötve. Sikertelenség esetén már nálunk is lehetséges a protézisek műtéti alkalmazása. Amennyiben levélírónk megadja a címét, közvetítek. „Rossz emésztés" jeligére: 18 éves lány vagyok. Állandóan kellemetlen szájízem van, és böfögök. Gyakran vagyok ideges, és ilyenkor enyhe fájdalmat érzek a gyomromban. A kivizsgálás gyomorsüllyedést állapított meg, amire gyógyszert nem kaptam, mivel ez nem betegség. Az orvosom azt mondja, hogy hízzak meg, és minden rendbejön. Ezt a bajt úgy kaptam, hogy sokáig fogyókúráztam, és azóta is rendszertelenül étkezem. Reggel korán kelek, nem tudok enni. Egész nap száraz koszton vagyok, és csak délután négykor, miután hazaértem, eszem meleg ételt. A levest nem szeretem, eléggé válogatós vagyok. Hogyan tudnék megszabadulni a kellemetlen mellékhatásoktól? Szakmai körökben ismert jelenség, hogy a nők, s gyakran egészen fiatal lányok az identitászavar egy különleges formájában szenvednek, melynek egyik tünete, hogy foggalkörömmel igyekeznek megváltoztatni külsejüket, alakjukat. Sokat szenvednek emiatt, és sokat szenved miattuk a környezetük is. Szélsőséges esetekben valóságos éhhalál fenyegeti őket, és sokszor az ismételt kórházi kezelés is csak részeredményeket hoz. Egyértelmű, hogy levélírónknak pszichológussal és pszichiáterrel is kell konzultálnia. Aki 18 éves korára már „hosszú fogyókúra" után van, és az egészségkárosodás tünetei sem képesek rávenni őt arra, hogy rendszeresen étkezzék, azt nem valószínű, hogy egy levél elindítja a helyes úton, és megoldja lelki gondjait. „Köhögés" jeligére: 33 éves vagyok, és nem dohányzom. Két éve gyötör a köhögés. Köhögök a riagy hidegben, de ha sietek, akkor is elkap. Ha kiköhögöm a felszakadozott hurutot, 1-2 napig nyugtom lesz. De a torokköszörülésem akkor sem szűnik meg. Az orvosom idegi alapokra helyezi a bajomat, de én ebben nem hiszek. Előre is köszönöm tanácsát! Ha még nem volt immunológiai kivizsgáláson, mielőbb kérje azt a körzeti orvostól. Ugyanakkor szükséges egy alapos tüdővizsgálat, mert az időszakos, nagymennyiségű nyáltávozás, erélyes köhögésre ingerléssel, a hörgőtágulás gyanúját vetíti előre. Az idegesség és az állandó torokköszörülés valóban idegi eredetű tényezőre is utal. Kérje tehát a fentebb említett kivizsgálásokat, ami nem jelenti azt, hogy nem vetheti magát alá egy idegrendszert erősítő magnézium-alapkúrának, vitaminokkal kiegészítve. A köhögés csillapítására, és a nyáltermelés megkönnyítésére egyaránt kitűnő szer a SOLMUCOL (kérje felírását a körzeti orvostól), amiről már e rovatban beszámoltam, ugyanúgy, mint a gyógyszer nélküli hörgőtisztítás lehetőségéről a VRP1 készülék segítségével. „Fájdalom" jeligére: Fáj több lábujjam és a felső lábszáraim. Ezek mintha el lennének kötve. Estére bedagadnak, és úgy égnek, hogy hideg borogatást kell rájuk raknom. Legjobban a nagy lábujj második ízülete fáj, egészen megduzzad, és vörös is. Kaptam már háromszor injekciót és sok csillapítót is szedek. Főzés közben többször le kell ülnöm, mert a fájdalomtól nem tudok állni. Az orvosunk semmit sem mondott az állapotommal kapcsolatban, pedig nem könnyű ilyen fájdalommal élni. Több irányban is el lehet indulni a diagnózis és a segítség keresése közben. A nagy lábujj ízületének időszakos, de annál fájdalmasabb bedagadása, a gyulladás jeleivel kísérve, a köszvényre tipikus. Ki kell tehát vizsgálni a köszvényre jellemző laboratóriumi tükröt, elsősorban is azt, hogy milyen a húgysav vérszintje. Ha pozitív a lelet, el kell kezdeni a szigorú diétát, lokális kezeléssel és gyógyszerek adagolásával, amit - a laboratóriumi leletek változása és a klinikai tünetek intenzitása szerint szakembernek kell irányítania. A lábak esti bedagadása, égető fájdalommal, a teljesítőképesség erős csökkenésével a vese és a szívelégtelenségre is jellemző lehet, és vizeletelhajtók szedésével, valamint diétával a legtöbbször rendezhető. A leírt tünetek alapján azonban legnagyobb valószínűsége az érszűkületnek van, amit szintén nagyon aprólékosan és gondosan ki kell vizsgálni, és eldönteni, a beteg korához és az életfontosságú szervek állapotához viszonyítva, a konzervatív (gyógyszeres), vagy a radikális (műtét) kezelés lesze a célravezetőbb. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Üj Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntetni. M2 JOGTÜKÖR J Rovatvezető: FEKETE MARIAN Büntetés vagy illeték? K. K. : Kérem szépen, lehet hogy a panaszofhat mellékesnek, fölöslegesnek tartják, de én mégis megküldöm önöknek. Néhány nappal ezelőtt, amikor kiszálltam a vonatból, megtámadtak, elvették a kézitáskámat, amelyben a pénztárcám mellett ott volt a személyi igazolványom, az útlevelem és a vezetői jogosítványom is. Tegnap azt hallottam, hogy ilyen esetben négyezer koronát kell fizetnem az új útlevélért. Nem tudom, igaz-e, és ha mégis igaz lenne ez a hír, az állam miért engem, a károsultat büntet azért, hogy kiraboltak engem. Talán én tehetek arról, hogy a rendőrség képtelen szavatolni az állampolgárok biztonságát? Én tehetek arról, hogy a rendőrök összejátszanak az autótolvajokkal, a rablókkal és a betörőkkel? Én tehetek arról, ha ilyen összefonódások következtében az én útlevelemet is felhasználják ahhoz, hogy a tehetős külföldi nagykövetek autóit kicsempésszék az országból? Őszintén szólva nagyon figyelemreméltónak találjuk az útlevelekkel, illetve útlevélilletékkel kapcsolatos problémafelvetését, és egyben mindazon parlamenti képviselők figyelmét is szeretnénk felhívni a levelében leírt problémára, akik tavaly a közigazgatási dletékekről szóló 181/1993. Tt. számú törvény megszavazásával hozzájárultak ahhoz, hogy a gyakorlati életben ilyen problémák keletkezzenek. Tény ugyanis, hogy a közigazgatási illetékekről szóló törvény melléklete 88. tételéhez fűzött meghatalmazás szerint az illetékes közigazgatási szerv a vonatkozó díjszabás tízszeresét szabhatja ki közigazgatási illetékként, ha az útlevelet elvesztett, megsemmisített vagy tönkretett útlevelet pótló okmányként adja ki. A törvényhozó itt nyilvánvalóan abból indult ki, hogy az, akit kirabolnak, akinek ellopják az útlevelét a pénzével, táskájával és egyéb személyi irataival együtt, szinte bűnrészes ebben a rablásban, külön büntetést érdemel azért, hogy a pénze, táskája és egyéb személyi okmányai elForduljon a bírósághoz! J. P. : Tavaly decemberben elutaztunk az Alpokba. Az édesapám, sajnos, ott halt meg. Hazahozattuk, eltemettük, de ennek ellenére van egy óriási problémánk. Az itteni hivatalok nem akarják elhinni, hogy meghalt, s hogy eltemettük, nem hajlandóak az édesanyámnak megítélni az özvegyi nyugdtjat, kifizetni a biztosítást stb. Hazai, a Szlovák Köztársaságban kiállított halotti anyakönyvi kivonatot követelnek tőlünk. Mi pedig ezt nem tudjuk beszerezni, mivel, mint említettem, az édesapám külföldön halt meg. Hová fordulhatunk ilyen esetben? Megjegyzem, nemcsak az özvegyi nyugdíjról van szó, hanem az életbiztosításról, a temetési biztosításról és más ügyekről is. rablása mellett lehetővé tette, eltűrte, hagyta, hogy még az útlevelétől is megfosszák a „kedves rablók". A tavaly jóváhagyott illetéktörvényt tekintve azért talán némi vigaszt is nyújthatunk: az új útlevél kiadása 500' szlovák koronába kerül, a kirabolt állampolgártól ennek tízszerese (azaz 5.000 korona) követelhető a parlamenti határozat szerint. Öntől azonban nem ötezer koronát kérnek az új útlevél kiadása fejében, hanem csak négyezret. Apropó, ha a jövőben valamely törvénnyel kapcsolatban problémái merülnek fel, mi nem zárkózunk el panasza meghallgatásától, de azért mégiscsak hatékonyabb, eredményesebb megoldásnak tartanánk, ha az ilyen dolgokkal előbb annak a pártnak a vezetéséhez, esetleg területi képviselőjéhez fordulna, amelyre a legutóbbi parlamenti választásokon a szavazatát leadta, mert ugye, főként ezek a parlamenti pártok, illetve a képviselőik tudják, hogy mit is hagytak jóvá, ők tudják megmagyarázni, hogy ezt vagy azt a törvényt miért így, esetleg miért úgy szavazták meg. Ezidáig az ilyen és hasonló problémák inkább csak a Bulgáriában, Jugoszláviában, Törökországban, illetve más fejlődő országokban elhunyt személyekkel kapcsolatban fordultak elő. Vagyis a probléma alapvetően nem ismeretlen. A halotti anyakönyvi kivonat beszerzését az ilyen és hasonló esetekben úgy szokták „megkerülni" (ha úgy látták, hogy ez az okmány beszerezhetetlen), hogy az otthoni bíróságoknál kérelmezték a külföldön elhunyt személy halottá nyilvánítását. Az ilyen bírósági okirat egyenértékű a külföldön kiállított (pontosabban nem kiállított) halotti anyakönyvi kivonattal, sőt az ügyben eljáró hivatalok inkább ezt fogadják el hitelesnek, mint a külföldi okirat hitelesített fordítását. Válás utáni pereskedés T. I. : A bíróság idén márciusban mondta ki a válást a feleségem kérelmére. Engem most az érdekelne, ha a bíróságtól a közös vagyon megosztását kérném, milyen illetéket kell ezért fizetnem? Megjegyzem, a bíróság a feleségem hibájából mondta ki a válást, de a gyermekeinket ugyanakkor az ő gondozásába adta. A másik fontos kérdésem az lenne, követelhet -e részt a volt feleségem abból a házból, amely az esküvőnk után lett kollaudálva. A feleségem ügyvédje ugyanis azt állítja, hogy nem érdekes, mikor kezdtük el építem a házat, mikor fejeztük be az építkezést, az egyedüli szempont az, mikor történt a kollaudáció. Én valamikor az ősszel mást olvastam az Új Szóban. A válóperes ítéletet ugyan nem láttuk, de mégis kételkedünk abban, hogy a bíróság az ítéletében kimondta volna, hogy a válásért, a házasság felbomlásáért a felesége lenne hibáztatható. Ez manapság nem szokás, nincs törvényes alapja a házastársak valamelyike hibáztatásának, és a bíróságok meglehetősen tartózkodóak azzal kapcsolatban, hogy a házastársak valamelyikét az ítéletben hibáztassák a házasság felbomlásáért. Más kérdés az, hogy milyen összegű bírósági illetéket kell fizetni a házastársi osztatlan közös tulajdon bíróság általi megosztásáért, illetve a házastársi osztatlan tulajdonba tartozik-e az a családi ház, amelybe a felesége mondjuk a hivatalos átvételt, használatbaadást (kollaudációt) megelőzően költözködött be. Nézetünk, illetve számos bírósági határozat szerint mindig a tényekhez kell ragaszkodni. Éppen ezért, ha a családi ház alapjait még a házasság megkötését megelőzően lefektették, a családi ház még az esküvőt megelőzően lakható volt, a felesége ügyvédje meglehetősen zavaros dolgokat állít, és érvelését feltehetőleg egyetlen bíróság sem fogadná el. Ami pedig a házastársi osztatlan közös vagyon bírósági megosztását illeti, a bírósági illetéket ilyen esetekben a közös vagyon értékéből számítják ki, és ez két százalékot, de legalább 200 koronát, legfeljebb pedig ötvenezer koronát tesz ki. A beadvány illetéke 500 korona. Dr. P. D.