Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-15 / 86. szám, péntek

álásáról NÉHÁNY SORBAN Üres lett egy szék a cseh mozi első sorában. Mélabús arccal, komótosan, ahogy szokott, elballagott Rudolf Hrušínský. Nagy színész volt. Nagyon nagy. Mint Franciaországban Jean Gabin, az angoloknál Laurence Olivier, az amerikaiaknál Humphrey Bogart. Eljátszott mindent, amit színész el­játszhat. Emberit és embertelent, fá­jót és felemelőt, üdvözítőt és elkese­rítőt, jót és rosszat, mindent. Egy sze­repben, egy filmben a két végletet is. Ladislav Fuks és Juraj Herz alkotásá­ban, A hullaégetőben a példás féijet, a példás apát, a példás cseh polgárt, majd ugyanott, döbbenetes váltással az elvetemült féijet, a gyilkos apát, az igazi fasisztát. Nem volt küszöb, amelyen át ne lépett volna: a színé­szet legrejtettebb szobáiba is könnyűszerrel bejutott, hiszen valódi őstehetség volt. Kulisszák mögött született: az édesanyja is színésznő volt, aki terhessége utolsó perceit is színpadon töltötte. Pótolhatatlan művészt veszített a cseh színpad s a cseh film. Rudolf Hrušínský tudását, a lehető legfénye­sebbre csiszolt emberábrázoló képes­ségét ezentúl már csak a tévé kép­ernyőjén és a mozi vásznán csodál­hatjuk, régi alakításait nézve. Renge­teg változatban hagyta itt magát. Ná­la eszményibb, tökéletesebb Švejket aligha formál meg színész a földön, de azokban a filmekben is zseniális, amelyeket Jifí Menzellel forgatott. Mesés férfiként, kurblival a kezében vagy ráérősen sörözgető fürdőmes­terként egy réges-régi szeszélyes nyárban, a földi örömök élvezőjeként a hrabali hóvirágünnepben, vagy szó­rakozott vidéki orvosként egy eldu­gott kis cseh faluban, s mindezek (TA SR-hír) Egy 22 éves palesz­tin követte el szerdán Haderábaii azt a bombamerényletet, amelynek egy autóbuszban öt izraeli lett az áldoza­ta. A Ciszjordánia északi részén fekvő Jaabad faluból származó Am­mar Szaleh Amarna, aki maga is éle­tét vesztette, az Afula és Tel Aviv közötti járaton közlekedő járműben helyezte cl a robbanótöltetet. Ennek előtte egy másik időzített bombát is lehelyezett a haderai autóbusz-pá­lyaudvaron, ezt azonban a tűzszeré­szek időben felfedezték. Karel Kouba felvétele mellett, ugyancsak doktori minőség­ben: a Sörgyári capriccióban. Az egyetemes filmművészet egyik leg­szebb képsora kapcsolódik Hrušínský nevéhez. Ahogy Grunto­rád doktorként elszenderedik a költői szépségű Mariska mellén, s ahogy ál­mából felriadva végigkopogtatja csu­pasz hátát, arra nem mondhatunk mást, csak azt: az maga a csoda. Tavaly, amikor JiH Menzel leg­újabb filmjét, a Csonkint forgatta, Rudolf Hrušínský már hetek óta a kórházi ágyat nyomta. Súlyos beteg volt, gyógyíthatatlan. Vissza-vissza­térő szívrohamait kezelni tudták; in­farktusait már a két kezén számoka, miközben a rákos kór egyre inkább elhatalmasodott rajta. Nem ismert lehetetlent. Még a kór­házból is kijárt egy-egy forgatásra. Tudta, hogy mit jelez a teste, de még a parlamenti képviselő nem éppen könnyű szerepét is elvállalta. Segíte­ni, változtatni akart, s ahol lehetősége nyílott, ott segített is, változtatott is eleget. Soha, semmilyen rendszernek nem tolta a szekerét, s még csak nem is futott utána. Őt csak az ember, a hétköznapi ember sorsa, holnapja ér­dekelte. Tiszta, igaz ember volt, és tiszta, igaz volt a művészete is. Volt, írom. Közben: van. Mert amit ő alko­tott, azon az idő nem foghat ki soha. Az örökké érték marad. Nemegyszer jártam nála, de min­dig elmondta: „Nem voltak nagy kí­vánságaim soha. Én csak azt szeret­ném, ha a folyó folyó maradna, a fa az fa, az ember pedig ember." Ő is az volt. EMBER. Így, csupa nagybetűvel. Csak az a szék az első sorban... az ne lenne üres. (sz. g. 1.) Jasszer Arafat palesztin vezér tegnap telefonon fejezte ki részvé­tét az izraeli kormányfőnek az öt halálos áldozat miatt. A PFSZ ve­zére Tel Aviv-i magánrezidenciá­ján hívta fel Rabint, s az alkalmat kihasználta arra, hogy áttekintsék a béketárgyalások jelenlegi állá­sát. Arafat egy nappal korábban beszédet mondott az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésében, s elítélte az ártatlan palesztinok és izraeliek elleni bárminemű támadásokat. (TA SR-hír) Sziddi, Mohammed marokkói trónörökös nyitotta meg tegnap Marrakechben azt a miniszte­ri szintű konferenciát, amelyen aláír­ják a GATT-tárgyalások több mint hét éven át zajlott, úgynevezett uru­guayi fordulójának tavaly decemberi tanácskozásán jóváhagyott megál­lapodást. A marokkói politikus mél­tatta a sokoldalú kereskedelmi tár­gyalások eredményeit, amelyek hoz­zájárulnak a nemzetközi kereskede­lem és a vámok liberalizálásához. Reményét fejezte ki, hogy a ma alá­írásra kerülő megállapodás lerakja a 21. század nemzetközi kereskedel­mének jogi és intézményes alapjait. Peter Sutherand, az Általános Ke­reskedelmi és Vámtarifa Egyez­mény főtitkára beszédében emlékez­tetett arra, hogy a több mint 100 tag­ország illetékes miniszterei ma írják alá a történelem legátfogóbb keres­kedelmi megállapodását, amelynek előnyei valamennyi földrész keres­kedelmében megmutatkoznak. Be­számolt arról, hogy az áláírásra ke­Ruanda rülő megállapodások együttesen több mint 20 ezer gépelt oldalt tesz­nek ki. A GATT vezérigazgatója szerint a szerződés érvénybe lépése után az aláíró államok termékei könnyebben bejuthatnak más orszá­gok piacaira, melyek kiegyensúlyo­zottabbak lesznek. Stabilizálóan hat az a körülmény is, hogy a szerződést aláíró felek elismerik, önkényesen nem emelhetik a vámokat, ami a be­ruházóknak előrelátható és kiegyen­súlyozott gazdasági környezetet te­remt. Sutherland hangsúlyozta: a megállapodás valamennyi ország egyetértésével jött létre, s fontos eredménynek minősítette a Világ­gazdasági Szervezet jövő év január elsejétől tervezett létrehozását. A marrokói tanácskozáson szlo­vák részről jelen van a gazdasági és a mezőgazdasági miniszter is. Peter Magvaši tegnap a román küldöttség vezetőjével, Mihai Berinda államtit­kárral tárgyalt, Pavel Koneoš pedig marrokói kollégájával folytatott megbeszéléseket. W aldemar Pawlak lengyel kormányfő tegnap mun­kalátogatásra Németországba uta­zott. Találkozik Helmut Kohl kan­cellárral, Rita Süssmuth parlamenti elnökkel, Ervin Teufel baden-würt­tembergi tartományi miniszterel­nökkel, valamint a gazdasági körök képviselőivel. L ibanon felfüggesztette diplo­máciai kapcsolatait Irakkal, Bagdadból hazarendelte ügyvivőjét. A döntésre az adott okot, hogy Bej­rútban meggyilkoltak egy iraki disszidenst, aki jordán útlevéllel tar­tózkodott az országban. A rendőrség már letartóztatott két gya­núsítottat: az iraki nagykövetség kulturális, illetve kereskedelmi atta­séját. A harmadik tettes állítólag a nagykövetségen tartózkodik, ezért az épületet erős rendőrkordonnal vették körül. E douard Balladur kabinetje el­len - kormányzásának egy éve alatt - az ellenzék először nyúj­tott be bizalmatlansági indítványt, mégpedig a foglalkoztatási politika csődje miatt. Az indítvány elbukott: szerda este a parlamentben az 577 jelen lévő képviselő közül csak 87 szavazott mellette, vagyis a javasla­tot benyújtó szocialisták, kommu­nisták és néhány független képvi­selő. C sehország parlamentjének védelmi és biztonsági bi­zottsága most tárgyalja azt a tör­vényjavaslatot, amely jóváhagyása esetén nem fogja megkövetelni, hogy - úgy, mint a jelenleg érvé­nyes jogszabályok szerint - azonnal tájékoztassák a parlamenti ellenőrző szerveket, ha hírszerző technikát al­kalmaznak valamely alkotmányos tényezővel szemben - közölte Sta­nislav Devátý, a Biztonsági Infor­mációs Szolgálat ideiglenes igazga­tója. S ali Berisha albán államfő kez­deményezte a Görögország­gal kialakult válság megoldását. Közölte, kész a tárgyalásokra a ha­tár menti konfliktusról, melynek so­rán az elmúlt hétvégén görög fegy­veresek megöltek két albán katonát. Berisha az Európai Uniónak címzett levélben kérte az eset kivizsgálását, ám egyben elismerte, Athént talán nem terheli közvetlen felelősség. S zaddam Husszein iraki elnök utasítást adott négy román állampolgár elengedésére a bör­tönből. Az érdekükben közbenjáró Marcel Dinu magas rangú külügy­minisztériumi tisztségviselő közöl­te, a román félnek komoly enged­ményeket kellett tennie, hogy kisza­badíthassa a 30 év körüli férfiakat, akiket azért ítéltek el, mert két évvel ezelőtt illegálisan átlépték a tö­rök-iraki határt. Szerdán mind a né­gyen megérkeztek Bukarestbe, vi­szont három román - lopás miatt ­még mindig börtönben van Irakban. A román diplomácia büntetésük enyhítése érdekében tesz most lépé­seket. L esothóban ellenzéki katonák tegnap lelőtték a kor­mányfő-helyettest és a pénzügymi­nisztert, mivel ellenállást tanúsítot­tak a letartóztatásnál - jelentették nyugati diplomaták. Négy minisztert fogságba ejtettek. T eheráni sajtójelentések sze­rint az iráni-pakisztáni ha­táron a rendfenntartó erők lefoglal­tak 4667 kilogramm ópiumot és 20 kilogramm morfiumot. Az eset még kedden történt, letartóztatásokról azonban nem szólnak a hírek. F olmava határátkelőn a cseh vámosok voltak eredménye­sek: egy török kamion fékhengeré­ben 30 kilogramm heroint találtak. Az 50 millió korona értékű veszé­lyes csempészáruval Nyugat-Euró pába tartott a jármű, s már kereszti haladt Bulgárián, Románián, Ma gyarországon és Szlovákián, amikoi végre horogra akadt. A vámosok szerint profi módon elkészített és ál­cázott rejtekhelyről került elő a 60 zacskóba csomagolt kábítószer. Hrušínský helye Haderai bombamerénylet Arafat részvétét fejezte ki GATT-megállapodás a világkereskedelem liberalizálásáról Ma aláírják Kútba esett remények (TA SR-hír) A ruandai főváros­ban, Kigaliban immár második nap­ja intenzív harcok folytak a kor­mánycsapatok és a Ruandai Hazafi­as Front (FRP) felkelői között. A Reuter hírügynökség tegnap délután jelentette, hogy ismeretlen támadók rakétákat zúdítottak Kigali repülőte­rére, szerencsére a támadásnak áldo­zatai nem voltak. A helyzet alig pár órával azután vált újra feszültté, hogy Colin Kea­ting, az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak soros elnöke bejelentette: Kiga­liban találkozót tartanak az ENSZ megfigyelői a szembenálló felek képviselőivel. A találkozótól az ENSZ-ben azt remélték, hogy hoz­zájárul a csaknem 20 ezer halálos ál­dozatot követelő ruandai vérengzés beszüntetéséhez és tüzszüneti meg­állapodás eléréséhez. A Reuter teg­nap az esti órákban azonban azt je­lentette, hogy Wilson Rutayisire, az FRP szóvivője elutasította a találko­zón való részvételt, kijelentve, hogy a front senkivel sem hajlandó tűzszünetről tárgyalni. Lejárt egyébként már az az ulti­mátum, amelyet a Ruandai Hazafias Front adott az országban tartózkodó külföldi katonáknak a kigali re­pülőtér elhagyására. A belga ejtőernyős-különítmény tegnap hagyta el a ruandai fővárost a fran­cia katonákkal együtt, miután befe­jezték a külföldi állampolgárok ki­menekítését. Jelentések érkeztek ar­ról, hogy a külföldiek által elhagyott lakásokat helyi bandák fosztogatják. Brüsszelben II. Albert belga király és Jean Ĺue Dehaene kormányfő je­lenlétében tegnap búcsúztatták azt a tíz belga katonát, akik a Ruandában tartózkodó ENSZ-különítmény tag­jaiként vesztették életüket a múlt hét végén kirobbant harcokban. Zsirinovszkij meg van sértődve (TA SR-hír) Vlagyimir Zsirinovsz­kij, az orosz ultranacionalisták vezére tegnap elhagyta Franciaországot. Alain Juppé külügyminiszter ugyan minősíthetetlennek nevezte a szélsőséges pártvezér Strasbourgban tett kijelentéseit, ám nem szólította őt fel az ország elhagyására. Zsirinovsz­kij szorgalmazta, hogy Moszkva ren­delje el a NATO olaszországi tá­maszpontjainak bombázását, vála­szul a gorazsdei szerb állásokat ért NATO-légitámadásra. Párizsnak korábban nem volt el­lenvetése azzal összefüggésben, hogy a szélsőséges politikus az orosz EP-küldöttség tagjaként átlépje a francia határt, mindössze azt a felté­telt szabták, hogy ne legyen túlságo­san szabadszájú. A Reuter a stras­bourgi orosz főkonzulra hivatkozva jetentette, hogy Zsirinovszkij vissza­tért Moszkvába. Hozzáfűzve: az orosz pártvezés azért tett így, mert zokon vette a vele szembeni francia bánásmódot. Zsirinovszkij kijelentet­te: többet nem megy Franciaország­ba, és mindent megtesz azért, hogy Oroszország ne váljon az Európa Ta­nács tagjává. Balfogás Jogosan méltatlankodott a szlovák külügyminiszter a múlt hét Végén, miután egy parlamenti képviselő kikotyogta a hírügynökség tudósítójá­nak, hogy Szlovákia az Európa Tanács eddigi főtitkárának, Catherine Lalumiére-nek az újraválasztását fogja támogatni. Eduard Kukán fel­rótta a honatyának, hogy politikai tapintatlanság ilyesmit világgá kür­tölni, s ő mindössze bizalmas információként közölte a parlamenti kép­viselőkkel, milyen utasítást kapott a szavazásra vonatkozóan a stras­bourgi nagyköve. t Valószínűleg nem is okozott volna különösebb kellemetlenséget a fe­csegő honatya, ha Lalumiére asszony megmarad eddigi tisztségében. Az ügy azután vált kínossá, hogy kiderült: az eddigi főtitkárnak meg kell válnia beosztásától, jóllehet újraválasztása csak két szavazaton múlott. Fő ellenlábasa, a svéd Daniel Tarschys hajszállal megelőzte őt, így az öt­venéves skandináv liberális politikus lett az ET új főtitkára. Nyilván előbb-utóbb a tudomására jut, vagy talán már utána is nézett, ki szavazott mellette és ki ellene. Sajtóreferensei pedig, ha előbb nem, de egy esetle­ges szlovákiai látogatás előestéjén nyilván kitálalnak neki: az itteni mé­diák még nagydobra is verték, hogy Pozsony a régi főtitkárt szerette vol­na viszontlátni ebben a tisztségben. Mindenesetre felettébb kellemetlen lesz a honi politikusoknak, főleg a külügyminiszternek, ha az új főtitkár a szlovák fővárosba látogat. S mindössze azért, mert egy képviselő nem tudta felmérni, mi az, amiről tapintatosan hallgatnia illik... P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom