Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)
1994-03-11 / 58. szám, péntek
HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ. 1994. MÁRCIUS 11. Tüntetés a Magyar Rádió előtt (Budapesti tudósítónk jelenti) A Magyar Rádió budapesti épülete előtt tegnap délelőtt több ezer ember gyűlt össze, hogy tüntessen a rádióból elbocsátott 129 újságíró és a sajtószabadság ügyének védelmében. A tüntetést eredetileg ülősztrájknak hirdették meg, de nem lehetett leülni, mert ,.,ismeretlenek" kora reggel fellocsolták a teret. Győri László, a Független Rádiós Szakszervezet elnöke beszédében a sajtószabadság elleni merényletnek nevezte az elbocsátásokat. Szerinte a nemzeti érdekekre való hivatkozással és az ennek nevében végrehajtott politikai tisztogatásokkal bizonyos erők éppen a nemzeti érdekek ellen vétenek. A felszólalók élesen bírálták a kormány sajtópolitikáját, a rádió jelenlegi vezetőjét, Csúcs Lászlót, s követelték lemondását, illetve döntésének felülbírálását. Baráth József, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének szerdai döntését tolmácsolva elmondta, hogy az elnökség hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz Csúcs ellen, mert közpénzekből fizet olyan személyeket, akiket nem enged dolgozni. A MÚOSZ ezen kívül vizsgálatot kezdeményez azon tagjai ellen, akiknek része volt a tisztogatásokban. Tegnapi sajtójelentések szerint március 16-án Budapestre érkezik az Újságírók Nemzetközi Szövetségének tényfeltáró bizottsága, hogy közelebbről is megismerkedjen a helyzettel. A brüsszeli székhelyű szervezet képviselői aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi rádiós elbocsátásokkal, illetve a televízióban kialakult helyzettel kapcsolatban. KOKES JÁNOS BOSZNIA-HERCEGOVINA A szerbek lépésére várva (Újvidéki munkatársunk jelentése) Bécsben befejezéséhez közeledik a muzulmánok és a horvátok államszövetségét rögzítő dokumentum megszövegezése, s a kiszivárgó hí' rek szerint a volt Bosznia-Hercegovina területének 55 százalékával rendelkeznének, a szerbeknek tehát 45 százalék maradna. Ez az elképzelés abból indul ki, hogy a muzulmánok a területek 33,3 százalékára jogosultak, a horvátok 17,5 százalékra, a hiányzó részt pedig a szerbeknek kell visszaadniuk. Ez utóbbiak még nem véleményezték hivatalosan a bosnyák-horvát föderáció tervezetét, de a vezető politikusok sajtónyilatkozataikban nem tartják valószínűnek, hogy a boszniai Szerb Köztársaság bármiféle módon is csatlakozhatna az új államalakulathoz, viszont semmilyen utalás sem hangzott el még arra vonatkozóan, hogy a szerbek az önállóságot választják, vagy csatlakoznak Jugoszláviához. Alija Izetbegovic kizártnak tartja a szerbek kapcsolódását a muzulmán-horvát unióhoz, mert az a régi modellhez való visszatérést jelenthetné. A bosnyák vezető megjegyezte: a színfalak mögött gyakran elhangzik valamiféle régi Jugoszlávia visszaállításának az ötlete, nagyhatalmi érdekek alapján, de hivatalosan ilyen javaslatot még sehol senki sem tett. Amerikai körökben elégedettséggel nyugtázták Charles Redman megbízott belgrádi látogatását, hangsúlyozva, hogy a végleges cél eléréséhez most már rugalmas szerb viszonyulás szükségeltetik, s ehhez megvan a remény. SINKOVITS PÉTER A nyugat-boszniai Bihacból a Vöröskereszt közbenjárása után szerdán 30 menekült érkezett Zágrábba. Köztük volt a felvételen látható férfi, aki 10 hónap után találkozott kislányával. Sevardnadze: Jöjjenek a kéksisakosok! (TA SR-jelentés) Eduard Sevardnadze legfelsőbb grúz vezető szerdán este az ENSZ New York-i központjában a Biztonsági Tanács képviselői előtt kérte: a világszervezet küldjön nemzetközi békeerőket a grúz-abház konfliktus térségébe. Véleménye szerint ezeket az erőket Grúzia és Abházia határvonalán, az Inguri folyó mentén kellene elhelyezni. Sevardnadze kihangsúlyozta: ez a „konfliktus békés politikai rendezésének egyetlen módja". Ez lenne az a lépés, amely lehetővé tenné az övezet teljes demilitarizálását, létrehozná a feltételeket a „menekültek szabad és méltóságos hazatérésére'. A grúz vezető tudomása szerint az abház fegyveres konfliktus miatt mintegy 300 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat. Párizs Garges-les-Gonesse elővárosát tegnapra virradó éjszaka ismét fiatal vandálok uralták. Kirakatokat törtek be, gépkocsikat gyújtottak fel, majd kőzáport zúdítottak a helyszínre vezényelt rendőrökre. Ez utóbbiaknak a négy óráig tartó utcai összecsapás után könnygázzal sikerült feloszlatniuk a támadó fiatalokat. Szerdán hasonló rendbontásra került sor. A rendőrség szerint a zavargások összefüggésben állnak annak a fiúnak a rejtélyes meggyilkolásával, akinek holttestét a helyi parkban találták meg. (Új Szó-összeállítás) A londoni parlament alsóháza szerdán még jóformán meg sem szavazta a militáns ír Köztársasági Hadsereg ellen irányuló antiterrorista törvény érvényességének meghosszabbítását, Howard belügyminiszter máris terrorista támadásról számolhatott be a tanácskozó honatyáknak. A londoni Heathrow repülőtéren, az egyik leszállópályára öt lövedék csapódott be, ezeket — a jelentések szerint - a közeli Excelsior szállodánál parkoló gépkocsiból lőtték ki. Nem kétséges: épp az IRA emberei voltak a merénylők, akik riadalomkeltő, látványos támadásukkal tudatták ismét, hogy a rendezést célzó decemberi brit-ír megállapodások nem tetszenek nekik, nem hajlandók beleegyezni a fegyverletételt igénylő követelésekbe, hanem folytatják fegyveres harcukat az elszakadásért Nagy Britanniától. A nemzetközi repülőtéren - ahol évente mintegy 40 millió ember fordul meg - valóban óriási riadalom keletkezett, ám ezúttal szerencsére senki sem sebesült meg, s mivel a leszállópályán a becsapódás pillanatában egyetlen gép sem tartózkodott, a lövedékek nem robbantak fel, az anyagi károk is elhanyagolhatók. A szálloda előtti parkolóban viszont kiégett öt gépkocsi. A merénylet, mondhatni, pikantériája: a vakmerő támadók az aknavetővel megrakott autójukat az Excelsior és egyben a repülőtéri rendőrség őrszobájának közelében parkolták le. Az IRA-sok legutóbb három évvel ezelőtt John Major brit miniszterelnök Downing street-i székháza ellen követtek el hasonló látványos merényletet. (urbán) HÓGOLYÓBÓL LAVINA? Úgy tűnik, Lengyelországban ismét az üzemek váltak a politikai harc színterévé. A múlt héten a kormány jóváhagyta az idei költségvetést, de nem vette figyelembe a Szolidaritás szakszervezet követeléseit, mire ez hétfőtől figyelmeztető sztrájkokat hirdetett. A hét folyamán mindig csak néhány vajdaság néhány üzemében szüntették be a munkát egy-két órára. De... Marian Krzaklewski, a Szolidaritás elnöke azt mondta, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket, a sztrájkokat - amelyek akár hetekig, hónapokig is elhúzódhatnak —, a „hógolyó elve" szerint fogják szervezni, mindaddig, amíg a kabinetet a tárgyalóasztalhoz nem kényszerítik. Egyébként a kormány és a Szolidaritás egymást vádolja tárgyalásképtelenséggel. A kormány túlzottnak tartja a Szolidaritás követeléseit, amely viszont nem hajlandó részt venni a hároríioldalú bizottság keretében még januárban megkezdett tárgyalásokon az úgynevezett szociális garanciacsomagról. Ez a Szolidaritás már nem Walesa legendás Szolidaritása, amely megbuktatta a kommunista rendszert. Azt a Szolidaritást maga Walesa verte szét több pártra. Ez a Szolidaritás a szeptemberi választásokon - amelynek eredményeként baloldali kormány alakult - már nem tudott összeszedni annyi szavazatot, hogy bekerülhessen a parlamentbe. Megfigyelők szerint a politikai ambícióktól függött Krzaklewski ezért viszi ismét az utcára az embereket, és igazi célja a baloldali kormány megbuktatása. Van-e erre lehetősége? Tény, hogy az egykor taglétszámát tekintve is hatalmas Szolidaritás már szakszervezetnek sem a legnagyobb, megelőzi őt a posztkommunista OPZZ. De az is igaz, hogy a kulcsfontosságú ipari ágazatok jelentős üzemeiben még mindig erős háttérrel rendelkezik. Pár hónappal ezelőtt a Szolidaritás még Hanna Suchocka jobbközép kormányának gazdaságpolitikája ellen tüntetett, hasonlóan megfogalmazott szociális és bérköveteléseket hangoztatva. Most ugyanaz a forgatókönyv azzal a különbséggel, hogy a múlt szombaton a már baloldali többségű parlament mondott igent arra a költségvetésre, amely figyelembe veszi a Nemzetközi Valutaalap feltételeit, követelményeit. A kormány elkerülhetetlenül szükségesnek tartja az integrálódást az európai struktúrákba, szeretné elérni a régi adósságok törlését. A Szolidaritás ezzel szemben a munkások szociális helyzetével érvel, ami nem lenne baj, ha elismerné, hogy a szociális gondokat egyik előző kormány sem tudta megoldani, bármilyen színezetű is volt a kabinet. Milyen helyzetben van a Pawlak-kormány? Elődeivel ellentétben kényelmes parlamenti többségre támaszkodhat. Ez óriási előny. Gyengíti viszont a pozícióját az, hogy a kormánykoalíció két pártja között az elmúlt hetekben komoly nézeteltérések voltak. Mint ismeretes, a választásokon a legtöbb mandátumot a kommunista-utód Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) kapta, amely viszont átengedte a kormányfői posztot az ugyancsak kommunista-utód parasztpártnak (hivatalos nevén: lengyel Néppárt - PSL). Érdekes módon mennie kellett az SLDhez tartozó Borowski miniszterelnök-helyettesnek és pénzügyminiszternek, mert ő aránylag keményen reformpárti gazdaságpolitikát kívánt folytatni, míg a kormányfő azokhoz húz, akik elutasítják a gyors reformokat. Az is gyengíti a kabinetet, hogy a reformok ütemét és irányát illetően a koalíció mindkét pártja két-két táborra szakadt. Tehát a baloldali koalíciós kormány falán már jelentkeztek repedések. Egyelőre nem végzetesek, de kérdés, hogy a Szolidaritás mellett ki fog még besegíteni a repedések tágításába. Sokan ismét Walesa államfőt emlegetik, aki sosem szimpatizált a baloldali kormánnyal, és már összerúgta a port a baloldali többségű parlamenttel, mert a honatyák nem szavazták meg az alkotmány módosítására tett javaslatait. Nem zárható ki, hogy ismét Walesa fogja magasba emelni a Szolidaritás zászlaját. Annak ellenére, hogy ő verte azt szét, s lényegében ő buktatta meg az előző jobboldali kormányokat, beleértve az első Szolidaritás-kormányt is. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN N e lepődjenek meg a japánok abban az esetben, ha Bili Clinton elnök kénytelen lesz keményebb lépéseket tenni annak érdekében, hogy megnyissa a japán piacot az amerikai termékek előtt - nyilatkozta tegnap Washingtonban Lloyd Bentsen amerikai pénzügyminiszter. Ez a figyelmeztetés összefüggésben áll Warren Christopher külügyminiszter szerdán kezdődött tokiói látogatásával. Az amerikai diplomata legfőbb feladata, hogy rendezze az amerikai—japán kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek, mint mondotta, „rossz állapotban vannak". B orisz Jelcin orosz elnök tegnap a Kremlben találkozott a politikai pártok, parlamenti frakciók és társadalmi szervezetek képviselőivel, hogy közösen dolgozzák ki a polgári megbékélésről szóló megállapodást. Jelcin szerint a „konfrontáció ideje lejárt", „az új úton a közös álláspontokat kell megtalálni, hogy megerősödjön ez a konstruktív folyamat". A résztvevők között volt Viktor Csernomirgyin kormányfő és II. Alekszij pátriárka is. K laus Kinkéi német külügyminiszter szerint az Európai Unió kibővítése jelzés KeletEurópa demokratikus országai számára. Ha az EU-tagállamok bővítésére tett kísérletek kudarccal végződnének, akkor ez „nagy kárt okozna az összes európainak" — hangsúlyozta a bonni parlamentben mondott beszédében. Egyben felszólította Spanyolországot és Nagy-Britanniát: a Svédországgal, Finnországgal és Ausztriával sikeresen lezárt tárgyalások után tegyék lehetővé, hogy 1995 január elsejétől Norvégia is az EU tagjává válhasson. V áclav Klaus cseh miniszterelnök tegnap Brüszszelben tett villámlátogatást. Találkozott belga partnerével, majd fogadta őt Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke, aki a cseh átalakulási folyamat iránt érdeklődött. Prágának érdeke a teljes jogú EU-tagság elérése, de mint arról Josef Zieleniec külügyminiszter a napokban tájékoztatott, Csehország egyelőre nem nyújtja be tagfelvételi kérelmét. Az átkeresztelt föhös (TA SR-hír) Mielőtt Haim Baram „ Goldstein vadász"című könyve a nyomdába került volna, az izraeli újságírónak az utolsó pillanatban meg kellett változtatnia főhősének a nevét. Talán mondani sem kell, hogy e szokatlan módosításra a hebroni mészárlás miatt volt szükség, hiszen a városi mecsetben is egy Goldstein „vadászott" — imádkozó emberekre. Baram könyvének főhőse egy egészen más vadász, akit érzékeny természete gátol abban, hogy megölje az állatokat. A szerző olyan nevet választott tragikomikus hősének, amely „ártatlan, kedves zsidó szabó vagy cipész" képzetét kelti az olvasóban. Ám minthogy a könyv címe váratlanul új dimenziót kapott, s a szerző kénytelen volt Godlblumra átkeresztelnie főhősét.