Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)
1994-03-07 / 54. szám, hétfő
1994. MÁRCIUS 512. MOZAIK IÚJSZÓ M NÉHÁNY SORBAN G rúziát szombatra virradó éjszaka nagy erősségű földrengés rázta meg - közölte az AFP a mpszkvai televízióra hivatkozva. A Francia hírügynökség jelentése szerint a televízió nem tájékoztatott az anyagi károk nagyságáról, és áldozatokról, illetve sebesültekről sem adott hírt. A Richter-skála szerinti 6-os erősségű földmozgás epicentruma a grúz fővárostól mintegy 60 km-re keletre volt, Szagaredzso varos közelében. M agyarországon szerdán kezdődik az ajánlószelvények jegyzése - jelentette a Magyar Rádió. A választójogi törvény szerint bármely választópolgár gyűjthet ajánlószelvényeket, ismertethet választási programot, népszerűsíthet jelöltet, szervezhet választási gyűlést egészen április 8-án délutánig. A választásokkal kapcsolatban Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke a rádió Vasárnapi Újság műsorában mondotta el: olyan pártokkal tudja elképzelni a koalíciót, amelyek a zavartalan keresztény értékeket közvetítő rendszerváltás hívei. Ilyennek tartja a KDNP-t és az Egyesült Kisgazdapártot. Egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a MIÉP-pel megszakadt a párbeszéd, mert Csurka István pártja áz elsőszámú közellenségnek nevezte a jelenlegi kormányt és az MDF-et. T örökország délkeleti részén szombaton három tartományban is összecsapások voltak a török hadsereg és a kurd felkelők között. Az Anatólia török hírügynökség jelentése szerint a harcokban az önállóságért küzdő militáns Kurd Munkáspárt 14 tagja vesztette életét. U krajna tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy szombaton Varsóban a lengyel katonai bíróság kémkedésért két évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a 42 éves Anatolij Liszenkót, az ukrán hírszerzés tisztjét, valamint egy lengyel állampolgárt is. W arren Christopher amerikai külügyminiszter, akit e héten várnak Tokióba, kijelentette: az Egyesült Államok nem akar kereskedelmi háborút folytatni Japánnal, ezért olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek lehetővé teszik a tárgyalások folytatását Tokióval. Bili Clinton elnök a közelmúltban olyan jogköröket biztosított magának, amelyek alapján 100 százalékos vámot vethet ki a japán termékekre, amennyiben Tokió nem hozza meg a várt intézkedéseket és nem könnyíti meg az amerikai termékek bejutását a japán piacra. A CSEH SAJTÓBÓL A cseh munka- és szociális ügyi minisztérium hivatalosan tiltakozott Németország prágai nagykövetségén a Bild című lap megalapozatlan állításai miatl. Ezek szerint Csehországban egyik napról a másikra hozzá lehet jutni egy elhagyatott gyerekhez. A Mladá fronta Dnes úgy tudja, a német állampolgárok e tájékoztatás alapján egyre gyakrabban fordulnak a cseh gyermekotthonokhoz, abban a reményben, hogy gyorsan és probléma nélkül fogadhatnak örökbe csecsemőt vagy gyermeket. A lap szerint a csehországi intézetekben jelenleg mintegy 200 három évnél fiatalabb szlovák állampolgárságú gyerek él. A szlovák és cseh szakértőknek épp a következő napokban kellene tárgyalásokat folytatni ezeknek a gyerekeknek a sorsáról. A kisebbségi kérdés nem választási adu Interjú Király Zoltánnal, az MSZDP elnökével Mint arról beszámoltunk, a Szlovák Szociáldemokrata Párt vendégeként a múlt héten pozsonyi villámlátogatáson vett részt a Magyar Szociáldemokrata Párt küldöttsége. A partneri szervezet vezetőivel, illetve a Magyar Polgári Párt és az Együttélés képviselőivel folytatott tájékoztató jellegű megbeszélések után nyilatkozott lapunknak Király Zoltán pártelnök. - Az MPP a közelmúltban felhívással fordult az Együttéléshez, illetve az MKDM-hez, hogy minden bizonnyal előrehozott választások előtt a magyar pártok kezdjenk tárgyalásokat a választási koalíció létrehozásáról. Budapestről nézve, és pozsonyi megbeszélései után lát-e lehetőséget egy ilyen koalíció megalakítására? - Nagyon fontosnak tartom, hogy az itteni magyar pártok megtalálják a közös nevezőt, alapot, amelyre építkezni lehetne. Ám az az érzésem, hogy jelenleg — ha nem is rivalizálás folyik mindenképpen a párt hovatartozásának szempontjai, a pártálláspontok az erőteljesebbek a magyarság sorskérdéseit, nemzetiségi létét meghatározó ügyekben, mint a lényegi kérdés, amely miatt össze kellene fogni. Egy nagyon intenzív tárgyalássorozatnak mindenképp lenne létjogosultsága, hogy ne elkülönülten, hanem tényleg együttesen lehessen képviselni az itteni magyarság érdekeit politikai síkon is. Ugyanakkor úgy látom, hogy ennek az összefogásnak a jelenlegi helyzetben nincs igazán nagy esélye. - Mennyire látja jónak a jelenlegi magyar kormány külpolitikáját a határon túli magyarok szempontjából? Miben változtatna? - Jeszenszky Géza külügyminiszter nemrégi belgrádi látogatása után a parlament külügyi bizottságában épp erről is szó esett. Akkor is elmondtam, hogy a magyar külpolitika gyakorlatában az Európához való csatlakozás kap prioritást. Azt a feszültségforrást, amely a szomszédos országokban jelentkezik a magyarság helyzete miatt, nem úgy próbálja megszüntetni, hogy az intenzív tárgyalásokat és egy új típusú kapcsolatrendszer kiépítését szorgalmazza a szóban forgó szomszédos államokkal, hanem máshonnan várja a megoldást, úgymond, kívülről remél segítséget. Tehát, nem érvényesül együttesen a magyar külpolitika korábban megfogalmazott három prioritása, vagyis a csatlakozás Európához, a szomszédokhoz fűződő jó viszony és a határon lul élő magyarok érdekeinek a védelme, képviselete. Noha a külügyminiszternek meggyőződése, hogy egyenrangúan kezelik és érvényesíti ezt a három prioritást, én úgy érzem, felbomlott az egység. Képletesen azt mondtam Jeszenszkynek, hogy 1990 őszén először nem Új-Zélandba kellett volna utazni, hanem, mondjuk Pozsonyba, Belgrádba, Bukarestbe, s innen kellett volna indulni tovább Európa, majd esetleg ÚjZéland felé is. - Magyarországon leszavazták a kisebbségek bejutását a parlamentbe. Ön hogyan szavazott és miért? - Én megszavaztam a javaslatot, teljes mértékben egyet tudtam volna érteni azzal, hogy akár pozitív diszkrimináció útján is a kisebbségek képviselve legyenek a magyar parlamentben. Tehát, mondjuk a szlovákok bizonyos számú aláírással, támogatással képviselőt küldhessenek az Országgyűlésbe. Ez a kérdés azonban, legalább is az ellenzéki pártoknál, ismét pártpolitikai megfontolás része: jobbnak látják, ha a párt platformjának keretében szerepeltetnek jelölteket. Ám véleményem szerint nem szabadna pártkeretekbe zárni a nemzetiségek ügyét és képviseletét a parlamentben. — Véleménye szerint mely magyar pártok játsszák ki és milyen mértékben a kisebbségi kártyát saját választási kampányuk céljaira? — Remélem, hogy egyik párt sem, hiszen ez nagyon veszélyes és visszatetsző lenne. Mindegy, hogy a haláron túli magyarságról vagy a hazai kisebbségekről van szó, egyik szempontból sem tartom hasznosnak. Ami a szociáldemokrata pártot illeti, semmi esetre sem- kívánja aduként kihasználni a kisebbségeket. Azt valljuk, hogy elsősorban az emberek szociális biztonságérzetének a javítása a fontos. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnék: olyan Magyarországot szeretnénk, amelyben jól érezhetjük magunkat, mert van gazdasági föllendülés, anyagi biztonság, adottak a polgárok létfeltételei, és e tekintetben teljesen mindegy, hogy mely nemzetiséghez tartozik a határon belül élő polgár. Mindez természetesen pozitív hatással lehet a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok javítására, s ezzel párhuzamosan a határon túl élő magyarságra. — Milyen esélyekkel indul a MSZDP a közelgő választásokon? — Mindenképpen bejutunk a parlamentbe. A legpesszimistább eredmény számomra, hogy 8-10 képviselővel leszünk jelen az Országgyűlésben. Bár, ha a 8—10 mandátumot egyéni választókerületben el tudjuk érni, akkor ez már magával hozza, hogy maga a párt is eléri az 5 százalékot. Tehát számunkra a minimális eredményesség a parlamenti jelenlét, de bízom benne, hogy ennél jobb pozíciót is el tudunk érni tisztességes, szélsőségektől mentes harccal, reális választási kampánnyal, nyugodtan politizálva. Nem tartom elérhetetlennek a 7-8 százalékos eredményt sem. — Véleménye szerint melyik párt a legnagyobb esélyes a győzelemre? — Ha számszerűsítjük, akkor nagy valószínűség szerint a Magyar Szocialista Párt. Az eredményen néhány százalékot változtathat, - akár lefelé is - az MSZP-vel szembeni negatív kampány. Úgy érzem azonban, hogy ez a párt verhetetlen. Nem lesz viszont olyan erős, hogy képes legyen egyedül kormányt alakítani, sőt, még olyan erőteljesen sem jelenhet meg a választások után, hogy a kormányalakításra egy másik pártot szólítson föl. — Ez az egyik párt például az MSZDP is lehetne? — Hát, például, igen. Mindenképp egy szélesebb koalícióra kell számítani, s ebben a pillanatban kiszámíthatatlan, hogy ki kivel és miként hajlandó koalícióra lépni. URBÁN GABRIELLA ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT KORMÁNYZÁS - SLOTÁVAL. A miniszterelnöknek nem sok örömet okoz, hogy hónapokig tartó szívós ármánykodás eredményeként sikerült engedelmes szövetségesévé tennie a Szlovák Nemzeti Pártot. Ján Slota lett a koalíciós partnerpárt elnöke, így Mečiar méltán elmondhatja, hogy amit nyert a réven, azt elveszítette a vámon. A parlamentben ugyan nyert néhány mindenre kapható voksolót, viszont mindazért vállalnia kell a felelősséget, amit Slota itt-ott kinyilatkoztat. Vége annak az időszaknak, amikor a világ előtt még cáfolni lehetett a kormány programszerű magyarellenességét, vagy azt, hogy Szlovákiában mély gyökerei vannak az antiszemitizmusnak. Az SZNP elnöke a megválasztását követő első órákban eredményesen bebizonyította, hogy az ordas eszmék követői immár a hatalom sáncai mögé is bekerültek, és hirdetik is a barnavörös (vagy vörösbarna) igét. Mostantól kezdve nehezebb dolguk lesz a fiatal köztársaság hivatalos propagandistáinak, akik eddig azzal érveltek, hogy a szélsőséges megnyilvánulások mögött nem állnak mérvadó erők, és hogy a fajgyűlölet megtestesítői csak éretlen suhancok, akik horogkeresztek mázolásával, zsidótemetők feldúlásával múlatják idejüket. A zsák megtalálja a foltját; Slota csak alig* palástolja, hogy gondolkodásmódban mennyire közel áll Zsirinovszkijhoz. Ennek nyilvánvaló következményei lesznek a szlovákiai politikai életben. Könnyen előfordulhat, hogy Slota kormányközeibe kerülése a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban is meggyorsítja a differenciálódási folyamatot. A mozgalomban működő személyiségek java nem utolsósorban azért fordított házat Mečiarnak, mert gyomruk nem tudta megemészteni a pártelnök stílusát. Előfordulhat, hogy most még az „erős gyomrúaknak" bizonyultak között is lesznek néhányan, akiknek „emésztőszerve" nem tudja feldolgozni a koalíciós partner első emberének viselt dolgait. Vagy a miniszterelnök úgy próbálja megoldani a kérdést, hogy káderintézkedést hajt végre szövetségesénél? KÉZI VEZÉRLÉS. A gazdaságátalakítás bonyolult időszakában minden posztkommunista országban gondot okoz, hogy miközben a nyugati országok előtt megnyitották a piacukat, saját termékeiket - mivel nem elég versenyképesek, illetve mert Nyugat-Európában szigorú kvóták szabályozzák az importot - csak nagyon korlátozottan tudják az igényes piacokon érvényesíteni. így teljesen érthető, hogy Szlovákia is hajlamos arra, hogy saját termékeinek védelmére, a külkereskedelmi egyensúly megtartására intézkedéseket érvényesítsen. Hónapok óta találgatták a közgazdászok, vajon bevezetik-e a vámpótlékot. Szerdán bevezették. Természetesen megindokolható, elhitethető az emberekkel, hogy szükséges volt ez a lépés, noha nyilvánvaló, hogy hatására jó néhány százalékkal megemelkednek az árak. A szélesebb közgazdasági és politikai összefüggéseket ismerő szakemberek körében az okozott megdöbbenést, ahogy az intézkedést a miniszterelnök bejelentette. Pártfórumon tette, a DSZM nagygyűlésen, és ez mindenkit a pártállam gyakorlatára emlékeztet. Csak annyi a különbség, hogy a kommunizmus évtizedei alatt jól vagy rosszul, de a vállalatokat és az üzleteket felkészítették a változásokra. így a végrehajtók többé-kevésbé tisztában voltak a teendőkkel, idejében megkapták az utasításokat. A bejelentés módjából arra lehet következtetni, hogy úgyszólván pillanatnyi ötlet eredményeként született meg a döntés. Az állam működésének ez az epizódja is jól mutatja, hogy milyen idült szakemberhiánnyal küzd a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, illetve hogy ez a körülmény mennyire hajlamossá teszi a kormány elnökéi a kézi vezérlés újbóli meghonosítására. KI KAPHAT A JÖVÖBEN CSALÁDI PÓTLÉKOT? Nem megy simán a Nemzetközi Valutaalap által megígért készenléti hitel folyósítása. A „külföld" (a miniszterelnök szóhasználata) el akarja érni, hogy állami intézkedésre akár 20 százalékkal is emeljék az árakat. A kormány, amelynek népszerűsége rohamosan csökken, természetesen húzódozik a népszerűtlen intézkedés végrehajtásától. A Nemzetközi Valutaalap ajánlásai abból a meggondolásból indulnak ki, hogy a költségvetési deficit sokkal nagyobb lesz a tervezett 14 milliárd koronánál. Az állam bevételének növelését úgy akarják elérni, hogy 26 százalékosra egységesítik a hozzáadottérték-adót. Ez nyilvánvalóan magával hozza az árak növekedését. Az állami kiadások csökkentését pedig a szociális kiadások lefaragásától remélik. így például „célszerűsítik" a családi pótlék folyósítását, ami azt jelenti, hogy még inkább a szülők jövedelmének függvényévé teszik a családi pótlékra való jogosultságot. Más szóval: az eddiginél kevesebben kapnak ilyen juttatást. TÓTH MIHÁLY ^TANÁCSOK - KÁRPÓTLÁSI ÜGYBEN M. M., Sárosfa: A hivatalos okmányok fordításakor sajnos, hibát követtem el, az eredeti dokumentumokat küldtem el a fordítónak, aki viszont összefűzve, leragasztva, hivatalos pecséttel ellátva küldte vissza. Tanácstalan vagyok. Ha így küldöm el, akkor nekem nem marad meg az eredeti dokumentum. Vajon szétszedhetem-e a szlovák és a magyar változatot, s elég-e csak a hitelesített magyar fordítás? -Van megoldás a gondjára: Az okiratot másoltassa le, majd közjegyzőnél hitelesíttesse. Azt küldje el. M. E., Nadasd Levelében azt kérdezi, gyermekek jogosultak-e kárpótlásra. - A kárpótlási törvény szerint a kártszenvedett gyermekeinek nincs joguk a kárpótlásra. özv. D. I., Gútor - Sajnos, azt kell közölnöm, hogy a most hatályos kárpótlási törvények szerint sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem jogosult kárpótlásra. Vigasztalni azzal ludom, hogy a magyar Országgyűlés most tárgyal egy törvényjavaslatról, mely szerint a hadiözvegyek és a hadiárvák lennének kárpótolva. Meg kell várni a törvény elfogadását, és megtudni, hogy vonatkozik-e majd a külföldön élőkre. T. L., Baracska - Kérelme megérkezett a kárpótlási hivatalba, amit bizonyít az általa küldött értesítés, hogy a hiányzó " igazoló okiratokat a Honvédelmi Minisztérium Központi Irattárában keresik. Nem tudok más tanácsot adni, minthogy várjon türelmesen. Megjegyzem, hogy a Csehországba való elhurcolásért a magyar hatóságok nem fognak kárpótlást nyújtani. N. A., Dunaszerdahely - Kárpótlásra Magyarországon nem jogosult, mivel 1945 szeptemberében valószínűleg már nem volt magyar állampolgár. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ