Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-07 / 54. szám, hétfő

1994. MÁRCIUS 512. MOZAIK IÚJSZÓ M NÉHÁNY SORBAN G rúziát szombatra virradó éj­szaka nagy erősségű föld­rengés rázta meg - közölte az AFP a mpszkvai televízióra hi­vatkozva. A Francia hírügynök­ség jelentése szerint a televízió nem tájékoztatott az anyagi ká­rok nagyságáról, és áldozatok­ról, illetve sebesültekről sem adott hírt. A Richter-skála sze­rinti 6-os erősségű földmozgás epicentruma a grúz fővárostól mintegy 60 km-re keletre volt, Szagaredzso varos közelében. M agyarországon szerdán kezdődik az ajánlószelvé­nyek jegyzése - jelentette a Ma­gyar Rádió. A választójogi tör­vény szerint bármely választó­polgár gyűjthet ajánlószelvénye­ket, ismertethet választási prog­ramot, népszerűsíthet jelöltet, szervezhet választási gyűlést egészen április 8-án délutánig. A választásokkal kapcsolatban Lezsák Sándor, az MDF ügyve­zető elnöke a rádió Vasárnapi Újság műsorában mondotta el: olyan pártokkal tudja elképzelni a koalíciót, amelyek a zavarta­lan keresztény értékeket közve­títő rendszerváltás hívei. Ilyen­nek tartja a KDNP-t és az Egye­sült Kisgazdapártot. Egyben saj­nálatát fejezte ki amiatt, hogy a MIÉP-pel megszakadt a párbe­széd, mert Csurka István pártja áz elsőszámú közellenségnek nevezte a jelenlegi kormányt és az MDF-et. T örökország délkeleti részén szombaton három tarto­mányban is összecsapások vol­tak a török hadsereg és a kurd felkelők között. Az Anatólia tö­rök hírügynökség jelentése sze­rint a harcokban az önállóságért küzdő militáns Kurd Munkás­párt 14 tagja vesztette életét. U krajna tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy szombaton Varsóban a lengyel katonai bíró­ság kémkedésért két évi felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítél­te a 42 éves Anatolij Liszenkót, az ukrán hírszerzés tisztjét, vala­mint egy lengyel állampolgárt is. W arren Christopher ameri­kai külügyminiszter, akit e héten várnak Tokióba, kijelen­tette: az Egyesült Államok nem akar kereskedelmi háborút folytatni Japánnal, ezért olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek lehetővé teszik a tár­gyalások folytatását Tokióval. Bili Clinton elnök a közelmúlt­ban olyan jogköröket biztosított magának, amelyek alapján 100 százalékos vámot vethet ki a ja­pán termékekre, amennyiben Tokió nem hozza meg a várt intézkedéseket és nem könnyíti meg az amerikai termékek beju­tását a japán piacra. A CSEH SAJTÓBÓL A cseh munka- és szociális ügyi mi­nisztérium hivatalosan tiltakozott Németország prágai nagykövetségén a Bild című lap megalapozatlan állí­tásai miatl. Ezek szerint Csehország­ban egyik napról a másikra hozzá lehet jutni egy elhagyatott gyerek­hez. A Mladá fronta Dnes úgy tudja, a német állampolgárok e tájékozta­tás alapján egyre gyakrabban fordul­nak a cseh gyermekotthonokhoz, ab­ban a reményben, hogy gyorsan és probléma nélkül fogadhatnak örök­be csecsemőt vagy gyermeket. A lap szerint a csehországi intéze­tekben jelenleg mintegy 200 három évnél fiatalabb szlovák állampolgár­ságú gyerek él. A szlovák és cseh szakértőknek épp a következő na­pokban kellene tárgyalásokat folytatni ezeknek a gyerekeknek a sorsáról. A kisebbségi kérdés nem választási adu Interjú Király Zoltánnal, az MSZDP elnökével Mint arról beszámoltunk, a Szlovák Szociáldemokrata Párt vendége­ként a múlt héten pozsonyi villámlátogatáson vett részt a Magyar Szociáldemokrata Párt küldöttsége. A partneri szervezet vezetőivel, illetve a Magyar Polgári Párt és az Együttélés képviselőivel folytatott tájékoztató jellegű megbeszélések után nyilatkozott lapunknak Király Zoltán pártelnök. - Az MPP a közelmúltban felhí­vással fordult az Együttéléshez, illetve az MKDM-hez, hogy min­den bizonnyal előrehozott vá­lasztások előtt a magyar pártok kezdjenk tárgyalásokat a válasz­tási koalíció létrehozásáról. Bu­dapestről nézve, és pozsonyi megbeszélései után lát-e lehető­séget egy ilyen koalíció megala­kítására? - Nagyon fontosnak tartom, hogy az itteni magyar pártok megtalálják a közös nevezőt, alapot, amelyre építkezni lehet­ne. Ám az az érzésem, hogy jelenleg — ha nem is rivalizálás folyik mindenképpen a párt hovatartozásának szempontjai, a pártálláspontok az erőteljeseb­bek a magyarság sorskérdéseit, nemzetiségi létét meghatározó ügyekben, mint a lényegi kér­dés, amely miatt össze kellene fogni. Egy nagyon intenzív tár­gyalássorozatnak mindenképp lenne létjogosultsága, hogy ne elkülönülten, hanem tényleg együttesen lehessen képviselni az itteni magyarság érdekeit po­litikai síkon is. Ugyanakkor úgy látom, hogy ennek az összefo­gásnak a jelenlegi helyzetben nincs igazán nagy esélye. - Mennyire látja jónak a je­lenlegi magyar kormány külpoli­tikáját a határon túli magyarok szempontjából? Miben változ­tatna? - Jeszenszky Géza külügymi­niszter nemrégi belgrádi látoga­tása után a parlament külügyi bizottságában épp erről is szó esett. Akkor is elmondtam, hogy a magyar külpolitika gyakorlatá­ban az Európához való csatlako­zás kap prioritást. Azt a feszült­ségforrást, amely a szomszédos országokban jelentkezik a ma­gyarság helyzete miatt, nem úgy próbálja megszüntetni, hogy az intenzív tárgyalásokat és egy új típusú kapcsolatrendszer kiépí­tését szorgalmazza a szóban for­gó szomszédos államokkal, ha­nem máshonnan várja a megol­dást, úgymond, kívülről remél segítséget. Tehát, nem érvénye­sül együttesen a magyar külpoli­tika korábban megfogalmazott három prioritása, vagyis a csatla­kozás Európához, a szomszé­dokhoz fűződő jó viszony és a határon lul élő magyarok érde­keinek a védelme, képviselete. Noha a külügyminiszternek meggyőződése, hogy egyenran­gúan kezelik és érvényesíti ezt a három prioritást, én úgy ér­zem, felbomlott az egység. Kép­letesen azt mondtam Jeszensz­kynek, hogy 1990 őszén először nem Új-Zélandba kellett volna utazni, hanem, mondjuk Po­zsonyba, Belgrádba, Bukarest­be, s innen kellett volna indulni tovább Európa, majd esetleg Új­Zéland felé is. - Magyarországon leszavaz­ták a kisebbségek bejutását a parlamentbe. Ön hogyan sza­vazott és miért? - Én megszavaztam a javasla­tot, teljes mértékben egyet tud­tam volna érteni azzal, hogy akár pozitív diszkrimináció út­ján is a kisebbségek képviselve legyenek a magyar parlament­ben. Tehát, mondjuk a szlová­kok bizonyos számú aláírással, támogatással képviselőt küld­hessenek az Országgyűlésbe. Ez a kérdés azonban, legalább is az ellenzéki pártoknál, ismét párt­politikai megfontolás része: jobbnak látják, ha a párt plat­formjának keretében szerepel­tetnek jelölteket. Ám vélemé­nyem szerint nem szabadna pártkeretekbe zárni a nemzeti­ségek ügyét és képviseletét a parlamentben. — Véleménye szerint mely magyar pártok játsszák ki és mi­lyen mértékben a kisebbségi kártyát saját választási kampá­nyuk céljaira? — Remélem, hogy egyik párt sem, hiszen ez nagyon veszélyes és visszatetsző lenne. Mindegy, hogy a haláron túli magyarság­ról vagy a hazai kisebbségekről van szó, egyik szempontból sem tartom hasznosnak. Ami a szo­ciáldemokrata pártot illeti, sem­mi esetre sem- kívánja aduként kihasználni a kisebbségeket. Azt valljuk, hogy elsősorban az em­berek szociális biztonságérzeté­nek a javítása a fontos. Le­egyszerűsítve úgy fogalmazhat­nék: olyan Magyarországot sze­retnénk, amelyben jól érezhet­jük magunkat, mert van gazda­sági föllendülés, anyagi bizton­ság, adottak a polgárok létfelté­telei, és e tekintetben teljesen mindegy, hogy mely nemzeti­séghez tartozik a határon belül élő polgár. Mindez természete­sen pozitív hatással lehet a szomszédos országokhoz fűző­dő kapcsolatok javítására, s ez­zel párhuzamosan a határon túl élő magyarságra. — Milyen esélyekkel indul a MSZDP a közelgő választá­sokon? — Mindenképpen bejutunk a parlamentbe. A legpesszimis­tább eredmény számomra, hogy 8-10 képviselővel leszünk jelen az Országgyűlésben. Bár, ha a 8—10 mandátumot egyéni vá­lasztókerületben el tudjuk érni, akkor ez már magával hozza, hogy maga a párt is eléri az 5 százalékot. Tehát számunkra a minimális eredményesség a parlamenti jelenlét, de bízom benne, hogy ennél jobb pozíciót is el tudunk érni tisztességes, szélsőségektől mentes harccal, reális választási kampánnyal, nyugodtan politizálva. Nem tar­tom elérhetetlennek a 7-8 szá­zalékos eredményt sem. — Véleménye szerint melyik párt a legnagyobb esélyes a győ­zelemre? — Ha számszerűsítjük, akkor nagy valószínűség szerint a Ma­gyar Szocialista Párt. Az ered­ményen néhány százalékot vál­toztathat, - akár lefelé is - az MSZP-vel szembeni negatív kampány. Úgy érzem azonban, hogy ez a párt verhetetlen. Nem lesz viszont olyan erős, hogy képes legyen egyedül kormányt alakítani, sőt, még olyan erőtel­jesen sem jelenhet meg a válasz­tások után, hogy a kormányala­kításra egy másik pártot szólít­son föl. — Ez az egyik párt például az MSZDP is lehetne? — Hát, például, igen. Minden­képp egy szélesebb koalícióra kell számítani, s ebben a pilla­natban kiszámíthatatlan, hogy ki kivel és miként hajlandó koalí­cióra lépni. URBÁN GABRIELLA ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT KORMÁNYZÁS - SLOTÁVAL. A miniszterelnöknek nem sok örömet okoz, hogy hónapokig tartó szívós ármánykodás eredménye­ként sikerült engedelmes szövetségesévé tennie a Szlovák Nemzeti Pártot. Ján Slota lett a koalíciós partnerpárt elnöke, így Mečiar méltán elmondhatja, hogy amit nyert a réven, azt elveszítette a vámon. A parlamentben ugyan nyert néhány mindenre kapható voksolót, viszont mindazért vállalnia kell a felelősséget, amit Slota itt-ott kinyilatkoztat. Vége annak az időszaknak, amikor a világ előtt még cáfolni lehetett a kormány programszerű magyarellenességét, vagy azt, hogy Szlovákiában mély gyökerei vannak az antiszemitiz­musnak. Az SZNP elnöke a megválasztását követő első órákban eredményesen bebizonyította, hogy az ordas eszmék követői immár a hatalom sáncai mögé is bekerültek, és hirdetik is a barnavörös (vagy vörösbarna) igét. Mostantól kezdve nehezebb dolguk lesz a fiatal köztársaság hivatalos propagandistáinak, akik eddig azzal érveltek, hogy a szélsőséges megnyilvánulások mögött nem állnak mérvadó erők, és hogy a fajgyűlölet megtestesítői csak éretlen suhancok, akik horogkeresztek mázolásával, zsidótemetők feldúlásá­val múlatják idejüket. A zsák megtalálja a foltját; Slota csak alig* palástolja, hogy gondolkodásmódban mennyire közel áll Zsirinov­szkijhoz. Ennek nyilvánvaló következményei lesznek a szlovákiai politikai életben. Könnyen előfordulhat, hogy Slota kormányközeibe kerülése a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban is meggyorsítja a differenciálódási folyamatot. A mozgalomban működő személyisé­gek java nem utolsósorban azért fordított házat Mečiarnak, mert gyomruk nem tudta megemészteni a pártelnök stílusát. Előfordulhat, hogy most még az „erős gyomrúaknak" bizonyultak között is lesznek néhányan, akiknek „emésztőszerve" nem tudja feldolgozni a koalíciós partner első emberének viselt dolgait. Vagy a miniszterel­nök úgy próbálja megoldani a kérdést, hogy káderintézkedést hajt végre szövetségesénél? KÉZI VEZÉRLÉS. A gazdaságátalakítás bonyolult időszakában minden posztkommunista országban gondot okoz, hogy miközben a nyugati országok előtt megnyitották a piacukat, saját termékeiket - mivel nem elég versenyképesek, illetve mert Nyugat-Európában szigorú kvóták szabályozzák az importot - csak nagyon korlátozot­tan tudják az igényes piacokon érvényesíteni. így teljesen érthető, hogy Szlovákia is hajlamos arra, hogy saját termékeinek védelmére, a külkereskedelmi egyensúly megtartására intézkedéseket érvénye­sítsen. Hónapok óta találgatták a közgazdászok, vajon bevezetik-e a vámpótlékot. Szerdán bevezették. Természetesen megindokol­ható, elhitethető az emberekkel, hogy szükséges volt ez a lépés, noha nyilvánvaló, hogy hatására jó néhány százalékkal megemelkednek az árak. A szélesebb közgazdasági és politikai összefüggéseket ismerő szakemberek körében az okozott megdöbbenést, ahogy az intézkedést a miniszterelnök bejelentette. Pártfórumon tette, a DSZM nagygyűlésen, és ez mindenkit a pártállam gyakorlatára emlékeztet. Csak annyi a különbség, hogy a kommunizmus évtizedei alatt jól vagy rosszul, de a vállalatokat és az üzleteket felkészítették a változásokra. így a végrehajtók többé-kevésbé tisztában voltak a teendőkkel, idejében megkapták az utasításokat. A bejelentés módjából arra lehet következtetni, hogy úgyszólván pillanatnyi ötlet eredményeként született meg a döntés. Az állam működésének ez az epizódja is jól mutatja, hogy milyen idült szakemberhiánnyal küzd a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, illetve hogy ez a körül­mény mennyire hajlamossá teszi a kormány elnökéi a kézi vezérlés újbóli meghonosítására. KI KAPHAT A JÖVÖBEN CSALÁDI PÓTLÉKOT? Nem megy simán a Nemzetközi Valutaalap által megígért készenléti hitel folyósítása. A „külföld" (a miniszterelnök szóhasználata) el akarja érni, hogy állami intézkedésre akár 20 százalékkal is emeljék az árakat. A kormány, amelynek népszerűsége rohamosan csökken, természetesen húzódozik a népszerűtlen intézkedés végrehajtásától. A Nemzetközi Valutaalap ajánlásai abból a meggondolásból indul­nak ki, hogy a költségvetési deficit sokkal nagyobb lesz a tervezett 14 milliárd koronánál. Az állam bevételének növelését úgy akarják elérni, hogy 26 százalékosra egységesítik a hozzáadottérték-adót. Ez nyilvánvalóan magával hozza az árak növekedését. Az állami kiadások csökkentését pedig a szociális kiadások lefaragásától remé­lik. így például „célszerűsítik" a családi pótlék folyósítását, ami azt jelenti, hogy még inkább a szülők jövedelmének függvényévé teszik a családi pótlékra való jogosultságot. Más szóval: az eddiginél kevesebben kapnak ilyen juttatást. TÓTH MIHÁLY ^TANÁCSOK - KÁRPÓTLÁSI ÜGYBEN M. M., Sárosfa: A hivatalos okmányok fordításakor sajnos, hibát követtem el, az eredeti dokumentumokat küldtem el a fordí­tónak, aki viszont összefűzve, lera­gasztva, hivatalos pecséttel ellátva küldte vissza. Tanácstalan vagyok. Ha így küldöm el, akkor nekem nem marad meg az eredeti dokumentum. Vajon szétszedhetem-e a szlovák és a magyar változatot, s elég-e csak a hitelesített magyar fordítás? -Van megoldás a gondjára: Az okiratot másoltassa le, majd köz­jegyzőnél hitelesíttesse. Azt küldje el. M. E., Nadasd Levelében azt kérdezi, gyerme­kek jogosultak-e kárpótlásra. - A kárpótlási törvény szerint a kártszenvedett gyermekeinek nincs joguk a kárpótlásra. özv. D. I., Gútor - Sajnos, azt kell közölnöm, hogy a most hatályos kárpótlási törvények szerint sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem jogosult kárpót­lásra. Vigasztalni azzal ludom, hogy a magyar Országgyűlés most tárgyal egy törvényjavaslatról, mely szerint a hadiözvegyek és a hadiárvák len­nének kárpótolva. Meg kell várni a törvény elfogadását, és megtudni, hogy vonatkozik-e majd a külföldön élőkre. T. L., Baracska - Kérelme megérkezett a kárpót­lási hivatalba, amit bizonyít az általa küldött értesítés, hogy a hiányzó " igazoló okiratokat a Honvédelmi Mi­nisztérium Központi Irattárában ke­resik. Nem tudok más tanácsot adni, minthogy várjon türelmesen. Meg­jegyzem, hogy a Csehországba való elhurcolásért a magyar hatóságok nem fognak kárpótlást nyújtani. N. A., Dunaszerdahely - Kárpótlásra Magyarországon nem jogosult, mivel 1945 szeptem­berében valószínűleg már nem volt magyar állampolgár. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom