Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-31 / 75. szám, csütörtök

1994. MÁRCIUS 23. ÚJ SZÓ, MOZAIK 6 MŰKINCSEINK A bártfai Szent Egyed-templom Bártfa a középkorban Felső-Ma­gyarország legjelentősebb váro­sai közé tartozott - ipari, keres­kedelmi, kulturális és építkezési szempontból egyaránt. A rész­ben máig is fennálló városfala­kon belül gyönyörű korabeli épületek' maradtak ránk. Ezek közül különösen a Szent Egyed­templom tűnik ki. A városi levéltárban létezik egy 1247-ből származó, IV. Béla király által kiállított határjárási okmány hiteles másolata, ahol a templom, mint cistercita apát­sági templom — „ecclesia sancti Egidii de Bardpha" név alatt fordul elő. Hogy ezen apátsági templom korábban létezett, mint maga a város, azt a neve­zett okmány bizonyítani látszik, Serédy György síremléke a temp­lomban (MyskovszkyV. rajzai) miután abban csak az apátság „terra Bardfha" és nem mint város — „civitas" szerepel. E templom alapításának és építé­sének idejéről hiányoznak ada­tok, sőt még azt sem állíthatjuk biztosan, hogy az említett temp­lom-e az, mely leírásunk tárgyát képezi. Az említett okmányban megnevezett cistercita templom igen valószínű, hogy nem azon a helyen állt, ahol most található a templom, hanem a város hatá­rában egy „mnyihov" nevezetű erdőrészben lehetett, ahol ré­gebben a gyep alatt terjedelmes alapfalazat volt kivehető. (Ez az erdőrész ma már a városba van beépítve). Ha itt állott a cisterci­ta apátsági templom, akkor az bizonyosan román stílusú volt, miután a XIII. század elején Kö­zép-Európában általánosan még a körívű román építészeti stílus uralkodott. Ezek szerint az 1247-ből származó okmányban megnevezett bártfai cistercita apátsági templom csak román stílusú lehetett, de a mai templo­mon ennek nyomát sem találjuk. Gótikus stílusa arra utal, hogy a XIV. század közepe táján, Nagy Lajos király idejében épül­hetett. A templom falán egy XIV. századbeli remek freskó marad­ványait láthatjuk, amelyei alig kivehetővé rongált az idő. Ma­gyarország szent királyait ábrá­zolja. A bal oldalon Szent László koronás, páncélos alakja, jobbjá­ban egy hosszúnyelű bárddal. Középen Szent István, fején ko­ronával, jobbjában a jogart, bal­jában az" országalmát tartva. Mellette fia, Szent Imre, testén prémezettel bélelt zöldes színű palást, bal kezében háromvirágú liliom, a szüzesség jelvénye. A három királyi alak alatt két térdepelő angyal által tartott táblán olvasható a freskó készí­tési ideje, éspedig latinul. E csoport jobb oldalán Szent Kristóf óriási alakja látható. A kép felső párkányzata felett a város, valamint az ország cí­mere vehető ki. E festmények, sajnos, nem lel­tek restaurálva, és így a teljes megsemmisülésnek vannak ki­téve. A templom belsejében több műkincset találunk. A nevezete­sebbek közé tartozik a szentség­tartó szentségház, továbbá a XIV. század közepe táján ké­szült keresztelőmedence, ugyan­csak latin felirattal, melynek ma­gyar fordítása: „János vízben, mi pedig Isten nevében kereszte­lünk. Ámen." A latin szöveg alatt pedig gót betűkkel: „hilf. god. maria, berof, amen". A keresztelőmedencétől jobb­ra található a Serédy-kápolna, melynek oldalfalába van beépít­ve Serédy György páncélban áb­rázolt alakjának sírlapja. A sír­lap szélén a következő latin fel­irat olvasható: MAGNIFICUS GEORG1US DE SERED OBIIT DIE 23 MENSIS ÁPRILIS AN­NO DOMINI 1552. (magyarul: Nagyságos Serédy György úr meghalt április hó 23-án az Úr 1552. évében). Serédy György volt a várostól nem messze fek­vő zborói vár ura, melyet ké­sőbb fia, Gáspár Rákóczy Györgynek adott el 30 ezer ara­nyért. Az említett sírlapon kívül lát­ható a templomban több városi tanácstagnak a sírlapja is. A templom külföldön is párját ritkítja, azáltal, hogy 11 eredeti gótikus oltára van, melyek nagy műértékkel bírnak. Utánuk kö­vetkeznek a templom több he­lyén levő egyházi gót székek, melyeket egyes testületek, fő­rangú és gazdag magánzók bír­tak. A nép vagy állva, vagy térdepelve végezte imádságát, s csak a XVIII. században nyer­hette el padjait, melyek rendsze­rint egyszerűek voltak. Néme­lyik szék háttámlája arabeszkek­kel, címerekkel van díszítve, mások tornyocskákkal és íveze­tekkel ellátott koronázó meny­nyezettel bírnak. A XV. század­tól a díszítmények mozaiksze­rűen vannak kirakva, levelek­kel, virágokkal már a természe­tet utánozzák. A legbecsesebb és legrégibb az orgona alatti szék­sor. Áz első szék támláján négy címer látható: REX CIPRIAE, REX ARAGON1, REX AVERNE és REX SICÍLIE. Az egyiken Magyarország és társországai cí­merei vannak. A szék egyik ol­daldeszkáján valódi mesteri ki­vitellel faragott díszítmények a reformáció tanait először hir­dette. Az egész város lakossága a tanáccsal együtt az evangéli­kus hitre tért át. Ebben az időszakban érte el Bártfa — Németország művelt városaival való kereskedelmi és tudományos összekötései által - fénykorának tetőpontját, s vált az ország kereskedelmi, művé­szeti és tudományos központjá­vá. Leonard Stöckcl magas szín­vonalra emelte a bártfai iskolát. Az egész országból jöttek hozzá a diákok, miáltal elnyerte a „praeceptor Hungarie" (Ma­gyarország tanítója) címet. * * * Az elmúlt századok során a templom sok változáson esett át. 1539-től 1671-ig az evangéli­kusok birtokolták. Később Thö­köly és Rákóczi Ferenc közben­járására ismét az evangélikusok Gótikus székek részletei közt a város kettősbárdú, lilio­mos, koronás és négyfolyamos címere látható, mely felett egy szalagon a székek készítésének évszáma: 1483. Bártfa volt az a város, ahol Leonard Stöckel, a város híres tanítója, Luther Márton szemé­lyes barátja a XVI. század elején birtokába jutott, de bukásuk után 1710-től állandóan a katoli­kusok bírják. E változások által a templom, valamint műkincsei sokat szen­vedtek, és gótikus főoltára is nyomtalanul eltűnt. STIBRÁNYI GUSZTÁV Belorusz gyermekek - Dunaszerdahelyen Egyéves a Humanitás Alapítvány Dunaszerdahelyi vállalkozók egy cso­portja, néhány segítőkész magánember, a Demokratikus Baloldal Pártjának né­hány parlamenti képviselője elgondolko­dott azon, hogy a csernobili atomerőmű 1986 áprilisában bekövetkezett kataszt­rófája most is szedi áldozatait, hatásának tragikus következményei jelenleg is em­berek ezreit érintik, közvetlenül kihat­nak az ott élők, felcseperedő nemzedék sorsára. S mivel a csernobili szerencsét­lenség nagyobb részt Belorusszia terüle­tét, s azon belül is leginkább a Mogiljovi körzetet érintette, a mások baja iránt fogékony tucatnyi ember elhatározta: segíteni próbál. A Csallóközi Városok és Községek Társulásának, a Vállalkozók Szövetsége Dunaszerdahelyi Járási Ta­nácsának, a Dunaszerdahelyi Járási Munkahivatalnak, illetve a politikai pár­tok kerekasztalának támogatásával jött létre a dunaszerdahelyi székhelyű Hu­manitas Alapítvány. Az alapítótagok jóvoltából összegyűlt alaptőke lehetőséget adott a konkrét tevékenység kibontakoztatására. Az alapítvány kuratóriuma tudatosította, hogy a csernobili katasztrófa áldozatai­nak nem ők nyújtanak először segítséget, hiszen a károsultak a világ legkülönbö­zőbb részeiből kaptak már számos alka­lommal adományokat, segélyeket. Azt is felmérték, hogy az egyszeri küldemé­nyek (már amennyiben célba értek), mindig csak a passzív, véletlen segítségre korlátozódtak. Az alapítvány kuratóriu­ma, élén Paulický Péter elnökkel, azon törte a fejét, hogyan lehetne hatéko­nyabban segíteni a belorusz gyerme­keket. Elképzelésük csakhamar testet öltött: - A humanitárius segítség új formáját kezdtük érvényesíteni. Három-öt tizenöt éven felüli fiatal és egy nevelő számára biztosítottunk immár ötödik alkalommal egyhónapos ittlétet. Kezdetben a mező­gazdasági középiskola, majd az építőipa­ri szaktanintézet kollégiumában szállá­soltuk el a vendégeket úgy, hogy a hét­végeken Dunaszerdahelyen, Nagyme­gyeren és a környező községekben segí­tőkész családoknál tartózkodtak. A ven­déggyermekek itt-tartózkodásuk alatt ta­nulnak, szakmai gyakorlaton vesznek részt, különböző munkafolyamatokkal ismerkednek. Lehetőségük nyílik a szlo­vák és a magyar nyelv alapjainak elsajá­títására is. Segítségünk legnagyobb hatá­sát épp attól reméljük, hogy ezeket a ta­nulókat egy számukra ismeretlen ország­gal, új kultúrákkal ismerkedve rendkívül sok kedvező hatás, élmény éri. Vállalko­zószellemet, konkrét családok életvitelét tapasztalhatják meg. Számos példán ke­resztül érthetik meg: nem az adományt tétlenül várónak, hanem annak van esé­lye a felemelkedésre, aki sorsának alaku­lását mihamarabb önmaga képes kézbe venni. Kanyík János alapítótag, a duna'szer­dahelyi Kék Duna áruház tulajdonosa, a Szlovákiai Vállalkozók Társulásának járási elnöke egyike azoknak, akik kez­dettől fogva támogatták az alapítványt, s hozzájárultak tevékenységének kibon­takoztatásához. Bereczk Oszkár, Albár Paulický Péter: Lehetőségük nyílik a szlovák és a magyar nyelv alapjainak elsajátítására is (Tóthpál Gyula felvétele) polgármestere, magánvállalkozó is sze­mélyesen segítette a szervezet létrejöve­telét: - Akarnunk kell, és akkor tudunk is segíteni. Többet tehetnek ezen a téren a megértő vállalkozók, akik jövedelmük felhasználásáról maguk döntenek. A köz­ségi önkormányzatok sovány pénzéből sajnos nem, vagy alig futja jótékonysági célokra. Másként, például a gyermekek elszállásolásában, foglalkoztatásában se­gíthetnek... Az alapítótagok közt szere­pel Felső- és Dióspatony önkormányza­ta, és több dunaszerdahelyi magánválla­lat is; például az Ambropek, Rerosa és Quadriga cég is jelentősen hozzájárult az alapítvány tevékenységéhez. A Humanitás nemrég évzáró közgyű­lésen értékelte tevékenységét. A röpke egy év alatt nem is kevés eredményt tudhat maga mögött - csengett ki az értékelésből. Az egy év alatt pedagógu­sok kíséretében huszonnyolc belorusz tanuló töltött egy egész hónapot Szlová­kiában. Élményszámba ment az ala­pítvány egyik sajtótájékoztatóján hallani az öt tanuló fogékonyságáról, tanulási vágyáról. Szlovákul jelenetet adtak elő, magyarul egy zsoltárt énekeltek el (részt vettek ugyanis a magyar keresztényde­mokrata ifjúság érsekújvári találkozóján, ott tanulták az éneket). Az alapítvány Belorusszián kívül a balkáni háború okozta szenvedéseken is igyekszik enyhíteni. Több alkalommal szervezett gyűjtést a Vajdaságba, se­gélyküldeményt juttatott el a boszniai Tuzla város bányászai részére. A Huma­nitás a szűkebb haza, a Csallóköz rászo­rultjairól sem feledkezik meg, rendszeres kapcsolatot tart fenn a járás gyermekott­honaival, felkarolja, segíti lakóit. A gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésével, az ot­tani piac lehetőségeinek a felkínálásával az alapítvány saját tagjait igyekszik segí­teni, amihez a belorusz féltől minden segítséget megkap. A Humanitás Alapítvány tagja lehet az a szervezet, vállalkozó vagy magán­személy, amely illetve aki legalább két­ezer koronát utal át a számlájára. Támo­gató tagnak az a polgár számít, aki legalább száz koronával járul hozzá alaptőkéjének a gyarapításához. A Humanitás Alapítvány - Nadácia Humanita - címe: 929 01 Dunaszerda­hely, Szabadság tér 1203. Folyószámla: 13836 - 122/0200, VÚB Dunajská Stre­da. MÁZSÁR LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom