Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-30 / 74. szám, szerda

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke: Nem vagyunk minisztérium a régiók felett A közelmúltban ismertettünk egy tervezetet, amely az ország területi-közigazgatási felosztására megyerendszerű megoldást ajánl. A kormány álláspontját a kormányhivatal osztályvezetőjével készített beszélgetésből ismerhettük meg. Ezúttal Michal Sýkorát, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnökét kérdeztük, van-e a társulásnak konkrét elképzelése az ország területi felosztásáról? LAKÓ - HÁZ - ÜGY — Konkrét koncepciónk egyelőre nincs. Eredetileg terveztük a kidolgozását, de nem bíztunk abban, hogy optimális megoldást találnánk, ezért inkább a kormányjavaslatot és a Középső Vágmente Régió javaslatát véleményeztük. Szakemberek bevonásával olyan érveket igyekszünk találni, amelyek a lehető legtöbb önkormányzat számára elfogadhatóak. •Konkrétan milyen érvekre gondol? - Fel akarjuk tárni az egyes tervezetek gyöngéit. Nem tartjuk helyesnek például, ha az egykori területi felosztás alapján először meghatározzák a területek számát, s csak azután próbálják megtalálni azok formáját. Mi ellenkező irányban akarunk haladni. Először azt próbáljuk meghatározni, hogyan működik majd a régió, mennyire leszünk képesek az államigazgatási hatásköröket a pozsonyi központokból átruházni az egyes régiókra. Rögzítsük először a hatásköröket, az államigazgatás és az önkormányzat viszonyát, és csak ezek alapján a területek számát. Lehet, hogy tizenhat területi egység bizonyul a legmegfelelőbbnek, de lehet, hogy a hét vagy a három. # A társulás szerint mikorra kellene dönteni a hatáskörök elosztásáról? - Mi feltételként szabtuk meg, hogy csak akkor értünk egyet az államigazgatás 1995. január elsejéig történő átszervezésével, ha a parlament az idén június végéig jóváhagyja az ehhez szükséges törvényeket. Úgy gondoljuk, a törvényeket a helyhatósági választások kiírása előtt meg kell hozni, hogy az emberek tisztában legyenek vele, mi vár rájuk, ha indulnak a választásokon. Tudniuk kell előre, hogy a jövendő önkormányzatok milyen hatáskörökkel bírnak majd. De mivel világos, hogy a parlament nem tud eleget tenni ennek az elvárásunknak, a kormánybizottsággal is közöltem azt a kérelmünket, hogy a június végéig végrehajtandó horizintális integrációt, vagyis a speciális államigazgatási hivatalok összevonását halászszák el a következő év januárjára. Először vigyék át a hatásköröket az önkormányzatokra, és ami megmarad az államigazgatásban, azt rendezze el magának az állam. • A társulást sokan az előző kormánnyal való együttműködése miatt bírálták. Ön tagja a területi felosztással és a közigazgatás átszervezésével foglalkozó kormánybizottságnak. Hogyan értékelné az együttműködésüket? - Azzal semmit sem érnénk el, ha csak kritizálnánk a kormányt. Sokkal hasznosabb, ha tárgyalóasztalhoz ülünk. Számunkra a társulás százhárom tagú tanácsa meghatározta, hogy a tárgyalások során milyen határok között mozoghatunk. Csak azt próbáltuk véghezvinni, amit a tanács jóváhagyott. A törvényhozást is sikerült pozitívan befolyásolnunk. Elértük például, hogy a községek is részt vehessenek a kisprivatizációban. Meggyőződésem, hogy ha nem ültünk volna le tárgyalni, és csak a sajtón keresztül követelőznénk, most ennyi eredményt sem tudnánk felmutatni. • Azon kívül, hogy ön tagja az említett bizottságnak, még milyen formában működnek együtt a kormánnyal? - A társulásban tizenhárom szakbizottságot hoztunk létre. Ezek a regionális társulások polgármestereiből tevődnek össze, s bizonyos konkrét problémák megoldásáról mindig az illetékes minisztériummal tárgyalnak. így a társulás részéről nem két vagy három, hanem legalább kétszáz ember kerül kapcsolatba a minisztériumokkal. Az önkormányzatokban nem választ szét bennünket a politikai hovatartozás. Nálunk nem számít, ha valaki nemzeti érzelmű szlovák, magyar vagy kereszténydemokrata. Minket a közös gondok kötnek össze. • Mi a véleménye a dél-szlovákiai képviselők és polgármesterek január nyolcadikai nagygyűléséről és az ott jóváhagyott állásfoglalásról? -A nagygyűlésre nem kaptunk meghívást, ezért nem is vettünk azon részt, de az állásfoglalásokat nekünk is elküldték. A régióknak különböző problémáik vannak, és a saját eszközeikkel igyekeznek azokat megoldani. Mi nem vagyunk valamiféle minisztérium a régiók felett, mi minden község érdekeit védjük a központi szervekkel szemben. Csak azt kértük, hogy az önkormányzatokat ne vonják be a politikába. A polgármester minden községben az összes lakos ügyéért felelős, ki kell állnia azokért, akik reá szavaztak, de azokért is, akik nem. A komáromi dokumentumokban több dolog is van, ami hozzánk és a többi régióhoz is nagyon közel áll. Ilyen például az Önkormányzatok Európai Chartájához való csatlakozás követelése. Sajnos, túlságosan felfújták és túlpolitizálták az ügyet. • A magyar kisebbség képviselői azt is kérik, hogy a létrehozandó területi egységekben a nemzetiségek részaránya ne csökkenjen húsz százalék alá. Elfogadható az önök számára ez a követelés? - Erről egyelőre nem tudok Érdeklődni lehet: 1. a SZMPSZ központi irodájában: 945 01 Komárno, P. O. Box 100 telefon/fax: 0819/ 40 76 2. a teológiai, illetve hitoktatói képzésre jelentkezők az MKDM központi irodájában: 814 04 Bratislava, Žabotova 2 telefon: 07/495 164, 495 264 Az alkuratórium a pályázókat 1994. augusztus l-ig rangsorolja. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a határidők betartására, valamint arra, hogy a pályázatokat időben egészítsék ki az érettségi és a felvételi vizsgák eredményeivel. A Határontúli Magyar Ösztöndíj Tanács 1994. szeptember l-ig hoz végleges döntést. II. Részképzés (3-6 hónapos, legfeljebb 2 féléves magyarországi képzés) ösztöndíjas támogatására a következő feltételek mellett: - valamely hazai felsőfokú intézményben legalább 4 sikeresen befejezett szemeszter, - Szakmai önéletrajz csatolása, - ajánló személy (személyek) megnevezése (név, cím, intézmény), akitől (akiktől) a pályázóról az alkuratórium véleményezést kérhet. Pedagógusjelöltek részére a részvéleményt mondani. Csak ezután foglalkozunk majd az új választási törvénnyel. Felmérjük, hogy a polgármesterek hogyan vélekednek, majd állást foglalunk. Egy biztos: nem hunyhatunk szemet a létező problémák felett, és a megegyezésre kell törekednünk. A problémák radikalizálása ugyanis nem old meg semmit. • A társulás szerint mely hatásköröket kellene átruházni az államigazgatásról az önkormányzatokra? - Abban már az előző kormánnyal is sikerült megegyeznünk, hogy azokat a hatásköröket vigyék át, amelyek a fejlett európai államokban is az önkormányzatokra tartoznak. Ilyen például az oktatás, a szociális ügyek, az építési engedélyek kiadása, vagy a gazdasági hatáskörök, például hogy a vízművek, villanyerőművek, gázművek üzemeltetéséből is részesedhessünk. • A községek költségvetését nagyon negatívan befolyásolja, hogy az alkalmazotti jövedelemadóból a tavalyi hetven százalék helyett az idén nem egész harminc százalékot kapnak. Ez ellen nem tudott volna tenni valamit a társulás? — Erről tavaly sokat tárgyaltunk. A pénzügyminisztérium csökkenteni akarta a részesedésünket, mi pedig azt követeltük, hogy a többi adóból, például az útadóból, vagy a vállalkozók adójából is részesedhessünk. Ennek eleget is tettek, de ugyanakkor túlságosan lecsökkentették az alkalmazotti jövedelemadóból való részesedésünket. Nagyon sok érvet felhoztunk ez ellen, de sajnos, nem hallgattak meg bennünket. Mi szerettünk volna minél többet megszerezni a községek számára, de az illetékesek úgy állították be a kérdést, hogy mondjuk meg, kitől vegyék el, és akkor megkapjuk a pénzt. GAÁL LÁSZLÓ képzés intézményes keretek között történik (az érdeklődők az intézményeikben kapnak tájékoztatást). A pályázók tájékoztatásáért és űrlapokért a következő címeken jelentkezhetnek: 1. Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság: 815 57 Bratislava, nám. 1. mája 10-12. telefon: 07/323 517, 499 807 2. a SZMPSZ központi irodájában: 945 01 Komárno, P. 0. Box 100 telefon: 0819/40 76 III. Hároméves doktoranduszképzés, illetve posztgraduális képzés (1-6 hó - tanulmányok, tudományos kutató munka) ösztöndíjas támogatására a következő feltételek mellett: - főiskolai vagy egyetemi végzettség, - kutatási terv bemutatása, -a fogadó intézmény megjelölése és a fogadókészség igazolása, - szakmai önéletrajz csatolása, - ajánló személy (személyek) megnevezése (név, cím, intézmény), akitől (akiktől) a pályázóról alkuratórium véleményezést kérhet. A pályázók tájékoztatásért és űrlapokért a II. pontban jelzett címeken jelentkezhetnek. D. N.: Januárban sikerült kicserélnem az ötvenes években épült háromszobás szövetkezeti lakásomat egy összkomfortos, egyszobás állami lakásra. Azt szeretném tudni, meddig kell laknom ebben a lakásban ahhoz, hogy megvásárolhassam? Ilyen határidő nem létezik. A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló 1993. évi 182. számú törvény 16. §-ának első bekezdése a mindenkori bérlőnek biztosít egyfajta kizárólagos elővételi jogot. Az említett rendelkezés szerint a lakás tulajdonosa a törvény által megállapított feltételek teljesítése esetében csakis a bérlőre ruházhatja át a lakás tulajdonjogát. Az ilyen esetekben viszont mindig azt kell vizsgálni, ki a bérlő: ki az, aki lakásbérleti szerződést kötött, ki az, akit a lakásbérleti jog a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján illet meg (például azért, mert a vonatkozó törvényes rendelkezések alapján a lakásbérleti jog reá szállt át - mondjuk a lakáscseréről szóló megállapodás alapján), ki az, akit a lakásbérleti jog a fent említett 1993. évi 182. számú törvény alapján illet meg... Egyszóval, a nagyon általános jellegű kérdésekre, hasonlóan általános érvényű válaszok egyszerűen nem léteznek, hiszen minden egyes eset egyedi. Minden egyes esetnek lehetnek olyan vonatkozásai, amelyek miatt az általános jellegű válasz nem lesz kielégítő, sőt még félrevezető is lehet. Ha konkrétan, a lakáscserét nézzük: itt elsődleges feltétele a lakásbérleti jog keletkezésének (átszállásának) az, hogy a Polgári Törvénykönyv 715. paragrafusának értelmében a lakáscseréről szóló szerződést írásban kötötték meg, és a bérbeadó vagy a bérbeadók írásban hozzájárultak ehhez a szerződéshez. Az adott esetben tehát elvben legalább a lakásszövetkezet és az'illetékes lakásügyi hivatal hozzájárulására lett volna szükség. T. R.: Egyéves lakásbérleti szerződést kötöttem, amely augusztusban jár le. Jogosult vagyok én is a lakás megvételére? A lakás megvételének kizárólagos joga mindig a mindenkori bérlőt illeti meg. Ennek a jognak érvényesítése persze, számos más körülménytől is függ. Elképzelhető például, hogy a bérlő meghatározott időre köti meg a lakásbérleti szerződését, és ennek következtében az ilyen bérleti szerződés nagyon könnyen összetéveszthető az úgynevezett albérleti' szerződéssel, amelyet rendszerint előre meghatározott időre kötnek meg. őszintén szólva, egyelőre még meglehetősen ritka eset az, amikor a lakástulajdonos kötne előre meghatározott időre szóló bérleti szerződést, mivel korábban a törvény ezt kifejezetten tiltotta. Éppen ezért a levelében feltett kérdésre nem igazán lehet komoly választ adni mindaddig, amíg nem tudjuk, kivel is kötött bérleti szerződést, esetleg nem láttuk ezt a szerződést. dr. P. D. Pályázati felhívás magyarországi teljes képzési-, részképzési- és posztgraduális, valamint doktorandusz képzési ösztöndíjak elnyerésére az 1994/95-ös tanévre. A budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) 1993. február 23-24-én Határontúli Magyar Ösztöndíj Tanácsot (HMÖT) hozott létre a határon túli értelmiségképzés segítésére. Ezen ösztöndíjtanács 1994 februári ülésének határozatai értelmében valamennyi Magyarországgal határos országban alkuratóriumok jöttek létre. A tanulmányi ösztöndíjak odaítélése pályázati alapon történik. A pályázatok előzetes feldolgozását és rangsorolását a fentebb említett alkuratórium végzi. A pályázatok benyújtásának határideje 1994. május 10. PÁLYÁZNI LEHET: I. Teljes nappali képzés ösztöndíjas támogatására, a következő feltételek mellett: 1. A pályázatok elbírálása pontozásos rendszer szerint történik, amelynél a hozott pontszám és a felvételi vizsgán szerzett pontszám azonos elbírálásban részesül. 2. A hozott pontszámba beszámítódnak a középiskolában elért tanulmányi eredmények, az érettségi vizsga eredménye, a tanulmányi versenyek és szakdolgozatok eredményei. 3. A pályázathoz mellékelni kell: a) sajátkezűleg írt önéletrajzot, b) a 2. pontban felsorolt adatok igazolását, c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy tanulmányai befejezése után visszatér hazájába dolgozni, d) ajánló személy (személyek) megnevezését (név, cím, intézmény), akitől (akiktől) a pályázóról az alkuratórium véleményezést kérhet, e) kimutatást a család jövedelmi viszonyairól. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a Kodolányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézetbe jelentkezőkre is, akik felvételi kérelmüket is az alkuratóriumhoz juttatják el, melyben feltüntetik, mely felsőoktatási intézmény milyen szakán óhajtanak továbbtanulni.